Délmagyarország, 1986. június (76. évfolyam, 128-152. szám)

1986-06-30 / 152. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! 76. cvíolyam, 152. szám lí>86. június 30., hétfő A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT SZEGED VÁROSI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Havi előfizetési díj: 43 forint Ára: 1.80 forint Megkezdődött a LEMP X. kongresszusa A varsói tudomány és kultúra palotá­jában vasárnap ünnepélyes keretek kö­zött megnyílt a Lengyel Egyesült Mun­káspárt X. kongresszusa. Az ország ve­zető ereje, a lengyel munkásosztály, a lengyel kommunisták nevében 1776 kül­dött tanácskozik majd öt napon keresz­tül a párt és az egesz lengyel társadalom előtt álló aktuális és hosszú távú társa­dalmi-gazdasági feladatok megoldásának stratégiájáról. Az ünnepi zászlódiszbe öltözött lengyel főváros központjában magasodó kongresz­szusi palotában vasárnap délelőtt VVoj­cicch Jaruzelski. a Lengyel Egyesűit Munkáspárt első titkára köszöntötte a kongresszusi küldötteket, a tanácskozás ha­zai és külföldi vendégeit, köztük Mihail Gorbacsovot, az SZKP KB főtitkárát, akit a küldöttek hosszan tartó tapssal üdvö­zölték. Á kongresszusra érkezett 107 ven­dégküldottség között foglal helyfet a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt delegációja, amelyet Grósz Károly, az MSZMP PB tagja, a budapesti pártbizottság első tit­kára vezet. Az elnöki tisztet betöltő Józef Czyrek javaslatára a küldöttek elfogadták a na­pirendet és megválasztották a kongresz­szus munkabizottságait. Wojciech Jaruzelski beszámolója A központi bizottság be­számolóját. amely ,,A párt feladatai a szocializmus fej­lesztésében es a Lengyel Népköztársaság megszilárdí­tásában" címet viselte, Wojciech Jaruzelski ismer­tette. A LEMP KB első tit­kára beszédének bevezetőjé­ben emlékeztetett arra. hogy öt évvel korábban ugyan­ezek között a falak között, rendkívüli körülmények kö­zött. rendkívüli kongresszu­sát tartotta a párt. A X. kongresszus bár nem rend­kívüli. • mégis különleges je­lentőségű, mert egy rendkí­vül nehéz korszakot zár le, és egy feladatokban gazdag, reményteli új korszakot nyit meg 1980—81-ben a hetvenes években elkövetett politikai hibák a munkásosztály tilta­kozását váltották ki. Az igv kialakult társadalmi-gazda­sági válsághelyzetben az ál­lamnak az ország alapvető létérdekeinek megvédese ér­dekében kellett a rendkívüli eszközökhöz nyúlnia. Ez azért történt, hogy lehetővé váljon a társadalmi újjászü­letés, út nyiljon a szocialis­ta megújulás felé. A IX. kongresszus óta el­telt öt év alatt — hangsú­lyozta a LEMP KB első tit­kára — számtalan nagy je­lentőségű pozitív folyamat •indult meg az ország politi­kai és gazdasági életeben. Azonban igen sok területen vannak még lemaradások, késnek a meggyőző eredmé­nyek. Ugyanakkor megítélé­sünk szerint megvan a kellő erőnk ahhoz, hogy a fennál­ló nehézségeken úrrá le­gyünk, sőt, képesnek érez­zük magunkat arra is. hogy tovább lépjünk, az intenzív társadalmi-gazdasági fejlő­dés irányába. A lengyel tár­sadalom előtt álló legfonto­sabb feladat ma — húzta alá — a fejlődési folyamatok meagyorsítása. az elveszte­getett idő pótlása, a műsza­ki-technikai haladás terén elszenvedett lemaradás . be­hozása. A beszámoló további ré­szeben a központi bizottság első titkára részletesen szólt arról, hogy az ország gazda­sági egyensúlyának helyreál­lítása, a fejlődés meggyorsí­tása, a nemzeti jövedelem növelese lehet a kizárójagos eszköz a lakosság életszín­vonalának és életkörülmé­nyeinek javításához. A párt — mondotta — a következő évek legfontosabb feladatai­nak az alábbiakat tartja: a lakosság élelmiszer-ellátásá­nak javítása, az igen nagy lakáshiány csökkentése, a közoktatás anyagi és szemé­lyi feltételeinek fejlesztése, javítása, az egészségügyi el­látás színvonalának emelé­se. a környezetvédelem ha­tékonyságának javítása, a megtermelt javak igazságos, a végzett munka eredmé­nyességétől függő elosztása. Az ország gazdasági életé­ről szólva Wojciech Jaru­zelski azt hangsúlyozta, hogy a műszaki-technikai haladás és a hatékony gazdálkodás elterjesztésének, általánossá tételének már ma megvan­nak az alapvető • feltételei. Az 1981 óta működő gazda­sági reform megfelelő kö­rülményeket teremt azok számára, akik élni akarnak és élni tudnak a lehetősé­gekkel. Nem újabb törvé­nyekre. rendeletekre, bizott­ságokra és tanácskozásokra van szükség, hanem arra, hogy a meglevő intézkedése­ket mindenütt teljes mérték­ben és következetesen végre­hajtsák. Ennek érdekében elengedhetetlen a központi gazdaságirányítás célszerű átszervezése, korszerűsítése is. A lengyel külpolitikáról szólva Wojciech Jaruzelski leszögezte, hogy az ország függetlenségének, határai sérthetetlenségének, az or­szág külpolitikai tevékeny­ségének alapköve a meg­bonthatatlan szövetség és burátság a Szovjetunióval és a többi szocialista országgal. Wojciech Jaruzelski java­solta, hogy a kommunista és munkáspártok képviselői a közeljövőben — félretéve a köztük levő nézetkülönbsé­geket — tartsanak tanácsko­zást a nemzetközi helyzetről és a béke védelmének kérdé­seiről. A kongresszus ma folytat­ja munkáját. Nyári gondok az étkeztetésben — Jó napot kívánok! A városi Köjáltól jöttünk el­lenőrzésre, Nem mondhatom, hogy az utóbbi mondatot kitörő örömmel fogadták, akiknek szólt a rácsos ajtajú, hátsó bejáratnál. Beléptünk után azonban mindjárt Szűcs Ist­vánné üzletvezető fogadott bennünket, s (irodájába ki­sért. A folyosón pedig „fu­tótűzként" terjedt a dolgo­zók között: „itt a Köjál!" Ahogy a szabályok előirják, fehér köpenyt kértünk, ami — egy fránya, kulcs hiányá­ban — kicsit nehezen akart előkerülni. „Húzzák az időt" — súgja nekem Aron Ti­borné járványügyi ' előadó, akit az ellenőrzésre elkísér­tem. Kilesek a folyosóra, s amennyire a konyhát látni lehet: lázas rendezkedés, sepregetés folyik. Aztán megkapjuk a köpenyt, s el­indulhatunk a „szemlére", a Napsugár bisztróban — merthogy ide látogattunk. Az élelmiszerraktárban szép rend van — ahogy én lá­tom, a szakembernek persze van kifogása. A kenyereslá­dát például nem szabad a földre tenni — aki odatette, meg is kapja a dorgálást. Az öltözőben egy csikk a földön, ami szintén tilos. Benézünk a konyhába, ahol már készül a túrós csusza, máglyarakás, tejbenrizs slb. —, hogy csak a tejes étele­ket említsem. Iszonyú a me­leg már kora délelőtt. Ha odakinn is „befütenek", nem irigylem a bent dolgozókat. Megnézzük a mosogatás rendjét, a készételek tárolá­sát, a tojásfertőllenítést, be­kukkantunk a hűtőkamrába stb. Az ellenőr figyelme minden apró részletre ki­terjed, s gyakran ad taná­csokat is: mit kellene más­képp, célszerűbben csinálni. Nekem, a kívülállónak meg­lepően tisztának és rende­zettnek látszik összességében a Napsugár, hisz önkiszol­gáló éttermekben, bisztrók­ban szerzett tapasztalataim alapján rosszabbat vártam. Alapjában Véve a járvány­ügyi szakember is rendben levőnek látja a helyzetet, a kisebb hibákat megbeszeli a dolgozókkal. Veszélyeztetelt gyerekek Nem tudom, hány órakor kezdi a csatangolást. De reggel fél 8-kor már ott látom a buszmegállóban. Nyakában a lakáskulcs, kezében egy nejlonszatyor, benne egész na­pos elemózsiája. A kis rác délután is ácsorog a megállónál. A tízéves­nek látszó fiú feltehetően a szüleit várja. Kicsapva a lakásból, az ut­cán egyhangúan tölti el vakációját. De ez még a jobbik eset, hiszen az ut/cára küldött gyerekek közül so­kan nem ilyen „eminensen" utik el az időt. Az elmúlt héten a Csongrád Me­gyei Tanács ülésén — ahol az if­júságpolitikai terv végrehajtását tárgyalták — több felszólaló drá­n ai hangon beszélt a veszélyezte­tett helyzetű fiatalokról. Tudósítá­sunkban a legfontosabbakról beszá­moliunk. Ám rendkívül izgalmas továbbgondolni, elemezni azt a tár­sadalmi folyamatot, amelynek vé­gén ott. áll u leiekben összetört gye­rek, elidegenedve a szülői háztól, és várva, valamilyen intézmény vé­dőszárnya alá vegye. Szó szerint értsük az izgalmat, hiszen egyre több felelős szerv is aggódik amiatt: évente körülbelül kétszázzal emel­kedik a veszélyeztetett gyerekek' szama Csongrád megyében. Az ed­digi felderítés és nyilvántartás alapján a társadalom perifériájára szorult fiatalok tábora mára meg­haladja a négyezret. A veszélyezte­tettek közé csak a deviáns esetek tartoznak, és a statisztika nem szá­mol kissrác ismerősömmel, aki a buszmegállóban tölti vakációját, ő nem veszélyeztetett, de könnyen az­zá lehet. Orvosok, jogászok, pedagógusok egyértelműen az alkoholra vagy a széthullott családra mutatnak, ami kor a szomorú jelenség okait kuta­tom. A legegyszerűbb képlel, iszik a mama, kocsmázik a férj, és a gyerekkel senki nem törődik. Ha­sonló lélektani helyzetet produkál az érzelmileg szétzilált család, ahol nem alkoholisták a szülők, csak egymással veszekednek vagy bru­tálisak csemetéjükhöz. A gyerek ekkor is menekül, legtöbbször az utcára. A képlet mégsem ennyire egyszerű. Szakemberek egyre több olyan okot emlegetnek, amelynek felsorolása meghaladná írásom ter­jedelmét. Ám mégsem lehet szó nélkül hagyni azokat a tényezőket, amelyek a kérdéssel összefüggnek. Néhányai megemlítek, a fonlosab­bakból. Egészségügyi szervek ta­pasztalata szerint a fiatalabb kis­marnak egy része felkészületlen a nevelésre. Orvosok mondják, iskola­rendszerünk tantervcentrikus és ne­velési kultúránk elégtelensége egy­re több fiatalnál okoz mugatartás­esetleg személyiségzavart. Nem le­het ügyeimen kívül hagyni a sze­gedi ifjúsági Ideggondozó egyre aggasztóbb statisztikáját. Tíz esz­tendő alatt több mint duplájára emelkedett); u betegforgalom. Ugyancsak hosszú lenne felsorol­ni a Veszélyeztetett helyzet káros következményeit. Bármilyen nagy­arányú is a társadalmi gondosko­dás, hátrányos körülmények közül startolnak az utcára küldött gye­rekek. És ennek a folyamatnak ta­lán legdrámaibb végkifejlete a nar­kománia, amely egyre inkább ha­lálos áldozatokat is szed. Szegeden először több mint tíz évvel ezelőtt fedezték fel a szipózó srácokat. Az­óta 450 fiatalt kerített hatalmába e káros szenvedély, s közülük töb­ben már nem élnek. Nagyon jól tudom, ráolvasással nem lehet a helyzeten változtatni. Marad az utolsó mentsvár, bízni a szülök lelkiismeretében. Mi más­ban reménykedjünk, mint ebben, hogy a veszélyeztetett gyerekek né­pes tábora ne növekedjen. Halász Miklós / Amíg a következő „ellen­őrzési ponthoz" érünk, mun­kájáról faggatom Aron Ti­hornél. Hol, hogyan fogad­ják, nem érzik-e felesleges okveletlenkedésnek a jár­ványügyi ellenőr .jöttél. Vá­laszait úgy foglalhatom ösz­sze: a legtöbb helyen jól tudják, a szigorú előírások betartásán őrködni fontos feladat. Megérkezünk a Széchenyi gimnáziumban levő üzemi konyhához. Még a kerítésen kivül vagyunk, amikor lát­juk: egy asszony a szemetet üríti éppen. Látszólag ügyet sem vet ránk, ám „érdekes módon", mire a bejárathoz érünk, a vezetőnő, Lele An­tal né már a lépcsőn vár minket. Az is lehet per­sze, hogy az ételhordó . au­tót várta, hisz kéttucatnyi, házilagos módon, címkével leplombált edenyben már az elölerben vár az ebéd. Pedig, még csak fél tizen­egy. Az óvodások azonban korán ebédelnek. A gimná­zium konyháján ugyanis nem a gimnazistáknak főz­nek, nekik Újszegedről hoz­zák az éleit. Itt pedig ki­rienc óvoda és iskola gyere­keinek készül az ebéd, tan­év közben nyolcszáz, most ötszáz adag. Kedélyes hangulatban kezd­jük az ellenőrzést: látszik, hogy az ellenőr és a veze­tőnő régi jó munkakapcso­latban van. Azért a szigor változatlan, és segítő szán­dékú jótanácsokban sincs hiány. Hogyan lehet a kéz­mosás, a mosogatás rendjét célszerűbbé, ' higienikusabbá tenni? No persze, vannak objektív körülmények: a szűk mosogatóhelyiségbe testsúly alapján válogatód­nak az emberek. Egy tes­tesebb ember ugyanis már nem fér a kádak közé . . . Raktár, öltözők, hűtők rend­ben, már csak az egészség­ügyi könyvek ellenőrzése, és a jegyzőkönyv megírása van hátra, s vége a délelőtti sé­tunak. A közegészségügyi és jár­ványügyi szolgálat városi vezetőjével. Majoros Irmá­val, és munkatársával, Ka­jivoda Imrénével pedig az intézmény új, mégis ideig­lenes, Kossuth Lajos sugár­úti helyiségében a tapasz­talatokról, a nyárral kap­csolatos nehézségekről be­szélgetünk. — A megelőző tevékeny­ségünk természetesen nem nyáron, hanem előző évben kezdődik — vázolja a hely­zetet Majoros Irma. — A nagyobb üzemektől higiénés tervet kérünk, amelyben nemcsak a szemléletbeli dolgokat kell leírni, hanem az anyagi kihatásokat is: mit vásárolnak, milyen be­ruházással segítik elő a ren­delélek betartását. Év ele­jén egyébként a kisebb üze­mekbe is körlevelet kül­dünk, amelyben a nyár kö­zeledtével kapcsolatos veszé­lyekre hívjuk fel a figyel­met. — A nagyobb nyári ren­dezvények mennyiben nö­velik a munkájukat? — A szabadtéri játékok, s az ipari vásár megnyitása előtt az előkészítő munkák­' ban is részt veszünk, a megbeszéléseken mindig el­mondjuk: nekünk milyen el­várásaink vannak higiénés szempontból. — Május elseje, augusztus huszadika körül, s a Dóm tér mellett a játékok ide­jén folyamatosan szabadtéri vendéglátósok, alkalmi áru­sok is működnek. Velük kapcsolatban mi a tapaszta­lat? — A vállalatok árusai jól ismerik az előírásokat. s nagyrészt be is tartják. Több probléma van viszont a vá­sározókkal, alkalmi árusok­kal. Ezeknél sok esetben kellett intézkednünk birság­gal, sót még árujuk elkob­zásával is. — Minden nyári szezonnak sarkalatos kérdése a fagy­lalt. Ml várható az idén? — Az alapanyag, az elő­állítás, a szállítás kérdé­seben egyaránt szigorú elő­írások vannak — mondta Kalivoda Imréné. — Ezekre minden fagylaltot előállító üzemet és kisiparost már év elején figyelmeztetünk. Kü­lönösen a főzött fagylaltra vonatkoznak igen szigorú szabályok. A főzött fagy­lalttal kapcsolatos előírá­soknak ugyanis kevesen tud­nak megfelelni, viszont fi­nomabb a porfagylaltnál, ezért többen próbálkoznak vele, mint az szabályos vol­na. Ezért komoly büntetés jár Azt mondhatom azon­ban, hogy a porfagylalt rendkívül jó dolog, mióta ez létezik, sok problémánk megszűnt, nyugalmasabb az eletünk , .. — Szó, ami szó: nem min­dig lehetnek népszerűek az ellenőrzéseik — fordultam ismét a vezetőnőhöz. — Tény, hogy nagy türe­lemre, önfegyelemre van szükség az effajta eljárá­soknál. Sokat jelent az ered­mény szempontjából, hogy már helyszíni bírságolási Jo­gunk ls van. összességében azért remélem, a legtöbb helyen megértik azt, hogy nz emberek étkeztetése ve­szélyes „üzem", s ezért mu­száj szigorúaknak lennünk. Balogh Tamás Hét végi műszak a Dóm téren Alig három hét múlva, július 18-án megszólalnak a fanfarok a Dóm tér óriás színpadán, és megkezdődik a Szegedi Szabadtéri Játé­kok augusztus 20-ig tartó előadás-sorozata. Erre ké­szülve szombaton és vasár­nap is dolgozlak a diszlel­i építők, a hatezer személyt befogadó nézőtér széksorait csinosító festők, valamint a villanyszerelók, akik a föld alatt húzódó kébelalagutak­han sok kilométer hosszú­ságú vezetékrendszert ellen­őriznek. hogy biztonságosan üzemeltethessék a világosító tornyok reflektorait. • MM. •t'JÜxi. .

Next

/
Oldalképek
Tartalom