Délmagyarország, 1986. június (76. évfolyam, 128-152. szám)

1986-06-28 / 151. szám

57 Szombat, 1986. június 28. Szabványügyi együttműködés Szekér Gyula, a Magyar Szabványügyi Hivatal elnöke pénteken hazaérkezett a KGST szabványügyi együttműködési állandó bizottság 60, üléséről, amelyet a Jugoszláviai Svetozarevóban tartottak június 24. és 27. között. Az ülésen megvitatták és jóváhagyták a KGST-szabványosítás 1987. évi tervét. Az ülésen jóváhagytak újabb 230 KGST-szabványt, amelyeket többek között az atomreaktorok sugárvédelmének és irányításának rendszereiről, az alumínium cs ötvözeteinek vizsgálati módszereiről, a rádióalkatrészek és a mezőgazdasági gépek előírásairól dolgozlak ki. Tanácskozott a KNEB Pénteken iiléit tartott a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság a szervezet székházában, A testület megvitatta és elfogadta két, most kezdődő vizsgálat programját, Az elmúlt évek tapasztalatai bizonyítják, hogy az újonnan épült lakások minősége még mindig nem megfelelő, holott az építőipari vállalatok jelentős része kapacitás-kihasznólási gondokkal küszködik. A népi ellenőrzés most induló országos vizsgálata — az 1984 -1985-ös évek tapasztatait értékelve — e kedvezőtlen jelenség átfogó elemzését, az okok feltárását tűzi ki célul A vizsgálatban . a Fővárosi Népi Ellenőrzési Bizottság mellett 13 megyei neb vesz részt, együttműködve az érintett állami és kormányszervekkel, illetve társadalmi szervezetekkel. A népi ellenőrök hasznosítják a Fogyasztók Országos Tanácsának ankétjain elhangzott lakossági észrevételeket, hozzászólásokat is A népi ellenőrzés másik nagy jelentőségű, ugyancsak most kezdődő vizsgálata a földterületek mezőgazdaság' célú haszonbérbe, Illetve tartós használatba adásának, valamint a részesművelés alkalmazásának tapasztalatait összegzi. A széles körű vizsgálatban — az érintett szervekkel együttműködve — 11 megyei népi ellenőrzési bizottság vesz részt, s' az ellenőrzések köre mintegy 120 mezőgazdasági nagyüzemre, 30 helyi tanácsi szervre, illetve a vizsgálatba bevont megyei tanácsok mezőgazdaság^ és élelmezésügyi osztályaira terjed ki. Mindkét vizsgálat eredményét, illetve az intézkedési javaslatokat a kormány elé terjesztik. (MII) Lakásfelajánlás társadalmi ellenőrzés Az új lakásügyi tanácsrendeletről Lakásfelajánlásnak nevezzük azt a lakáscsere-kérelmet, amelyet — nem lakásigénylési, hanem — erre a célra készített egyszerűsített nyomtatványon lehet benyújtani a lakásügyi ható ságnál. Abban a határozatlan időre szóló lakásbérleti jogviszonnyal rendelkező tanácsi bérlakás bérlője azt kérheti, hogy jelenlegi otthonának beköltözhető állapotban való átadása ellenében számára: — azonos, vagy kevesebb szobaszámú. azonos vagy alacsonyabb komfortfokoza. tú másik tanácsi bérlakást, — kevesebb szobaszámú, de legfeljebb eggyel magasabb komfortfokozatú másik tanácsi bérlakást. — két vagy több tanácsi bérlakás ellenében kevesebb számú tanácsi bérlakást utaljon ki. A tanácsi lakás bérlője azt is kérheti, hogy otthonának átadása ellenében őt a lakásügyi hatóság tanácsi elosztású, személyi tulajdonú lakásra vevőként jelölje. (Ennek a pénzügyi feltételeiről később lesz szó,) Visszavásárolható személyi tulajdonú lakás tulajdonosa kérheti a lakásügyi hatóságtól, hogy jelenlegi lakása átadása ellenében: — kevesebb vagy azonos szobaszámú, vagy alacsonyabb komfortfokozatú tanácsi elosztású személyi tulajdonú másik lakásra, — két vagy több személyi tulajdonú lakás átadása ellenében kevesebb személyi tulajdonú tanácsi elosztású lakásra vevőként jelölje. A lakásügyi hatóság, amenynyiben a kérelemben meghatározott cserelakással rendelkezik, a cserét vagyoni és jövedelmi viszonyok vizsgálatának mellőzésével, névjegyzéken kívül teljesítheti. A lakásfelajánlásra vonatkozó kérelem szintén illetékköteles. Más lakáscsere-kérelmek az úgynevezett minősegilakáscsere-kérelmek. amelyek teljesítéséhez lakásigénylést kell benyújtani. Térítés tanácsi bérlakás visszaadásakor Tanácsi bérlakás bérlője — ha bérleti jogviszonya határozatlan időre szól —, mint erről már szó volt, kérheti előző tanácsi bérlakásának beköltözhető állapotban való átadása ellenében másik tanácsi bérlakás kiutalását: — ha a bérlő fél, vagy egy szobával kevesebb másik tanácsi bérlakást kér, a leadott lakásra megállapítható lakás-használatbavételi díj kétszeres összege, — legalább másfél szobával kisebb másik tanácsi bérlakást kér, a leadott lakásra megállapított lakás-használatbavételi dij háromszoros összege illeti meg, Természetesen a számára kiutalt új lakásra a megállapítható használatbavételi dijat ki kell fizetni. Más a helyzet akkor, ha a tanácsi bérlakás bérlője nem kér és nem kap másik állami lakást. (Másik állami lakás lehet szolgálati lakás, vállalati bérlakás is.) Amikor a bérlő másik állami lakást kap, csak az egyszeres lakás-használatbavételi dij illeti meg. Tehát a tanácsi bérlakás bérlője nem kér és nem kap másik állami lakást, akkor részére: — összkomfortos és komfortos lakás esetén a leadott lakásra megállapítható lakás-használatbavételi díj ötszörös összegét, — félkomfortos és komfort nélküli lakás esetén a leadott lakásra megállapítható lakás-használatbavételi díj háromszoros összegét kell kifizetni. Lakásépítés, -vásárlás esetén is az említett összeg illeti meg — és mint már erről szó volt —. az építéshez, vásárláshoz tanácsi támogatás is kérhető. A lakásügvi tanácsrendelet a többszörös lakás-használat, bavételi díj kifizetését korlátozza azoknál, akik a bérleti jogviszonyról olyankor mondanak le, amikor a bérleti jogviszony keletkezésétől 3 év nem telt el. Ilven esetben csak egyszeres lakás-használatbavételi díjra tarthatnak igényt. Kivétel az. amikor a bérlő Szegeden lakást épit, vagy vásárol. A társadalmi aizottság szerepe A lakásügyi hatóság a lakásigényeket — a névjegyzék mellőzésével teljesíthető lakáskérelmek, valamint a közérdekű lakásügyek kivételével — a társadalmi bizottság közreműködésével oldja meg. A lakásügyi társadalmi bizottság a végrehajtó bizottságnak erre a célra létrehozott bizottsága. A társadalmi bizottság véleményező, javaslattevő és ellenőrző szerv. Hatáskörébe tartozik a végrehajtó bizottság elé kerülő lakótelek-, lakáskiutalási és lakásértékesítési névjegyzéktervezetek véleményezése, az átmeneti Lakáskiutalások — garzonház kivételével — jóváhagyása. A lakásügyi hatóság a társadalmi bizottság közreműködésével vizsgálja felül a névjegyzéktervezetekhez beérkezett észrevételeket. Ellenőrzi a jóváhagyott lakáskiutalási névjegyzékbe foglaltak végrehajtását, a lakások időbeni kiutalását. Részt vesz a pályázatok elbírálásában, véleményezi a lakótelekigényeket, a tanácsi támogatásokra vonatkozó kérelmeket. A társadalmi bizottság elnöke meghívottként jelen van minden lakásügyet tárgyaló végrehajtó bizottsági ülésen. A társadalmi bizottság évente munkájáról, tevékenységéről, tapasztalatairól beszámol a végrehajtó bizottságnak. E cikksorozatban a lakásügyi tanácsrendelet legfontosabb részeit és új szabályait ismertettük. A tanácsrendelet teljes szövege a tanács ügyfélszolgálati irodájában és a lakásosztályon megvásárolható. Ullés terveiről Tegnap délután ülést tartott az Ullés Nagyközségi Közös Tanács. A résztvevők tájékoztatást kaptak az Ullés és Vidéke Takarékszövetkezet és az áfész tevékenységéről, valamint a VI. ötéves terv teljesítéséről. Megvitatták a VII. ötéves tervet is. A rendelkezésre álló közel 169 millió forint mintegy 8U százalékát müködési-fenntartási kiadásokra fordítják, a fejlesztésre körülbelül 20 százalékot irányoztak elő. Az egységes tanácsi pénzalapból kell biztosítani a már meglevő intézményrendszer és az új létesítmények működtetésének anyagi feltételeit, az épületek, úthálózat felújítását, állagmegóvásét, az állóeszköz-állomány gyarapítását. Oj létesítményként például Üllésen öregek napközi otthonát, Forráskúton fogászati rendelőt terveztek Véges-végig o körtöltésen... Beszélgetés Papp Gyulával Miközben arra készülök, hogy elkezdhessük a beszélgetést Papp Gyulával, Szeged megyei város tanácselnökével, mindegyre az jár az eszemben, hogyan is kellene tudatni az olvasókkal: mi csupán névrokonok vagyunk .. ^ Aztán meg arra gondolok: kisgyerekkoromban hányszor elsétáltam a városháza tornyos épülete előtt, s mikor felnéztem a magasba, nem csupán nagynak, hanem egyenesen óriásinak láttam: a várost jelképezőnek. Múltjával, jelenével egyetemben. — Nyilván, téged is hatalmába kerít ez az érzés.., — Szeged polgárai mindig nagyon odafigyeltek arra, ami a „torony alatt" történik. Ez a döntést hozók felelősségét is igen-igen megnöveli. A város múltja nem halott, nem lezárt dolog a számomra, hanem olyan valami, amivel minél alaposabban meg kell ismerkedni, és a levont tanulságokat aztán a munkában hasznosítani. Éppen ezért egyénileg is nagyon örültem, amikor nekiláthattunk az ötkötetesre tervezett Szeged-monográfia munkálataihoz. Eddig két kötet jelent meg. Jó magam szenvedélyes érdeklődéssel tanulmányozom a tudósok feltárta anyagot, éberen figyelve minden olyan momentumra, amely városismeretemet tovább gazdagíthatja, még közelebb vihet a „szegedi karakter" megismeréséhez. A jó, az itt élő emberekre szabott döntéseknek az ilyen jellegű tudásanyag is egyik előfeltétele lehet. — A karakternek van hangulati velejárója is... — Föltétlenül. A „szegedi hangulat" a város dinamikus fejlődése közepette sem szorult vissza, nem is tűnt el. Elő, ható,, mindennapjainkban jelen lévő tényező maradt. Ennek okát két dologban látom: 1. az intenzív ipari fejlődés mellett, azzal egy időben erősödött a város kulturális, tudományos élete. Szeged nem vált olyan termelési központtá, hogy eközben elveszítette volna szellemi integritását. 2. A Belváros rekonstrukciója úgy alakult, hogy sikerült átmentenünk a jelenbe, egyben megőriznünk a közeljövő számára a legértékesebb elemeket. A „kiegészítő" épületek nem feleselnek, sokkal inkább harmonizálnak a hagyományos városképpel. Ez nyilván együtt járt (reméljük, hosszú távra szólóan) a sajátos szegedi hangulat jó értelemben vett konzerválásával. Aki 30—40 évi távollét után látogat el újra a városba, nem mozog itt idegenül. Egykori élményei, emlékei az épen hagyott Belváros kulisszái között zavartalanul újraéledhetnek... — Tudom, sokszor jártál külföldön, egy ízben két hónapot voltál távol Szegedtől. Volt honvágyad? — Az első héten rengeteg élmény zúdul az emberre, szinte magával ragadja a sok-sok impresszió. Aztán ... Szóval a második héten mind többször villan fel a szeretett város képe, a házak, az utcák, terek, a család, a barátok, ismerősök arca ... És ne tarts hivataloskodónak: mindjobban kezd hiányozni a munka, az a közvetlen lehetőség, hogy nap mint nap tehet valamit városáért az ember... Ha szabad így mondanom, számomra a Szeged utáni honvágy nem annyira hangulati elem volt, inkább a naponkénti várospolitikai tevékenység hiányában manifesztálódott ... — Aztán mindig: újra itthon... — Igen. Ez egy folyamatosan szűkülő kör. Amikor (íelhőtlen időben) a repülőgépablakon át megpillantjuk az alföldi síkot, a Tisza csíkját... Ez már a haza. Majd visszatérés a város falai közé... Ilyenkor én soha nem mulasztom el a sétát. Rögtön nekiindulok. Gyalog vagy autóval, tulajdonképpen mindegy, csak tenni egy jó nagy kört. Impressziókkal betölteni újra a hiányt, amit a távollét hozott létre bennünk. — És séták... más alkalommal is? — Arra mindig szakítok időt, hogy évente néhányszor legalább körbejárjam a várost. Ilyenkor előbb a Tisza-parton baktatok végig, a Szeol-pályánál, a „vastoronynál" fordulok rá a körtöltésre. Pihenés ez a séta, alkalom a meditációra. De egyben persze közvetlen látványélmény is. Hiszen ahogy haladok előre, úgy tárul fel előttem fokozatosan e magaslati pontról a mai Szeged. Sok olyasmi is, amit nem lehet jelentésekben, statisztikákkal — még a legalaposabbakkal sem — kifejezni, megfogalmazni. Veled és az olvasókkal együtt félek a nagy szavaktól. Most mégsem tudok kitérni előle. Tarján, Északi városrész, Rókus. Mintegy 30—35 ezer lakást építettünk itt fel két évtized alatt. Otthont közel százezer szegedi embernek ... Ezért mégis kimondom: az elém táruló látvánnyal egy időben szinte a történelem szelét érzem, a hatalmas változásét. A köztudatban az 1879-es nagy árvizet követő városrekonstrukció ma is jobbára a Szeged-történet legnagyobb építési vállalkozásaként él. Méreteiben a maga korában valóban egyedülálló volt európai viszonylatban is De eltörpül az elmúlt húsz esztendő létesítménysokasága mellett. — Többnyire a „vastoronytól" a Textilművekig terjedő töltésszakaszt járom be, de ha időm, energiám engedi, végigmegyek egészen a Nagyállomásig. Szakaszonként új és új arcát mutatja a város. Igen, olykor a szeplőket is. Mikor a végére érek (a teljes kör megtétele fél napot igényel), frissnek, élményekben gazdagabbnak érzem magam. A látvány nemegyszer később hasznosítható ötleteket is sugall. — Melyik napszakban érzed magadhoz legközelebb városodat? — Kora reggel. Munkakezdés előtt általában egy órával már íróasztalomnál ülök. Előtte (tehát hat és hét óra között) egy-egy kör a városban, autóval vagy gyalog. Ilyenkor ébred Szeged. Működésbe lép egy hatalmas organizmus, amelynek tán nem is ismerjük pontosan minden részletét, de érezzük benne a tervszerűséget, a szervezettséget. E reggeli kép szinte teljes, minden érdemi árnyalatot magába foglaló. — És a szegedi évszakok közül melyik számodra a legrokonszenvesebb? — Talán senki nem fog csodálkozni rajta, ha így felelek: a nyár. Amikor valósággal pezseg ez a város, a sok-sok lehetőség közt ki tudja futni igazi formáját. A színek, hangulatok ilyenkor megsokszorozódnak. — Szegednek különben szerencséje van, hogy a dinamikus fejlődés ellenére is megmaradt úgynevezett egyközpontú városnak; továbbá, hogy a Belváros nem szűkül le egyetlen térre vagy főutcára, mint oly sok hasonló nagyságrendű városban. Ennek megfelelően itt a túlzott zsúfoltság nem sodorja magával az embert, de ugyanakkor bőven van, lehet része élményekben, impulzusokban. S azokat, épp a viszonylag nyugodt ritmusból eredően, fel is tudja „menet közben" dolgozni. Itt tehát, szerencsénkre, minden megmaradt, a nagyvárosias körülmények között is, emberléptékűnek. — Soroljam a várostest „hangulati központjait".' Aradi vértanúk tere; egyetemi negyed; Móra-park, Tisza-part; a Marx téri marketingközpont. Mindegyik más és más, hangulatában egymással egyszerre feleselő és egymást kiegészítő. S akkor még nem szóltam a Széchenyi térről, valamint a Kárász utcáról. Ügy hiszem, nem túlzok, ha azt mondom, nincs olyan szegedi, aki ne szeretne napjában egyszer, de inkább legalább kétszer 'végigsétálni a korzón, akár munkába menet, akár azt követően, este. És... ha csak tehetjük, mindannyian végig is sétálunk. — Kérdeznélek a szegedi hét végék, főleg a vasárnapok hangulatáról is ... — A máshonnét ide látogatók (köztük a külföldiek is) rövid itt-tartózkodás után észreveszik, hogy a szegedi vasárnapok csendesebbek, mint más, hasonló nagyságrendű városokéi. Ebben van igazság. A vasárnap délelőtti és kora esti-esti korzózástól eltekintve valóban „elcsöndesedik" ilyenkor a város. Kérdés, vajon ez az elcsöndesedés föltétlenül azonos-e az álmossággal, a lustasággal, tehát jelentése valóban egyértelműen pejoratív-e? Én a magam részéről semmiképp nem tekinteném annak. Ha egy városban mód és lehetőség nyílik hét közben is a kulturális és szórakozási igények kielégítésére, ha tehát megfelelő mennyiségű és színvonalú program áll rendelkezésre, akkor a hét végi „elcsöndesedés" már egészen más jellegű, mint ott, ahol a munkanapok és a hét vége között ilyen szempontból éles határ húzódik: a kulturálódás, a szórakozás lehetősége tehát áttevődik a szabadnapokra. Mindenesetre érdemes lenne egyszer alaposabban ís feltérképezni e helyi sajátosság szülőokait, körülményeit, hogy még egyértelműbben minősíthessük. — Jelképesen is, ténylegesen is a „torony alatt" dolgozol. Mit jelent ez számodra? — Egy várospolitikai műhelyt, amelyből a várost gazdagító „termékek" kerülnek ki: egy új trollvonal, új könyvtárépület vagy épp egy korszerűsített út, 6—8— 10 új iskolai tanterem. Itt „műhelyfőnöknek" lenni gyakorlatilag egyet jelent a felelősségteljes csapatmunka teljes szívű vállalásával, a városunkért, annak fejlődéséért érzett permanens felelősséggel. Ez így talán túl hivatalosan hangzik, de ha közelebbről szemügyre vesszük, akkor láthatjuk: a követelményeknek itt kizárólag akkor' vagyunk képesek megfelelni, ha nap mint nap azonosulni tudunk a hozzánk forduló minden városlakó személyes gondjával. Az empátia itt, ha fogalmazhatok így, vezetési, várospolitikai követelmény mindannylónk számára. Valamennyiünknek otthona ez a város. Azért dolgozunk, közösen, összefogva, a menet közbeni nehézségeket is vállalva, hogy még melengetőbb, minél komfortosabD fészek is legyen ... Papp Zoltán