Délmagyarország, 1986. június (76. évfolyam, 128-152. szám)

1986-06-27 / 150. szám

Pcntek, 1986. június 27. 5 Á lakásépítés, -vásárlás tanácsi támogatása Áz új lakásügyi tanácsrendeletről Vizek, kövek, emberek Tijesno és a bóra A tanácsi támogatás lehet vissza nem térítendő támo­gatás, és kamatmentes köl­csön vagy mindkettő. A tá­mogatás lakótelek, új vagy használt lakás megszerzésé­hez, épitésehez, lakás bővíté­séhez. felújításához, fenn­tartásához, az állami vagy bankkölcsön törlesztő részle­teinek megtéri teséhez az ar­ra rászoruló családoknak ad­ható. Tanácsi támogatásban csak magyar állampolgár része­sülhet, és egy alkalommal. Tanácsi támogatás tehát adható és, hogy kik kaphat­ják, azok körét a tanácsren­delet határozza meg. Fontos tudni, hogy a taná­csi támogatás nincs kötve la­kásigényléshez, és csak saját tulajdonú lakás megszerzésé: hez, építeséhez, illetve ilyen lakással kapcsolatos költsé­gek viseleséhez lehet kérni. Helyi támogatásban olyan rászoruló család részesülhet, ahol a család egy főre jutó havi átlagjövedelme a 3800 Ft-ot. gyermektelen fiatal házasoknál az 5000 Ft-ot nem haladja meg, és forga­lomképes vagyonuk értéke 150 000 Ft alatt van. Saját tulajdonú lakás vásárlásánál, építésénél e lakás megszerzé­sére felhasznált tulajdon ér­tékét nem veszik figyelembe Helyi támogatásra benyúj­tott kérelmek elbírálásánál többek között előnyben ré­szesülnek: — szociális tanácsi bérla­kásra jogosultak, — gyermekes — elsősor­ban két- és többgyermekes — családok,! — gyermekek vagy gyer­mek születését vállaló pálya­kezdő fiatal házasok, — azok. akik tanácsi bér­lakásukról a lakásügyi ható­ság javára mondanak le, — akik munkáltatói támo­gatást kapnak, — volt állami gondozottak. Nem adható támogatás an­nak a kérelmezőnek: — akinek foglalkozása, te­vékenysége, életkörülménye olyan, hogy lakásgondját tá­mogatás nélkül is képes meg­oldani, — a támogatást a lakás­igénye mértékének felső határát meghaladó szobaszá­mú lakás építéséhez, bővíté­séhez, vásárlásához kéri, vagy ilyen lakásban lakik, — akinek lakása és mun­kahelye nem Szegeden van, — aki kérelmében valótlan adatokat közöl, és ez számá­ra jogtalan előnyt jelent, — aki a lakásügyi tanács­rendelet alapján lakáskiuta­lási, lakásértékesítési név­jegyzékre nem vehető fel (pl. lakásáról lemondott, vagy azt eladta, kisebbre, rosz­szabbra cserélte, lakásbérlete neki felróható okból szúnl meg. lakását vagy annak egy részét bérbe, albérletbe adja, önkényes beköltöző stb.). Támogatást kérhet az a szegedi lakos is, aki Szeged­hez tartozó községekben la­kást épít vagy vásárol. A helyi támogatásra vo­natkozó kérelmet erre a cél­ra készített nyomtatványon — illetékbélyeggel ellátva — a lakásügyi hatósághoz lehet benyújtani. A kérelemhez mellékelni kell többek kö­zött: — igazolást arról, hogy az épitő, vásárló nem esik tu­lajdonszerzési korlátozás alá, vagyonuk van-e, és mekkora, — kereseti és jövedelem­igazolásokat, — meglevő lakásra vonat­kozó bérleti szerződést, vagy a tulajdont igazoló tulajdoni lapot, — a megszerezni kívánt te­lekre, lakásra vonatkozó ki­jelölést, igazolást, előszerző­dést, csereszerződést stb., — munkáltatói támogatás összegéről szóló igazolást. A támogatást igénylő nyomtatvány a szükséges mellekelteket részletesen fel­sorolja. A helyi támogatás odaíté­lésére vonatkozó javaslatot — egyéni elbírálás alapján — a meglevő és vállalt gyerme­kek számától függően, a csa­lád vagyonának, egy főre ju­tó átlagjövedelmének az igénybe vehető kedvezmé­nyes kamatozású állami hi­tel és szociálpolitikai ked­vezmény, valamint a mun­káltatói támogatás összegé­nek, továbbá az önerős részt figyelembevételével a lakás­ügyi társadalmi bizottság véleményét kikérve a lakás­ügyi hatóság alakítja ki. Az önerős rész legalább az építeni, vásárolni kívánt szo­baszámú lakásra megállapít­ható lakáshasználatba-vételi dij összege. Az így kialakí­tott javaslatot a lakásügyi hatóság nyilvánosságra hoz­za. Helyi támogatásként — je­lenleg — 300 000 Ft adható. Ebből a vissza nem téríten­dő támogatás összege 200 000 Ft-nál több nem lehet. A ka­matmentes kölcsönt 10 év alatt kell visszafizetni. A kölcsöntörlesztés megkezdé­sére egy esetben legfeljebb 3 évig halasztás, illetve ala­csonyabb havi törlesztő rész­letek fizetésére szintén egy esetben és ugyancsak 3 évig enge'dély adható. Az ilyen kedvezmények megadásánál a családot terhelő havonta rendszeresen fizetett költsé­get vizsgálják. A támogatás odaítéléséről a végrehajtó bizottság dönt VA végrehajtó bizottság döntését követően a tanácsi támogatásban részesült sze­mély (család) és a tanács szerződést köt a támogatás­sal megvalósítandó cél (la­kásépítés, -vásárlás stb.) biztosítására. A szerződésben ki kell kötni, hogy a tanácsi támogatást vissza kell fizet­ni, ha a támogatásban része­sített az ingatlant (lakást) 13 éven belül cserelakás nél­kül eladja, vagy javára meg­határozott értékkülönbözet­tel elcseréli. A lakásügyi hatóság a döntést követően a tanácsi támogatásban részesült ké­relmezőt értesíti, és jelzi a szerződéskötés idejét. (Következik: Lakásfelajánlás, társadalmi ellenőrzés.) Érdeklődöm a belgrádi pá­lyaudvaron, mikor ér a 18.30-kor induló vonat Sibe­nikbe. A válasz: reggel fél nyolcra. Kutya módján szundítok a hálófülkében, pedig ko­romsötét az éj, és hosszú az út. Talán másfél órát, ha ki­tesz éjfél után az igazi al­vás, aztán végképp kinyitom a szemem. Nézem az órát, negyed négy. Kívül tömény feketeség. Alagútban katto­gunk, hosszú percek múlva érünk ki belőle. A kerekek verik a taktust, hogy „al­hatsz-még, al-hatsz-még", ám hiába. Újabb alagút, majd a harmadik, negye­dik . . . Számolom őket gye­rekesen: Kninig 28, ha el nem tévesztettem. Vadregényes vidék a haj­nali derengésben. Kerülget­jük a kopasz és komor Di­nári-hegyeket. A vasút men­tén, a szurdokok alján, a viaduktok alatt tobzódik a flóra, mintha a magaslatok­ról minden növényzet lehú­zódott volna a madárcsicser­gős, szélvédett helyekre. Sibeniktől 26 kilométert taxizunk. Murter-sziget, és ,,főfaluja", Tijesno — talán a századik kanyar után — úgy bukkan elő, hogy már rajta is vagyunk. Csak egy 38 méter hosszú híd köti össze a szárazfölddel. Kifi­zetjük a fuvart — 3000 di­nárt (cca 400 forint) kér a fiatalember. Tűrhető. A há­zak zöme a szigetre települt, ám a keskeny kanálison in­nen a parti helyek hóna alatt is szaporodnak az eme­letes, zsalugáteres tetőtera­szos villák. Alig tesszük be lábunkat a túlsó hídfőhöz kapcsolódó főtérre, egy erős légáramlat Társadalombiztosítási tanácsok a téeszekben Vannak intézmenyek, ame­lyekkel életünknek csak egy­egy szakaszában kerülünk szoros kapcsolatba: létünk, biztonságunk, művelődé­sünk segítésére hivatottak. Születésünktől nyugdíjas ko­runkig végigkíséri napjain­kat a Társadalombiztosítási Tanács. Jóllehet, hogy szem­től-szembe nem is találko­zunk az ügyintézőkkel, akik gyakran szinte a színfalak mögött rendezik ügyes-bajos dolgainkat: munkájuk vég­eredményét csak a bizton­ságot jelentő, időben meg­érkezett táppénz, nyugdíj, a gyermekgondozásért kapott forintok jelzik. A rendkívül sokrétű, bo­nyolult, jogilag szabályozott munkáról rendszeresen be­számolnak a szakemberek A megyei társadalombizto­sítási tanács tegnap, csütör­tökön megtartott ülésén a szentesi albizottság tevé­kenysége került terítékre: a résztvevők megvitatták az albizottság elnökének. Jaksa Erzsébetnek a beszámolóját Marsi Mihályné, a megyei társadalombiztosítási tanács tagja viszonylag új műkö­dési területükről, a termelő­szövetkezetekben létrehozott Tanácsülés Kisteleken Á település terveiről Tegnap, csütörtökön dél­után ülést tartott Kistelek Városi Jogú Nagyközségi Ta­nácsa. A résztvevőket tájé­koztatták a közrend és köz­biztonság helyzetéről, a ta­nítási órán kívüli ismeret­szerzés lehetőségeiről, és Á megyei NEB ülése Országszerte népi ellen­őrök vizsgálták az elmúlt hónapokban, hogy milyen az egészségügyi intézmények műszerezettsége, megvan­nak-e a hazai és a külföld­ről származó eszközök, gé­pek beszerzésének lehetősé­gei. Arra a kérdésre is vá­•Laszt kerestek a vizsgálatban résztvevők, hogy a meglevő nagyértékú műszerek kellő­képpen hasznosulnak-e a gyógyítómunkában, s végül: hogy az orvosimúszer-park karbantartásában. javításá­ban milyen gondok foglal­koztatják a szakembereket. A közelmúltban lezárult Csongrád megyei vizsgálat tapasztalatait tegnapi, csü­törtöki ülésén vitatta meg a megyei népi ellenőrzési bi­zottság. A tegnapi ülésen tárgyal­ták meg a társadalmi tulaj­don védelmének és a bi­zonylati rend betartásának helyzetét elemző összefogla­ló jelentést is. Készítői Csongrád megyei ipari és mezőgazdasági üzemekben ellenőrizték a leltározás, bi­zonylatolás, a selejtezés, le­értékelés, a pénzkezelés és -elszámolás, a vagyonőrzés szabályainak megtartását. megtárgyalták a tanács VII. ötéves tervét. A tervidőszak főbb fel­adatai között első helyen az egészségügyi és szociális el­látás fejlesztése áll. Kiemel­ten foglalkozik a javaslat az oktatás társadalmi fontossá­gával és ezért működési fel­tételeivel is. A korlátozott anyagi lehetőségek nem en­gedik meg a közművelődés, a sport fejlesztését, ezért az iskolák szerepe növekszik majd a tervidőszakban. Tervezik a településtiszta­sági szolgáltatások, a belvíz védelem és a csatornaháló­zat korszerűsítését, a zöldte­rületek növelését. Számíta­nak a lakosság társadalmi munkájára is: útépítéseknél, járdajavításoknál, gázveze­ték- és csatornaépítéseknél, parkosításnál és a gyermek­intézmények környékén. A rendelkezésre álló pénz. összegnek — a több mint 447 millió forintnak — mint­egy 66 zázalékát működési, fenntartási célokra, 32 szá­zalékát fejlesztési kiadások­ra szánják. társadalombiztosítási taná­csok eddigi munkájáról tar­tott tájékoztatót. Rövid idő­szak alatt szerzett tapaszta­lataik szerint szervesen be­épült az eddigi mechaniz­musba ez az új forma. Fo­lyamatosan kiképezték az ügyintézést végző szakembe­reket, a tanfolyamokon 250­en szereztek középfokú ké­pesítésről szóló oklevelet Nyolcvanan vettek részt a speciális nyugdíj-előkészítő tanfolyamon is, ám így is igen nehéz feladatot jelen­tett a kifizetőhelyek zavar­talan működése. Lassan egy éve, hogy a szövetkezetekben megválasz­tották a 3-5 tagú tanácsokat, amelyeknek munkájában azonban nem vehetnek részt — összeférhetetlenség miatt — a legképzettebb szakem­berek: a társadalombiztosí­tási ügyintéző, a rehabilitá­ciós megbízott, a munkavé­delmi vezető, és a jogtaná­csos. Elhangzott a tanácsko­záson, hogy ennek ellenére számos esetben csak meg kell kérdezni véleményüket egy-egy ügy kapcsán. Emel­lett előfordul, hogy ha a háromtagú tanács egy tagja hiányzik, már nem határo­zatképesek, indokolt lenne tehát emelni a létszámot. Mindent összevetve: a ter­melőszövetkezetekben mű­ködő társadalombiztosítási tanácsok igyekeztek megküz­deni a kezdeti nehézségek­kel, munkájukra nem volt panasz. Méltányosságból so­ron kívül fizetik a társada­lombiztosítási ellátást, kivé­teles esetben folyósítják a családi pótlékot, javasolják az alacsony összegű nyugdí­jak fölemelését, hatáskörük­be tartozik a nyugdíj-előké­szítés. a beteelátogatás, he­lyenként a betegellenőrzés is, és intézik az üzemi bal­esetet szenvedett, rehabili­tációra szoruló dolgozók ügyeit is. Egyszóval a tsz­tagok érdekeit képviselik. Ch. A. úgy hátba vág bennünket, hogy kis híján az orrunkon támaszkodunk. Ez a bóra, a rossz hírű huligánszél. Fújt már napok óta az Alpok fe­lől, a Dinári-hegyvonulat azonban útját állta. Csak a hídon túl nagylegény, ott már kedvére korbácsolja a vizeket, s cibálja vadul a sziget növényzetét. Ebben a szorosban — amely a bejá­róhíd két oldalán hirtelen tengerré szélesedik — sehol sem mélyebb a víz tíz mé­ternél, mégis akkora hullá­mok ágaskodnak rajta, hogy rögtön lelohad az üdülni ér­kezők kedve. Fúj a bóra kitartóan. Fúj reggel, délben, este és éjsza­ka, napokon át. Erővel, vagy erő nélkül, de nyomja a nyirkos hideget az Adriára kíméletlenül. Egy hét múlva fölvetődik: abba tudja hagy­ni egyáltalán? Nem az örö­kös fogvacogtatás-e ennek a makacs dalmát szélnek a természete? Milán, a 30 éves aggle­gény, akit naponta többször látni a kikötősoron, állítja, hogy nagyon rég nem volt ily hűvös június eleje. Ma­gyarul — egy társalgási szó­tár segítségével — magya­rázza, hogy holnapra ,,ke­rem szepen ja idet mond a zágrábi rádió". Minden al­kalmat megragad, hogy gya­korolja a magyar nyelvet, s többször hangsúlyozza: „Erü­lek, hogy megismerhetem." Hogy mi készteti erre ott, hol talán csak nyaranta adó­dik alkalom arra, hogy ma­gyarokkal szót válthasson? Egyszerű az indíték: az édes­anyja, Nevenka, tud egy ke­veset annak révén, hogy a negyvenes évek elején Sza­badkán fotólaborban dolgo­zott. Nem adnak megbízható diagnózist a zágrábi meteo­rológusok sem: marad a rossz idő. Mit lehet csinál­ni? Szállásadónk, Angelica Vukovics indítványára mász­kálunk a hegyeken. Egyik sem magasabb 100-120 mé­ternél, mégis keserves dolog följutni rájuk a kövek mi­att. Föntről nézve meghat­ványozódik a táj szépsége. A szürkén szemerkélő esőben is ellátni a jóval nyugatabbra húzódó Kornat-szigetsorra: jól kivehetők a távoli ko­mor sziklák és a közelebbi szigetcsoportok. Az egyikről — másfél kilométernyire le­het, és nem nagyobb, mint a tijesnói játszótér, kutya­vonítás hallatszik hosszan, kesergőn. Vajon, hogyan ke­rülhetett arra a lakatlan ku­pacra, amelyet legfeljebb a madarak látogathatnak. Tan csak nem valamelyik motor­csónakos turista tette ki azt tanulmányozandó, miként vi­selkedik reménytelen hely­zetben ezúttal nem az em­ber, hanem egy korcs eb? Alant sirályok himbáltat­ják magukat a széllel, majd vakogva és kárálva leszáll­nak a toronygombra, a ké­ményekre, a révben himbá­lódzó angol jachtok árboc­csúcsára. A terméskövekből alkotott teraszokon tenyér­nyi kertek, bennük 5-6 tő paradicsom, pár bokor „ko­rompir" kapaszkodik a rozs­davörös talajba. A valósze­rűtlenül keskeny utcák egyi­kén szamár iázik, majd ki­csiny traktor kocog végig ak­kora dübörgéssel, mint egy startoló repülőgép. A hősök oszlopa közelében, a házsor előtti aszfalton, öregasszo­nyok fejtik a ,,bab"-ot, tá­volabb gyerekhad kergeti a focit. A templom órája 13 órakor üti méltóságosan a tizenkettőt, figyelmen kívül hagyva a nyári időszámítást. Víz és kő, kő és víz kör­körösen. A mészkőrengeteg­ben próbál talpon maradni a sudár ciprus, a bájos oleán­der, a sátoros pálma, a szét­ágazó füge, a hegyes levelű olajfa. Ha Sibenik irányába tekintünk, amerre a színét vesztett tengerből különösen sok kúp meredezik ki, köny­nyú elképzelni, hogyan kú­szott be az áradat a part le­süllyedt részeire, és miként lepett el mindent, ami útjá­ba került. Talán, ha az eső el nem csitulna, a rettene­tes ár ma is elnyelné a 19 négyzetkilométeres Murtest kisöccseivel együtt, mintha soha nem lettek volna. Aláereszkedünk a víz szí­néhez, oda, ahol a macchia, ez a sajátos, nehezen meg­nevezhető növényzet kez­dődik. Itt jól látni, hogy az élet mily kétségbeesetten ragaszkodik a jogaihoz. Aho­gyan a tenger billió formát csiszol a letördelt parti szik­lákból, úgy ez a vége-hosz­sza nincs törmelék számta­lan cserjealakzatot produ­kál. E vörösfenyő-karikatú­rák, tujagörcsök, akáckezde­mények tamorinka-próbálko­zásának ágaira nem szállnak sasok és más nagy mada­rak, csak kecskék csámcsog­nak a gyér lombozaton, vagy a kaptatok mentén egy-egy csacsi kap utánuk. Arasz­nyi páfrány, erőtlen mályva, vékony szálú fűféle vegetál a hasadékokban. Tijesnóban kőből készül minden. E rozsdásszürke ke­mény „ásványból" csinálják a maltert, a csacsiólat, az útburkolatot, a házfalat, a templomoltárt, a kerékvetőt, a boltivet, a partszegélyt, a sírboltot. Mérnöki lelemény és művészi ihlet alkotása a sibeniki Jakov-katedrális, amely igaz, hogy 74 évig épült, de egyetlen faalkat­rész, vagy tégla sincs ben­ne. Kívül-belül olyan kő­ből és márványból áll, amely a jugoszláv tengerpar­ton található. A kő alighanem az élet keménységét is jelképezi. A boldogulás ára a kitartó küzdelem, ám a sok liliputi ház a hegyi ösvényeken bó­corgó kecskefelhök, a föl­föltúnő csacsifogatok, a pia­cok gyenge árukínálata, a szegényes zsákmánnyal ki­kötő halászhajók érzékelte­tik. milyen nehéz lehetett itt 40-50 évvel ezelőtt a megél­hetés. Jóllehet. korántsem jellemző, mégis lehangoló látvány, amikor a kicsi sza­már reggel 6 óra tájban, be­hemót gazdájával a hátán, kipi-kopizik kifelé a falu­ból. estére kelvén pedig ak­kora zsákokkal terhelik meg, hoRy majd belerokkan. Aligha akad nála szomo­rúbb háziallat. Örökké lóg a feje, láthatóan nem érdek­li már, csak az idő múlása, az ólba kötés elérkezése, amikor nem nyomja semmi a hátát, és enni kap. Haza­felé szaporábban szedi ap­rócska patáit, és fölordít örömében a nyaraló nép mulatságára. Manapság csak egy-két tucatnyi szamár ro­botol a faluban, helyettük kis utánfutós kerti traktorok dolgoznak, ám ezek olyan rettenetes robajjal húznak végig a sikátorokon, hogy a hétalvókat is fölijesztik. A kilencedik nap hajnalán csoda történik. A bóra úgy elül, mint egy kotlós, se hangja, se moccanása. A tenger, mintha kivasalták volna. A víztükör bámula­tos. Babits azt mondaná: az Adria simán gyűrűzik, mint a márvány. A nap fölbuk­kan a hegyek mögött, csil­lagot szór a tengerre, moso­lyog a táj, zöngnek a mé­hek, megszólal a kakukk. Csupa áhítat a természet. A lehető legszebb béke képe ez. Az lenne, ha . . . Vala­honnan a távoli vizek fölött úszó párafátyolból öt óriás motorcsónak tör elő, és bögve-ordítva hagyják le egymást. Oda a varázs. A nyugat­német turisták így köszöntik az első bóramentes, szelíd napot. Hallgatag férfiak és sietős léptű, beszédes asszonynép lakja ezt a partszakaszt. Ma könnyebben élnek-e, mint valaha? F. Nagy István (Az irás befejező részét holnap közöljük,)

Next

/
Oldalképek
Tartalom