Délmagyarország, 1986. június (76. évfolyam, 128-152. szám)

1986-06-24 / 147. szám

25 Kedd, 1986. június 24. Á hét embere, mifelénk rádiófigyelő Kíváncsi lettem a hét emberére. Már csak azért is, mert igazából — azt hiszem, többedmagammal — jó darabig elkerülte a figyelmemet, hogy ez a meglehetősen nyugatias című, bár azzal együtt vonzónak látszó műsortípus (sőt: közelítésmód!) egyáltalán jelen van tömegkommunikációnkban. Mikor viszont fölfedeztem, hogy múlt héten szombaton kora délután a Kossuth-adón prezentáltatik A hét embere című, tízperces program, bizony kíváncsi lettem. Már hogy a fenébe ne: nyilván az éppen elmúlófélben levő hét legizgalmasabbnak, legérdekesebbnek ítélt embere szólal majd meg (ugyan ki lehetett?), az ilyesmi már hogyne érdekelne. Miután a jelzett időpont elérkezett, szóla a bemondó: „A hét embere. OsztrovSzki György akadémikussal, az MTESZ szénior tanácsának elnökével beszélget Kapusi Rozsa." Megkapaszkodtam az előttem pöffeszkedő kávéspohárba. Bevallom, először vétkes tájékozatlanságomra kezdtem gyanakodni. Arra, hogy nem vagyok teljesen tisztában az MTESZ igazi jelentőségével a magyar életben Különben is, már miért ne lehetne a hét embere nem feltétlenül ismert nevű személyiség. Hogy a műszaki értelmiség idősebb tagjainak gondjairól — merthogy ezekről beszélt az akadémikus — ríem tudok eleget, több mint bizonyos. Nem lehet fogalmam a jelenség mögött meghúzódó, össztársadalmi méretekben bizonyára szenzációs lényegről, annak mibenlétéről, ami a hét emberévé teszi azt a személyt, aki most, lám, Kapusi Rózsa mikrofonja előtt beszél. Satöbbi,satöbbi. Szóval vívódtam vagy tíz percig, eközben vége lett a műsornak, s ha lehet, még feszültebben kezdtem figyelni, mint adás közben. Gondolkodni kezdtem számbavehető gyarlóságaimon. Ugyan vajon miféle titkos, tudat alatti nyugatimádat hitette el velem, hogy az ilyesféle kitétel — a hét embere — mögött az adott időegyseg legszelesebb közérdeklődésre számot tartó, legizgalmasabb tettet végrehajtott, valamilyen, mindenkit foglalkoztató dologgal kapcsolatba hozható, legérdekesebb. legfurcsább, legfeltűnőbb, legnagyobb port fölvert személyisége kell álljon? Miféle szenzációhajhász, gyanúsan idealista várakozások alapján hihettem, hogy ez a cím például olyasfajta izgalmas miniinterjút kellene jelentsen, hogy az elragadtatástól elnémuljunk, mint Tamási Eszter aznapi huszadik bakija után? Nem volt nekem elég már maga a tipográfiai forma, ahogyan a rádióújságban e program fölvetettetett? Semmi keret, semmi figyelerrióMkeltő hókuszpókusz, sima fettel szedett, egyetlen vézna sor, és kész. És bizonyára azoknak van igazuk, akik azt mondják, így is van ez rendjén. Hiszen túlzottan kezdtek már hatni ránk a mindenfelől begyűrűző, kártékony ideák, íme a bizonyíték: egyetlen címtől már milyen vad ábrándokat asszociálok. Miért nem volL nekem elég egy Osztrovszki György? (Aki mellékesen bizonyára érdekes és fontos dolgokról beszélt — ha egy egészen más összefüggésben és egy egészen más megközelítésmódban vizsgáljuk a dolgot.) Egyáltalán: miért nem látom én be, hogy az ilyesféle cím mifelénk csak ilyen lehet, ezt és így jelentheti? Jelentem: belátom. Aki meg szombaton kora délután a rádióújságot böngészi; ezer másféle, hasznosabb. jobb, építőbb jellegű foglalatosság helyett, az a hét balfácánja. Hát kell ilyen cím nekem? Domonkos Lászlr Energiagazdálkodási szakkiállítás Hétfőn energiagazdálkodási szakkiállítás nyílt Budapesten, a Rákóczi úti ipari bemutatóházban, ahol 28 vállalgt és szövetkezet tette közszemlére a drága energiahordozók megtakarítását szolgáló kprszerü berendezéseit, valamint ismerteti energiatakarékos eljárásait. Az ötnapos kiállításon a lakosság tájékoztatására bemutatják a televíziókészülékek, mosógépek, hűtőgépek és egyéb háztartási berendezések legújabb típusait, amelyek a korábbiaknál jóval kevesebb villamos energiát fogyasztanak, és már a kereskedelmi kínálatban is megjelentek. A szakemberek pedig sok olyan műszert, szabályozó automatát, hőfejlesztő és -visszanyerő berendezést, eljárást ismerhetnek meg, amely csökkenti a termelés energiafogyasztását, javítja az üzemek energiagazdálkodását. A bemutatott új termékek és módszerek száma meghaladja a százat. Az Elektromos Művek információs szolgálata a lakosságnak, az Energiagazdálkodási Intézet tanácsadó szolgálata pedig a szakembereknek felvilágosítással szolgál a háztartások, illetve az üzemek, intézmények energiafogyasztását segítő további lehetőségekről is. A kiállítást naponta délelőtt tiz órától délután hat óráig, a zárás napiján, június 27-én délután két óráig tekinthetik meg az érdeklődök. A megnyitót megelőző sajtótájékoztatón az Ipari Minisztérium szakemberei elmondták, hogy a kiállítás az ország energiagazdálkodási központi fejlesztési programja szerint végzett Helyreállítják a siklósi dzsámit Helyreállítják és múzeumnak rendezik be Siklós egyetlen török kori műemlékét: a Malkocs bejről elnevezett dzsámit. A rekonstrukció során visszanyeri eredeti formáját a négyszáz éve emelt mohamedán templom, amely a legutóbbi időkig csaknem elfeledve állt egy kis mellékutcában, mígnem a városi tanács lebontatta a hozzáragasztott avítt házacskákat, szabaddá téve az épületet a régészeti kutatás és a műemléki helyreállítás számára. A négyszögletes, tekintélyes méretű és nemes arányú dzsámin fennmaradtak a jellegzetes, szamárhátíves ablakok. Mellette megtalálták az egykori minaret ötszögletű alapját is. Az épület kupoláját viszont századunk elején sajnos lebontották. A mohamedán templomot a XVI. század második felében élt Malkocs bej emeltette. A török kiűzése után még sokáig használták az épületet különféle célokra — a múlt században például szegényház volt —, majd később sorsára hagyták. A török kori épületet az Országos Műemléki Felügyelőség fogja helyreállítani, s falai között kerámiamúzeumot rendeznek be, amelyben állandó kiállításon mutatják be a siklósi születésű, hires népi keramikus, az 1898 és 1955 között élt Gerencsér Sebestyén életművét. Alkotásait dr. Bakó Géza kórházi főorvos kutatta fel és gyűjtötte össze; haláia után özvegye a városnak ajándékozta az értékes anyagot. Ugyancsak itt állítják ki a háromévenként meghirdetett Gerencsér Sebestyén fazekuspályázat díjnyertes munkáit is. (MTI) kutatás és műszaki fejlesztés legjobb eredményeit mutatja be. Ezek jelentősen (hozzájárultak ahhoz, nogy a VI. ötéves tervben egymillió-százharmincezer tonna olajjal egyenértékű energiát takarított meg az ország, s a termelőágazatokban átlagosan 13-14 százalékkal csökkent az energiafelhasználás. Most már a lakosság részére' gyártott háztartási berendezéseknek és egyéb készülékeknek több mint 80 százaléka energiatakarékos termék, de változatlanul nagyon fontos feladat a háztartások energiafogyasztásának csökkentése. Az utóbbi öt évben ugyanis a lakosság, a kommunális intézmények, tehát a nem termelő ágazatok energiafogyasztásának aránya 32-ről 38 százalékra növekedett, a többletfelhasználás jóval nagyobb, mint amennyivel az ipar csökkentette a fogyasztást. Ezért a jelenlegi tervidőszakbán tovább kell szélesíteni az energiatakarékos háztartási berendezések és készülékek körét. Az a feladat ugyanis, hogy az idén és a következő években az ország villamosenergia-fogyasztásának évi növekedési üteme ne haladja meg a három százalékot. Ki milyen otthont kaphat? Az iíj lakásügyi tanácsrendeletről Szeged Megyei Város Tanácsa ez év április 24-i ülésén alkotta meg az 5/1986. számú tanácsrendeletét az egyes jakásügyi jogszabályok végrehajtásáról, a lakás- és telekgazdálkodásról. A tanácsrendelet ez év június 1jén lépett hatályba. Földi Gábor, a tanács vb igazgatási osztályának vezetője ismerteti a rendelet néhány fontos, illetve új rendelkezését. (Olvasóink szerkesztőségünkbe küldött észrevételeire, javaslataira, gondjaira a cikksorozat befejezése után válaszolunk.) Igényjogosultság A lakásügyi tanácsrendelet az igényjogosultság feltételeit —, tehát azt. hogy ki milyen lakást igényelhet, illetve kaphat — két fő ok miatt szabályozta a régi rendelkezésektől eltérően. Az egyik — mint ez közismert — megszűnt a tanácsi értékesitésű (szövetkezeti) lakások építése és elosztása. A másik, a vagyoni, jövedelmi viszonyok az elmúlt években változtak. Ezek szerint jelenleg, lakással nem rendelkező igénylők kétféle lakást igényelhetnek: tanácsi bérlakást (szociális és nem szociális alapún), és OTPtársaslakást, lakásépítő szövetkezeti (M ESZÖV)-lakást. Lakással rendelkezők minőségi cserét kérhetnek, illetve felajánlhatják lakásukat másik lakásért. Erről az utóbbiról később lesz szó. Szociális tanácsi bérlakást az az igénylő kérhet, illetve kaphat, akinek, és vele együttlakó és költöző családjának az egy főre eső havi jövedelme (és itt mindenféle címen szerzett jövedelem számit) a 3000 Ft-ot nem haladja meg és vagyonuk nincs. Egyedülállóknál ez a jövedelemhatár 3800 Ft, nyugdijasoknál 5000 Ft, és természetesen itt is feltétel a vagyontalanság. Vagyon szempontjából azt a forgalomképes ingó, vagy ingatlan vagyont vesszük figyelembe, amelynek a helyi forgalmi értéke meghaladja a 150 000 forintot. Ezeken a jövedelmi és vagyoni határokon felül csak OTP-társaslakást, illetve lakásépítő szövetkezeti lakást lehet kérni (igényelni), illetve kapni. Nem szociális tanácsi bérlakást bárki kérhet, aki vállalja, hogy a lakás-használatbavételi dij 3—5-szöros összegét, továbbá a magasabb havi lakbért megfizeti. Minőségi lakáscsere-kérelemnél — tanácsi bérlakás esetében — a feltétel a 3800 Ft egy főre eső jövedelemhatár és vagyontalanság. Letét az OTP-nél Régi rendelkezés, hogy a lakásigénylés benyújtása előtt az OTP-nél lakásigénylési letétet kell elhelyezni. Ez a rendelkezés eddig nem vonatkozott a szociális tanácsi bérlakást igénylökre. Az új lakásügyi rendelet kiterjesztette a lakásigénylési letét elhelyezését a szociális tanácsi bérlakást igénylőkre is. Ezek szerint a hatályba lépés napjától 198G, június l-jétől minden lakásigénylés benyújtása előtt lakásigénylési letétet kell elhelyezni az OTP megyei igazgatóságánál (Szeged, Takaréktár u 7.) A lakásigénylési letét ö szegei: a) szociális és tanácsi bérlakást igénylőknél — 3 és többgyermekes családok, gyermeküket egyedül nevelő szülők, nyugdíjasok, ha az egy főre eső havi átlagjövedelem 3000 Ft alatt van: 1000 Ft — a felsoroltak felett: 3000 Ft havi átlagjövedelem 3000 Ft nem 5000 Ft — minden más — az előbbi felsorolásba tartozó — szociális tanácsi bérlakást igénylő: b) nem szociális tanácsi bérlakást igénylőknél 15 000 Ft c) OTP-társaslakást, lakásépítő szövetkezeti lakást igénylőknél 10 000 Ft c) minőségi lakáscserét igénylőknél 5000 Ft Lakásfelajánlás esetén nem kell letétet fizetni (mint már jeleztük, erre visszatérünk). Azok a szociális tanácsi bérlakást igénylők, akik lakásigény'lésüket 1986. május 31-ig nyújtották be, és lakásigénylési letétet nem fizettek (nem kellett fizetniük). hogy igénylésük továbbra is érvényes legyen, lakásigénylésüket megújíthatják, de előtte a letétet az OTP-nél el kell helyezni. Megújítás — igazolással A lakásigénylések megújítása csak a szociális tanácsi bérlakást igénylök lakásigényléseire vonatkozik. Ezek szerint azok a szociális tanácsi bérlakást igénylök, akik lakásigénylésüket továbbra is lenn kívánják tartani, azt a már ismertetett letét elhelyezése után megújíthatják. A megújítást lakásigénylési nyomtatvány kitöltésével — illetékmentesen a lakásosztályon (Szeged, Lenin krt. 63.) fogadják el a letét elhelyezését jelentő OTP-igazolással. A lakásigénylési letétbe az ifjúsági takarékbetét beszámít. Ez azt jelenti, hogy valakinek az ifjúsági takarékbetétje nagyobb, mint a lakásigénylési letét összege, csupán ezt kell igazolni. Ha az ifjúsági takarékbetét kisebb összegű, csupán azt kell kiegészíteni. A megújításra rendelkezésre álló idő 1986. augusztus í.—október 31., tehát 3 hónap. Aki valamely oknál fogva (tartós betegség, hosszabb külföldi kiküldetés miatt stb.) ez idő alatt lakásigénylését nem tudja megújítani, később is kérheti azt —, ha mulasztása okát igazolja. Azok a tanácsi értékesítésű (szövetkezeti) lakásigénylők. akik még nem döntötték el. milyen lakást kérnek, illetve, milyen lakásra módosítják igényüket, jelezzék — természetesen letét elhelyezése nélkül. Pusztán azért, hogy 1987. elején már minden igénylő kérésének, igényének megfelelően a helyes előzetes névjegyzék terveze.ten legyen besorolva. (Következik: Garzonház — ideiglenes N elhelyezés.) Megkezdődött a veszprémi tévétalálkozó Hétfőn, tegnap ünnepélyesen megkezdődött a XVI. veszprémi tévétalálkozó. A Georgi Dimitrov Művelődési Központban rendezett megnyitón Maróti Rezső, a veszprémi városi tanács elnöke köszöntötte a résztvevőket és a tévé nézőit. Ezután Kornidesz Mihály, a Magyar Televízió elnöke méltatta a több mint másfél évtizedes hagyományú szemÚj köntösben a Szabad Föld Többet, szebbet, jobbat — Változatlan áron! — e jelszó jegyében, több mint negyven év után — 1986 júliusától kezdve — új köntösben, a réginél korszerűbb formában jelenik meg a magyar falu népszerű, nagy példányszámú hetilapja, a Szabad Föld. A Szikra Lapnyomdában előállított, fényszedéssel és ofszetnyomássaí készülő lap küllemében is szép, tiszta oldalak, jól olvasható betűk, élvezhető képek jellemzik. Az új technika alkalmazásával nemcsak az előállítá» minősége változik, de növekszik — mintegy 20 százalékkal — a lap terjedelme is. Nem az oldalak száma több hanem azok mérete nagyobb a korábbinál. Alkalmazkodva a növekvő igényekhez, és élve a korszerű technika kínálta lehetőségekkel, a szerkesztőség a lap tartalmát is Igyekszik tovább gazdagítani. Az 1986. július 4. dátummal megjelenő, ofszetnyomású Szabad Föld ára a korszerűsítés és a terjedelemnövekedés ellenére — a megyei lapok átállásához hasonlóan — változatlan marad! le jelentőségét, a filmalkotók és a közönség itt kialakult eszmecseréjének, vitafórumának hasznosságát. A találkozón a dráma- és a szórakoztató műfaj kategóriájában összesen 21 film kerül zsűri elé. Ezenkívül a telemeeting programban további 25. különféle műfajú tv-filmet is vetítenek, ősbemutatót ezúttal nyolcat láthat a közönség. A veszprémi klubokban, művelődési termekben, a Fiatal Művészek Stúdiójának több alkotása kerül közönség elé. Az irodalom és a filmművészét jeles képviselőiből szervezett zsűri elnöke. Huszár Tibor akadémikus, egyetemi tanár. Üzemek, intézmények küldötteiből társadalmi zsűri alakult. Az ünnepi megnyitó után megkezdődött az 5 napos — a tévé által is közvetített — vetítőprogram. A drámai kategóriában Németh László II. József című művéből készült tv-filmet vetítették. A rendezője Adám Ottó, E műfajban, Mihályi Imre rendezésében, láthatta a közönség Nógrádi Gábor újságíró dokumentumai alapján forgatott F.gységben az erő című filmet is. Hajósi mozaikok Most jelent meg a Juhász Gyula Tanárképző Főiskola és az Országos Közművelődési Ko/.pont Hajósi mozaikok című. T. Kiss Tamás által szerkesztett kötete. Az apropót a Hajóson tavaly nyáron rendezett közművelődési-szociográfiai tábor adta, ám a vaskos kötetben olvashatjuk — Dobosi Katalin készítette — a falut bemutató, korábban elhangzott rádióműsor anyagát, Molnár Gizellának a nagyközséget teljes történelmi keresztmetszetben vizsgáló írását. T. Kiss Tamás Hajós társadalmi és művelődési színterei című tanulmányát. továbbá azt a „Tenni népünkért című" interjút, amely meglehetősen szuggesztív módon vázolja föl ennek a Bács-Kiskun megyei településnek emberi sorsokba ágyazott múltját és jelenét, A terjedelmes bibliográfia továbbá a tábort meg a nagyközséget egyaránt dokumentáló fotóanyag-melléklete már csak ráadásként bizonyítja a felismerést, amj e kiadványt lapozgatván bennünk megfogalmazódhat: bárcsak tiibb magyar települést ily módon megkozelitő-feldolgozó gyujtemenyt láthatnánk. \