Délmagyarország, 1986. június (76. évfolyam, 128-152. szám)

1986-06-18 / 142. szám

7G. cvlolyam, 142. szám 1986. június 18., szerda A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT SZEGED VÁROSI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Havi előfizetési díj: 43 forint Ara: 1.80 forint 'Kenan Evrert, a Török Köztársaság elnöke Losonczi Pálnak, az Elnöki Tanács elnökének meghívására a 'közeli napokiban hivatalos látogatást tesz a Magyar Népköztársaságban. (MTI) A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsá­gának ülését június 18-ára összehívták. A Politikai Bizottság javasolja a Központi Bizottság­nak, hdgy vitassa meg az időszerű nemzetközi kérdésekről, valamint a népgazdaság fejlődésének év eleji tapasztala­tairól szóló előterjesztést. (MTI) Mínusz 73 ezer honpolgár A területfejlesztés eredményei Beérett az őszi árpa Megkezdődött az aratás Hazánkba látogat Kenan Evren Ölést tart az MSZMP Központi Bizottsága Lázár Mihály felvételei Mint egy óriási „nyírógép" elindult az aratógép A mostani tikkasztó hőség­ben hirtelen érik az első aratnivaló, az öszi árpa. A melegebb homoktalajokon a korábbi szárazság miatt idő előtt kezdett sárgulni ez a fontos takarmánynövény. Ez a sietség meg is látszik az idei termésen, a szokásosnál kevesebb a szalma, s a ka­lászok egy része „ablakos", hiányos a szemképződés. Ta­lán majd a búza termésátla­ga helyrebillenti ezt a hi­ányt. Tavaly pont fordítva történt, az árpa adott a legtöbb gazdaságban rekord­termést. A Röszkei Kossuth Tsz 25 hektáros árpatábláját már hétfőn elkezdték kóstolgatni a kombájnok, s tegnap már a próba alapján beállított gépek indultak a 170 hek­tárnyi aratnivalónak. A vár­ható 3 tonna körüli átlag­termés bizony csak köze­pes, s nagy az eltérés az egy-egy dülőúttal elvá­lasztott földdarabok között. A bálázók is azonnal mun­kához álltak, hogy minél előbb megtisztítsák a tere­pet. A terület egy részén ugyanis másod vetésben siló­kukoricát termelnek majd. Négy kombájnnal még a hé­ten szeretnék befejezni a bú­za betakarítása előtt, főpró­bának számító aratási nyi­tányt. Most vizsgáznak a gépek, s velük együtt a ikombájnosok és szerelők, hogy mennyire figyelmesen javították ki munkaeszkö­zeiket. Ifjú Ördögh József vál­tótársával együtt reggeltől estig a határban „lakik". Hat óra után kijönnek a tábla szélére, s míg fel nem szárad a vágnivaló, elvégzik az épp adódó sürgős kar­bantartási miiinkákat. Utá­na estig nincs megállás, még a reggeli és ebéd ide­jére sem, mert váltják egy­mást az E—516-os NDK­A Tanács Géza vezette kombájnból egy-egy forduló után az út menten álló teherkocsira ömlik a termés kombájnon. Nem célszerű elvesztegetni az időt, hisz a szem súlya alapján kap­ják a fizetséget. Az első fél napra is összejött a 350 fo­rint. Ha a géphibák 1-2 nap alatt kijönnek, utána folya­matos munkával a kereset valamelyest ellensúlyozza az izzadt testre rászálló csípős por kellemetlenségeit. Mindegyik gép életképes, nagy hiány nem volt al­katrészekből, a fő darabo­kat időben meg lehetett kap­ni. A kisebb, de nélkülözhe­tetlen kellékekért azonban már többet kellett talpalni. Azért idekint is akad elöre­láthatatlan akadály, a fülke levegőszüröjének apró szö­vésű anyaga egy év alatt el­öregedett, s szétmállott. Mi­vel nem akarták, hogy min­den tokiász és por a fülké­be szálljon, egy kis barká­csolással segítettek magu­kon. Pelenkaanyagot szab­tak. s ragasztottak az üres rácsra. Ördögh Józsefnek vi­szont a szomszédos tanya idős lakója segített. Botjára támaszkodva ballagott a gépmonstrumhoz, hogy idő­ben szóljon: ö még az őszön látott a tábla közepén egy kidőlt beonoszlopot. Egy le­szúrt karó látszik, is azon a helyen, kerülje ki, hogy ösz­sze ne törje a vágószerke­zetet! Az IFA teherautóra ömlő szemet a termálvízfütésü szárítóba vitték. Az opti­mális nedvességtartalom be­állítása igen fontos teendő. Ez vonatkozik az árpára, s a búzának a legkorábban betakarított első tételeire is. Kapkodásra nincs szükség, a szövetkezet ezerhektáros gabonaterületén az 5-6 sa­ját kombájnnal, folyamatos munkával biztonságosan be­takaríthatják az idei ter­mést. T. Sz. I. A Statisztikai Kiadó Vál­lalat gondozásában megje­lent a KSH új kiadványa a VI. ötéves tervidőszakban történt területfejlesztési vál­tozásokról, eredményekről. Az adatokból kitűnik, hogy — bár a korábbinál szeré­nyebb mértékben — folyta­tódott a lakosság ellátásában meglevő területi különbsé­gek csökkentése, a telepü­léshálózat arányos fejlődése. öt év alatt 370 ezer új la­kás épült, ezzel lényegében megvalósult az előirányzat, bár az előző tervidőszakhoz képest mintegy 15 százalék­kal kevesebb új lakás léte­sült. Az új lakások 64 szá­zaléka, a terv céljainak megfelelően, a városokat, 36 százaléka a községeket gaz­dagította. Az ország lakás­állománya öt év alatt hét százalékkal növekedett. A legnagyobb — 8 százalékot meghaladó — mértékben Veszprém és Rest megye, továbbá a főváros lakásállo­mánya emelkedett, ugyan­akkor sok elavult otthon megszüntetése miatt, Békés megye lakásainak száma mindössze 3,5 százalékkal nőtt. Országos átlagban az új lakások alapterülete 1980 óta 67-ről 79 négyzetméter­re növekedett. Budapesten az új lakások az országos átlagnál 17 négyzetméterrel kisebbek. Vas, Heves, Fejér, Győr-Sopron és Tolna me­gyében pedig általában 6— 13 négyzetméterrel nagyob­bak. A víz- és csatornahálózat a korábban viszonylag el­maradott megyékben fejlő­dött a leggyorsabban, de a területi különbségek még így is jelentősek. Különösen sokat javult az alföldi me­gyék helyzete, de még min­dig jóval kedvezőtlenebb, mint a dunántúliaké. A népgazdasági terv előirány­zatát túlteljesítve, 1985 vé­gére az ország lakásállomá­nyának 65 százaléka része­sült közüzemi vízellátásban, a közcsatorna-hálózatba be­kapcsolt otthonok aránya pedig 39 százalékra emelke­dett. A kiskereskedelmi üz­letek száma lényegében nem változott, de alapterületük 14 százalékkal bővült. A ke­reskedelmi ellátás elsősor­ban az öt év alatt létesített 42 új áruházzal gazdagodott. A lakosság részére végzett különböző szolgáltatások ál­talában jelentősen növeked­tek, s értékük 58 százalék­kal haladta meg 1985-ben az öt évvel korábbit. A növe­kedés négy megyében és a fővárosban nagyobb az át­lagnál, amelytói viszont je­lentősen elmaradt Szolnok, Tolna, Békés és Szabolcs megye. Országszerte javult az egészségügyi ellátás, nö­vekedett a kórházi ágyak és az orvosi körzetek száma. Az utóbbiból Pest, Győr­Sopron, Hajdú-Bihar, Csong­rád és Veszprém megye ré­szesült a legnagyobb arány­ban. Javult az óvodai, a böl­csődei ellátás, s a tervezett­nél nagyobb arányban nö­vekedett az általános isko­lák osztálytermeinek szá­ma, így a váltakozó mű­szakban tanulók aránya csaknem a felére csökkent. Az ország lakosainak szá­ma öt év alatt 73 ezerrel csökkent, mert 22 százalék­kal kevesebb gyermek szü­letett, a lakosok halálozási aránya pedig 6 százalékkal magasabb volt, mint az elő­ző tervidőszakban. Ezért a megyék többségében a nyolcvanas évek első felé­ben csökkent a népesség. A mérséklődés az északi me­gyékben, valamint Szolnok és Békés megyében volt a legnagyobb, ugyanakkor szerényen — az egy száza­lékot sem érve el — gyara­podott a főváros, továbbá Fejér és Pest megye lakos­sága. A megyék és telepü­lések közötti lakóhely-vál­toztatások aránya tovább mérséklődött. Az elvándor­lás elsősorban Szabolcs, Bor­sod és Szolnok megyét érin­tette, a bevándorlás pedig a főváros lakosságát növelte a legjobban. A városokba költözőknek 43 százaléka Budapesten, 37 százaléka megyeszékhelyeken telepe­dett le. A bevándorlás révén a 10 százalékot is megha­ladta a lakosság növekedé­se Pakson, Százhalombattán, Balatonfüreden és Siófokon. A tervidőszakban felgyor­sult a településhálózat fej­lesztése, s ebben az idő­szakban történt a területi közigazgatási rendszer kor­szerűsítése is, a járások megszüntetésével, továbbá községek egyesítésével vagy városhoz csatolásával, tgy a tervidőszak végére 96-ról 109-re emelkedett a városok száma, ugyanakkor a közsé­geké 3 ezer 26-ról 2 ezer 955-re csökkent. Ez a válto­zás az idén folytatódott, mert 16 nagyközség kapott városi rangot, igy most már 125 városban él az ország lakosságának 58 százaléka. A városi rangra emelésen túl más területszervezési intéz­kedések is történtek, s igy a községek száma 2 ezer 933-ra csökkent. Néhány méterrel arrébb már az összebálázott szalmát rakodják, szállítják Nemzetközi kollokvium Hazánkban tartja 16. nemzetközi kollokviumát a Szociális Biztonság Nemzet­közi Szövetségének (IVSS) mezőgazdasági munkabiz­tonsággal és üzemegészség­üggyel foglalkozó szekciója — jelentették be kedden az MTESZ székházában meg­rendezett sajtótájékoztatón. A Magyar Agrártudomá­nyi Egyesület közreműködé­sével — június 24—25 én Balatonfüreden — már má­sodik alkalommal rendezik hazánkban az IVSS kollok­viumát. A tanácskozás cél­ja, hogy a szakemberek közreadják tudományos és gyakorlati tapasztalatalkat, ezzel is hozzájárulva a me­zőgazdasággal foglalkozók egészségének védelméhez, a mezőgazdasági üzemek biz­tonságos működéséhez Mérsékelt eredmények Az Országgyűlés ipari bizottságának ülése Kedden a Parlamentben megtartott ülésén az Ország­gyűlés ipari bizottsága ele­mezte azokat a tényeket, adatokat, amelyeket az 1985. évi állami költségvetés vég­rehajtásáról szóló — a par­lament nyári ülésszakára törvényjavaslatként beter­jesztendő — jelentés tartal­maz az ipar tavalyi teljesít­ményeiről. Az ülésen a té­mához 6zóbeli kiegészítést fűzött az ipari tárca részé­ről Horváth Ferenc államtit­kár, a Pénzügyminisztérium képviseletében Csáki Gyula miniszterhelyettes. Ugyan­csak ők válaszoltak a vitá­ban szót kért tíz képviselő észrevételeire, A két minisztérium együt­tes munkaanyagából és a miniszterhelyettesek szavai­ból kitűnt, hogy 1985-ben a népgazdaság egészében és azon belül az iparban is az eredmények mérsékeltebbek lettek a célkitűzésekben fog­laltaknál A tavalyi népgaz­dasági terv — a VI. ötéves tervidőszak megelőző éves terveihez hasonlóan — a nemzeti jövedelem növelésé­re alapozva az egyensúlyi helyzet további javítását, a nemzetközi fizetőképesség megőrzését tette fő feladat­tá. Ennek megvalósításában — alapvetően a hatékony­ság javítása révén — jelen­tős és növekvő szerep hárult az iparra. Bruttó termelése azonban a tervezettnél ki­sebb ütemben emelkedett, nettó termelése csökkent. A termelési többlet nagyobb hányadát — a céloknak meg­felelően — exportálták. A rubelelszámolású export di­namikusan, a tervezettet meghaladóan emelkedett, a szerződéses kötelezettségek teljesítése javult, a konver­tibilis export a tervezettnél kisebb ütemben nőtt. A tájékoztatókat követő képviselői véleménycserében felszólalt Juratovics Aladár Csongrád megyei képviselő is VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK!

Next

/
Oldalképek
Tartalom