Délmagyarország, 1986. június (76. évfolyam, 128-152. szám)

1986-06-17 / 141. szám

Kedd, 1986. június 17. Téglaipari termékbemutató Téglaipari bemutató kez- vábbi hőszigetelő anyagok, dödött hétfőn Miskolcon a az ezt biztosító kiegészítő technika házában. A június elemek, vagy speciális szige27-ig tartó rendezvény ke- telő malter felhasználásával retében a legszélesebb kör- alkalmazható lakóházak, inben alkalmazott építőanyag tézmények építésére. A szigegyártásának korszerúsité- telési költségele fedezését az sével, fejlesztésével ismer- állam az építési hitclkedvczkedhetnek meg építők és ményekkcl segíti, építtetők. A miskolci rendezvényt Építőipari szakemberek megnyitó előadáson elhangés az építkezni kívánók kö- zott, hogy az ország tégla-és rében is ismert tény, hogy cserépgyárai a VII. ötéves január l-jétől, a hötakaré- terv során tovább növelik az kos építkezést megkövetelő előírt hőszigetelő értékű szabvány értelmében a ha- tégla és más épitőelemek gyományos tégla csak to- gyártását. A Csepel ÍVlűvck Szerszámgépgyárának legkorszerűbb tcimékoi közé tartoznak a nagy pontossággal dolgozó, számítógéppel vezérelt mcgmunká'óközpontok. A gépek három* negyed részét exportálják a KGST-tagországokba, valamint az NSZK-ba, Franciaországba, Ausztriába, Indiába és Kínába. Képünkön: a Csehszlovákia részérő készülő törpe megmunkálóközpont szerszámtárát szerelik Lépcsőlánc A kétszintes lakásokat építők régi gondját, a belső feljárók kialakítását oldja meg a Hódmezővásárhelyi Fémtechnika Vállalat magyar találmány alapján készülő új gyártmánya, a lépcsőlánc. Elnevezését onnan kapta, hogy a két lakásszintet összekötő acélszerkezetű lépcsősor elemei láncszerűen kapcsolódnak össze, és az építtetők tetszés szerint, akár házilagosan is összeállíthatják a lakás belső méreteihez, berendezéséhez igazítható magasságú, csigavonal, félkör, S alakzatú vagy más formájú lépcsősorokat. Fölavatták a Napsugár tábort Társadalmi munka gyerekekért Bensőséges hangulatú ünnepségen adták át rendeltetésének tegnap az új, kibővített Napsugár tábort. Avatóbeszédet Schmidt József, a városi pártbizottság titkára mondott. A társadalmi munkát végzők tiszteletére eljöttek a helyi párt-, állami és társadalmi szervezetek vezető képviselői, köztük Papp Gyula, a városi tanács elnöke és Germánná Vastag Györgyi, a megyei KISZ-bizottság első titkára. Három évvel ezelőtt a tarjáni IV. számú általános iskola elvállalta a Napsugár tábor kezelését, hogy szabadidős és úttörőrendezvényeket szervezzen a gyermekeknek. Hamar kiderült, hogy a tábor akkori állapotában alkalmatlan e célra. Az iskola vezetése és az szmk a városi tanács művelődésügyi osztályától kapott kettő, régebben színházi raktárként üzemeltetett barakkot, s felállításukhoz egymillió forintot. A rendelkezésre álló anyagokat a pénzből kiegészítve, teljes egészében társadalmi munkában, létrehoztak egy olyan épületegyüttest, mely hosszú ideig otthont ad majd azoknak a gyerekeknek, akiknek szülei nem tudnak gondoskodni nyári programról. Az építkezés előkészítő munkálata 1984. júniusában kezdődtek. A terveket a MÁV Szegedi Épület- és Hidfenntartó Főnökségének dolgozói készítették, s vállalták a munka tetemes részét. Nagy segítséget adtak a Keviép, a Démász, az NKFV szocialista brigádjai-, a Magyar Néphadsereg alakulatai. a 600. Számú Móra Ferenc Szakmunkásképző IsFinom zöldborsót! Tanácskozás Több korai fajtát és újabb, korszerű betakarítógépeket igényelnek a hazai zöldborsótermelö gazdaságok, amelyek jelenleg mintegy 32 ezer hektárról takarítják be a termést. Az ágazat az idén •központi támogatásból — elsősorban a közvetítésével kola — és a vasutasok, szü- gyeimekek pihenését, tálők, pedagógusok. 1984 vé- borozását szolgálja, év közgére már állt az első épü- ben a lakótelepi iskolák let váza, tartófala. Tavaly szabadidős programjainak elkészült a második épület, megvalósítását segíti, teher s ebben az évben befejeződ- mentesítve a zsúfolt iskotek a szakmunkák. A tábor Iákat. , építésében 1805-en nyolc- A kiemelkedő társadalmi ezer-hétszázharminc órát munkát végzőknek kitüntedolgoztak —. volt aki sza- téseket nyújtottak át. Koós badsága alatt is a táborban László építésvezető Ifjúsámunkálkodott — 6 mintegy gért Érdemérmet, Lófct Béla 600 ezer forint értékű tár- üzemvezető Gyermekekért sadalmi munkát végeztek. Érdemérmet kapott. TársaA két épület 10 termet (fog- dalmi Munkáért kitüntető lalkoztatót) tartalmaz, az jelvény arany fokozatával eddigi 200 helyett 450-500 jutalmazták Jéga Sz. Mihály gyereket tud befogadni. Az brigádvezetőt, Cseh Ferenc új létesítmény használati ér- politikai munkatársat, Sisák téke körülbelül 12 millió fo- Péter tervezőt, Varjasi Istrint! Nyaranta a szegedi ván magángazdálkodót. Németh László tanár és Kocsisvé T. Anasztázia tanár a Magyar Üttörő Szövetség Országos Elnökségének Dicsérő Oklevelét kapta, Mucsányi Józsefné művelődési miniszteri dicséretben részesült. Többen kiváló és érdemes társadalmi munkás kitüntetést kaptak. A hangulatos ünnepség záróakkordjaként együtt fogtak játékhoz felnőttek és gyerekek, majd baráti beszélgetésen elevenítették föl a tábor születésének körülményeit. V. E. Ki kit képvisel ? Decemberben lesz a termelőszövetkezetek ötödik kongresszusa, de már most, a nyár legelején beszélgetésre hívták az újságírókat, t.szélgetés volt, nem tájékoztató, aki pedig ilyenen részt vehetett már, az tudhatja, a két fél találkozásának ennél őszintébb műfaja talán nem is létezik. A kívülálló, akármennyire hozzászokott is a réginél is lényegre törőbb kérdésekhez és feleletekhez, el-elcsudálkozna, ha belehallgathatna. Reméljük, hasonlóan őszinte lesz maga a kongresszus is. Az érdekképviselet témakörében mindjárt három oldalról igyekezett megvilágítani ugyanazt a kérdést az országos tanács egyik embere. Hogyan vélekednek munkájukról a termelőszövetkezetek tagjai? Soha nem voltak megelégedve még, soha nem áradoztak hogy ennél jobban melléjük állni senki nem tudna — és ez nagyon jó, hogy így van. Az eleven szervezetnek mindig több gondja van, mint amennyit képviselni lehet! Mire megoldódik az egyik, már ott tornyosul helyette akár tíz A szövetkezetiek kongresszusa előtt változott-e — javult-e — annyival, amennyivel drágább lett? Ha nem, kötelessége lenne fölhívni a szövetkezetek figyelmét, hogy ezt ne vegyétek meg! Jó, de akkor mit vegyenek? Hiánygazdálkodásban ilyet nem lehet kimondani. Égető gondja a mezőgazdaságnak a műtrágya. Sok milliót költ rá. de úgy, hogy voltaképpen nem tudja, miből mennyi van sik oldalról viszont azonnal megkötjük a kezét. Pedig jobb gépekre a még többet termelés szándékától vezéreltetve lenne szükségünk. Ha a föld szövetkezeti tulajdonban van, a szövetkezetnek viszont a tag a gazdája, akkor a fölhalmozott vagyonból neki is jobban kellene részesednie. Tegyük hozzá azonnal, hogy ellenkező esetben a felelősségen is benne. Kénytelen elfogadni jobban kellene osztoznia. Aki tag, az vagyonilag és jogilag is lehessen gazda, és ne szavazó bérmunkás, mert annak szomorú következményei lennének. Nyilván változtatni kell majd a szövetkezeti törvényen is. Most példsvt kötelező küldöttgyűlést tartani. Ne legyen kötelező, ha a tagság inkább a közgyűlést kéri. Hadd találja meg mindenki azt a formát, ami legjobban megfelel neki. Leazt, amit ráírnak. Hihetetlen károk származnak belőle, ha meg se közelitik ertékben az árukat... A szabványvitákból egészen terjedelmes csokrot lehetne kötni. Cukorrépából például hogyan vegyenek mintát? Fejetlen állapotában-e, hiszen az megy a gyárba, és abból lesz a cukor, vagy még leveles korában? Változatlanul nagyon jó a tudunk belőle tisztességes kenyeret sütni. (A sikérszabvánnyal jön elő ez a szempont.) Ugyanabból a boltból is. Senki nem tapsol az egy- se lehet ugyanolyan kenyenek, inkább sürgeti a tízet, ret venni. Más a reggeli szálbúzánk, és még mindig nem gyen kötelező a kettős jelö...—i ^ legyen, hiszen itt akár nyolcat is indíthatnak, egyszerre — mondják az országos tanács emberei. De És azok, akikkel kapcsolatot kell tartaniuk egy-egy érdek képviselete ügyében? Ok nyilván azt tartanák jobblitás, és egészen más a délutáni. Szégyellni való, hogy más országokban lényegesen gyöngébből sokkal jobbat nak, ha kevesebb tennivalót sütnek. Vagy: ki hinné — ilkapnának. Ilyen az élet. letve ki nem hinné —, hogy denképpen fontos lenne Mindig tovább nyújtózkodni, a tokaji bor hovatovább mo- hogy pillanatnyi ügyeskedénopolisztikus zsarnokság álha csak egyet akar a tagság, ne kelljen mellé állítani egy biztosan vésztőt is. Közelről ismerve az előadódó gondokat, mi mégis a legalább kettőre voksolnánk. A lehető legjobb két esélyes minforint értékű gép beszerzésére kap lehetőséget. Elsősorban az úgynevezett stabil borsófejtö telepek gépei szorulnak rekonstrukcióra. Ezekről is szólt Magyar Gábor mezőgazdasági és éleiben hazai eredetűekkel, részben importból származókkal pótolják a jövőben. A nemesítésben eddig is derekasan helytálló Kecskeméti Zöldségtermesztési Kutató Intézet, a Debreceni Agrártudományi Egyeteiri és a Vetartósítóipar tőmagtermeltető és Ellátó 150 millió Vállalat fajtanemesítői újabb hazai zöldborsófélék előállításán dolgoznak. A cél az, hogy a korai fajták aránya elérje a 40, a középérésűeké pedig a 40—45 százalékot. Zöldborsót jelenleg csaknem 100 nagyüzem termel, mezésügyi miniszterhelyettes javarészt a gödöllői GBBR hétfőn a kertészeti egyete- Növénytermesztő Közös Válmen kezdődött négynapos lalat és a nádudvari KITE zöldborsó-termesztési tanácskozáson, Az előadó elmondotta: a jelenleg köztermesztésben levő zöldborsófajtáknak valamivel több mint a felét hazai nemesítök állították elő. A közép- és a késői érésűekből van elegendő fajta, ám a koraiak választékit részintegrálásával. A szakemberek véleménye az, hogy a nagyüzemekben használt mintegy 150 stabil és a 260 magajáró gép egy része elhasználódott. A mezőgépipar néhány vállalata nyugat-európai cégekkel kooperálva vegyes vállalat alapítását tervezi. amikor a takaró nem akar nyúlni? A maguk véleménye pedig ez: a gyakorlati eredmények és a jogi lehetőségek még mindig nem esnek egybe. A megfogalmazott jogok és az elért eredmények között még mindig hézagok vannak. Mindenki panaszkodik, hogy rengeteg a szabályozó, ember legyen, aki el tud igazodni közöttük. Annyira sok, hogy az érdekképviseleti testületnek alig van ideje sek nyoma meg ne maradhasson. Hogy elő ne fordulhasson, a nyugdíjba lépő elnök saját gyerekét tuszkolja utódjául. A cikkünk elején fölvázolt feleletváltozatokból eg^enegalmunk se a nyugatiakhoz fv" ,mé* "" n«m S^15 sulyl szeretne magadozata lesz? Legalább ki merjük már mondani, pedig itt inkább megvédeni kellene a termelők érdekeit. Ezer speciálisan magyar gond származik abból, hogy a termelőszövetkezeti moznem hasonlít, de a szocialista államokéhoz se illeszthető pontosan, hanem sajátosan magyar. Egy a sok közül: nálunk a föld a termelőszövetkezetek tulajdonában van, a belenézni az egyikbe, máris gyárak viszont állami tulajott a másik. Pedig jó lenne dont képeznek. Intézkedések mindegyiket egybevetni a valós élettel. Igen, de melyikkel is? Mert a sok szövetkezet érdeke közel se azonos. Sokan vannak, akik már kicsike haszon reményében is kénytelenek elkötelezni magukat. Az agrárolló ma is sokat emlegetett valami. Mindig említődik, ha a két ága nem akar közelíteni egymáshoz. Most elhangzott az úgynevezett látens agrárolló is. Meg sokasága viszont ezt a másodikat veszi alapul a szövetkezetekben is. Miért nem ruházhatok be, ha pénzem van rá? Jól termett, jó haszonnal sikerült értékesítenem, mégse költhetem el a pénzem arra, ami nagyon-nagyon nak az országos tanács, hogy még jobban képviselhesse az ót eltartó szövetkezetek, végső soron a szövetkezeti tagok vagyoni és jogi érdekeit. Az is megfordult már a fejében, hogy legyen joga akár a kormánnyal is nem egyetérteni, ahogy a demokrácia eleve két oldalából ez egyenesen következik. Szóbeszéds/.inten van egy negyedik felelet is az érdekképviseletre. Azt is mondják, a Termelőszövetfontos lenne, mert a másik kezetek Országos Tanácsa példa gyűrűzik be állandóan, elsősorban az elnökük érdeEnnek is köszönhető többek k«il képviseli. Ha csak toreközött, hogy katasztrofális dékigazság lenne benne, akállapotra süllyedt a szövet- kor »s lépni kellene ellene, kezetek gépparkja. Durva mert még nagyobb torzulásvesznek egy gépet, drágáb- számítás szerint a traktorok hoz vezet. Igen, igen, de hóban, mint három évvel ez- fele nullára leírt. Egyik olelőtt mert a minősége is más. dalon azt mondjuk tehát, Alapvető kérdés azonban, döntsön a tulajdonos, a máSzámítógép vezérli gyan legyen más, ha a kongresszuson résztvevők, a később megválasztandók, a bizottságok tagjaiként működök döntő többsége is elnök. Föltétlenül észre kell vennünk, hogy létünk és tudatunk korlátai miatt is szükség van a másik oldal erősítésére. Hogy lehetőleg mindig az döntsön, aki a bőrén érzi a következményeket is. Ennél jobb szervező erőt még nem találtak ki. Ha netán azt mondaná valaki erre, hasznosabb az elnök, mert jobban belelát a gubancokba, akkor azt kell felelnünk rá, hogy legfőbb ideje megtanítani rá a tagokat iri És ezt csak fölülről lehet elkezdeni. Horváth Dezső