Délmagyarország, 1986. május (76. évfolyam, 102-127. szám)

1986-05-15 / 113. szám

8 Csütörtök, 1986. május 15. A Nékosz megalakulásának évfordulóján Emlékülés Szegeden A KISZ Csongrád Megyei Bizottsága és a Csongrád Megyei Ifjúságmozgalom Történeti Tanács május 16án, pénteken a Nékosz megalakulásának negyvenedik évfordulója tiszteletére emlékülést rendez. A tanácskozást kiállításmegnyitó előzi meg a Somogyi Könyvtárban. Ezt követően a KISZ újszegedi politikai képzési központjában öt előadásra kerül sor. A Nékosz helye, szerepe a magyar ifjúsági mozgalomban címmel Koncz János, a megyei pártbizottság titkára tart előadást, majd Micheller Magdolna, a JATE docense a Csongrád megyében 1946 és 49 között működő népi kollégiumok életét eleveníti föl. Az ifjúsági mozgalom a demokratizmus és a közösségteremtés összefüggéseiről Germánná Vastag Györgyi, a KISZ Csongrád Megyei Bizottságának első titkára szól, míg a népi kollégiumok szervezéséről, indulásáról Székely Lajos, a JATE docense, a népi kollégiumok önkormányzatáról pedig Krajkó Gyula, a JATE egyetemi tanára tart előadást. A kollégiumi hagyományok mai továbbéléséről Vörös Lászlóné, a Móra Ferenc Kollégium igazgatója szól majd az emlékülésen. Az előadásokat követően levetítik a Kivételes időszak című filmet. Bevezetőt mond Somlyai Magda, a JATE tudományos tanácsadója. Az emlékülés a megyei ifjúságmozgalom-kutató baráti kör összejövetelével zárul. Egyetemi, főiskolai felvételizők Negyvenkétezer jelentkező A Művelődési Minisztérium tájékoztatása szerint, az idén mintegy 42 ezren jelentkeztek a felsőoktatási intézmények nappali tagozatára; ezeken az új tanévben összesen 16 ezer 700 elsőéves hallgatónak jut hely. Az 1986/87-es tanévben, mintegy 2900-zal többen kívánnak továbbtanulni, mint azt megelőzően — a növekedés aránya megegyezik az érettségizők számának 7,5 százalékos emelkedésével. A felvételi keretszám bővítése elsősorban a pedagógusképző intézményeket érinti: ezekbe egyébként örvendetesen megnőtt a jelentkezők száma is. A tanárképző főiskolákon 10,6 százalékkal, az óvónő- és tanítóképzőkben 7 százalékkal többen kívánnak továbbtanulni mint tavaly. A korábbi évekhez hasonlóan magas a tudományegyetemekre — leginkább a bölcsész- és jogi karokra — pályázók száma: az ELTE Bölcsészettudományi Karán például négyszeres, a Szegedi József Attila és a Debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem Bölcsész Karán két és félszeres a túljelentkezés. Nőtt az érdeklődés a közgazdasági és gazdasági jellegű egyetemek és főiskolák iránt is. Érdekes, hogy az orvostudományi egyetemeken belül az idén az eddigieknél többen választották a fogorvosi kart, az agrártudományi egyetemek közül pedig a tavalyihoz viszonyítva jóval többen jelentkeztek a gödöllői egyetemre, a Soproni Erdészeti és Faipari Egyetemre, valamint a Budapesti Kertészeti Egyetemre. Megnőtt az érdeklődés a mezőgazdasági főiskolák iránt is. Az idén a műszaki egyetemekre és főiskolákra átlagosan 4, illetve 5 százalékkal többen jelentkeztek, elsősorban ezúttal is az építészeti, valamint a villamos karok és szakok vonzottak sok diákot, ám egyes karok — így például a kohászati szakterület — iránt továbbra is kisebb az érdeklődés. A legnagyobb arányú a jelentkezés immár hagyományosan a Színház- és Filmművészeti Főiskolára: idé huszonötször többen szeretnének bejutni, mint amenynyi a felvehetők száma. A múlt évihez hasonlóan minden felvételiző összesen 120 pontot érhzt el, úgy, hogy a középiskolai eredmények alapján maximum 60 pontot vihet magával, s a felvételi vizsgáival további hatvanat szerezhet. A matematikából, fizikából, biológiából és kémiából felvételizők az idén május 19-én és 20-án írják meg a közös érettségi-felvételi dolgozatukat, a többiek június 23-án és 24-én írásbeliznek a felsőfokú intézményekben. A szóbeli vizsgák június 23. és július 7. között lesznek. Az egyetemek és főiskolák július 15-ig döntenek a felvételekről, illetve továbbítják a jelentkezők átirányítási kérelmét. Az érintetteket írásban értesítik. Az idei felvételi rendszerben nincs változás, az oktatási törvénynek a felvételi eljárással kapcsolatos új jogszabályait elsőként az 1987-es felvételiknél alkalmazzák majd. (MTI) Május 26-28. Népművelők országos tanácskozása Országos tanácskozást tartanak Szolnokon május 26— 28-án a szövetkezeti népművelők. A Magyar Népművelők Egyesülete és a szövetkezeti érdekképviseleti szervek rendezte tanácskozáson ipari, fogyasztási és mezőgazdasági szövetkezetekben dolgozó népművelők, egyesületi tagok találkoznak, hogy számot adjanak ágazatuk, területük közművelődési eredményeiről, gondjairól. Céljuk az is, hogy jobban megismerjék egymás munA fehér törzsfőnök S Színes, szinkronizált amerikai film. Irta: Ken Blackwell. Fényképezte: John Alcott. Zene: George Garavarcntz. Rendezte: John Hough. Főbb szereplők: Miehael Beck, Ana De Sade, Richárd Harris, Vaugh Armslrong, Buck Taylor. Néha még kellemes csalódások érik az embert. Először ugyan esküdni mertem volna, gyermekkorom kedves indiánregényét, Mayne Beid A fehér törzsfőnök című művét filmesítették meg az amerikaiak, Az utolsó mohikán, a Vadölő meg Az Ezüst-tó kincsé nek méltó társát, s kellemesen bizsergő várakozással is tekintettem a bemutató elé — ám rögvest kiderült: ez a fehérj törzsfőnök nem az a fehér törzsfőnök. Más történet, más helyszín, más hősök. így jár, aki hisz bármiféle feltámadásban, állapíthattam (volna) meg rezignáltán. Később viszont, mit tesz a fehér vászon istene, a csalódás kellemesre változott. No nem mintha John Hough 1982-ben készült alkotása a filmművészet kiemelkedő darabjai között követelne helyet magának, hanem; mert kiderült: ez A fehér törzsfőnök nemcsak a régi klasszikus indiántörténetek mondandójához és — főként — szelleméhez méltó moziuarab, hanem önmagában is tisztes, rendjén valónak minősíthető ifjúsági filmecske. Elsősorban azért a jobbak, és így feltétlenül ajánlhatók közül, mert fontosabb neki a sugallt jeszmei tartalom, mint az öncélú pift-puff látványparádé, lényegesebb az eszmény, mint a formai keret, nagyobb a valamit mondani akarás igénye, mint a mozicsinálás különben le nem becsülhető, csillogó varázslata. A mondandó persze nem új, a tematika pláne nem, viszont biztos vagyok abban, hogy az ítélkezésnek mindig kell legyenek még az eredetiség roppant létyeges követelményénél is fontosabb kívánalmai. Elsőnek az eszmeiség. A fölvállalt, a kinyilvánított, az erőteljesen képviselt erkölcsiség. A mindenkori morális hadüzenet. Ebből pedig A fehér törzsfőnök minden romantika, olykori szentimentalizmus, egy-két kiszámítható fordulat és egyebek dacára igen jó osztályzatra érdemes. A sziú indiánok földjére betörő aranyláz, a hírhedt Us Cavalry, vagyis az Egyesült Államok hadseregének múltszázadi, nevezetes kékkabátos lovassága, a szerződéseket jóféle pénzügyi motivációk alapján felrúgni akaró kalandorhad, az indiánok önfegyelme, nagy emberi tartása (még jócskán lehetne sorolni — egytőlegyig hiteles történelmi valóság. Ezt a szociografikus fontosságú keretet, ezt a teljesen realisztikus miliőt bocsánatos bűnként, szükségszerűen kell fellazítsa a hagyományosan kommersz-ízű történet. Olyan happy ending-gel, ami ráadásul és megint csak történelmi tényekkel bizonyíthatóan —> még igaz is Merthogy a sziuk ma is élnek, fennmaradtak, sőt, a film végén még azt is megtudhatjuk, hogy 1980-ban az USA törvényhozása 105 millió (!) doiláros kártérítést szavazott meg nekik. Hogy a világon távol (s közelebb) kiirtásra ítélt népeket is az indián sorspéldázat nagysága erősítse, szívből kívánhatjuk. A kártérítést ott egye meg a fene, ahol van. Csak megmaradhassanak . .. Mert azt most is láthattuk az indiánoknak sem volt éppen laza győzelmi menet. S ha arra gondolunk, azóta mennyivel leleményesebb eszközök léteznek ... Domonkos László káját, s az így szerzett tapasztalatokat hasznosítsák tevékenységükben. A találkozónak külön jelentőséget ad, hogy ez év őszén tartja kongresszusát a három szövetkezeti ágazat. A tanácskozáson többek között megvitatják majd, hogy miként segítik a szövetkezetek és az érdekképviseleti szervek a szabadidő kulturált és tartalmas eltöltését, hogyan támogatják az amatőr művészeti csoportok, klubok munkáját. Szó lesz arról is, miként ápolják a szövetkezetek tagjai a gazdag népművészeti hagyományokat, s megvizsgálják azokat a további lehetőségeket, amelyek megkönnyíthetik, jobbá és gazdagabbá tehetik a népművelők tevékenységét. (MTI) Dettre-szoba, Dettre-kiállítás Murbán Józsefné Kekezovich Tilda 1982-ben testvérének, Dettre Bélánénak a halála után úgy határozott, hogy a szegedi Dettre család könyvtárát, képeit, szobrait, válogatott bútorait és eszperantista gyűjteményét a Somogyi Könyvtárnak ajándékozza. A könyvtár az ajándékozási szerződésben vállalta. hogy a könyvek új palotájában Dettre-emlékszobát rendez be a hagyaték tárgyaiból. Ezeknek egy része Dettre Jánosé (1886—1944), az őszirózsás forradalom szegedi kormánybiztos főispánjáé, Juhász, Móra és Balázs Béla barátjáé volt. Kinevezésekor Móra ezt írta róla: A tanultsága tudósé, a hite költőé, a hevülete fiatal harcosé, a kritikája higgadt férfié, a szíve szelíd gyermeki, az energiája forradalmi hősé. Szeged főispáni székébe az új Magyarországnak egy legtöbb értéket reprezentáló embere került. A hányatott sorsú Dettre 1919 őszén Jugoszláviába emigrált, a Szabadkán megjelenő Bácsmegyei Napló főszerkesztője lett (1920— 1925). Dér Zoltán, a szorgalmas és termékeny szabadkai irodalomtörténész ennek az öt évnek az írásaiból állította össze az Üj partok felé című Dettre-válogatást (1980). A politikus megélt történelmi tanulságokkal, keservesen szerzett politikai tisztánlátással írta 1922. április 16-i cikkében: Hadd építse ki az orosz nép ... államát, és kényszerítse rá a világra új delének új rendjét. Dettre a kiutasítása után (1925) visszatért Szegedre, és a Délmagyarország hasábjain folytatta magas színvonalú közírói tevékenységét. 1944-ben Berey Gézával, a lap főszerkesztőjével együtt elhurcolták. Ütközben Bácstopolyán öngyilkos lett. Ha sírja jeltelen is, Balázs Béla örök emléket állított neki az Álmodó ifjúságban, Dettre Janikó rokonszenves alakjában. Testvére volt Dettre Béla (1880—1951) százados, akit 1919-ben tanúsított magatartásáért a Horthy-biróság — az ismert Tabódy—Dettre-pörben — 1921-ben elitélt. A fölszabadulásig máról holnapra élt, esetenként magánosoknak könyvelést vállalt. Népi demokráciánk alezredessé léptette elő. Későbbi feleségével, Kekezovich Violával (1903— 1981) a Maros utcai munkásotthonban ismerkedett meg, ahol a fiatal Viola 1921-től adminisztrációs munkát végzett. A házaspár tagja volt a Vörös Segélynek, Dettre Béláné jelentős tevékenységet fejtett ki a munkáseszperantista mozgalomban is. Tulajdonosa volt — többek között — a Szocialista Hazáért Érdemrendnek (1968). Nehéz fölsorolni, hogy mi minden van a Dettre család együttes hagyatékában. Kéziratok, fényképek Juhásztól és Mórától. Festmények Szőri Józseftől, Károlyi Lajostól, és a fehérterror két áldozatától. Heller Ödöntől és Kukovetz Nanától. Balázs G. Árpád bravúrosan könnyed portéja Dettre Jánosról. Petri Lajos szobra a szépséges Klíma Iláról. Balázs Béla dedikációja Dettre Bélánénak Az igazi égszínkék c. kötetben (1946). A nyilvánosság előtt is illesse köszönet Murbán József nét, a mecénást! A könyvtár az épület földszintjén kiállítást rendez a száz éve született Dettre János emlékére. A kiállítás és az emlékszoba megnyitására ma, csütörtökön délután 3 órakor kerül sor. Megnyitót mond Apró Ferenc helytörténész. Visszatért a Kölyök Fénykép, 1971-ből. Fehér öltönyös, gomba frizurás együttes a Ki mit tud? díszlete előtt. A mikrofonba sosem látott, kedves, 18 éves srác énekli: Csöngess be hozzám, jó barát... A szomszéd mikrofon előtt, a refrénre, jól nevelten fordul össze két gitáros. Másfél évtizeddel később. A Kölyök — mert az maradt, tán örökre? >—, s a másik, a képről, csillogó, tarka ingben, ismét együtt. Nem üzlet manapság Révész Sándorral társulni. Operaházi emlékplakettek átadása Szerdán a Magyar Állami Operaházban átadták az Oláh Gusztáv-, a Komor Vilmos- és a Székely Mihály-emlékplaketteket, amelyeket az Operaház vezetősége minden esztendőben a társulat azon művészeinek és munkatársainak ítél oda, akik tehetségükkel, szorgalmukkal, művészi és emberi magatartásukkal erre rászolgáltak. Az Oláh G úszta v-emlékplakettet — Pátzay Pál alkotását, amelyet az Operaház kétszeres Kossuth-díjas kiváló művészének, főrendezőjének, vezető díszlet- és jelmeztervezőjének emlékére a testvére alapított — kilencedik alkalommal adták át, az idén Pitti Katalin Liszt-díjas magánénekes kapta meg. A Komor Vilmos-emlékplakettet ugyancsak kilencedik alkalommal adták át — a plakettet a Kossuth-díjas kiváló karmester emlékére leánya alapította. A Borsos Miklós készítette művészeti díjat Patkó József vezető korrepetitor vehette át. A Székely Mihály-emlékplakettet — Csillag István szobrászművész munkáját, amelyet a Fészek Művészklub alapított a kétszeres Kossuth-díjas kiváló művész emlékére — immár 23. alkalommal ítélték oda. a díjat ezúttal Berczelly István magánénekes nyerte el A művészeti dijakat Mihály András igazgató adta át (MTI) No, nem mintha kockán forogna a siker — a közönség ünnepel az első perctől. Épp ez az: csakis p érdekli a publikumot, a 70-es évek csillaga, aki kerek ötesztendei hallgatás után, íme, viszszatért, Felsorakozhat mellette a világ legjobb zenészcsapata, olyanok is, akik egyfolytában a csúcson feszítenek; most ő a „lényeg". Főnixmadárhoz hasonlítják, üstököshöz, az év felfedezettjének választják. Sorra készülnek vele az interjúk: rádióban, tévében, újságban. Elmeséli, annak idején (ölben) belső éllentétek, s a fogyatkozó rajongótábor miatt döntött úgy, „kiszáll a buliból", otthagyja a Piramist. Ám nem igazolt át másik zenekarba, szólókarriert sem kezdett — nem szívlelte a sztártempót, a túlhajszolt életmódot. Viszszavonult a 'nyilvánosság elől, vidékre költözött (beszélik, Szeged környéki tanyára . . .). Közben több mint egy évet óceánjáró luxushajón töltött, munkával persze: énekelt egy zenekarban. Pénzt, tapasztalatokat gyűjtött, sokat látott a világból. Egyéniségével együtt hangja is érettebb, gazdagabb lett. Sokat olvas, két nyelven fordít. Érdeklődése újabban a keleti világ és szellem felé fordult S a napokban barátjával, régi generálbeli zenésztársával, Karácsony Jánossal (jelenleg az LGT szólógitárosa) turnéra indult Alig egy hónap alatt tizenkilencszer lépnek fel az országban, Szombathelytől Kisvárdáig. A műsor Révész tavalyi, s Karacsonynak a közeljövőben megjelenő szólólemezére épül. Utóbbinak dalai kevésbé ismerősek még, ráadásul a túlerősített basszus és dobrobaj mögül nehezebben hámozhatta ki a szegedi Sportcsarnok közönsége. A Presser, Demjén, Dusán Sztevanovity segítségével készült Révész-album rég sláger. A Presser-művek profi remeke (melyhez hasonlót valamennyi „pártfogoltjuk". Katona Klári, Deák „Bili" Gyula, Komár László lemezén találni) az Ez a válasz. Életrajzi töredék a Francia lány, nosztalgia a Törökméz. „Mélyebb" az újrahangszerelt Ha ismerném. Pályafutása legszebb számának nevezi Révész az Én szeretlek címűt, amely, ha zeneileg nem is igazán eredeti, őszinteségével mindenképp megkapó. A következő dal kezdő dúdolóstrófája hiába emlékeztet cukros olasz slágerekre: amiért az „öregeket" megmosolyogják, most átszellemült arccal ringanak lágy ritmusára a tinik. Mert Sanyikaa színpadon mozdulatlanul, lehunyt szemmel szeretetre szólít. Vigyázunk a madárra, ha ő mondja. S önfeledten csápolunk a lábai előtt. Varjú Erika