Délmagyarország, 1986. május (76. évfolyam, 102-127. szám)

1986-05-08 / 107. szám

4 Csütörtök, 1986. május 8. 4 A Zrínyi kiadó új sorozata A katonaelbeszélések klasszikusainak írásaiból Zrínyi zsebkönyvek elneve«léssel új sorozatot indított a Zrínyi Katonai Kiadó. A kötetek a világ- és a magyar irodalom szerzőinek olyan írásait adják közre, amelyekben az írók a helytálló, a győztes, illetve a vesztes, a hazáját szerető, vagy a hódító katona'alakját mutatják be. A könyvek lapjain megelevenedik az 1848— 49-es szabadságharc, a napóleoni háború, az eljö és a második világháború, valamint az amerikai polgárháború egy-egy epizódja. Az elbeszélések, kisregények szerzői között szerepel Balzac, Tolsztoj, Hasek, Egon Erwin Kisch, Stephen Crane és Kipling, a magyar klaszszikusokat pedig Jókai, Mikszáth, Krúdy és Móricz képviseli. A kiadó a sorozatban évente négy kötet megjelentetését tervezi. A most útjára indított első négy könyv egyike, Az eltűnt leányok című kötet Jókai Mór több novelláját tartalmazza. A klasszikus magyar katonaelbeszélés megteremtőjének írásai között szerepel egy kevéssé ismert, a Tűzön át az égbe című kisregénye is. Honoré de Balzac Sivatagi szenvedély című kötetében a realista próza egyik legnagyobb alkotójának válogatott kisregényeit és elbeszéléseit jelentetik meg. Alekszej Tolsztoj Fagyos éjszaka című könyvének elbeszélései az első világháború, a forradalom, a polgárháború és h nagy honvédő háború idején játszódnak. Jaroslav Hasek Alserbach százados háborús zárszámadása című kötetében a szerző harminc humoreszkje olvasható az egykori K. u. K. — császári és királyi — hadsereg hétköznapjainak és parádéinak történetéről. (MTI) Az élelmiszerexportban is Jobb minőség - több jövedelem Az iparpolitikai tanács közelmúltban tartott ülésén is elhangzott egyebek között: a VII. ötéves tervidőszakra szóló gazdaságpolitikai prioritások között átmenetileg elsőbbséget élveznek a külgazdasági egyensúly helyzetét erősítő, valamint az életszínvonalat megóvó intézkedések. S milndez már következmény: közismert ugyanis, hogy a múlt évben nem sikerült teljesíteni a külgazdasági tervet, romlott az egyensúly; s az idei esztendő első negyedében sem rajzolódtak ki a változások jelei. A külgazdasági egyensúly helyzetét erősítendő, feltétlenül szükség van az export fokozására. Csökkenő árak Ez egyetlen népgazdasági ágazatban sem könnyen teljesíthető feladat, az agrárgazdaság pedig különösen szorított helyzetben van az export fokozását illetően. Eddig is sokan fogalmaztak úgy, hogy az agrárágazat a VI. ötéves külgazdasági terv teljesítésében kiemelkedő szerepet kapott, s évről évre jelentős külkereskedelmi aktívumot kellett adnia termékeivel, konvertibilis elszámolású kivitelével. A népgazdasági exportból az élelmiszer-gazdaság 23-26 százalékkal részesedett a VI. ötéves tervidőszakban, a konvertibilis elszámolású kivitelből pedig 33-37 százalékkal. öt esztendő alatt 37 százalékkal bővült az agrárgazdaság exportja: 1981-ben 72 milliárd forint értékű hazai terméket szállítottak a külpiacra, 1985-ben pedig már 93 milliárd forint értékben. Mindezt úgy kellett elérniük, hogy közben számottevően csökkentek a világpiacon az élelmiszeripari termékek árai. 1980-ban egy tonna vágómarhát 1347 dollárért lehetett eladni, öt év múlva csak 720 dollárért, a vágósertés ára ugyanebben az időben 1186 dollárról 640-re csökkent. Valamelyest kisebb az árveszteség a gabonafélékben: a búza világpiaci ára az 1980. évi 209 dollárról csak 140-re csökkent 1985-ben, de így is a veszteségeket növelte. A végeredmény: az értékesítési árak csökkenése miatt az árveszteség öt év alatt megközelíti az egymilliárd dollárt. Közben pedig növekedett az export árbevétele, vagyis egyre nagyobb menynyiségű árut kellett a külpiacra szállítani. Az árveszteség okai Cikkünk visszhangja A megszakadt együttműködésről A Délmagyarország 1986. április 22-i számában a „Hová hull a hulladák?" címmel foglalkozott a Dél-magyarországi M£H Nyersanyaghasznosító Vállalat kábelhulladék-feldolgozó üzemének kihasználatlanságával. A nyilatkozó igazgató ezzel kapcsolatban elsőként említette meg a Magyar Kábel Müvek nem kellő együttműködési készségét. Tekintve, hogy a nyilatkozat a tényleges okok közlésének mellőzesével az olvasókban téves következtetéseket eredményezhet, szükségesnek tartjuk néhány tény ismertetését. A Magyar Kábel Művek és a MÉH Nyersanyaghasznosító Tröszt között a beruházáskor valóban történtek előzetes egyeztetések. Nyilvánvaló azonban, hogy a változó gazdasági körülmények között nem lehetséges konkrét, az árakat is rögzítő megállapodásokat évekre előre megkötni. Ezt tényként maga a MÉH Vállalat is elismerte, amikor 1984 augusztusában egy kísérleti együttműködésre vonatkozó megállapodás kapcsán kifejezetten tudomására hoztuk minden előzetes levelezés érvénytelenségét. Az említett megállapodásban egy kísérleti időszak elszámolási, együttműködési és gazdasági eredményétől tettük függővé, hogy a jövőben a MÉH Vállalattal szerzödünk-e a gyártási hulladék feldolgozására, és ha igen, milyen feltételekkel A kísérleti időszakban átadott nagy mennyiségű hulladékok fémtartalmában, a feldolgozásra elszámolt költségekben, vagyis a végső értékben megállapodni nem tudtunk, ezért a szállításokat megszüntettük, és igényünk érvényesítésére bírósághoz fordultunk. A jogerős ítélet követelésünket részben elismerte. Megállapította azt is, hogy a fémtartalom meghatározására az elszámolás módja nem volt egyértelmű. Nem mindegy, hogy a kábelgyártás egyik legfontosabb alapanyagát jelentő rézzel hogyan gazdálkodunk. Annál is inkább nem, mert az importfém kontingenségét kezelő vállalat csak így tudja biztosítani igényünk kielégítését. Az a határozott véleményünk, hogy a MÉH Vállalat magatartása vezetett az együttműködés megszakadásához. Vállalatunk a hulladék hasznosítása során elsődleges szempontként a gazdaságosságot köteles érvényesíteni. Ezt jelenleg még a MÉH Vállalat nem tudja biztosítani. Ha olyan érdemi változást tapasztalunk az együttműködési készségben, amely garantálja az elszámolás egyértelműségét és a többi feldolgozó partnernál kedvezőbb árakat biztosít, vállalatunk készséggel fog a hulladékfeldolgozásról ismét tárgyalásokat kezdeni. Tombácz József, a Magyar Kábel Művek Szegedi Kábelgyárának igazgatója Különösért nagy volt az árveszteség az élőállatok és a húsipari termékek piacán. Ez pedig minket érzékenyen érintett, hiszen az agrártermékek kivitelének mintegy a felél ezek a termékek adják. 1975-ben ezen áruk, aránya 42 százalék volt a hazai élelmiszer-gazdasági export szerkezetében, 1980-ban már 51 százalék. A legutóbbi évekbon újra 50 százalék alá csökkent az arány, főként az árbevételek veszteségei miatt. Tény, hogy az egész élelmiszer-gazdasági export árveszteségének nagyobb hányada a húsipari termékek értékesítéséből származik. Az elemzések szerint sokféle oka van ennek, s egy részük független a Lazai termelőktől és exportőröktől. A világ élelmiszer-termelésének növekedési üteme ugyanis meghaladja a fizetőképes kereslet emelkedését, a kínálat ezért a vásárlóképes országokba irányul, amelyek pedig élelmiszer-feleslegekkel rendelkeznek, így a konkurencia az árak mérséklésére hat. Ugyanez a következménye annak is, hogy egyes termékeknél a szocialista országok is versenytársai egymásnak a fejlett és p fejlődő országok piacain; s a dollár erősödése is ebbe az irányba^ terelte az árakat. A hazai exportot azonban nemcsak a Világpiaci árak csökkenése sújtotta. Itthon is emelkedtek a termelés költségei, s mivel a drágábban előállított termékeket csökkenő árakon lehetett csak eladni, fokozatosan romlott az export gazdaságossága. A megújulás jelei A kedvezőtlen tapasztalatok tehát évről évre gyülekeztek az agrárgazdasági export körül, ám mindezek ellenére sem lehet lemondani az élelmiszer-gazdasági kivitelről. Ez egyrészt következik tekintélyes arányából, másrészt a népgazdaság jelenlegi helyzetében azonnal más forrást kellene találni az így keletkező kiesés helyébe. Erre pedig — éppen a tavalyi tapasztalatok szerint — aligha bukkanhatunk, ezért továbbra is ösztönözni kell az agrárágazat exportját. Az előrejelzések szerint számottevő változásra nem számíthatunk a konvertibilis elszámolású piacokon, s ha lényeges árváltozás nem lesz, csak a termékek nagyobb mennyiségének szállításával lehet elérni az árbevétel-növekedést. Ennek viszont egyre inkább feltétele a termékek jó minősége. Ez természetes is, hiszen ha nagy az árubőség, akkor nyilvánvalóan erős a verseny, és csak a legjobb termék talál gazdára. A minőség javítását számos, közelmúltban közzétett intézkedés elősegíti. Növekedett a vágóállatok felvásárlási ára, ám a többletet főként a hasznosabb állatok értékesítésével érhetik el a termelők; javulnak a takarmányozás feltételei: a húsipar akciót kezdeményezett a kistermelői portákon tartott állatok tenyészértékének a javítására. Ugyancsak a termékek minőségének jobbítását szolgálja a húsipari rekonstrukció, amelyet részben világbanki hitelekből fedeznek. Az élelmiszeripari termelés (és export megújulásának első jelei már felfedezhetők. V. Farkas István Magyar kiállítások külföldön Több hazai múzeum — képzőművészeti, történeti és néprajzi gyűjtemény — anyagából rendeznek tárlatot ezekben a hetekben, hónapokban külföldön. A jelenleg Bécsben látható Varga Imre-gyűjteményt június 4-től Párizsban mutatják be. A bécsi magyar napok alkalmából április 14-én nyílt nagy sikerű bécsi tárlat május 19-én zárja be kapuit, s ezután szállítják a művész több mint 10 köztéri nagyszobrát és mintegy 60 kisplasztikáját a francia fővárosba. A párizsi I. kerületi városjiáza kiállítótermében, valamint az épület és a szomszédos Saint Germain l'Auxerrois templom előtti téren kiállítandó műalkotásokat — a budapesti Laktanya utcai gyűjtemény teljes anyagát, valamint az alkotó néhány vidéki köztéri szobrát — 6 hétig tekinthetik meg majd az érdeklődők Párizsban. Az Iparművészeti Múzeumnak a magyar szecesszió kerámiaművészetét bemutató tárlata a bécsi Iparművészeti Múzeumban látható. A világhírű Zsolnay gyár legszebb termékeiből összeállított kiállítás július 6-ig tart nyitva, s a tárlathoz kapcsolódóan június 21—22-én tudományos ülésszakot is rendeznek. Ezen a hazai intézmény művészettörténészei tartanak előadásokat a szecesszió tárgykultúrájának hazai és európai vonatkozásairól. A Budapesti Történeti Múzeum a főváros legfrissebb római kori ásatásainak emlékeiből márciusban nyitott tárlatot az NSZK-ban, a krefeldi Burg Linn Múzeumban. A római kori települések és a hozzá kapcsolódó temetők területéről az utóbbi másfél évtizedben előkerült kőedényeket, üveg-, kerámia- és fémtárgyakat május 25. után az NSZK más városaiban is bemutatják. A Néprajzi Múzeum anyagából az ausztriai Kittseeben áprilistól látható válogatás. A magyar népi kerámia című tárlat — amelynek többszáz darabja a XVIII— XX. századi jelentős hazai kerámia műhelye tevékenységét reprezentálja — tavaly négy NSZK-beli varosban szerepelt, s októberben a budapesti intézményben is bemutatják. A Munkásmozgalmi Múzeum Kun Béla születésének 100. évfordulójára rendezett kiállítását jelenleg Moszkvában tekintheti meg a közönség. Ml? HOIP MIKOR? 1986. MÁJUS 8., CSÜTÖRTÖK — NÉVNAP: MIHÁLY A Nap kel S óra 18 perckor, és nyugszik 20 óra 4 perrkor. A Hold kel 4 óra 57 perrkor, és nyugszik 19 óra 53 perckor. VÍZÁLLÁS A Tisza vízállása Szegednél szerdán plusz 498 cm (apadó). SZÁZHUSZONÖT ÉVE vetett véget életének Teleki László (1811—1861) politikus és Író. a reformkor jelentős szereplője, a szabadságharc alatt a kormány párizsi követe, az emigrációban a Duna-konföderáció és a nemzetiségi együttélés elméleti kidolgozója. SZAZ ÉVE született Hajdú Gyula (1886— —1973) állami díjas jogász, egyetemi tanár, a magyar munkásmozgalom harcosa. A Tanácsköztársaság leverése utan 1945-ie emigrációban élt. A felszabadulás után Baranyában országgyűlési képviselővé választották, 1946-ban pedig iparügyi, majd igazságügyi államtitkár lett. 1940-től a budapesti egyetem íogi karának Dolitikai tanszékét, 1951-től pedig nemzetközi jogi tanszékét vezette. HETVENÉVES Joao Haéelange (sz. 1916) brazil sportvezető, egykor üsző és vízilabdázó, jogász és nagytőkés, a Nemzetközi Labdarugó Szövetség (FIFA) elnöke. ZENÉS SZÍNHÁZ fél 8 órakor: Szimfonikus zenekar hangversenye. KISSZINHAZ este 7 órakor: Három cilinder — Uray 1. bérlet. MOZIK Vörös Csillag: délelőtt 10 órakor: Az elvarázsolt dollár (színes magvar film. III. helyár! délután fél 4, háromnegyed 6 és 8 órakor: Te már nagy kisfiú vagy (színes, m. b. amerikai filmvígjáték. II. helyár!). Fáklya: háromnegyed 3. negved 6 és fél 8 órakor: Az elvarázsolt dollár (színes magyar film. III. helyár!). Kiskőrössy halászcsárda, kert: este 10 órakor: Az elveszett frigyláda fosztogatói (színes amerikai kalandfilm. Kiemelt helvár!). Kiskőrössy halászcsárda: (videomozi) este 8 órakor: Halálos játszma (szines hongkongi karatefilm). Kertmozi (Ojszrgcd): este 9 órakor: Vad banda (szines amerikai westernfilm. III. helyár! Csak 18 éven felülieknek!). ÜGYELETES GYÓGYSZERTÁR Klauzál tér 3. szám <I3/57-es). Este 8 órától reggel 7-lg. Csak sürgős esetben. BALESETT, SEBÉSZETI ÉS UROLÓGIAI FELVÉTELI ÜGYELET Ma a balesetet szenvedett személyeket Szegeden az Idegsebészeti Klinika (Pécsi u. 4.) veszi fel, sebészeti és urológiai felvételi ügyeletet a II. Kórház (Tolbuhin sgt. 57.) tart. ÉJSZAKAI ORVOSI ÜGYELET Este 7 órától reggel 7 óráig a felnőtt lakosság részére: Szeged, Hunyadi János sgt. 1. sz. alatt. Telefon: 10-100. GYERMEKORVOSI ÜGYELET Munkanapokon 13 órától másnap reggel léi 8 óráig, szombaton, vasárnap és munkaszüneti napokon reggel fél 8 órától másnap reggel fél 8 óráig a Lenin krt. 20. szám alatti körzeti gyermekorvosi rendelőben történik a sürgős esetek orvosi ellátása. GYERMEK FÜL-ORR-GÉGÉSZETI ÜGYELET Minden kedden és csütörtökön 19 órától reggel 7 óráig, szombatonként reggel 8-tól déli 12 óráig a gyermek íül-orr-gégészeti ügyelet az Üjszegedi Gyermekkórházban van (Szeged, Odeszszai krt. 37.). Telefon: 22-655. Egyéb napokon a Fül-Orr-Gége Klinika tart ügyeletet (Lenin krt. 111.) Telefon: - 21-122. FOGORVOSI ÜGYELET Mindennap *2 órától reggel 8 óráig, szombaton reggel 7 órától hétfő reggel 7 óráig: Szeged, Zöld Sándor u. 1—3. Telefon: 14-420. SOS LELKISEGÉLYSZOLGÁLAT Mindennap este 7-töl reggel 7 óráig. Teleion: 11-000. eiq?/j BUDAPEST 1. 8.55: Tv-torna — (ism.) 9.00: ITV 9.45: Nem mind arany, ami fénylik — szovjet tv-film — 2. 10.40: Képújság 15.45: ITV 16.00: Tamkó Sirató Károly: Tengerecki hazaszáll 16.20: Majális — magyar mestermüvek 16.45: Hírek 16.50: Képújság 16.55: Tizen Túliak Társasága 17.35: Betűreklám 17.40: A Csehszlovák Szocialista Köztársaság nemzeti ünnepén 18.00: Telesport — Súlyemelő EB — közvetítés Karl-MarxStadtból 18.55: Reklám 19.05: Tv-torna 19.10: Esti mese 19.20: Reklám 19.30: Hiradó 20.00: Reklám 20.05: Szép Ernő: Kávécsarnok — a Pesti Színház előadása — felvételről 20.40: Betűreklám 20.45: Nemzetközi stúdió 21.45: A hét műtárgya 21.50: Küzdeni a pusztítás ellen 22.10: Híradó 3. 22.20: Himnusz BUDAPEST 2. 18.35: Képújság 18.40: Kerek világ 18.55: Barátok — csehszlovák bábfilm 19.10: Pakisztáni szőttesek — pakisztáni rövidfilm — (ism.) 20.00: Jenny — norvég—NSZK tv-film — 1. 21.15: Hiradó 2. 21.35: Súlyemelő EB — közvetítés Karl-MarxStadtból — felvételről 22.05: Tv-BASlC-tanfolyam — 14. — (ism.) 22.30: Képújság BELGRÁD 1. 17.30: Híradó 17.45: Salajko 18.15: Ismeretterjesztő műsor 18.45: Muppet show 19.15: Rajzfilm 19.30: Híradó 20.00: Politikai magazin 21.00: Komoly zene 21.10: Vetélkedő műsor 22.10: Hiradó \ BELGRÁD 2. 18.00: Európa-bajnokság cselgáncsban 19.15: Minihangverseny 19.30: Híradó 20.00: Idegenek és testvérek — angol tv-film 20.50: Huszonnégy óra ÜJVIDÉK 17.00: Híradó magyarul és szerbhorvátul 17.45: Gyermekműsor 18.15: Művelődési évfordulók 18.45: Rajzfilm 19.30: Hiradó magyarul 20.00: Szinházi közvetítés 21.10: vetélkedő 22.10: Hiradó szerbhorvátul ESEil 8.20: 8.30: 9.01 : 10.05: 10.35: 10.50: 11.38: 12.45: 13.00 13.4P 14.09: 14.25 15.00 15.30 15.50: 16.05: 17.00: 17.29 : 18.14 18.25: 19.15 20.17: 21.18: 21.30 22.20 22.30 22.48 23.03 0.15: 4.20: 8.05: 8.20: 8.50: 9.05: 12.10: 12.25: 12.30: 12.45: 13.05 : 14.00: 15.05 : 15.10: 15.45: 16.00: 17.00: 17.30: 18.30: 19.05: 20.03; 21.05: 21.48: 22.20: 23.20: 0.14: 0.15: 4.20: KOSSUTH Kb. Miről fr a Társadalmi Szemle új száma? Rossini-művek Karvezetók — 16. Diákfélóra Labirintus Nótacsokor A tulajdonságok nélküli ember — Róbert Musil regénye — 8. Régen találkoztunk Josef Suk hegedül Kapcsoljuk a szolnoki stúdiót A magyar széppróza századai — Justh Zsigmond: A pénz legendája Zenei Tükör Olvasókör Hajdú Gyula jogász születésének 100. évfordulója Német madrigálok Révkalauz Fú tői fáig Idősebbek hullámhosszán Hol volt, hol nem volt... Mai könyvajánlatunk — (ism.) Képek a cseh történelemből Kedves zenemüveim Ferencz Éva népdalokat énekel Könyvszemle Tíz perc külpolitika Lavotta János és Kuzitskak Ignác verbunkosok muzsikájából A lelet bosszúja Bruno Walter vezényel és zongorázik Éjfél után..'. PETŐFI Burka Sándor tárogatón játszik A Szabó család — (ism.) Tíz perc külpolitika Napközben — zenés délelőtt Fúvós indulók Útikalauz üdülőknek „Énekeltem én: Baizátb Ferencné" Erdélyi magyar népzene Hungaroton hanglemezről Nosztalgiahullám Fából faragva . . . Néhány perc tudomány Operaslágerek — (ism.) Törvénykönyv — (ism.) Találkozás a stúdióban Jan Barbarek dzsesszegyüttese játszik Tanakodó Slágerlista Operettkedvelöknek — A denevér — részletek Johann Strauss operettjéből A Poptarisznya dalaiból Rádiószínház — vidéki világháború — Galsai Pongrác hangjátéka Gyöngy Pál szerzeményeiből Neve: Gács Rezsó. Foglalkozása: Rudolfó Zenés játékokbői Éjfél után . .. 4