Délmagyarország, 1986. május (76. évfolyam, 102-127. szám)

1986-05-05 / 104. szám

w r Hétfő, 1986. május 5. ..•t-ry-r^ -íT : «• -.-r^tir-t Bútorok babáknak, mamáknak Rögtönzött kiállítás a Sze­ged Nagyáruház földszintjén. Amolyan vevőcsalogató. Bababútorok: korszerű kis­ágy, mellette etetőszék, amely — s ej. már kérem kész csoda — íróasztallá és hozzávaló. kisszé(tké alakít­ható néhány varázsos moz­dulattal. i Figyelem a nagy jövést-menést s az asszo­nyokat. Nem állják ki. hogy el ne időzzenek pár másod­percet e látnivaló előtt... Álom a raktárban Farkas András a nagyáru­ház háztartási- és kultúr­cikk osztályának vezetője azt mondja, gyűlnek, egyre gyűlnek a megrendelések e berendezésekre. — Miért nincs belőlük több a raktáron? — EZek a portékák minta­darabok. Vagyis még azok sem. S az osztályvezető hosszú, s bizony kesernyés történetbe fog. Egy éve látta meg a kiságyat s az etetőt. A szegedi Nívó szövetkezet e termékei akkor már nag.v sikerrel „versenglek" a kül­földi piacon, — a helybéli szemfüles kereskedő úcv gondolta,» ha, például, a né­met mamáknak megfelelők, valószínű a szegedi anyukák is megkedvelnék. De halad­jurtk tovfibb a históriával! A szövetkezettel való tár­gyalások eredményezték a kiállított mintadarabokat az üzletben. — Megjegyzem, nem ra­gaszkodtam volna a Nivó­termékékhez, ám a bútor­piacon más, új és modern típusokat nem találtam. — Ügy emlékszem eddig nem is tartottak gyerekbú­tort. Most miért döntöttek árusítása mellett? — Kizárólag a jobb lakos­sági ellátás érdekében vál­lalnánk, ugyanis áruházunk­nak nenri kölelessege ilyen árucikkek értékesítése. Csakhogy a kereskedelmi lelemény lendületét (ezúttal is) megtörte a bürokrácia. A Szeged Nagyáruház hiába „erőlködik", hiába szolgálná az egyéb oly sokat emlege­tett szociálpolitikai célokat, egyelőre vár. Az árhivatal, valamint a Belkereskedelmi Minisztérium engedélyeire — ezek az intézmények egyébként a Nívónak már egyszer zöld utat adtak a Nikolett és a Lurkó fantázia­nevű ágy és etető gyártásá­ra. — Szabadjon még egy megjegyzést tennem — kéri az osztályvezető — a gyer­mekbútorok maximált ára­sak, az ipari termékek jegy­zéke előírja, mennyiért ad­hatók. (Kalkulációnk szerint az ágy 705. az etető 324 fo­rintba kerülne.) Szóval nem a haszon reményében vállal­koznánk Válogatósak vagyunk Gyorsaság, piacérzékeny­ség, tájékozottság lelkiisme­retes szolgáltatás — ezek a fogalmak kavarognak a fe­jemben, miközben a város, egyik legrégibb bútorüzleté­be a Kálvin téribe tartok. Tapasztalt bútorkereskedőt keresnék. Neki csak tudnia kell hogyan is áll ez a do­log. hátha nem is olyan drá­mai ez a bútorügy! Kenéz József: — Tudja, nincs elég pén­zük az embereknek. Sokat változott az igényük is. Az­tán az is igaz. viszont, hogy a gyermek- és ifjúsági bú­torok választéka úgy szú­kült, ahogy fogyatkozott a ráiuk áldozott állami dotá­ció. A régebbi, közismert fantázianevű terméket a Sacit, a Bubut ma már hiá­ba keresnék, már nem gyártják, vagy új konstruk­cióban jelentek meg és per­sze drágábban. Az árak is­meretében mondhatom, a komplett gyermek- és ifjú­sági szobagarnitúrák lassan ugyanannyiba kerülnek, mint az olcsóbb felnőttbúto­rok. Ezért a vevőink már* nem is keresik a gyerekek­nek, jobb szeretik saját ma­guk darabonként összeválo­gatni a szobábavalót. — Nem hinném; hogy csak az árak alakítják a vá­sárlói szokásokat. A válasz­tékról már beszéltünk, de az esztétikumról, a bútorok használhatóságáról még nem. — Jánosházán. Bihnrke­resztesen, .Székesfehérvárott, Budapesten, Zalaszentgróton, hogy a nagyobb bútorgyára­kat említsem, igyekeznek lé­pést tartani az igényekkel. Nem könnyű a feladatuk, mert rendkívül sok szem­pontnak kell megfelelniük. A gyermekhútorok esetéhen .fontos például a biztonság. S hogy szépek-e a forgalma­zott portékák? Mindenkinek más tetszik . . . Egy dologban egyezik a vevők véleménye: ezek a gyermekgarnitúrák valahogy nem illenek a mai magyar átlaglakásba. Ügy tűnik, mintha a gvártók nem ismernék a szobák mé­reteit. Alacsonyak a búto­rok, sok kihasználatlan hely marad mellettük. Gyermekded reklám Nem lenne teljes. attól tartok a gyermekbútorokról alkotott képünk uz áruik is­merete nélkül. Íme néhány belőlük: íróasztal 1310 fo­rintért (korábban ezt egy­szerűbb kivitelben 830-ért adták), Bubu tanulóasztal 870-ért (a régi 350 helyett), öttől hétezerig (állami dotá­cióval kaphatók u Csöpi és a Rolly garnitúrák, a két­gyerekre szabott Marci, igaz már az ifjúsági kategóriába tartozik, 20 ezerért. Mind­ezek megrendelhetők a Du­gonics téri Domusban, vá­rosunk legnagyobb bútorüz­letében. Gyömbér Lászlóné megbízott igazgatóhelyettes raktározási gondjukról pa­naszkodik, a gyermekbútor, ellátásra egváltalán nem: — Ügy két-három éve majd­nem tökéletes. Rendszeresen és késedelem nélkül kapjuk azt a három-négy típust, amit központunk rendel. Ki­vétel a népszerű bébikombi — egybeépített kiságy pe­lenkázóasztallal —, amelyre rendelést veszünk föl. Ügy veszem • észre, hogy drága­sága ellenére ennek az áru­nak a dupláját is el tud­nánk adni. — Mekkora jövője van az összerakható, elemes búto­roknak? — Manapság nagyon köz­kedveltek A Zsóka, a Gabi, a székesfehérvári gyár ter­mékei, igen népszerűek Az volt a Horizont, nevű is, míg gyártották, tavaly de­cemberben adtuk el uz utol­sót. — Milyen prospektusokat, ismertetőket tudna adni? — Nos, az az igazság, a bútorokat népszerűsítő kiad­ványok eléggé szegényesek. Megszűnt a katalógusunk is, igazán véletlenül maradt' üzletünkben egy példány belőle. Azt hiszem jócskán van mit pótolni reklám te­rén. íme ez a helyzet gyer­mekbútorügyben. Mag Edit Óriás harcsa liszaszigetről Schmldt Andrea felvétele Ha valaki figyelemmel kíséri a vizek krónikáját, észre­veheti, hogy ilyentájt „megindulnak" a tiszai harcsák. A kisebb fogásokról nemigen szól a hírharang, ám az efféle óriások már bekerülnek a halásztörténelem képeskönyvébe. Tiszaszigeten szombaton fogta ezt á 70 kilós harcsát Rózsa József nyugdíjas halász. Az óriás halat a Tisza Halászati Termelőszövetkezet Roosevelt téri halászcsárdájába — a „Sótartóba" — szállították, s mintegy 250 adag, „harcsa, bármilyen módra" kerül belőle az asztalra. Es még csak most indul a harcsaszezon! Nemzeti zászló Kiskőrösnek Petőfi szülővárosában, Kis­kőrösön, vasárnap adta át a Hazafias Népfront Országos Tanácsa által a településnek ítélt nenizeti zászlót Faluvé­gi Lajos, a Minisztertanács elnökhelyettese Oláh Pál ta­nácselnöknek. Az elismerés­re a lakosság a helység fej­lődését, gyarapodását szolgá­ló társadalmi munkájával szolgált rá. Ennek értéke ta­valy mintegy 30 millió fo­rintot tett ki; az egy főre jutó munkaérték pedig 3047 forint volt. (MTI) OIP-mérleg Az OTP adatai szerint az év első negyedében a lakos­ság a takarékpénztári és ta­karékszövetkezeti betétek­ben összesen 7,7 milliárd forintot helyezett el, 22 szá­zalékkal többet, mint tavaly ilyenkor. Továbbra isahosz­szabb időre — 2—3 évre — lekötött, magasabb kamato­zású betétek a legnépszerűb­bek. Dinamikusan növeke­dett a gépkocsi nyc-'mény­betétkönyvek száma is; fel­tehetően az autókra való hosszabb várakozási idő mi­att próbálkoznak így mind többen gépkocsihoz jutni. Az OTP és a takarékszö­vetkezetek állal nyújtott hi­telek összege március végé­ig 13,6 milliárd forintot tett ki, ez 18 százalékkal több, mint a múlt év első három hónapjában. Különösen a hosszú lejáratú, elsősorban a lakás létesítés re kért köl­csönök mennyisége és ösz­szege emelkedett. A három hónap alatt családi ház épí­tésére 6 ezer 500-an igényel­tek kölcsönt, ötszázzal töb­ben, miht a tavalyi év első negyedében. Az építkezésre engedélyezett hitelek száma összesen 25 ezer, az összeg pedig 4,7 milliárd forint. A három hónap alatt 17 ezer 700-an jelentkeztek, hogy OTP-, illetve takarékszövet­kezeti kölcsönből kívánják felújítani, korszerűsíteni la­kásukat. Ilyen célra a pénz­intézetek 1,3 milliárd forin­tot folyósítottak, 16 száza­lékkal többet, mint a múlt év azonos időszakában. Az OTP az év első három hónapjában 8 ezer 800 la­kást értékesített, a vevőinek lakásvásárlásra 3,2 milliárd forint összegű hitelt nyújtott. Áruvásárlási kölcsönt és személyi hitelt a tavalyinál 40 százalékkal nagyobb ösz­szegben folyósítottak a pénzintézetek — összesen 6,3 milliárd forintot. Áruvá­sárlási kölcsönt 156 ezren, személyi hitelt 229 ezren igé­nyeltek és kaptak. Termelé­si — elsősorban mezőgazda­sági — hitelt csaknem 40 ezer alkalommal nyújtottak. A valutaforgalom magasabb volt az év elején megszo­kottnál: 94 ezren vásároltak és 103 ezren adtak el valu­tát a fiókoknál Haladás és gazdaságpolitika Ma nyitják meg a műszaki hónapot Ez a minden évben visszatérő műszaki-tudományos seregszemle az idén a 20. sorszámnevet viseli. Az MTESZ, az szmt és a KISZ megyei bizottsága, valamint a TIT megyei szervezete, továbbá a két tanács művelődésügyi osztálya a műszaki hónapot Szegeden és Csongrád me­gyében ismét májusban rendezi meg. A műszaki-tudományos haladásnak, szakembereinknek az MTESZ és társrendezői által rendezet'., egyben nagy hagyományokkal rendelkező seregszemléje május 5-én, plenáris előadással veszi kezdetét, es ezen Kapolyi László ipari miniszter tart előadást az iparfejlesztés stra­tégiai célkitűzéséiről, a Technika Háza nagytermében, Szegeden. Szintén plenáris előadás keretében mondja el véleményét Nagy Gyula a műszaki fejlesztés és a munka­védelem kapcsolatáról. Ugyancsak nagy érdeklődésre tart­hat számot az a kétnapos nagy rendezvény, amely országos részvételű, és a biotechnológiai kutatás, fejlesztés és ter­melés kérdéseivel foglalkozik. Erre az alkalomra, május 27—28-ra jelenik meg a Biotechnológiai füzetek I. elne­vezésű kiadvány, amely számadást ad a megye ilyen tar­talmú kezdeményezéseiről, lehetőségeiről, mivel a VII. öt­éves terv időszakában a biotechnológia fejlesztése kienielt kutatási főirány. A biotechnológia az a komplex tudo­mány, amely leggyorsabban képes összefogni a tudományt és a gyakorlatot. A tudomány- és technikatörténetből tud­juk, hogy amíg korábban a technika előmenetele határoz­ta meg a tudományok fejlődését, ma már pontosan fordít­va áll a helyzet, a tudomány mindenkori erőviszonyai de­terminálják a műszaki arzenál ütőképességét. Korunkra éppen a tudományos teljesítmény nagyarányú növekedése, s ennek folyamatos — máskor robbanásszerű — fokozása a jellemző, miközben a technika gyorsan felzárkózik a tudományos pozíciók szintjére, és újabb impulzust ad a tudományoknak, nagyobb eredmények eléréséhez. Mivel a biotechnológiában megtestesül a biológia, a kémia, a fizika és a műszaki tudományok, leghivatottabb az elmélet és a gyakorlat összekapcsolására E/.t mutatja egyik definíciója is, mely szerint: „Tudományos és mérnöki elvek felhasználása különböző nyersanyagoknak biológiai úton történő átalakítására, gyakorlati rendeltetésű javak nyerése céljából." A kétnapos biotechnológiai konferen­cián 30 előadás hangz.ik el. Az idei rendezvénysorozat programjának megvalósí­tásával a műszaki fejlesztés es a gazdaságpolitika kapcso­lódó kérdéseivel rendre úgy foglalkozunk, hogy legak­tuálisabb feladatnak a hatékonysági tartalékok következe­tes feltárását és erősítését tekint.iuk Az előadások zömé­nek az is célkitűzése, hogy segítsük elő a megye gazdasági fejlődésének gyorsulását, javítva a termelés hatékonysá­gát, a munka termelékenységét. Programjába iktatta az idei műszaki hónap, továbbá a központi fejlesztési prog­ramok megyei adaptálási lehetőségeinek vizsgálatát, szol­gálva egy-egy termelőhely, a vállalatok műszaki fejleszté­si gyakorlatának javítását. Arra is találunk törekvéseket, hogy a helyi kutatóbázisok hogyan segíthetik a gazdaság műszaki problémáinak megoldását. A műszaki hónapok, amelyek első rendezvénysoroza­tát 1961-ben kezdtük Szegeden, és azóta MTESZ-berkck­ben országos munkaformává vált, mindig arra ösztökélik a szakembereket, hogyan kell és lehet a tudományos mun­kával szolgálni a termelést, a műszaki fejlesztést, előrelé­pésünk fontos láncszemét abban az innovációs láncban, amely napjainkban minden gazdaság számára korparancs. A kutatásnak és a fejlesztésnek a termelésben nemcsak fő formává kell válnia, hanem alapvető szerepet is bc kell tudnia tölteni. Az idei programba vett rendezvények (több mint 100 előadás, ankét stb.) 70 százalékát Szegeden rendezik meg, de a megye másik négy városában is hangzanak el előadá­sok, összesen 25. Az előadásoknak tobb mint felét üze­mekben, gyárakban, intézményekben, a termelőmunka közvetlen életközelségében tartjuk, hogy a megvitatásra kerülő kérdések ott kapjanak választ, ahol azok „kiter­melődnek". A XXVI. műszaki hónap megvalósításában 12 MTESZ-tagegyesület vesz részt, és ezek sorából az átlag­nál jóval többet vállaltak a fa- és élelmiszeripar, a közle­kedés, az elektrotechnika és a szervezés szakemberei. A műszaki hónap ma már rangot jelent a tudomá­nyos-technikai fórumok sorában. Az elmúlt 25 év 2 ezer 149 rendezvényén 145 ezer résztvevő jelent meg. A folya­matosság. a szakmai tartalom és az itt említett adatok is azt igazolják, hogy a műszaki hónapok jelentős fórumává váltak műszaki-gazdasági jelenünk és jövőnk formálá sának. Reméljük, hogy az idei műszaki hónap programjá­nak megvalósításával tovább növeljük műszaki-tudomá­nyos értelmiségünk alkotóképességét és készségét, s ezen keresztül fejlesztéspolitikánk sokoldalúságának szolgálatát. Bátyai Jenő, az MTESZ megyei szervezetének társelnöke Miniszteri szemle a Forma l-es pályán A Forma—l-es pálya épí­tésében érdekelt tárcák ve­zetői — Urbán Lajos közle­kedési, Somogyi László épí­tésügyi és városfejlesztési, valamint Juhár Zoltán bel­kereskedelmi miniszter — vasárnap helyszíni szemlén szereztek tapasztalatokat a munkák menetéről, az épít­kezés jelenlegi állapotáról. Nagy Ervin közlekedési miniszterhelyettes, és Auth Györgyi, a kivitelezés mi­niszteri biztosa számolt be a fővállalkozó cégek és a több mint 30 alvállalkózó eddigi munkájáról. Elmondták, hogy jelenleg 500-an dolgoz­nak a területen, több mű­szakban. Az érintett főható­ságokkal, szervezetekkel, így például a mentőkkel, a tűz­oltósággal, és a rendőrség­gel folyamatoan egyeztetik a teendőket. Szóltak arról is, hogy az elmúlt hónapokban itt járt külföldi szakembe­rek és szakújságírók vélemé­nye szerint is Mogyoród ha­tárában a világ egyik leg­szebb és legmodernebb For­ma—l-es pályája készül, melynek sportértéke Ls ki­emelkedő. A minisztériumok vezetői megállapították, hogy a munkák az eredeti tervek­nek megfelelően, kellő ütem­ben haladnak, a pálya tel­jes hosszát aszfaltburkolat fedi, a szükséges három ré­tegből egyes szakaszokon már kettőt leterítettek. (A legfelső aszfaltréteg elké­szítése a befejező munkála­tokhoz tartozik majd.) A pá­lyát körülölelő, s természe­tes lelátóként szolgáló dom­bokon már a kertészek is dolgoznak, megkezdődött a füvesítés. Az irányítótornyot és a depókat magában foglaló épület már készen áll. A 31-es Állami Építőipari Vál­lalat fővállalkozásában ké­szülő, 200 méter hosszú, négyszintes létesítményben 26 boxot alakítottak ki a versenyautók számára, s itt kapnak majd helyet a ver­seny irányitói, továbbá a két érdekelt nemzetközi szerve­zet. a FISA és a FOCA szak­emberei. Látszanak már a helikopter-leszállópálya, az ambulanciaépület és a ke­reskedelmi ellátóbázisok kór­vonalai — » * — • —..> W .'U 4 I

Next

/
Oldalképek
Tartalom