Délmagyarország, 1986. május (76. évfolyam, 102-127. szám)

1986-05-31 / 127. szám

3 Szombat, 198G, május 31. Társadalom - ifjúság - egészség A XIV. Országos Egész- f~ ségnevelesi Tudományos ' Konferencia tegnap, péntek délben a szegedi Tisza Szál­lóban befejeződött. mondta a fórum iránt nagy ni céljaik közül, hol tarta­A munkacsoportok tanács- érdeklődés nyilvánult meg nak. s mindez inspirációkat koráéi után plenáris ülé- s Igen kedvetó' h°6y nem" ad a további tennivalókhoz, kozasai utan plenáns ulc- csak egészségügyi dolgozók A konferenciák fórumot ad­sen ismertették a vitában főhivatású egészségnevelők, nak a szövetség területi kiérlelt javaslatokat. Elekes hanem tanárok, népművb- csoportjaiban folyó tudomá­Attila fölhívta a figyelmet lök- pszichológusok és szo- nyqs munka ismertetésére, a .... . ciológusok is nagy számban tapasztalatok átadására a pozitív peldak es jelense- kapcsolódtak be a munkába . . _ gek fölhasználására az ifjú , A konferencia temavalasz­sá" magatartásának befő A konferencia zarszavában tásával kapcsolatban hang­ivásolásában hangsúlyozta KaíárV Ir'én, a megyei főor súlyozta az egészségnevelés­lovább a család értékátadó VOs- a tanácskozást rendki- nek nagyon fontos területe szerepet Fodor Katalin a VÜ1 hasznosnak minősítette ez. Az ifjúság életmódját családminta megteremtését * egészségét eddig is vizsgál­és a védőnők családgondozói ták, sokan foglalkoztak vele. tevékenységét emelte ki. Métneki Jánostól, az Egész- A magyar népesség egész­Katona Edit a sportnak és ségnevelési Szövetség újon- ségügyi állapotát vizsgálva a testedzésnek a megszeret- nan megválasztott elnökét azt tapasztaljuk, hogy a kö­tetesét jelölte meg egyik arra kértük, tájékoztasson zépkorúaknál vagy időseknél legfontosabb feladatnak bennünket szövetségi tevé- jelentkező betegségek, prob­Székely Lajos az otthoni kenységük lényegéről és ér- lemák esetében a beavatko­balesetek megelőzésének ér- tékelje a tudományos kon-, zások többnyire „tűzoltássze­dekében konkrét példákra ferenciát. Kérésünkre el- rűek" Ha mi gyökeres vái­alapozott felvilágosítást ja- mondotta a szövetség a tozást, kedvező javulást aka­vasolt, s ennek érdekében konferenciákkal együtt tart runk elérni a fő betegség­az „erők közös szekérbe" ja a kétévenkénti közgyűlé- csoportok visszaszorításában való fogását. Bottá Adám. seit, ez bevált gyakorlat jakkor a fiatalokra kell fi­az Országos Egészségneve- Szükséges az elvégzett mun- gyeimünket összpontosítani, lesi Intézet Igazgatója ősz- ka áttekintése ahhoz, hogy szefoglaló értekelésként el- tudják mit tudtak teljesíte­Hogyan élnek a katonák? Jobb körülmények — Étkezés étlappal Eltávozáson civilben és stoppal is lehet Kárpáti Ferenc vezérez- gi klubok rendszere. Űj­redes. honvédelmi minisz- donság, hogy számítástech­ter a sorkatonai szolgála- nikai szakköröket, tanfo­tukat teljesítő fiatalok élet- lyamokat szerveznek a sor­és munkakörülményeinek katonák számára, akik így helyzetéről, változásairól szolgálati idejük alatt elsa­tájékoztatta pénteken a saj- játithatják a korszerű esz­tó képviselőit. A honvédelmi miniszter elöljáróban az immár 10 éve hatályban lévő honvé­delmi törvény megvalósulá­sának tapasztalatait érté­közök kezelésének alapjait. Hasonlóan nagy figyelmet fordítanak a videotechnika széles körű elterjesztésére is. Ennek az új médiának az alkalmazása jelentősen kelve elmondta: a törvény emelheti az oktató-nevelő egyik legfontosabb eloirasa munka színvonaláti ugyan_ az altalanos hadkotelezett- akkm. sok fiatal iu ismerke. seg. amely minden 18. elet- dik m<?g először ezekkei az evet betojtott_ férfira _vonat- eszközökkel, s egyben elsa­játítja azok használatát is. További újdonság: a közel­jövőben engedélyezik az el­rendelkezéseket hó­távozáson, szabadságon le­A posta tervei Milliárdos beruházások kőzik. módosítva 1980-tól 18 napra csökkentették a sor­katonai szolgálat időtarta­mát. Ez az a minimális vő sorkatonák számára a szolgalati ido, amelyre fel- civiIruha viselését, s ugyan­tétlenül szükség van a ka- csak könnyebbséget jelent tonák kikepzeseben illetve a hazautazö katonafiatá­a külónbozo szolgalati fela- )oknak. hogy az üj rendel­datok ellatasaban. így ez kez^ek értelmében autó­a jövőben sem csökkenhet, stoppot is igénybe vehetnek. A Honvédelmi Minisztéri­um az elkövetkezendő idő­szak egyik kiemelt feladatá­nak tartja — a néphadsereg korszerűsítése, technikai színvonalának emelése mel­lett — a sorkatonák .élet­körülményeinek átfogó ja­vítását. Arra törekszenek, hogy a szolgálat körülmé­nyei igazodjanak a változó igényekhez, feladatokhoz. Ennek részeként a többi kö­zött javulnak a katonák el­helyezési 'körülményéi; ki­sebb, komfortosabb körle­teket alakítanak ki számuk­ra, emellett minden alaku­latnál rendszeresitik a tet­szetősebb, új kimenőruhát, s már megvannak az időjárás viszontagságaihoz jobban alkalmazkodó gya­korlóruha tervei is. A kato­nák élelmezésében arra tö­rekszenek, hogy a mennyi­ségileg megfelelő ellátás minősége is érezhetően ja­vuljon. Ennek érdekében szélesebb körben bevezetik a már több alakulatnál be­vált menüválaszték rend­szerét: a katonák ízlésüknek megfelelően többféle fogás közül választhatnak. Janu­ár elsejétől 100 .százalékkal emelkedett a sorkatonák il­letménye. s emellett több­féle segély, anyagi támoga­tás illeti meg a bevonuló, illetve leszerelő családos katonákat. Nagy íigvelmet fordítanak az elkövetkezen­dő időszakban a kulturális nevelésre is: tovább bővül az alakulatok könyvtárháló­zata, új kulturális létesít­mények épülnek a lakta­nyákban, fejlődik az ifjúsá a nevelést, a formálást ná­luk kell kezdeni. Üj voná­sa tehát az az idei konfe­renciánknak. hogy erre kon­centrált. Nagyon örvendetes az is, hogy a plenáris elő­adásokat mintegy hatvan előadás egészítette ki négy (.szekcióban. Ezek a helyii csoportok tudományos mű­helyeiben folyó kutatómunka eredményeit hozták felszín­re. c nem baj, ha pem azo­nos színvonalon. Kezd ki­alakulni az a jó szemlélet, hogy nemcsak a főhivatású egeszaégnevelőknek a fela­data u felvilágosítás, az életmód célszerű alakítása, a megalőzés. hanem a szü­lőknek, a pedagógusoknak, valamennyiünknek. Kedve­zőek • tapasztalataim a vi­tacsoportok munkájáról: Az egészségnevelés irányítása belterjessé válna, ha a részt­vevők tapasztalatait, gondo­latit nem igényelné. S na­gyon lényeges: az egészség­nevelésben dolgozók ne érezzék, hogy magukraha­gyatottak. S még valamit: az egészséges életmódra ne­velés akkor lesz hatásos, ha az emberek aktívan akarják megőrizni, megvé­deni egészségüket, s a neve­lés segítőjévé válik ennek az akaratnak. B. Gy. Gy. A Postás Művelődési Köz­pontban ülésezett pénteken a Postások Szakszervezetének központi vezetősége. A részt­vevők Doros Bélának, a Ma­gyar Posta elnökhelyettesé­nek előterjesztése alapján megvitatták a posta felada­tait. Megállapították, hogy az elmúlt időszakban nem sike­rült megállitani a távközlé­si eszközök működőképessé­gének romlását. Nem javult a posta munkaerőhelyzete sem. Ebben a nem kielégítő mun­kakörülmények, és a szak­munkásképzés feltételeinek hiányosságai is szerepet ját­szanak. A hírközlésben a legfon­tosabb feladat a távközlési hálózat gyore ütemű rekonst­rukciója és fejlesztése. A ter­vek szerint az elkövetkező öt év során 180 ezren jutnak te­lefonhoz. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a várakozók száma csökken, előrelátható­lag 600 ezerrel emelkedik az évtized .végére a nyilvántar­tott várakozók száma (1985 végén 465 ezren szerepeltek a várakozók listáján). Foly­tatódik a nyilvános állomá­sok rekonstrukciója, csak­nem 8000 új nyilvános állo­mást helyeznek üzembe. A tervidőszak során befe jeződik a tv l-es műsor ge­rinchálózatának építése. Ez­zel gyakorlatilag 100 száza­lékossá válik a vételi lehető­ség az ország egész területén. A vétel minőségének javítá­sára több kisebb átjátszó adót építenek. A tv 2-es mű­sorának gerinchálózata to­vább bővül, a teljes gerinc­hálózat kiépítésére azonban csak a kilencvenes évek első felében kerülhet sor. A rá­dióműsor-szórás javítására befejeződik a marcali közép­hullámú adóállomás építése. Szolnokon új adóberendezést helyeznek üzembe, Pécsett pedig szintén űj, középhullá­mú állomás épül. Székesfe­hérváron űj rövidhullámú adón kezdik meg a Kossuth műsor sugárzását. A tanácskozáson szó volt a munkakörülmények, a szo­ciális ellátottság javítását szolgáló tervekről Is. Az öt év során csaknem milliárd fo­rintot fordíthat a posta a munkavédelem fejlesztésé­re. Szociálpolitikai célokra összesen 6 milliárd forintot szánnak, ennek jó részét a dolgozók lakáshoz jutásának támogatására, az üzemi ét­keztetés bővítésére, valamint az üdülési lehetőségek javí­tására fordítják (MTI) Pedagógusnapon ­az önmegújulás lehetőségéről A rendszeresen visszatérő ünnepnapo­kon — márpedig több évtizede a pedagógusnap is ilyen — nehéz el­kerülni az ismétléseket. Ezért is, ez al­kalommal is, azt igyekszünk kutatni, hogy milyen tényezők teszik a korábbiakhoz ké­pest „mássá" a mostani pedagógusnapot. Csupán az utóbbi egy év is sok olyan új eseményt produkált, amely a pedagó­gusok munkájára is közvetlen hatást gya­korolt. A nemzetközi politikai viszonyok­ban és idehaza is adódtak tervezett és nem vart folyamatok és jelenségek. így gazdasági fejlődésünk lendülete és annak hullámzása, amely természetesen nem hatástalan az iskolára sem. A cselekvő demokráciát szolgálták az országgyűlési, a tanácsi, a Hazafias Népfront-, a szak­szervezeti és a KISE-választások egy­aránt. Mindegyike megmozgatta az okta­tási intézményeinket is. Nincs mód azon­ban minden űj elemet, annak iskolai, pe­dagógiai hatását sokoldalúan vizsgálni. Éppen ezért egy kérdéskörrel foglalko­zunk, az 1985. I-es törvény hatályba lé­pésének előkészítésével. A törvény — mint ismeretes — az ál­lami oktatás továbbfejlesztésének alkot­mányos alapja és kerete. A mostanáig érvényes, 1961. III-as törvény a szocializ­mus alapjai lerakásának időszakában szü­letett, és negyedszázadra helyesen adta meg oktatásunk fejlesztésének alapvető tartalmát, szervezetét, legfontosabb mód­szereit. A 25 év során természetesen kel­lett kisebb korrekciókat végrehajtani leg­főbb törekvéseinkben, amelyek az okta­tásügy szocialista vonásainak gazdagítását szolgálták. Az MSZMP Központi Bizottsága 1982. áprilisi dokumentuma — amelyet a XIII. kongresszus megerősített — indokoltnak tartotta oktatási törvényünk hozzáigazítá­sát a változó világhoz, mai valóságunkhoz és prognosztizálható fejlődésünkhöz. A törvény, mint ismeretes, nem változtat az oktatás rendszerén, a hangsúlyt a tartal­mi megújulásra teszi, hiszen erre oktatá­sunk mai' szerkezete a tartalom, a szer­vezet és a módszer területén egyaránt számos lehetőséget kínál, mi több, igényt is támaszt. Helyes tehát, ha az energiák döntő részét ennek kimunkálására; ha­tékony megvalósítására fordítjuk, és per­sze, eközben a távlatokon is gondolko­dunk. E helyen csupán néhányat emelünk ki azon kérdések sorából, amelyek a mai is­kola holnapi munkáját jelentősen befolyá­solják. Ezek egyike az iskola viszonya a gazdasági változásokhoz, a szocialista munkakultúra fejlődésének új követel­ményeihez. Az iskola sok szálon kötődik a gazdasági körülményekhez. Mindenekelőtt az oktatás, a nevelés anyagi és tárgyi fel­tételeinek alakulásában meghatározó az ország gazdasági lehetősége. Ha ezt néz­zük, az oktatás feltételeinek nagymérté­kű fejlődéséről — országosan és megyénk­ben is — éppúgy számot adhatunk, mint létező és kiszámítható ellentmondásairól. A korábbi nagy problémák újaknak ad­ták át a helyüket. Jószerével mögöttünk van az óvodai ellátás 1-1,5 évtizeddel ezk előtt meg oly súlyos gondja. Óvodáink tárgyi, személyi feltételei bírják a reális igényekkel történő összehasonlítást, de nem­zetközi mércével nézve is fejlettek. Itt a mennyiségi gondok fokozatosan átadják helyüket a minőségi munka feltételeinek, jelentősen hozzájárulva a társadalmi esélykülönbségek korai csökkentéséhez. Az általános iskolát még a jelentős fej­lesztések ellenére is sújtják a mennyiségi gondok, különösen egyes körzetekben. Mégis, azt mondhatjuk, hogy a korábbi problémák nehezét folyamatosan megold­juk, itt is javulnak a hatékonyabb mun­ka feltételei. Tudjuk, hogy mindezekhez a demográfiai mozgások is hozzájárulnak, de ez nem csökkenti a nagy társadalmi erőfeszítések jelentőségét. A következő években a létszámok gyors ütemű növe­kedésé a középiskolákban okoz növekvő gondot, különösen a városokban — az anyagi, tárgyi és személyi feltételek biz­tosítása terén. Ezért különös jelentőségű­ek azok a programok, amelyek közép- és hosszú távon a középfokú oktatás tárgyi és személyi feltételeinek fejlesztését tar­talmazzák. Itt türelmet és' higgadtságot kell kérnünk a szülőktől, a pedagógusok­tól, a tanulóktól, és mindenekelőtt moz­gósítanunk kell erőinket a problémák tű­rési határon bélül tartására. Viszonylag keveset változtak az elmúlt évben a felsőoktatási intézmények ellá­tottsági mutatóiban kialakult különbsé­gek. E téren különösen pedagógus­és orvosképző intézményeink diák­szociális, oktatási, gyógyítási, tudo­mányos feltételeinek javítása igé­nyel koncentrált erőfeszítést. Azon munkálkodunk, hogy e téren is érzékelhe­tő előrelépésre kerüljön sor, amely pozi­tívan befolyásolja az intézményekben dol­gozók oktató, nevelő, tudományos mun­káját egyaránt. Tudjuk, hogy a pedagó­gusokon sok múlik, a legjobb körülmények Között végzett oktató, nevelő munka ese­tében is, do különösen elismeréssel kell azok munkájára gondolnunk, akik önma­gukból adnak többet annak érdekében, hogy valamelyest csökkentsék a tárgyi körülmények okozta különbségek hatását. Az iskola és a gazdaság más területé­ken is kapcsolódik egymáshoz, hiszen az oktató, nevelő munkánk egyik alapvető célja olyan munkaerőt képezni, amely al­kotó módon tud alkalmazkodni a gyorsan változó követelményekhez. Ennek egyik fontos eleme az általános és a szakmű­veltség megfelelő fejlesztése, gazdagítá­sa. Az iskolában kell megalapoznunk azt a gondolkodást és szemléletet, amely az ifjúság nagy tömegeit alkalmassá teszi a ma még jószerével alapozódó, bontakozó csúcstechnológiák tömeges elsajátítására, alkalmazására. A mai fiatál számára a számítástechnika már korántsem lehet olyan, alig -ismert termelési tényező, mint a középnemzedéknél. A biotechnológia, az informatika slb. is nemcsak. kevesek munkaprogramja lesz a jövőben. A szak­képzésben a széles körű alapok biztosí­tására kell törekednünk, amely megfelelő alapot biztosit ,a termékszerkezet gyors mozgását követni tudó átképzéshez. Ebben az iskola mellett megnövekszik a szaktár­cák, a vállalatok érdekeltsége és szerepe. A pedagógusok új munkatársra lelnek a szakmai képzés területén. Mindir.káhb alapvető gazdasági érdekké válik idegen nyelvi műveltségünk bőví­tése, hiszen enélkül nehéz elképzelni ér­demi részvételünket a szélesedő nemzet­közi munkamegosztásban és együttműkö­désben. Más új vonásokkal is találkozunk. A társadalmi munkaidőalappal mind haté­konyabban kell gazdálkodnunk. Ennek jelentősek a feladatai, az ifjúság szocialis­ta munkakultúrára nevelésében. Nagyok tártálékaink a felnövekvő ifj.úság közgaz­dasági szemléletének formálásában. Fejlődnek az iskola és a társadalom kapcsolatai is, építve a hagyományosan bevált elemekre. Az iskolai élet demok­ratizmusát a társadalomban kibontakozó demokratikus folyamatokhoz kell igazí­tani. E tekintetben építenünk kell a pártélet, a szakszervezeti mozgalom de­mokratizmusának fejlődésére éppúgy, mint az államélet demokratikus vonásai­nak gazdagodására, vagy éppen az ifjú­sági moigalom napjainkban lezajlódé ön­megújulására. Mindezeknek olyan kohé­ziós erőként kell hatniuk oktatási intéz­ményeinkben, amelyek jól szolgálják az iskolai demokrácia, a rend, a fegyelem, az önállóan és felelősségteljesen végzett munka gazdagodását. Fejlődik az oktatásügy egysége és dif­ferenciáltsága. Az állami oktatásnak ter­mészetesen az alapkérdésekben változat­lanul egységesnek kell lennie, de ezen a platformon a differenciálás szerepe meg­növekszik. Vonatkozik ez a tehetséggon­dozásra éppúgy, mint az elmaradókkal történő foglalkozásra. Örömünkre szolgál, hogy e tekintetben Csongrád megyében konkrét kísérletekről is számot adhatunk. A továbbfejlesztés döntő tényezője a tantestületi, az iskolai, a pedagógusi ön­állóság minden eddiginél nagyobb szere­pe. Meggyőződésünk és tapasztalatunk, hogy megyénk pedagógusközösseget és egyes oktatói felelősséggel oldják meg az eddiginél nagyobb, de a pedagógiai mun­ka szempontjából annál szebb feladato­kat. Pedagógusképző felsőoktatási intéz­ményeink jelenléte fontos tényező abban, hogy az oktatók többsége rendelkezik a munkaköréhez szükséges végzettséggel. A pályázatok, a tankönyvírás, a tanulmány­közlés, az iskolai kísérletek hosszú sora nevelőink igen jelentős részének intenzív alkotókészségéről is tanúskodik. Ezt mu­tatják azok. az eredmények is, amelyeket a tánulófiatálok tanulmányi, kulturális, sport- és más vetélkedőkön, a szakkörök­ben, tudományos diákkörökben, sportkö­rökben elérnek. Ugyancsak pedagógus­képző felsőoktatási intézményeinknek kö­szönhetően, intenzív a pedagógusok rész­vétele saját továbbképzésükben, ismerete­ik gazdagításában. Neveléstudományi tan­székeink igen sokat tesznek az oktatás távlati fejlesztésének megalapozásáért, az oktató, nevelő munka hatékonyságának objektív méréséért, vagy éppen az egész napos iskola, a nevelőképzés fejleszté­séért. A z új feladatokra sohasem lehetünk teljesen felkészülve, ismereteinket, munkánkat — a bevált elemek mellett naponta kell újakkal gazdagí­tani. A jövőben is fontos lesz a pedagó­guspálya megtartó erejének fejlesztése, beleértve az anyagi és az erkölcsi ténye­zőt is. Feladatunk a pedagógus-utánpótlás biztosítása az arra legalkalmasabb tanu­lók köréből. Az új feladatok tovább nö­velik a társadalom, az iskola, a család közös felelősségét n felnövekvő gyerme­kekéit. Azt som hagyhatjuk figyelmen kívül, hogy a tánulófiatálok is felelős­séggel tartoznak azért, hogy mindjobban éljenek a jövőre történő felkészítésük, felkészülésük lehetőségeivel. Meggyőződésünk, hogy megyénkben kö­zös összefogással eredményesen tudjuk megoldani az oktatásügy továbbfejleszté­sét szolgáló törvény bevezetését. Az ün­nepnapon ehhez kívánunk erőt, egészsé­get és munkusikereket, KonezJános

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom