Délmagyarország, 1986. május (76. évfolyam, 102-127. szám)

1986-05-22 / 119. szám

2 Csütörtök, 1986. május 22. Bizottsági ülés A turizmus fejlesztéséről Az Országgyűlés kereske­delmi bizottsága szerdán ülést tartott a Parlamentben. A képviselők — Nyers Re­zső elnökletével — előzete­sen véleményezték a Belke­reskedelmi Minisztérium ál­tal összeállított előterjesz­tést, amelynek alapján a Minisztertanács a közeljö­vőben foglalkozik a turiz­mus ágazati és területi fej­lesztésének hosszú távú, az ezredfordulóig érvényesíten­dő koncepciójával. Az ülésen a megküldött munkaanyaghoz Vincze Imre belkereskedelmi és Jantner Antal építésügyi és városfej­lesztési miniszterhelyettes fűzött kiegészítést. Elmond­ták: a hosszú távú elképze­léseket alapvetően meghatá­rozza, hogy Magyarországon a lakosság turizmusa társa­dalompolitikai kérdés, igy (szorosan kapcsolódik az élet­színvonal emelkedéséhez, az alapvető szükségletek kielé­gítéséhez, hazánk nemzetkö­zi idegenforgalmát pedig po­litikai céljainkkal összhang­ban és a gazdaságosság je­gyében kell fejleszteni. A tájékoztatók alapján ki­bontakozott képviselői véle­ménycserében szóba került, hogy a VI. ötéves terv idő­szakában jelentősen és sok­oldalúan fejlődött az élet­színvonal, és a magyar la­kosság életmódjának fontos elemévé vált turizmus. Nyers Rezső abban fog­lalta össze a képviselők vé­leményét, hogy támogatják a turizmus távlati fejlesztésé­nek most formálódó kon­cepcióját. egyben a kormány figyelmébe ajánlják, hogy a fejlesztési célok —, amelyek anyagiak híján csak folya­matosan érhetők el — kap­janak megfelelő politikai ke­zelést. A bizottság állás­pontja szerint a pénzügyi eszközöket az éves és az öt­éves tervekben rendszeresen biztosítani kell a turizmus bővítéséhez, és infrastruktu­rális hálózatának javításá­hoz. A hulladék nem szemét Kapolyi László ipari mi­niszter és Mátsik György, a MÉH Nyersanyaghasznosító Tröszt vezérigazgatója szer­dán együttműködési megál­lapodást írt alá, amelynek célja, hogy a VII. ötéves tervidőszakban elősegítsék az ipar nyersanyagellátását, a másodnyersanyagok haté­konyabb felhasználását. Az Ipari Minisztérium a hasznosítható hulladékok be­gyűjtésének és feldolgozásá­nak növelése érdekében se­gítséget nyújt az ipari ter­melés során képződő hulla­dékok feltárásához, szelek­tív gyűjtéséhez és rendsze­resen tájékoztatja a MÉH Trösztöt a keletkező hulla­dékok fajtájáról, minőségé­ről. A vas- és színesfém­kohászat másodnyersanyag­gal való ellátásának javítá­sa érdekében támogatja a MÉH Tröszt és a kohászati vállalatok szorosabb együtt­működését, s ezzel is csök­kenthető a tőkés import. Az Ipari Minisztérium a papír­és textilhulladékot feldol­gozó vállalatok bevonásával értékeli az e területen vég­zett munkát! Élelmiszer-ipari konferencia Szerdán Kőszegen megkez­dődölt a Magyar Élelmezés­ipari Tudományos Egyesület hagyományos, sorrendben immár 18. országos élelmi­szer-ipari konferenciája. Pa­póesi László mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter­helyettes megnyitójában töb­bek között azt hangsúlyozta, hogy a hazai élelmiszerek vi­lágpiaci versenyképességé­nek megőrzése változást kö­vetel az élelmiszer-termelés­ben, s e változás csak a VII. ötéves tervben megfogalma­zott kutatási, fejlesztési és oktatási program összehan­golt végrehajtásával oldható meg. KGST­tanácskozás Szerdán Siófokon megkez­dődött a KGST-n belül mű­ködő Intertextilmas Nemzet­közi Gazdálkodó Egyesülés tagországainak 13. tanácsko­zása. A résztvevők — Ma­gyarország, Bulgária, Cseh­szlovákia, Kuba, Lengyelor­szág, az NDK, Románia, Szovjetunió, valamint Jugo­szlávia mint önálló szerződő fél — 59 szakembere a kon­fekcióipari gépek gyártásá­nak szakosításáról tárgyal. Oktatáspolitikánkról Az oktatási törvény vég­rehajtásával összefüggő fel­adatokról, aktuális oktatás­és ifjúságpolitikai kérdések­ről tartottak tanácskozást szerdán az Országos Széché­nyi Könyvtárban. A Műve­lődési Minisztérium által rendezett értekezleten — amelyen jelen volt Csehák Judit, a Minisztertanács el­nökhelyettese — a megyei, valamint a fővárosi taná­csok és tömegszervezetek il­letékes vezetői, továbbá a megyei pedagógiai intézetek igazgatói vettek részt. A plenáris ülésen Köpeczi Béla művelődési miniszter szólt a közoktatás fejleszté­si programjával és a szep­tember l-jén életbe lépő ok­tatási törvénnyel kapcsolatos teendőkről. Mint mondta, az elmúlt tanévben vitára bo­csátott dokumentumok alap­ján a nevelőtestületek véle­ményt nyilvánítottak a vég­rehajtási elképzelések min­den lényeges kérdéséről, s ezek a pedagógusok többsé­gének egyetértésével talál­koztak. Kitüntetések, jutalmak Tegnap, szerdán délelőtt Szegeden, a HNF megyei bi­zottságának székházában az Országos Béketanács által adományozott kitüntetéseket adtak át a békehónap alkal­mából a Hazafias Népfront és a szakszervezetek aktivis­táinak. Az Országos Béketanács Kitüntető Jelvényét kapta: Gál Lajosné csongrádi isko­laigazgató és Berta István­ná szegedi boltvezető; Em­lékplakettjét pedig a KSZV Üjszegedi Szövőgyára. OBT Emléklapot kaptak: Szailerné Molnár Gabriella mórahalmi népművelő. Sze­les Sándorné, a népfront szeged-szőregi körzeti bizott­ságának elnöke, Joó Ete, a szegedi Radnóti gimnázium tanára, valamint a Szegedi Egészségügyi Főiskola és a Kisteleki II. Rákóczi Ferenc Általános Zeneiskola kórusa. Dobóczky Károlyné, az szmt titkára az OBT Emlék­lapját adta át az MSZBT szegedi olajipari tagcsoport­jának. A béke- és barátságmoz­galomban kifejtett eredmé­nyes munkája elismerése­ként Sebestyén Nándorné, az Országos Béketanács elnöke az OBT Kitüntető Jelvényét adta át Molnár Sándornak, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa tagjának, Csongrád megyei népfronltitkárnak. A Hazafias Népfront Or­szágos Tanácsától Kiváló hasznosanyag-gyüjtö jel­vényt kapott Prágai Béla (Szeged-Mihálytelek). Jutal­mat kaptak: Donáth Miklós (HNF megyei titkárság), Ve­res Antalné (Sándorfalva), Farkas János (Tiszasziget). Volán és gazdaság A Tisza Volán az elmúlt ötéves tervben háromszor nyerte el a Kiváló Vállalat címet. Legutóbb 1985-os munkájáért. A magas elis­merést nemrégiben vehette át a közösség. Nyereségük túlszárnyalta a tervezettet. Költségeik 194 millió forint­tal voltak kevesebbek, mint a bevételek. Kardos Jánossal, a válla­lat igazgatójával a sikerek­hez vezető útról beszélget­tünk. A munka hatékonysá­gáról — frázisok nélkül. . . — A gazdasági vezetők többsége azt mondja, hogy mostanában szűkülnek a le­hetőségek. Egyre nehezebb apróbb sikereket is elérni. Hogyan van ez a Volán ese­tében? Hisz a vállalatot nem lehet a népgazdaság egészé­ből kiszakítani.. .'. — A mi vállalatunk gaz­daságilág stabil. Nagyon nagy konvertálható kapaci­tással rendelkezik. Erői gyor­san mozgósíthatók a szállí­tási és a hozzá kapcsolódó feladatok végrehajtásakor. Megítélésem szerint, a gaz­dasági vezetők joggal pa­naszkodnak a pénzügyi kor­látokra, a pénzügyi lehető­ségek hiányára, hogy '.alig jut forint a technika felújí­tására ... — De ez vonatkozik a Vo­lánra is... — Így van! Vonatkozik a Tisza Volánra is. De nem szabad bekerülni egy ördögi körbe, amely tulajdonkép­pen azt sugallja, hogy tehe­tetlen vagyok, uram bocsa', az államnak, mint erőszak­szervezetnek foglya va­gyok ... Meggyőződésem szerint, a legfontosabb dol­got, az emberi erőforrást, egyetlen egy vállalat sem ve­szítette el. Vagy legalábbis a vállalatok döntő többsége nem. Nem tudom pontosan idézni Fordot, a híres köz­gazdát és menedzsert. Vala­hogy így fogalmazott: El­pusztulhat -raz én gyáram tűzvész által bármely pilla­natban, gsak az embereket hagyjátok meg ... — Igy gondolkodik ön is? — Én azt mondom, hogy a gyöngébb technika meg­felelő és egyre jobb szakér­telemmel jól üzemeltethető. Végtelen nagy energiák szai­badulnak fol az emberből, ha tudja, mit?, miért és hogyan? kell csinálni. Nem hiszek annak a vezetőnek, aki technikai elmaradottság­ra hivatkozik, és közben meg a tudománynak azokat a minimális lehetőségeit sem használja ki, amelyek adot­tak. Véleményem szerint, kezdjük elfelejteni például azt is, hogy van munka- és üzemszervezés. Hogy a mun­kafegyelmet meg kell köve­telni minden esetben. A ve­zetőktől is, mindenkitől. A fegyelem mellett nagyon Beszélgetés Kardos Jánossal j fontos, hogy jól működjék az érdekeltségi rendszer. Tehát megfizetni a lehetséges leg­jobban azt, aki jól dolgozik, Es természetesen nem fizet­ni meg azt, aki nem tesz le vagy alig tesz le valamit a közösség asztalára. Tehát a meglevő keresetszabályozási rendszeren belül is lehet, és kell differenciálni. Fontos­nak tartom, hogy a pénz mellett sikerélményt is ad­junk a dolgozónak. József Attila írta egyik versében: „Adjátok meg nekem ;a munka örömét, mert ehhez a bér nem elég" .. — Van minálunk egyfajta szabályozóellenes hangulat a gazdasági oezetőfc körében .. — Lehet, de nekem erről a véleményem más. Monda­nék egy példát. A hetedik ötéves terv tárgyalása kap­csán a kollégáim lépten­nyomon azt mondották, hogy így a szabályozók, meg úgy a szabályozók ... Pedig a hetedik ötéves terv koncep­ciójának tárgyalásakor nem a szabályozókról kell vitat­kozni egy vállalatnál. Azon kell spekulálni, hogy a nép­gazdaság nyilvánvaló igénye a hatékonyság növelése, és ezt hogyan biztosítsam a vállalatnál. Mert a haté­konyságot leghűbben a na­turális mutatók, az egy főre eső termelés mennyisége dönti el. A kérdés,' a feladat az én számomra az, hogy a hetedik ötéves tervben ho­gyan tudom az egy főre eső termelést növelni? Milyen termelési struktúrával? Mi­lyen emberi hozzáállással? Milyen piaci környezetben? És ha ezeken végigmegyek, akkor még maradt két dol­gom. Megnézem, van-e fej­lesztésre pénzem? És meny­nyi? A másik pedig, főiméi­rem, hogyan tudom az ön­költséget csökkenteni? Tehát tulajdonképpen a szabályo­zókat félre tudom tenni. És félre is kell rakni akkor, ha én a jövőről, a jövőben gondolkodom... — Tehát azt mondja, hogy a szabályozók iránya már látható? — Igen! Világosan látha­tó. 'A hatékonyan dolgozó vállalat mindig jobban jár, mint a kevésbé hatékony. Jóllehet, kijárásos úton többlethez juthat ma még az is, aki nem dolgozott be­csülettel ... — Megítélése szerint, he­lyes ez? — Nem helyes!... De ez van. Tömegesen embereket nem lehet elbocsátani, csőd­eljárást nem lehet sorozat­ban csinálni, mert a teljes foglalkoztatottság hívei va­gyunk .. Megbeszélés Derekegyházán Ifjú jogászok helyzete Az igazságügyi szerveknél dolgozó fiatalok helyzetéről Derekegyházán tartotta meg tegnap, szerdán kihelyezett ülését az Igazságügyi Minisz­térium ifjúsági bizottsága, amely egyúttal a Csongrád megyében működő igazság­ügyi szervek vezetőinek be­számolóit vitatta meg, az ifjúságpolitikai feladatok végrehajtásáról. A beszámolókat követően többen véleményt mondtak; dr. Czeglédi László ügyvéd, dr. Varga Tibor, az Igazság­ügyi Minisztérium főosztály­vezető-helyettese, Vincze Ta­más bv. ezredes, dr. Varga Lajos biró (Debrecen), dr. Révészné dr. Galántai Jolán igazságügyi minisztériumi főmunkatárs, dr. Baly End­re, az Igazságügyi Miniszté­rium KISZ-bizottságának titkára, dr. Mohácsy Zsu­zsanna IM csoportvezetője, az ifjúsági bizottság titkára, Ördögh József bv. főhad­nagy, nevelő, a Szegedi Fegy­ház és Börtön ifjúságfelelőse, Kovács Sándor bv. hadnagy, a Szegedi Fegyház és Börtön KISZ-bizottságának titkára, Germánné Vastag Györgyi, a KISZ Csongrád Megyei Bi­zottságának első titkára és Horváth Károlyné, az MSZMP Csongrád Megyei Bizottságának titkára is. Vizsgaanyag „élesben fi Míg fölveszik a tűzbiztos azbesztruhákat, s minden szerkezet, eszköz a helyére ke­rül, a tapasztaltabb, korosabb résztvevők emlékeznek. A nyugdíjas alezredes arra, hogy már utca áll az egyik kútkitörés helyén. 1962-ben azon a környéken — Ul­lés és Bordány között, a műút mentén, most az olajosoknak van gyakorlópályája — igazi kitöréshez riasztották a tűzoltó­kat. Mások a '69-ben történteket idézik, amikor Algyőn, a 168-as kút „rendetlen­kedett" — ma emlékmű áll a helyén. És persze, szó esik Zsanáról, Fábiánsebes­tyénről ... Városkörnyékünk és tágabb környezetünk olaj- és gázkúttüzekről szó­Sehmidt Andrea felvétele ló krónikája egyre csak gazdagíxlik Az iparág nem szabadulhat kísértetétől. Hogy legyőzzék a veszélyt és gyakorlottak le­gyenek elhárításában, arra valók az oltási technikai gyakorlatok, amelyekből tegnap, szerdán délben az olajosok pályáján lát­tunk egyet. Az imitált kitörést, a több mint 50 méter magas lángcsóvát, négy vízágyú locsolta, majd turbina oltotta el. A megyei tűzoltó-parancsnokság gyakor­latát nemcsak mi, hanem a tűzoltótiszti­átképző iskola növendékei is megtekintet­ték, nekik e téma vizsgaanyag volt. Fel­vételünkön; a kútkitörés pillanata. — Igen ám! De azt mond­ják a vezetők, hogy minél nagyobb a nyereseg, annál nagyobb az elvonás... — A költségvetésünk, a népgazdaság költségvetése deficites. A fizetési mérle­günk is ismert. Tehát tulaj­donképpen nem lehet mást csinálni, mint elvonni attól, akinek van. Valamilyen mó­don egyensúlyt kell csinál­ni... — Csakhogy ez a fejlödés,­nek gátja is ... — Én inkább úgy fogal­maznék, hogy korlátja. Hangsúlyozom, régebben is, most is, aki jobban dolgo­zott, az többet kapott. Jól­lehet, nem kapta meg az erőfeszítésével arányos anyagi és erkölcsi elisme­rést .., — Azt mondta egy beszél­getés alkalmával, hogy o Ti­sza Volánnak nem az az ér­deke, hogy nagy vállalat le­gyen, hanem hogy erős, gaz­daságilag erős vállalat. Még leépítés, munkaerő-leépítés árán is. Ezek kemény sza­vak! — Világos! Első megköze­lítésben nagyon kemény sza­vak. Ugy tűnik, hogy nem gondolkodom a teljes foglal­koztatottságban, vagy netán antihumánus vagyok. De egy gazdasági vezetőnek a több­ség érdekében kell' hoznia a döntéseit. Nekünk a fegyel­mezett többség érdekében, fel kell lépni a száz-kétszáz­háromszáz lusta, fegyelme­zetlen ember ellen. És ha az ötezerből ezer, a haté­konyság növelését akadályo­zó ember van, akkor ezer ellen kell föllépni. Azt vál­lalni kell, hogy kellemetlen­séget okozunk azoknak, akik tulajdonképpen kellemetlen­kednek a vállalaton belül... — Ha egy kamionos kül­földre indul, akkor nemcsak, a Tisza Volánt képviseli, ha­nem egy falat Magyarorszá­got is. Magyarországot tisz­tességgel képviselni, nemcsak a gépkocsivezető felelőssé­ge, hanem annak a felelős­sége is, aki útba indította ... — Ügy van! A Tisza Vo­lán maga teremtette meg azokat a feltételeket, hogy a sofőr és a vezető egyaránt érezze ennek felelősségét. A nemzetközi kamionos ta­pasztalatokat, nemzetközi tapasztalatokat szerez. És tapasztalatokat ad át. Tehát gazdagodtunk mindnyájan. A nemzetközi kamionos és for­galomszervezö texporttevé­kenységet végez. Ez a szín­vonal visszahat a belföldi viszonyokra is. Nem baj, ha külhonban járván, lát a gép­kocsivezető egv Rábánál sok­kalta modernebb szerkezetet. Hadd nőjön az igénye. Csak azért ne menjen valaki külföldre, mert szépet lát? Az igény növekmény sosem lehet terhes. De tudomásul kell vennünk, Magyarorszá­gon élünk, magyar múlttal és magyar jelennel. De a gépkocsivezetőn is múlik hogy igényét mikor tudjuk kielégíteni.. Szabó Pál Miklós Magyar hetek az HDR-ben Május 31-ig Magyar hetek címmel napjában többször is Magyarországról szóló műsorral jelentkezik a te­kintélyes nyugatnémet rá­dióállomás, a hamburgi Norddeutscher Rundfunk (NDR). Az. első nap délelőtt­jén ismertető hangzott el Budapestről, amit aztán „Hazádnak rendületlenül" címmel Magyarországról szóló történeti előadás, nép­zene, majd magyar nyelv­tanfolyam és hangverseny követett. A késő esti órák­ban a rádió Rolf-Martin Korda beszélgetését sugároz­ta Ernst Junggal, az NSZK budapesti és Horváth Ist­vánnal, a Magyar Népköz­társaság bonni nagyköveté­vel.

Next

/
Oldalképek
Tartalom