Délmagyarország, 1986. május (76. évfolyam, 102-127. szám)

1986-05-17 / 115. szám

3 Szombat, 1986. május 17. Új ötéves terv indulása Váltás és korszerűsítés A Szegedi Műszaki Kerámia Ipari Kisszövetkezet gazdálkodását bemutató adatsor eredményes 1985-ös évet tükröz. Idézzük most ide csak a legfontosabb tényeket! A termelési érték megközelítette a 46 millió forintot. A szövetkezet eredménye majdnem 9 milliós. Az alig több mint félszáz dolgozónak a bére egy év alatt a tizedével emelkedett. A szövetkezeti vagyon 5 millió forinttal gyarapodott. Ottjártunkkor a szövetkezet legnagyobb gondja volt, hogy már-már a kritikus mértékig megnövekedtek a lejárt „kintlevőségek". Vagyis a műszaki kerámiások leszállították a megrendelt termékeket, csak a vásárlók késlekedtek a számlák kiegyenlítésével. A szokásos egymilliós kifizetetlen szállítás helyett most 4,7 milliót tartottak nyilván. Ha ez az érték netán tovább növekedne a kisszövetkezet vásárlásainál is pénzügyi nehézségek jelentkeznének. Az új ötéves terv végrehajtását alapvetően a régi termékszerkezettel kezdték meg. Az idén két újdonság gyártásához kezdtek hozzá. A kisvárdai öntöde megrendelésére energiatakarékos főzőlapokhoz gyártanak kerámiabetéteket. A partner nagy reményekkel látott hozzá az új termék piacra küldéséhez. Jelentős konvertibilis exportot is remél. Ha a reménjyek valóra válnak, a kisszövetkezet termékei között is jelentős részt jelenthet a kerámiabetét. A VII. ötéves terv végére 15—16 millió forintot érő termelést is el tudnak képzelni. A másik újdonság a szintetikus fényes karbonképző anyag, amivel az öntvények minősége javítható. Ebből a termékből 15—20 milliós éves termelési értéket terveznek. A kisszövetkezet megtalálta a megoldást az importból származó kőliszt helyettesítésére is. Sőt, eljárásuk előbbrelépést jelent az öntészeti technológiában. Bíznak abban, hogy egy-két éven belül jelentősen nőnek a megrendelések erre az anyagra is. Több más újdonság foglalkoztatja még a kisszövetkezet vezetőit. Hogy melyikből lesz végül üzlet? Ezt ma nem lehet tudni. Korlátot jelenthetnek a helyi adottságok is. A jelenlegi belvárosi — igencsak szűkös telephely — több fejlesztésnek lehet akadálya. Hamarosan telket vásárolnak a külterületen. Ezután esetleg még több újdonság lesz a műszaki kerámiások háza táján. Ugyanis nem egy — egvelőre csak laboratóriumi méretekben kipróbált — újdonságról érzik úgy, hogy be keTIene rendezkedni a gyártására. Az idén még az elsődleges cél „csak" a meglevő, illetve az előbb felsoroltakkal kiegészített termékszerkezet kulturáltabb gyártása lehet Az 1986-os évre több mint ötvenmilliós termelési értéket és 11 milliós nyereséget terveztek a Műszaki Kerámia Ipari Kisszövetkezetnél. Az ötéves terv végére 70—80 milliót érő termelést képzelnek el B. I. Távközlési világnap Az idei távközlési világnap alkalmából ünnepséget tartottak pénteken a Magyar Posta központjában. Az ENSZ legrégebben működő, 160 tagországot számláló szakosított intézménye, a Nemzetközi Távközlési Egyesület szombaton ünnepli fennállásának 121. évfordulóját. Az alapító konferencia emlékére az ENSZ május ¡7-ét távközlési világnappá nyilvánította. Oláh László elnökhelyettes beszédében szólt arról is, hogy az idei világnap „Partnerek a haladásban" a jelmondat. A távközlés gyorsított fejlesztéséért a Magyar Posta a továbbiakban is együtt kíván működni fejlesztőkkel, gyártókkal. n megyei tanács pártbizottságának ülése A Csongrád Megyei Tanács apparátusának pártbizottsága tegnap, pénteken délután a megyei tanács üléstermében tanácskozott. A testület megvitatta a VII. ötéves terv indításával és megvalósításával összefüggő politikai feladatokat a megyei tanács apparátusában. Az irásos anyaghoz Petrik István, a megyei tanács elnökének általános helyettese fűzött szóbeli kiegészítőt. A tanácskozást Szögi Béla, a megyei tanács pártbizottságának titkára vezette. A vitában felszólalt Balogh Imre, Füleki László, Szekeresné Makra Ibolya, Korsós Mihály, Nagy Ferenc, Gyánti Ferenc, Zádori Gyuláné, Martonosi Imre (a megyei pártbizottság munkatársa) Dobóczky Károly, és Papdi József (a megyei tanács felnöke). A Nékosz megalakulásának 40. évfordulóján Kiállítás, emlékülés A tablókon mosolygós arcok — a népi kollégiumok egykori hallgatói. A térképeken pedig apró jelzések — hol is álltak egykor Szegeden a népi kollégiumok. Persze ennél jóval többet megtud a látogató a ma már legendássá vált Nékoszról, ha felkeresi azt a kiállítást, amely tegnap, pénteken délután nyílt a Somogyi Könyvtárban. A KISZ Csongrád Megyei Bizottsága és a Csongrád Megyei Ifjúságmozgalom Történeti Tanács e gyűjtemény közreadásával emlékezett meg az első népi kollégiumok megalakulásáról. Hasonlóan a tárlat anyagához, Tóth Béla, a Somogyi Könyvtár igazgatója is az első kollégiumokra emlékezett megnyitó beszédében. A személyes emlékek felelevenítése mellett így foglalta össze a népi kollégiumok jelentőségét: „Őseink nemcsak a földre, hanem a tudásra is éhesek voltak, s a tanulás lehetőségét adta meg olyanoknak a Nékosz, akik korábban még újságfényképeken sem láttak egyetemet." A kiállítás megnyitóját követően a KISZ Csongrád Megyei Bizottsága Politikai Képzési Központjában emlékülésre került sor. Itt Micheller Magdolna, a JATE docense a Csongrád megyében 1946—49 között működő népi kollégiumok életéről tartott előadást, Habina Péter, a megyei KISZ-bizottság titkára az ifjúsági mozgalom, a demokratizmus és a közösségteremtés összefüggéseiről beszélt. A népi kollégiumok önkormányzatáról Zöllei Mihály, a JATE adjunktusa tartott előadást. A népi kollégiumi hagyományok mai továbbéléséről Vörös Lászlóné, a Móra Ferenc kollégium igazgatója beszélt. Az előadásokat követően levetítették a „Kivételes időszak" című filmet. Bevezetőt mondott Somlyai Magda, a JATE tudományos tanácsadója. Az emlékülés az ifjúságmozgalom-kutató baráti kör összejövetelével zárult. Szellemi termékek piaca a SZOTE-n Üj továbbképzési formát igyekszik meghonosítani a Szegedi Orvostudományi Egyetem az ott végzett, már gyakorló orvosok részére. Az eddigi, szakaszos ötévenként megrendezett, kötelező továbbképzés helyett ezután évenként szeretnénk összehívni — szakterületenként — a volt medikusokat, hogy egyetemi éveik után is lépést tartsanak a tudománnyal, és a gyógyítás legújabb módszereivel. Ma, szombaton a SZOTE-n diplomát szerzett, az ország különböző területein dolgozó fogszakorvosok gyűlnek öszsze az oktatási épületben, hogy részt vegyenek az első, úgynevezett folyamatos, szintentartó továbbképzésen. Ponyi Sándor, a rendezőbizottság elnöke elmondta: a1 Szeged Medinfo Work-shop elnevezésű rendezvényen a SZOTE-n kifejlesztett demostrációs poszter előadásokból tájékozódhatnak az érdeklődő orvosok a fogászat különböző szakterületein a mindennapi gyakorlat során fölmerülő kérdésekről. A szellemi termékek „piacán" ki-ki kedvére válogathat: érdeklődése szerint, szabadon „vásárolhat" a meghívott húsz „műhely" kínálatából. A sokszínű, gyakorlati bemutatóval, poszterrel és egyéni beszélgetések során megszerezhető információk révén valóban naprakész tudással gazdagodnak az orvosok. A Fogászati és Szájsebészeti Klinika, valamint az Oktatástechnikai és Technológiai Központ Közös Szolgálata jóvoltából ezen á továbbképzésen lehetőség nyílik az egyes műhelyek közötti szakmai együttműködés kialakítására is. Kitüntetések A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa Fock Jenőnek, az MSZMP Központi Bizottsága tagjának, a Minisztertanács nyugalmazott elnökének, az MTESZ elnökének több évtizedes kiemelkedő munkásmozgalmi és közéleti tevékenységének elismeréseként, 70. születésnapja alkalmából a Magyar Népköztársaság rubinokkal ékesített Zászlórendje kitüntetést adományozta Az Elnöki Tanács Földvári Aladárt, a SZOT alelnökét több évtizedes, kiemelkedően eredményes munkássága és közéleti tevékenysége elismeréseként, 80. születésnapja alkalmából a Magyar Népköztársaság rubinokkal ékesített Zászlórendjével tüntette ki. A kitüntetéseket Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke adta át. Környezet és egészség Hogy mi az alapja a környezetvédelemnek arról többé-kevésbé ma már mindenkinek van némi fogalma: ha szennyvíz kerül mondjuk a Balatonba, elpusztulnak a halak. Nem elég azonban fölismernünk az egészségre káros anyagok elsődleges hatását, emellett az előrelátás, a jövő iránti felelősség is kötelessége minden generációnak. A környezettudomány éppen azt vizsgálja, hogy egy-egy társadalmi beavatkozás, amely ma nem, veszélyes az élővilágra, nem lesz-e ártalmas a későbbiek során. Gondoljunk csak a Tisza-szabályozásra, önmagában, a maga idejében egyértelműen hasznosnak tűnt ez a módosítás. Ma, gondjaink származnak ennek következményeiből. Az Alföld ugyanis egyre süllyed. Míg korábban, ha kiöntött a folyó, hordaléka föltöltötte a mélyedéseket. Ma ezek a teknők megmaradnak, megáll bennük a belvíz, levezetése pedig ismert nehézségeket okoz. Egyiptomban is megépült az Asszuán i gát. azóta nem önt ki a Nílus, nem keletkezik többé az a legendásan jóminőségü termőföld: annyi pénz megy el műtrágyára, »menynyit nyernek az elektromos áram termelésével. Nem beszélve arról, hogy a Nílusban fürödni is veszélyes, mert úgy elszaporodtak benne a vakságot okozó meztelen csigák Környezetvédelemmel foglalkozó szakemberek gyűltek össze nemrégiben a SZAB orvostudományi szakbizottsága által rendezett tudományos tanácskozáson, hogy összegezzék ennek a szerteágazó, mindenkit érdeklő — és érintő — kérdésnek eddigi tapasztalatait, kutatási eredményeit. Szót kapott a környezetvédelem szakértője mellett a környezettudomány és a környezet-egészségügy művelője is. Előadást tartott Arvai József, az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal főosztályvezetője, Jakucs László, a JATE tanszékvezető egyetemi tanára, Kelemen Borbála, egészségügyi minisztériumi főtanácsos és Palotás Mária, a megyei Köjál főigazgató főorvosa. Dési Illést, a közegészségtan professzorát, az ülés elnökét kértem meg, foglalja össze az elhangzottak alapján, milyennek ítélhetjük meg napjainkban szűkebb és tágabb környezetünket, elég tisztán adjuk-e át utódainknak, közös életterünket. Túl szélesre nyílt ez az olló: a növekvő vízhasználattal nem képes lépést tartani a vízelvezetés. Egyre több szennyes lé kerül a talajba, mérgezve a földet. De ahol van elvezető rendszer, ott tökéletes minden. - Szegeden is még mindig tisztítatlanul, egyszerű szűrőrácson át jut a szennyvíz a Tiszába. 2. 1. A tudományos kutatók feladata, hogy idejében figyelmeztessék a gyakorlati szakembereket tetteik várható következményeire. Például arra, hogy néhány hektárnyi termőterületért nem érdemes kiirtani az erdőt. Hogy miért nem? Mert azon a vidéken egyszerűen megszűnik a csapadékmegtartó képesség: eltűnik a lombkorona, az avar, amely meekötné a lehullott esőt. A vizet, a termő hordalékot elviszi onnan a folyó, segítve ezzel árvizek kialakulását. S akkor miről számol be a környezetvédelmi hivatal képviselője? Hazánkban 2000-re előreláthatóan 31-ről 21 százalékra csökken az erdőterület. Ezzel együtt természetesen csökken az oxigénkibocsátás is, amelynek egészségkárosító hatásával is számolnunk kell. Emellett azonban tovább rontja a levegő minőségét az ipar, a közlekedés okozta szennyeződés. Ózd, Tatabánya, Ajka térségében rendkívül poros a levegő, magas a széndioxidtartalma, s mindenütt, ahol autók járnak, szénmonoxidot, nitrogénoxidokat lélegzünk be (a csapadékminták kétharmada savanyú vegyhatású). A lerakódott kén 60 százaléka sajnos külföldről „érkezik" hozzánk, főként ennek „köszönhető" a kényszerből átvett „ajándék", a savas eső is. Hazánk autóinak 36 százaléka tíz évnél öregebb, és igen sok —| sajnos — a kétütemű motorral működő kocsi. Akkor amikor számos nyugati országban már ólommentes' benzint árulnak, nálunk: egyes forgalmas helyeken, az utak mentén mért ólom a megengedhető mérték 31szerese. Szemet hunyni fölötte aligha lehet nyueodtj lelkiismerettel: az ólom; ugyanis bizonyítottan rákkeltő anyag. Fáink is belebetegednek ebbe, s lassan belehalnak . . Vizeinkről se mondható el túl sok jó: felszíni vízkészletünk 90 százaléka külföldről érkezik, erősen szennyezett állapotban. Településeink tisztaságáért azonban mi vagyunk a felelősek. Városaink zsúfoltságával együtt nőttek a hulladékhegyek, amelyeknek csak 10 százalékát égetik csak el. Egyik legnagyobb gondunk a szennyvíz. Míg sok település mindent megtett a vezetékes víz biztosításáért, lemaradt a csatornázásban, Hogy mi lenne a legsürgetőbb feladat a környezetvédők szerint? Elsősorban a szennyvíztisztítók építése, a városok zöld területeinek növelése. Hathatós intézkedésekkel el kellene érnünk, hogy valóban megmaradjon a szükséges védősáv az ipari körzetek és a lakóterületek között. Van ugyan rendelet a veszélyes ipari hulladékok (a keletkezettnek 25 százaléka) megsemmisítésére, az égetők, a lerakóhelyek építése azonban, lassan, vontatottan megy... A VII. ötéves tervnek szerves része a környezetvédelem. A szakemberek megfelelő képzése mellett nagyobb figyelmet fordítanak az ipari és mezőgazdasági üzemek, a víz, a levegő, a talaj tisztán tartására. Minderre 6 milliárd forintot irányzott elő a terv. Ahhoz, hogy rendszeresen ellenőrizhető legyen, hogy a gyárak, üzemek mit bocsátanak a levegőbe, mérőműszerek fejlesztésére 1 milliárd forintot szán a kormány. Hogy a tudomány méltó partner a jövő kialakításában, bizonyítja: már a VIII. ötéves terv gazdasági döntéseit is megbízható mérési adatokkal igyekeznek előkészíteni. Cél, hogy a porszennyezés 33 százalékkal csökkenjék Várpalota, Ajka, Miskolc környékén. Az Egészségügyi Minisztérium szorgalmazza, hogy a jelenleg 31 levegőszennyező anyagot nyilvántartó normát 300 ilyen anyagra terjesszék ki. A veszélyes hulladékok ártalmatlanítására külön program készül, erre 6,8 milliárd forintot, fordítunk majd. Végleges lerakótelepet szándékoznak építeni Aszódon, Fejér megyében és még va|ahol az országban, a 19 megye pedig egyelőre átmeneti tárolót kap. Az ivóvízellátás, valamint az úgynevezett „köri lűolló" javítására 10 éves program készül. A Környezet- és Termé-i szetvédelmi Hivatal feladatának tekinti, hogy számba veszi a megengedett mértéken túl szennyező üzemeket, elkötelezi magát az erdők védelmére, s a közterületek sózása ellen; szorgalmazza, hogy megfelelő érdekeltségi rendszerrel hulladékszegény technológiákat fejlesszenek ki. s hogy ne épülhessen új létesítmény környezetvédelmi berendezések nélkül. Ezenkívül a maga eszközeivel vállalja az egyéni felelősségre, a környezetkímélő életmódra nevelést, a helyes fogyasztói szokások propagálását is. Mindezt csak üdvözölhetik az egészségügy szakemberei, akik ismerik a környezetszennyezés emberi szervezetre gyakorolt hatását. Tudjuk, hogy a második halálok, a daganatos betegségek 7080 százalékáért ez a felelős Ugyancsak ludas a hörghurut, a légzőszervi betegségek, de a szív- és érrendszeri megbetegedések létrejöttében is. Az egészségügy fő célkitűzései is kapcsolódnak a káros hatások leküzdéséhez. Elsődleges feladat a hazai halálozás csökkentése, amely a demográfiai mutatóinkat is javítaná. Más országokban ugyanis ugyanilyen arányú születésszám mellett nő a lakosság létszáma. A produktív korú embereket is minden eszközzel, védenünk kell, egyebek között a környezet káros hatásaitól is. Az egészségügy bizonyító adatokat gyűjt, hogy ezek tudatában csökkenthesse a rizikótényezőket. Fejlesztik a légzőszervi betegségek megelőzését szolgáló ¡missziós vizsgálatokat: a Csongrád Megyei Köjál például Szeged levegőjének öszszetételét veszi még tüzetesebb megfigyelés alá, emellett nagyobb szerepet kap a víz, a talaj, a zaj és rezgés vizsgálata is. Az Egészségügyi Minisztérium tervei szerint a Köjálokra építve decentrumokat akarnak létrehozni a mérgező hulladékok keze'ésének ellenőrzésére. A délkelet-magyarországi régió gazdája, a SZOTE Közegészségtani Intézete és a Csongrád Megyei Köjál lenne. Hogv nekünk, Csongrád megyeieknek van-e okunk az aggodalomra? Szerencsére nálunk nem működik súlyos környezetszennyezést okozó ipari üzem. Az átlagosnál tisztább levegőt szívunk: Ugyanakkor szomorú tény. hogy az országos halálozási statisztika szerint mégis az első öt megye között vagyunk. Az okokat elsősorban az életmódban kell keresnünk, amelyeket — mezőgazdasági terület lévén —; főként a falusi lakosság reprezentál. A megyei Köjál 43 községben 135 ezer erntyer életvitelét, egészségi .állapotát mérte föl 1980-ban, s akkor közülük 1873-an haltak meg. Elsősorban szív- és keringési betegségekben, légzőszervi megbetegedésekben és rákban. Szűkebb pátriánkban tehát a környezeti tényezők föltárása mellett az életmódbeli szokásokban is kell keresnünk az egészséget károsító okokat. Ebben vállal nagy szerepet a megyei Köjál, amelynek munkája csak a lakosság felelősségteljes együttműködésével lehet síkeres. Chikán Ágnes Ápró Antal Szegeden Tegnap, pénteken Szegedre látogatott Apró Antal, az, MSZMP KB itagja. a Magyar—Szovjet Baráti Társaság elnöke. A megyei pártbizottságon megbeszélést folytatott Szabó Sándorral, az MSZMP Csongrád Megyei Bizottságának első titkárával és Székely Sándorral, a szegedi városi pártbizottság első titkárával. A megbeszélésen szó volt az MSZBT országos értekezletének előkészületeiről, valamint a Csongrád megyei MSZBT-tagcsoportok munkájának tapasztalatairól.