Délmagyarország, 1986. május (76. évfolyam, 102-127. szám)

1986-05-17 / 115. szám

3 Szombat, 1986. május 17. Új ötéves terv indulása Váltás és korszerűsítés A Szegedi Műszaki Kerá­mia Ipari Kisszövetkezet gazdálkodását bemutató adatsor eredményes 1985-ös évet tükröz. Idézzük most ide csak a legfontosabb té­nyeket! A termelési érték megközelítette a 46 millió fo­rintot. A szövetkezet ered­ménye majdnem 9 milliós. Az alig több mint félszáz dolgozónak a bére egy év alatt a tizedével emelkedett. A szövetkezeti vagyon 5 mil­lió forinttal gyarapodott. Ottjártunkkor a szövetke­zet legnagyobb gondja volt, hogy már-már a kritikus mértékig megnövekedtek a lejárt „kintlevőségek". Vagy­is a műszaki kerámiások le­szállították a megrendelt ter­mékeket, csak a vásárlók késlekedtek a számlák ki­egyenlítésével. A szokásos egymilliós kifizetetlen szál­lítás helyett most 4,7 milliót tartottak nyilván. Ha ez az érték netán tovább növeked­ne a kisszövetkezet vásárlá­sainál is pénzügyi nehézsé­gek jelentkeznének. Az új ötéves terv végre­hajtását alapvetően a régi termékszerkezettel kezdték meg. Az idén két újdonság gyártásához kezdtek hozzá. A kisvárdai öntöde megren­delésére energiatakarékos főzőlapokhoz gyártanak ke­rámiabetéteket. A partner nagy reményekkel látott hoz­zá az új termék piacra kül­déséhez. Jelentős konvertibi­lis exportot is remél. Ha a reménjyek valóra válnak, a kisszövetkezet termékei kö­zött is jelentős részt jelent­het a kerámiabetét. A VII. ötéves terv végére 15—16 millió forintot érő termelést is el tudnak képzelni. A má­sik újdonság a szintetikus fényes karbonképző anyag, amivel az öntvények minő­sége javítható. Ebből a ter­mékből 15—20 milliós éves termelési értéket terveznek. A kisszövetkezet megtalál­ta a megoldást az importból származó kőliszt helyettesí­tésére is. Sőt, eljárásuk előbbrelépést jelent az önté­szeti technológiában. Bíznak abban, hogy egy-két éven be­lül jelentősen nőnek a meg­rendelések erre az anyagra is. Több más újdonság foglal­koztatja még a kisszövetke­zet vezetőit. Hogy melyikből lesz végül üzlet? Ezt ma nem lehet tudni. Korlátot jelent­hetnek a helyi adottságok is. A jelenlegi belvárosi — igen­csak szűkös telephely — több fejlesztésnek lehet aka­dálya. Hamarosan telket vá­sárolnak a külterületen. Ez­után esetleg még több új­donság lesz a műszaki kerá­miások háza táján. Ugyanis nem egy — egvelőre csak la­boratóriumi méretekben ki­próbált — újdonságról érzik úgy, hogy be keTIene rendez­kedni a gyártására. Az idén még az elsődleges cél „csak" a meglevő, illetve az előbb felsoroltakkal kiegészített termékszerkezet kulturáltabb gyártása lehet Az 1986-os évre több mint ötvenmilliós termelési értéket és 11 milliós nyere­séget terveztek a Műszaki Kerámia Ipari Kisszövetke­zetnél. Az ötéves terv végé­re 70—80 milliót érő terme­lést képzelnek el B. I. Távközlési világnap Az idei távközlési világ­nap alkalmából ünnepséget tartottak pénteken a Ma­gyar Posta központjában. Az ENSZ legrégebben mű­ködő, 160 tagországot szám­láló szakosított intézménye, a Nemzetközi Távközlési Egyesület szombaton ünnepli fennállásának 121. évfordu­lóját. Az alapító konferencia emlékére az ENSZ május ¡7-ét távközlési világnappá nyilvánította. Oláh László elnökhelyettes beszédében szólt arról is, hogy az idei világnap „Partnerek a hala­dásban" a jelmondat. A táv­közlés gyorsított fejlesztésé­ért a Magyar Posta a továb­biakban is együtt kíván mű­ködni fejlesztőkkel, gyártók­kal. n megyei tanács pártbizottságának ülése A Csongrád Megyei Ta­nács apparátusának pártbi­zottsága tegnap, pénteken délután a megyei tanács üléstermében tanácskozott. A testület megvitatta a VII. ötéves terv indításával és megvalósításával összefüggő politikai feladatokat a me­gyei tanács apparátusában. Az irásos anyaghoz Petrik István, a megyei tanács el­nökének általános helyette­se fűzött szóbeli kiegészítőt. A tanácskozást Szögi Béla, a megyei tanács pártbizott­ságának titkára vezette. A vitában felszólalt Balogh Imre, Füleki László, Szeke­resné Makra Ibolya, Korsós Mihály, Nagy Ferenc, Gyánti Ferenc, Zádori Gyuláné, Martonosi Imre (a megyei pártbizottság munkatársa) Dobóczky Károly, és Papdi József (a megyei tanács fel­nöke). A Nékosz megalakulásának 40. évfordulóján Kiállítás, emlékülés A tablókon mosolygós ar­cok — a népi kollégiumok egykori hallgatói. A térké­peken pedig apró jelzések — hol is álltak egykor Sze­geden a népi kollégiumok. Persze ennél jóval többet megtud a látogató a ma már legendássá vált Nékosz­ról, ha felkeresi azt a kiál­lítást, amely tegnap, pénte­ken délután nyílt a Somogyi Könyvtárban. A KISZ Csongrád Megyei Bizottsága és a Csongrád Megyei Ifjú­ságmozgalom Történeti Ta­nács e gyűjtemény közre­adásával emlékezett meg az első népi kollégiumok meg­alakulásáról. Hasonlóan a tárlat anya­gához, Tóth Béla, a Somo­gyi Könyvtár igazgatója is az első kollégiumokra emlé­kezett megnyitó beszédében. A személyes emlékek felele­venítése mellett így foglalta össze a népi kollégiumok jelentőségét: „Őseink nem­csak a földre, hanem a tu­dásra is éhesek voltak, s a tanulás lehetőségét adta meg olyanoknak a Nékosz, akik korábban még újság­fényképeken sem láttak egyetemet." A kiállítás megnyitóját követően a KISZ Csongrád Megyei Bizottsága Politikai Képzési Központjában em­lékülésre került sor. Itt Mi­cheller Magdolna, a JATE docense a Csongrád megyé­ben 1946—49 között működő népi kollégiumok életéről tartott előadást, Habina Pé­ter, a megyei KISZ-bizott­ság titkára az ifjúsági moz­galom, a demokratizmus és a közösségteremtés össze­függéseiről beszélt. A népi kollégiumok önkormányza­táról Zöllei Mihály, a JATE adjunktusa tartott előadást. A népi kollégiumi hagyomá­nyok mai továbbéléséről Vörös Lászlóné, a Móra Fe­renc kollégium igazgatója beszélt. Az előadásokat követően levetítették a „Kivételes időszak" című filmet. Beve­zetőt mondott Somlyai Mag­da, a JATE tudományos ta­nácsadója. Az emlékülés az ifjúságmozgalom-kutató ba­ráti kör összejövetelével zá­rult. Szellemi termékek piaca a SZOTE-n Üj továbbképzési formát igyekszik meghonosítani a Szegedi Orvostudományi Egyetem az ott végzett, már gyakorló orvosok részére. Az eddigi, szakaszos ötévenként megrendezett, kötelező to­vábbképzés helyett ezután évenként szeretnénk össze­hívni — szakterületenként — a volt medikusokat, hogy egyetemi éveik után is lépést tartsanak a tudománnyal, és a gyógyítás legújabb mód­szereivel. Ma, szombaton a SZOTE-n diplomát szerzett, az ország különböző területein dolgozó fogszakorvosok gyűlnek ösz­sze az oktatási épületben, hogy részt vegyenek az első, úgynevezett folyamatos, szintentartó továbbképzésen. Ponyi Sándor, a rendezőbi­zottság elnöke elmondta: a1 Szeged Medinfo Work-shop elnevezésű rendezvényen a SZOTE-n kifejlesztett de­mostrációs poszter előadá­sokból tájékozódhatnak az érdeklődő orvosok a fogászat különböző szakterületein a mindennapi gyakorlat során fölmerülő kérdésekről. A szellemi termékek „piacán" ki-ki kedvére válogathat: érdeklődése szerint, szaba­don „vásárolhat" a meghí­vott húsz „műhely" kínála­tából. A sokszínű, gyakorlati bemutatóval, poszterrel és egyéni beszélgetések során megszerezhető információk révén valóban naprakész tu­dással gazdagodnak az orvo­sok. A Fogászati és Szájse­bészeti Klinika, valamint az Oktatástechnikai és Tech­nológiai Központ Közös Szolgálata jóvoltából ezen á továbbképzésen lehetőség nyílik az egyes műhelyek közötti szakmai együttműkö­dés kialakítására is. Kitüntetések A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa Fock Jenő­nek, az MSZMP Központi Bizottsága tagjának, a Mi­nisztertanács nyugalmazott elnökének, az MTESZ elnö­kének több évtizedes ki­emelkedő munkásmozgalmi és közéleti tevékenységének elismeréseként, 70. születés­napja alkalmából a Magyar Népköztársaság rubinokkal ékesített Zászlórendje kitün­tetést adományozta Az Elnöki Tanács Földvá­ri Aladárt, a SZOT alelnö­két több évtizedes, kiemel­kedően eredményes munkás­sága és közéleti tevékeny­sége elismeréseként, 80. szü­letésnapja alkalmából a Ma­gyar Népköztársaság rubi­nokkal ékesített Zászlórend­jével tüntette ki. A kitüntetéseket Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnö­ke adta át. Környezet és egészség Hogy mi az alapja a kör­nyezetvédelemnek arról többé-kevésbé ma már min­denkinek van némi fogalma: ha szennyvíz kerül mondjuk a Balatonba, elpusztulnak a halak. Nem elég azonban fölismernünk az egészségre káros anyagok elsődleges hatását, emellett az előrelá­tás, a jövő iránti felelősség is kötelessége minden gene­rációnak. A környezettudo­mány éppen azt vizsgálja, hogy egy-egy társadalmi be­avatkozás, amely ma nem, veszélyes az élővilágra, nem lesz-e ártalmas a későbbiek során. Gondoljunk csak a Tisza-szabályozásra, önma­gában, a maga idejében egyértelműen hasznosnak tűnt ez a módosítás. Ma, gondjaink származnak ennek következményeiből. Az Al­föld ugyanis egyre süllyed. Míg korábban, ha kiöntött a folyó, hordaléka föltöltöt­te a mélyedéseket. Ma ezek a teknők megma­radnak, megáll bennük a belvíz, levezetése pedig is­mert nehézségeket okoz. Egyiptomban is megépült az Asszuán i gát. azóta nem önt ki a Nílus, nem keletkezik többé az a legendásan jómi­nőségü termőföld: annyi pénz megy el műtrágyára, »meny­nyit nyernek az elektromos áram termelésével. Nem beszélve arról, hogy a Ní­lusban fürödni is veszélyes, mert úgy elszaporodtak benne a vakságot okozó meztelen csigák Környezetvédelemmel foglalkozó szakemberek gyűltek össze nemrégiben a SZAB orvostudományi szakbizottsága által rendezett tudományos tanácskozá­son, hogy összegezzék ennek a szerteágazó, mindenkit érdeklő — és érintő — kérdésnek eddigi tapasztala­tait, kutatási eredményeit. Szót kapott a környezetvé­delem szakértője mellett a környezettudomány és a környezet-egészségügy művelője is. Előadást tartott Arvai József, az Országos Környezet- és Természetvé­delmi Hivatal főosztályvezetője, Jakucs László, a JA­TE tanszékvezető egyetemi tanára, Kelemen Borbála, egészségügyi minisztériumi főtanácsos és Palotás Mária, a megyei Köjál főigazgató főorvosa. Dési Illést, a közegészségtan professzorát, az ülés elnökét kértem meg, foglalja össze az elhangzottak alapján, milyen­nek ítélhetjük meg napjainkban szűkebb és tágabb környezetünket, elég tisztán adjuk-e át utódainknak, közös életterünket. Túl szélesre nyílt ez az ol­ló: a növekvő vízhasználat­tal nem képes lépést tartani a vízelvezetés. Egyre több szennyes lé kerül a talajba, mérgezve a földet. De ahol van elvezető rendszer, ott tökéletes minden. - Szegeden is még mindig tisztítatlanul, egyszerű szűrőrácson át jut a szennyvíz a Tiszába. 2. 1. A tudományos kutatók feladata, hogy idejében fi­gyelmeztessék a gyakorlati szakembereket tetteik vár­ható következményeire. Pél­dául arra, hogy néhány hek­tárnyi termőterületért nem érdemes kiirtani az erdőt. Hogy miért nem? Mert azon a vidéken egyszerűen meg­szűnik a csapadékmegtartó képesség: eltűnik a lombko­rona, az avar, amely mee­kötné a lehullott esőt. A vi­zet, a termő hordalékot el­viszi onnan a folyó, segítve ezzel árvizek kialakulását. S akkor miről számol be a környezetvédelmi hivatal képviselője? Hazánkban 2000-re előreláthatóan 31-ről 21 százalékra csökken az er­dőterület. Ezzel együtt ter­mészetesen csökken az oxi­génkibocsátás is, amelynek egészségkárosító hatásával is számolnunk kell. Emellett azonban tovább rontja a le­vegő minőségét az ipar, a közlekedés okozta szennye­ződés. Ózd, Tatabánya, Ajka térségében rendkívül poros a levegő, magas a szén­dioxidtartalma, s mindenütt, ahol autók járnak, szénmo­noxidot, nitrogénoxidokat lélegzünk be (a csapadék­minták kétharmada savanyú vegyhatású). A lerakódott kén 60 százaléka sajnos kül­földről „érkezik" hozzánk, főként ennek „köszönhető" a kényszerből átvett „aján­dék", a savas eső is. Hazánk autóinak 36 százaléka tíz év­nél öregebb, és igen sok —| sajnos — a kétütemű motor­ral működő kocsi. Akkor amikor számos nyugati or­szágban már ólommentes' benzint árulnak, nálunk: egyes forgalmas helyeken, az utak mentén mért ólom a megengedhető mérték 31­szerese. Szemet hunyni fö­lötte aligha lehet nyueodtj lelkiismerettel: az ólom; ugyanis bizonyítottan rák­keltő anyag. Fáink is bele­betegednek ebbe, s lassan belehalnak . . Vizeinkről se mondható el túl sok jó: felszíni vízkész­letünk 90 százaléka külföld­ről érkezik, erősen szennye­zett állapotban. Településeink tisztaságáért azonban mi vagyunk a fele­lősek. Városaink zsúfoltságá­val együtt nőttek a hulla­dékhegyek, amelyeknek csak 10 százalékát égetik csak el. Egyik legnagyobb gondunk a szennyvíz. Míg sok telepü­lés mindent megtett a veze­tékes víz biztosításáért, le­maradt a csatornázásban, Hogy mi lenne a legsürge­tőbb feladat a környezetvé­dők szerint? Elsősorban a szennyvíztisztítók építése, a városok zöld területeinek növelése. Hathatós intézke­désekkel el kellene érnünk, hogy valóban megmaradjon a szükséges védősáv az ipari körzetek és a lakóterületek között. Van ugyan rendelet a veszélyes ipari hulladékok (a keletkezettnek 25 százalé­ka) megsemmisítésére, az égetők, a lerakóhelyek építé­se azonban, lassan, vonta­tottan megy... A VII. ötéves tervnek szerves része a környezetvé­delem. A szakemberek meg­felelő képzése mellett na­gyobb figyelmet fordítanak az ipari és mezőgazdasági üzemek, a víz, a levegő, a talaj tisztán tartására. Minderre 6 milliárd forintot irányzott elő a terv. Ahhoz, hogy rendszeresen ellenőriz­hető legyen, hogy a gyárak, üzemek mit bocsátanak a le­vegőbe, mérőműszerek fej­lesztésére 1 milliárd forintot szán a kormány. Hogy a tu­domány méltó partner a jö­vő kialakításában, bizonyít­ja: már a VIII. ötéves terv gazdasági döntéseit is meg­bízható mérési adatokkal igyekeznek előkészíteni. Cél, hogy a porszennyezés 33 százalékkal csökkenjék Vár­palota, Ajka, Miskolc kör­nyékén. Az Egészségügyi Minisztérium szorgalmazza, hogy a jelenleg 31 levegő­szennyező anyagot nyilván­tartó normát 300 ilyen anyagra terjesszék ki. A ve­szélyes hulladékok ártalmat­lanítására külön program készül, erre 6,8 milliárd fo­rintot, fordítunk majd. Vég­leges lerakótelepet szándé­koznak építeni Aszódon, Fe­jér megyében és még va|a­hol az országban, a 19 me­gye pedig egyelőre átmeneti tárolót kap. Az ivóvízellátás, valamint az úgynevezett „köri lűolló" javítására 10 éves program készül. A Környezet- és Termé-i szetvédelmi Hivatal felada­tának tekinti, hogy számba veszi a megengedett mérté­ken túl szennyező üzemeket, elkötelezi magát az erdők védelmére, s a közterületek sózása ellen; szorgalmazza, hogy megfelelő érdekeltségi rendszerrel hulladékszegény technológiákat fejlesszenek ki. s hogy ne épülhessen új létesítmény környezetvédel­mi berendezések nélkül. Ezenkívül a maga eszközei­vel vállalja az egyéni fele­lősségre, a környezetkímélő életmódra nevelést, a helyes fogyasztói szokások propa­gálását is. Mindezt csak üdvözölhetik az egészségügy szakemberei, akik ismerik a környezet­szennyezés emberi szervezet­re gyakorolt hatását. Tud­juk, hogy a második halálok, a daganatos betegségek 70­80 százalékáért ez a felelős Ugyancsak ludas a hörghu­rut, a légzőszervi betegségek, de a szív- és érrendszeri megbetegedések létrejöttében is. Az egészségügy fő célki­tűzései is kapcsolódnak a káros hatások leküzdéséhez. Elsődleges feladat a hazai halálozás csökkentése, amely a demográfiai muta­tóinkat is javítaná. Más or­szágokban ugyanis ugyan­ilyen arányú születésszám mellett nő a lakosság létszá­ma. A produktív korú em­bereket is minden eszközzel, védenünk kell, egyebek kö­zött a környezet káros hatá­saitól is. Az egészségügy bi­zonyító adatokat gyűjt, hogy ezek tudatában csökkenthes­se a rizikótényezőket. Fej­lesztik a légzőszervi beteg­ségek megelőzését szolgáló ¡missziós vizsgálatokat: a Csongrád Megyei Köjál pél­dául Szeged levegőjének ösz­szetételét veszi még tüzete­sebb megfigyelés alá, emel­lett nagyobb szerepet kap a víz, a talaj, a zaj és rezgés vizsgálata is. Az Egészség­ügyi Minisztérium tervei szerint a Köjálokra építve decentrumokat akarnak lét­rehozni a mérgező hulladé­kok keze'ésének ellenőrzésé­re. A délkelet-magyarorszá­gi régió gazdája, a SZOTE Közegészségtani Intézete és a Csongrád Megyei Köjál lenne. Hogv nekünk, Csongrád megyeieknek van-e okunk az aggodalomra? Szerencsére nálunk nem működik súlyos környezetszennyezést okozó ipari üzem. Az átlagosnál tisztább levegőt szívunk: Ugyanakkor szomorú tény. hogy az országos halálozási statisztika szerint mégis az első öt megye között va­gyunk. Az okokat elsősorban az életmódban kell keres­nünk, amelyeket — mező­gazdasági terület lévén —; főként a falusi lakosság rep­rezentál. A megyei Köjál 43 községben 135 ezer erntyer életvitelét, egészségi .álla­potát mérte föl 1980-ban, s akkor közülük 1873-an hal­tak meg. Elsősorban szív- és keringési betegségekben, légzőszervi megbetegedések­ben és rákban. Szűkebb pátriánkban tehát a környezeti tényezők föltá­rása mellett az életmódbeli szokásokban is kell keres­nünk az egészséget károsító okokat. Ebben vállal nagy szerepet a megyei Köjál, amelynek munkája csak a lakosság felelősségteljes együttműködésével lehet sí­keres. Chikán Ágnes Ápró Antal Szegeden Tegnap, pénteken Szeged­re látogatott Apró Antal, az, MSZMP KB itagja. a Ma­gyar—Szovjet Baráti Társa­ság elnöke. A megyei párt­bizottságon megbeszélést folytatott Szabó Sándorral, az MSZMP Csongrád Me­gyei Bizottságának első tit­kárával és Székely Sándor­ral, a szegedi városi pártbi­zottság első titkárával. A megbeszélésen szó volt az MSZBT országos értekezle­tének előkészületeiről, vala­mint a Csongrád megyei MSZBT-tagcsoportok mun­kájának tapasztalatairól.

Next

/
Oldalképek
Tartalom