Délmagyarország, 1986. május (76. évfolyam, 102-127. szám)

1986-05-16 / 114. szám

6 Péntek, 1986. május 16. Nem veszítenek tanévet A megyei ifjúságpolitikai bizottság ülése Az óvodai nevelés feltéte- az erre hivatott intézmény- tervidőszak szűkös gazdasági leit Csongrád megye vala- hálózat. így évente többen forrásai, az emelkedő műko­mennyi településén sikerült közülük ott maradnak az dési költségek és árak hatá­megteremteni. Nemcsak az általános iskolában, igényjogosultaknak hanem számszerű mutalók je. a veszélyeztetett, hátrányos , & fejlődésről tanúskod l/orniFoiothon /»lnlrnolr o r> 1 _ ° környezetben élőknek, a ci­nak: szervezetten hajtják gánycsaládok gyermekeinek yégre ^„g^ is biztosítottak férőhelyeket, a tankötelezettségi törvényt. sára azonban a meglevő lé tesítmények, intézmények hatékonyabb, ésszerűbb és takarékos. működtetésének, az állami és a társadalmi szervek tudatosabb együtt­működésének igénye, az el­ért színvonal megőrzésének jóllehet nem egyszer azon az csökkent az összevont tanu­1,0n\:ko?osf- lócsoportok száma, az isko- mBr,„ fM „ geket kellett létrehozni, ki- lahál^t fejlesztésnek kö- in ll valt a lakótelepeken. vetkeztében a diákok 99,1 - *»-« Külön figyelemmel kísé- százaléka szakrendszerű ok­rik az ötéves gyermekek ne- tatásban részesül. A demog­júságpolitikánkban a 70-es évek közepéig jelentőségé­hez, súlyához képest háttér­kóinak iskola-előkészítő tan- azonban magas létszámú ta­folyamokat rendeznek. így nulócsoportok alakultak ki, gS'lT^tóoasztalatai aztán a gyermekek 95-97 ez a körülmény nehezíti a p százaléka szervezett keretek törvény maradéktalan vég­között készülhet az iskolai rehajtását. A tanköteles ko­_ S.Z^íalékf funkcióját pótolni."*Az "ö pos munka- és tanítási hét bevezetése új feltételeket és más igényeket támasztott az ifjúsági intézményekkel ma már egyre tervszerűbben és tuda­A törvény betűinek életre tosabban alkalmazkodnak. A elmúlt lel keitéséből adódó feladatok- megnövekedett szabad idő . 6 X ' ( be szorult a család szerepé­veleset, a távol, tanyak la- raf.ai hullám következtében ^ felelős^gének erősítse, támogatása. Az eltelt idő­bizonyí­tották, hogy a társadalmi, állami intézményrendszer életre. Az idei tanév első rúak 2-3 százaléka még „"üílfi0 , .... , ... _ . . , .. funkcióját potolni. Az otna­osztalyosainak például 95 mindig nem végzi el az al­százaléka járt óvodába, míg talános iskolát; velük tö­ez az országos adat csak 89 rődni nemcsak oktatási in­százalék. Mégis, a mind tézményeinknek, a taná­színvonalasabb pedagógiai .csóknak, de az egész társa- Ehhez munka ellenére is emelkedik dalomnak feladata, az iskolára éretlen hatéve­sek aránya: az évtized során 149"rö1 t°bb ról is szó esett a megyei ta- felhasználását azonban — mint ketszeresere, 329-re A nács vb művelődési osztályá- általában a családi nevelés tanköteles korúak beisKoia- nak tájékoztatójában, melyet hátrányára — a másodlagos zasa hosszú idő ota szerve- Rákos jstvánné osztályveze- jövedelemszerzés jellemzi, zetten törten,k Csongrád tő terjesztett elő a tanács Juhisz Gábor a megyei ta. megyeben, e vetve fordul művelödési és ifjúságpoli. J^asz Gábor, a megyei la elo, hogy valakiről nem sze- ükai bizottságán-k tegnapi nacs «'jusagi titkára kitért reznek tudomást. Nyolceves ülésén ahol Szabó G Lász- az oktató-nevelő munka, a korára csaknem valamennyi ló elnökhelyettes mondott pályaválasztás kérdéseire, a gyerek eljut a fejlettsegenek megnyitót és zárszót. Erre a nataiok részvételére az álla­megfelelő iskolát,pusba. napKir£nd;e voltak hivatalo- f'ala °k ^szvetele^e az alla csökkent a kepezhetetlen ta- sa£ a megyei nép/ront pe. mi, tarsadalmi eletben, a nulók száma (jelenleg 15-öt bizottságának tag- szociális körülményekre, a tartanak nyilván). Mind tob- u u y un> S7ahad idő kulturált eltölté­ben fejezik be sikerrel álla- tói is. Később, a művelődési szabad ldo kulturált eltolte­lános iskolai tanulmányai- és ifjúságpolitikai bizottság sere' a sPortolasl lehetose­kat. a VI. ötéves ifjúságpolitikai 8ekre­Az elmúlt öt évben tanév- feladatterv végrehajtásáról, A Hazafias Népfront Csong­vesziés nélkül a diákok 95- vaIamint az üj tervciklus rád megyei Pedagógiai bi­97 szazaleka szerzett alap- , , . . zottsaga az altalanos es ko­műveltséget (országosan ez feladatairól hallgatott es vi- zépiskolák közötti együtt­az arány csak 84 százalék tátott meg beszámolót működés tapasztalatairól, az körüli), a tanköteles kor fel- Az ifjüsági törvény végre. ezzel kapcsolatos javaslatok­só határáig, 16 éves korig hajtásának tárgyi feltételei, ro1. .tf1Walt Ezután besza­pedig a megye tanulóinak intézményhálózata a 70-es * hallgatott meg a nep­97-98 százaléka végez (mely évek /azda5Ógi fejlődése front mako, pedagógia, bi­arany országosán 92-93 szá- eredményeként jelentős mér- zottságanak fevekenysegerol. zalek). Érdekes, legtöbb tan- tékben bővült A VI. ötéves V. E. évvesztő a második osztályo­sok között található (akiket az elsőből még automatiku­san engedtek tovább), majd az ötödikesek soraiban emel­kedik újra az évismétlők száma, amikor tanulónak, pedagógusnak egyaránt gon­dot okoz a tagozatváltás. Va­lamivel több gyereket men­tettek fel mindennapos is­kolai kötelezettsége alól, mint korábban, de ezek szá­ma is elenyésző, alatta ma­rad az országos átlagnak. Fi­gyelmeztető viszont, hogy közülük csak kevesen tesz­nek osztályozó vizsgát. A tankötelezettségi törvény tel­jesítésének változatlanul gyengéi a cigány tanulók. Igaz, mind többen kerülnek óvodákba (az idei tanév el­ső osztályosai közül 76,1 szá­zalékban kaptak rendszeres óvodai nevelést), s társadal­mi beilleszkedésük érdeké­ben sincs semmiféle megkü­lönböztetés, együtt tanulnak a többiekkel. Az általános iskolákban minden második cigány tanuló napközis ellá­tást kap, a térítési díjat gyakran szociális támogatás­ként vállalják a megyei ta­nácsok, a pedagógusok is törődnek velük — mégis 14,5 százalékban évet veszí­tenek. Sajnos, a speciális oktatásra szoruló gyermeke­ket még nem tudja fogadni A KGST Szénbányászati Együttműködési Állandó Bi zottságának a külfejtéses széntermelés fejlesztésével foglalkozó tudományos-mű­szaki tanácsa május 13—15-ig Egerben tartotta 46. ülését. A tanácskozáson bolgár, csehszlovák, lengyel, ma­gyar, NDK-beli és szovjet szakértői küldöttség vett részt. Áttekintették a közösen folytatott tudományos kuta­tások eredményeit, tapaszta­latait és intézkedéseket ha­tároztak el az együttműkö­dés hatékonyságának növe­lése érdekében. Információ­cserét folytattak a KGST­tagországokban a külfejtéses széntermelés terén végzett tudományos kutatások fő irányairól. Egyeztették az 1987—88. évi műszaki-tudo­mányos együttműködés mun­katervét. Többek között megállapodtak abban, hogy a szénminőség ellenőrzésé­nek jelenleg alkalmazott technikai eszközeit és mód­szereit korszerű elektroni­kai megoldások alkalmazá­sával váltják fel. amelyeket közös program keretében fejlesztenek ki. Megegyez­tek abban, hogy a szén­külfejtések számítógépes tervezési és irányítási rend­szerét közösen dolgozzák ki az együttműködő országok szakemberei Az ülés résztvevői megte­kintették Visontán a Mát­raaljai Szénbányák Thorez bányájában a külszíni szén­termelést, majd felkeresték a nemrég megnyílt bükkáb­rányi külfejtéses szénbá­nyát. A tudományos-műszaki ta­nács 46. ülése csütörtökön a megállapodásokat és az ajánlásokat rögzítő jegyzö­könyvek aláírásával zárult Egerben. (MTI) w Uj titkár a városi Vöröskeresztnél Ülést tartott tegnap, csü­törtökön a Vöröskereszt vá­rosi vezetősége, ahol Pádár Lászlóné megyei titkár be­jelentette: Zsarkó Imre vá­rosi titkár egészségi állapota miatt korengedményes nyug­díjazását kérte. Zsarkó Imre 1935 óta al­kalmazottja a Vöröskereszt-, nek. Először megyei polgári védelmi előadóként dolgo­zott, majd 1974-től a városi titkári teendőket látta el. A' Csongrád megyei vezetőség­nek 1977. óta tagja. Pádár Lászlóné, majd hozzászólásá­ban Boda Domokos egyete­mi tanár, Bújdosóné Leúgyel Eszter, az MSZMP városi bizottságának osztályvezető­helyettese, Csergő Tibor, a városi Vöröskereszt elnöke és Rácz Jánosné, a Vöröske­reszt Országos Végrehajtói Bizottságának osztályvezetője elismeréssel szólt Zsarkó Imre munkájáról. Ezután o városi vezetőség fölmentette a titkári teendők végzése, a városi vezetőségi tagság, va­lamint a végrehajtó bizott­sági tagság alól. Pádár Lászlóné a testületi döntések alapján javaslatot tett, hogy a vezetőség Pász­tinó Mészáros Évát, a KISZ városi bizottságának titkárát kooptálja tagjai körébe, vá­lassza a végrehajtó bizottság tagjává, a Vöröskereszt vá­rosi. titkárává. A jelenlevők egyhangúlag megszavazták a javaslatot. Pásztiné Mészáros Éva köszönetet mondott a bizalomért, Zsarkó Imre pe­dig — aki a megyei veze­tőség tagjaként ezután is tevékenykedni fog — sike­res munkát kívánt utódjá­nak és a városi vezetőség­nek. A Forma-l-es pályáról Az épülő Forma—l-es pá­lya helyszínén sajtótájékoz­tatót tartott csütörtökön Urbán Lajos közlekedési mi­niszter. Elmondta, hogy a pálya építése a tervezett ütemben halad, s utolsó fázisához ér­kezett. A pályatesten már a végső simításokat végzik, építik a biztonsági berende­zéseket: védöpalánkokat és -kifutókat, s füvesítik a le­látókat, a pálya környékét, hogy a júniusi próbaverse­nyen (Béke Barátság Kupa) már kellemes, zöld környe­zet fogadja a versenyzőket és a nézőket. Hangsúlyozta különösen nagy figyelmet fordítanak arra, hogy a megbolygatott környéket eredeti állapotába állítsák vissza. Hangoztatta, hogy a For­ma—l-es verseny — sport­jellegén túlmenően — szá­mottevően hozzájárulhat az idegenforgalom fellendülésé-» hez, a gazdasági kapcsolatok élénküléséhez is. Kiállítási napló Téved, aki a kismester jelzőt pejoratívnak érzi. A művészetek története a bizo­nyíték, hogy kismesterek nélkül nagyok sincsenek, hogy a fő sodrok mellett a színt, a gazdagító koloritot, a lokális hangulatokat és ízeket a kismestereknek kö­szönhetjük. Nélkülük nincs művészet, nincs demokrati­zálódó érték, nincs vizuális nevelés, nincs példa hűség­re városhoz, anyaghoz, gyö­kerekhez. Mindezt azért tar­tottam szükségesnek előre­bocsátani, nehogy megkö­vezzenek vagy ünneprontás? nak tekintsék, hogy születé­sének századik évfordulóján, emlékkiállításáról * szólva, Dinnyés Ferencet kismester­nek nevezem. Arról a Sze­gedi mesterről írok, aki ma száz éve született, s akinek munkássága hosszú időn át kötődött városunkhoz. Juhász Gyula az 1919-es „vörös tárlat"-ról írva, már igencsak szegedinek tekinti az akkor kilenc éve itt élő Ferenczy-tanítványt: „Táj­képei egy igen rokonszenves és vérbeli festőt mutatnak be, aki friss és meleg szí­neivel máris a beérkezettek sorába került... Szegedi tá­jak ihletik Dinnyést, szegedi kolorit csillog a képein, amelyek a téli és nyári nap­sütést és a novemberi borút egyaránt reális erővel és igazsággal rögzítik le." Erdővédelem Megvédhető a Pilisi Park­erdő a savas eső károsításá­tól — állapították meg a Ma­gyar Tudományos Akadémia ökológiai és Botanikai Ku­tatóintézetének szakepiberei, s erdő- és vadgazdálkodási, talajjavítási javaslatokat dolgoztak ki a talaj további savasodásának megakadá­lyozására. Miként Borhidi ságnak: vizsgálják meg a te­rület vadeltartó képességét. A parkerdő jelenlegi vadál­lománya ugyanis túlzott mértékben lelegeli, letapos­sa az aljnövényzetet, amely védi a talajt a savas esőtől. Szükséges az is, hogy az erdőben sok és gyorsan bom­ló avart termelő fák is le­Attila, az intézet igazgató- gyenek, amelyek segítik a helyettese elmondta, javasol- talaj tápanyagtartalmának ják a Pilisi Parkerdőgazda- megtartását Pályázat Amatőr képző­és iparművészeknek Tizenharmadszor hirdetik meg országos és Bács me-' gyei szervezetek és intéz­mények az amatőr képző- és iparművészeti kiállításra szóló pályázatot. A cél: át­fogó kép^t kapni az. amatőr mozgalom helyzetéről, válto­zásairól, fórumot biztosítani a kiállítással az utóbbi 3 évben született munkáknak, konzultációs lehetőséget adni az alkotóknak, bemutatni a legjobb köröket, szakkörö­ket, meghatározni a mozga­lom ezutáni feladatait. Festészet, grafika, szobrá­szat és kisplásztika, iparmű­vészet, környezetalakítási tervek (makett, fotódoku­mentáció), vizuális kísérletek kategóriákban egyéni ama­tőr képző- és iparművészek, szakkörök és alkotócsopor­tok nevezhetnek — az utób­bi 3 évben készült munkáik­kal. Személyenként és kate­góriánként legfeljebb három, kiállításra kész állapotban benyújtandó alkotással, 1986. szeptember 1-jéig a megyei művelődési központokban lehet jelentkezni. A nevezési lapokat Szege­den a megyei tanács műve­lődési központjában (Április 4 útja 26—211. II. emelet) május 15-től (tegnaptól) sze­rezhetik be az érdeklődők, s a fönti határidőig oda ' iá kell visszajuttatni. A megyei és területi kiállítások (idő­pontjukról értesítést kapnak a pályázók) legjobb alkotá­sai kerülnek a XIII. Orszá­gos Amatőr Képző- és Ipar­művészeti Kiállításra, melyet Kecskeméten 1987. július 4-e és 30-a között rendez­nek; a zsűrinek 140 ezer fo­rint áll rendelkezésére — a legjobb müvek díjazására Egy évtized sem telik el, amikor Lengyel Vilma így értékeli az 1927-es önálló ki­állítás alapján: „Dinnyés Ferenc a töretlen erejű, megalkuvást nem ismerő festők kategóriájába tarto­zik. Állandóan dolgozik, nem kedvetienedik el a rossz viszonyok hatása alatt sem, és talán az egyetlen szegedi piktor, aki sűrűn, legalább­is minden évben egyszer, gazdag kollekcióval, köztük meglepetésekkel lép közön­ség elé." Halála után tíz évvel, em­léke előtt, gyűjteményes ki­állítással tisztelgett a város. A katalógus előszavában D. Fehér Zsuzsa azt írta, hogy bár szerették, elismerték munkásságát, de „őszinte kritikáját, a szocializmusért aggódó magatartását, képei­nek eszmeiségét és írásban is közzétett haladó nézeteit nem fogadták értéke szerint, s a köztiszteletben álló idős mester munkáit egy hamis felfogás jegyében gyakran visszautasították ... Fájóan nélkülöznie kellett azt a szé­les társadalmi visszhangot, amire egész életében vá­gyott." S most, a Móra Ferenc Mú­zeum dísztermében, együtt láthatjuk az életmű kereszt­metszetét, a műveket szem­besíthetjük a régebbi meg­ítélésekkel, helyére igazít­hatjuk a7. érzelmek .és ma­nipulációk indulalamplitu­dóit anélkül, hogy belees­nénk az oly tipikus évfor­dulós hibába, hogy akkor, az. ünnep napjaiban iminden szebb, fényesebb, hamisan csillogóbb. Dinnyés művé­szete van annyira integráns része a város képzőművé­szetének, van olyan időt álló érték, ez. az. ouvre van any­nyira fontos mindannyiunk­nak, hogy ne ködösítsünk, ne szépítsünk. próbáljuk meg Dinnyés művészetét ér­tékén mérni! Hogy megha­tározó egyénisége, iskolate­remtő alkotója, példaadó mestere a város képzőművé­szete több évtizedes törté­netének, nem lehet vitás. Az sem, miként kisérhetjük nyomon stílusértelmezéseit a szikár naturalista ábrázolás­tól Ferenczy hatásán és a Fauvok élményén át, a lélek tájainak szürrealisztikus megfogalmazásáig. De arról már szólni kötelesség, meny­nyire tudott önálló, szuverén nyelvet teremleni, sajátos módon artikulálni. S azt kell mondanunk, egyéni nyelvet beszélt, valós, de lokális sze­gedi tájszólással. Ahogy Ká­rolyi Lajos a vidéki mű­vész tolsztojánusi sorsát ti­pizálta önportréiban, ahogy Nyilasy Sándor színes és ünnepi képeslapokat küldött a vasárnapi Tápéról, ahogy Dorogi Imre a Tisza fölött remegő fényeket és párákat remegtette vásznain, úgy érezte meg Dinnyés Ferenc az alsóvárosi vöröslő alko­nyatok porral teli, nehéz le­vegőjét, a zsíros föld ma­rasztaló energiáit, a mun­kálkodó ember pihenéspilla­natokban sűrített erejét. Tudom, hogy ¡a temati­ka éppúgy nem esztétikai mérce, mint ahogy a stílus sem. Lehet zseniális képet festeni egy ócska bakancs­ról (volt rá példa!), s lehet dilettáns művet alkotni az emberiség legégetőbb kérdé­seiről (de mennyi születik!). Mégis, a tematika szűkössé­ge egy idő után beszűkíti a fantáziát, az alkotói tovább­lépést is. Hogy az alsóváro­si tájak, a győri utcasorok és erdélyi kapubejárók egy­szercsak záródó keretet je­leztek számára, bizonyítják — ía saját pályáján belül — avantgardnak számító kísér­letei, a lélek tájainak erede­ti, de a kiteljesedést meg nem ért megfogalmazásai. Érzek egy különös, ma egy­re terjedő, tudathasadásos állapotot is. Azt, hogy léte­zik egy belső művészi igény egy öntörvényű alkotói in­dulat, mely éppcsakhogy ka­rakterizálódhat, mert sodró­dik egy külső elvárás, nagy nyomású közönségigény és egy kényelmes kritikai meg­ítélés áramával. A művész­nek nem csupán az örökké­valósággal van elszámolni­valója, de a családjával, a befogadó és megtartó közös>­séggel szemben is akadnak kötelezettségei. A kettőt nem könnyű harmonikus egység be rendezni A tikkasztó nyár tűzvará­zsa, a narancsok és lilás­kékek kontrasztja, a vihar előtti csend forró pora, az elfojtottan is lüktetű szocia­lisztikus tartalom és a dol­gozó ember iránti érdeklő­dés, a sorsukkal vállalt szo­lidaritás és azonosulás, erő­teljes festőiség, megszelídült „vadság" és aranyló, de al­konyi reménykedés művé­szetének legszembetűnőbb jellemzői. (Zárójelben írom le, hogy Dinnyés munkássá­ga, a kiállítás létrejöttét se­gítő gyűjtők, no meg az ér deklödő közönség megérde­melte volna a festmények restaurálását, a keretek tisz­títását, a precízebb eligazí­tást — dátumok, tulajdono­sok nevei, némi dokumentá ció stb. —, és igényesebb katalógust.) Mindezek elle­nére, az emlékkiállítás kö­zelebb hozza a mai nézők számára a szegedi piktúra e jeles alakját, a napsütötte oldalon mutatja be Dinnyés munkásságát. Megérdemli A kismesterség művészete ez Tandi Lajos A .ááfJÍ

Next

/
Oldalképek
Tartalom