Délmagyarország, 1986. május (76. évfolyam, 102-127. szám)

1986-05-16 / 114. szám

6 Péntek, 1986. május 16. Nem veszítenek tanévet A megyei ifjúságpolitikai bizottság ülése Az óvodai nevelés feltéte- az erre hivatott intézmény- tervidőszak szűkös gazdasági leit Csongrád megye vala- hálózat. így évente többen forrásai, az emelkedő műkomennyi településén sikerült közülük ott maradnak az dési költségek és árak hatámegteremteni. Nemcsak az általános iskolában, igényjogosultaknak hanem számszerű mutalók je. a veszélyeztetett, hátrányos , & fejlődésről tanúskod l/orniFoiothon /»lnlrnolr o r> 1 _ ° környezetben élőknek, a cinak: szervezetten hajtják gánycsaládok gyermekeinek yégre ^„g^ is biztosítottak férőhelyeket, a tankötelezettségi törvényt. sára azonban a meglevő lé tesítmények, intézmények hatékonyabb, ésszerűbb és takarékos. működtetésének, az állami és a társadalmi szervek tudatosabb együttműködésének igénye, az elért színvonal megőrzésének jóllehet nem egyszer azon az csökkent az összevont tanu1,0n\:ko?osf- lócsoportok száma, az isko- mBr,„ fM „ geket kellett létrehozni, ki- lahál^t fejlesztésnek kö- in ll valt a lakótelepeken. vetkeztében a diákok 99,1 - *»-« Külön figyelemmel kísé- százaléka szakrendszerű okrik az ötéves gyermekek ne- tatásban részesül. A demogjúságpolitikánkban a 70-es évek közepéig jelentőségéhez, súlyához képest háttérkóinak iskola-előkészítő tan- azonban magas létszámú tafolyamokat rendeznek. így nulócsoportok alakultak ki, gS'lT^tóoasztalatai aztán a gyermekek 95-97 ez a körülmény nehezíti a p százaléka szervezett keretek törvény maradéktalan végközött készülhet az iskolai rehajtását. A tanköteles ko_ S.Z^íalékf funkcióját pótolni."*Az "ö pos munka- és tanítási hét bevezetése új feltételeket és más igényeket támasztott az ifjúsági intézményekkel ma már egyre tervszerűbben és tudaA törvény betűinek életre tosabban alkalmazkodnak. A elmúlt lel keitéséből adódó feladatok- megnövekedett szabad idő . 6 X ' ( be szorult a család szerepéveleset, a távol, tanyak la- raf.ai hullám következtében ^ felelős^gének erősítse, támogatása. Az eltelt időbizonyították, hogy a társadalmi, állami intézményrendszer életre. Az idei tanév első rúak 2-3 százaléka még „"üílfi0 , .... , ... _ . . , .. funkcióját potolni. Az otnaosztalyosainak például 95 mindig nem végzi el az alszázaléka járt óvodába, míg talános iskolát; velük töez az országos adat csak 89 rődni nemcsak oktatási inszázalék. Mégis, a mind tézményeinknek, a tanászínvonalasabb pedagógiai .csóknak, de az egész társa- Ehhez munka ellenére is emelkedik dalomnak feladata, az iskolára éretlen hatévesek aránya: az évtized során 149"rö1 t°bb ról is szó esett a megyei ta- felhasználását azonban — mint ketszeresere, 329-re A nács vb művelődési osztályá- általában a családi nevelés tanköteles korúak beisKoia- nak tájékoztatójában, melyet hátrányára — a másodlagos zasa hosszú idő ota szerve- Rákos jstvánné osztályveze- jövedelemszerzés jellemzi, zetten törten,k Csongrád tő terjesztett elő a tanács Juhisz Gábor a megyei ta. megyeben, e vetve fordul művelödési és ifjúságpoli. J^asz Gábor, a megyei la elo, hogy valakiről nem sze- ükai bizottságán-k tegnapi nacs «'jusagi titkára kitért reznek tudomást. Nyolceves ülésén ahol Szabó G Lász- az oktató-nevelő munka, a korára csaknem valamennyi ló elnökhelyettes mondott pályaválasztás kérdéseire, a gyerek eljut a fejlettsegenek megnyitót és zárszót. Erre a nataiok részvételére az államegfelelő iskolát,pusba. napKir£nd;e voltak hivatalo- f'ala °k ^szvetele^e az alla csökkent a kepezhetetlen ta- sa£ a megyei nép/ront pe. mi, tarsadalmi eletben, a nulók száma (jelenleg 15-öt bizottságának tag- szociális körülményekre, a tartanak nyilván). Mind tob- u u y un> S7ahad idő kulturált eltöltében fejezik be sikerrel álla- tói is. Később, a művelődési szabad ldo kulturált eltoltelános iskolai tanulmányai- és ifjúságpolitikai bizottság sere' a sPortolasl lehetosekat. a VI. ötéves ifjúságpolitikai 8ekreAz elmúlt öt évben tanév- feladatterv végrehajtásáról, A Hazafias Népfront Csongvesziés nélkül a diákok 95- vaIamint az üj tervciklus rád megyei Pedagógiai bi97 szazaleka szerzett alap- , , . . zottsaga az altalanos es koműveltséget (országosan ez feladatairól hallgatott es vi- zépiskolák közötti együttaz arány csak 84 százalék tátott meg beszámolót működés tapasztalatairól, az körüli), a tanköteles kor fel- Az ifjüsági törvény végre. ezzel kapcsolatos javaslatoksó határáig, 16 éves korig hajtásának tárgyi feltételei, ro1. .tf1Walt Ezután beszapedig a megye tanulóinak intézményhálózata a 70-es * hallgatott meg a nep97-98 százaléka végez (mely évek /azda5Ógi fejlődése front mako, pedagógia, biarany országosán 92-93 szá- eredményeként jelentős mér- zottságanak fevekenysegerol. zalek). Érdekes, legtöbb tan- tékben bővült A VI. ötéves V. E. évvesztő a második osztályosok között található (akiket az elsőből még automatikusan engedtek tovább), majd az ötödikesek soraiban emelkedik újra az évismétlők száma, amikor tanulónak, pedagógusnak egyaránt gondot okoz a tagozatváltás. Valamivel több gyereket mentettek fel mindennapos iskolai kötelezettsége alól, mint korábban, de ezek száma is elenyésző, alatta marad az országos átlagnak. Figyelmeztető viszont, hogy közülük csak kevesen tesznek osztályozó vizsgát. A tankötelezettségi törvény teljesítésének változatlanul gyengéi a cigány tanulók. Igaz, mind többen kerülnek óvodákba (az idei tanév első osztályosai közül 76,1 százalékban kaptak rendszeres óvodai nevelést), s társadalmi beilleszkedésük érdekében sincs semmiféle megkülönböztetés, együtt tanulnak a többiekkel. Az általános iskolákban minden második cigány tanuló napközis ellátást kap, a térítési díjat gyakran szociális támogatásként vállalják a megyei tanácsok, a pedagógusok is törődnek velük — mégis 14,5 százalékban évet veszítenek. Sajnos, a speciális oktatásra szoruló gyermekeket még nem tudja fogadni A KGST Szénbányászati Együttműködési Állandó Bi zottságának a külfejtéses széntermelés fejlesztésével foglalkozó tudományos-műszaki tanácsa május 13—15-ig Egerben tartotta 46. ülését. A tanácskozáson bolgár, csehszlovák, lengyel, magyar, NDK-beli és szovjet szakértői küldöttség vett részt. Áttekintették a közösen folytatott tudományos kutatások eredményeit, tapasztalatait és intézkedéseket határoztak el az együttműködés hatékonyságának növelése érdekében. Információcserét folytattak a KGSTtagországokban a külfejtéses széntermelés terén végzett tudományos kutatások fő irányairól. Egyeztették az 1987—88. évi műszaki-tudományos együttműködés munkatervét. Többek között megállapodtak abban, hogy a szénminőség ellenőrzésének jelenleg alkalmazott technikai eszközeit és módszereit korszerű elektronikai megoldások alkalmazásával váltják fel. amelyeket közös program keretében fejlesztenek ki. Megegyeztek abban, hogy a szénkülfejtések számítógépes tervezési és irányítási rendszerét közösen dolgozzák ki az együttműködő országok szakemberei Az ülés résztvevői megtekintették Visontán a Mátraaljai Szénbányák Thorez bányájában a külszíni széntermelést, majd felkeresték a nemrég megnyílt bükkábrányi külfejtéses szénbányát. A tudományos-műszaki tanács 46. ülése csütörtökön a megállapodásokat és az ajánlásokat rögzítő jegyzökönyvek aláírásával zárult Egerben. (MTI) w Uj titkár a városi Vöröskeresztnél Ülést tartott tegnap, csütörtökön a Vöröskereszt városi vezetősége, ahol Pádár Lászlóné megyei titkár bejelentette: Zsarkó Imre városi titkár egészségi állapota miatt korengedményes nyugdíjazását kérte. Zsarkó Imre 1935 óta alkalmazottja a Vöröskereszt-, nek. Először megyei polgári védelmi előadóként dolgozott, majd 1974-től a városi titkári teendőket látta el. A' Csongrád megyei vezetőségnek 1977. óta tagja. Pádár Lászlóné, majd hozzászólásában Boda Domokos egyetemi tanár, Bújdosóné Leúgyel Eszter, az MSZMP városi bizottságának osztályvezetőhelyettese, Csergő Tibor, a városi Vöröskereszt elnöke és Rácz Jánosné, a Vöröskereszt Országos Végrehajtói Bizottságának osztályvezetője elismeréssel szólt Zsarkó Imre munkájáról. Ezután o városi vezetőség fölmentette a titkári teendők végzése, a városi vezetőségi tagság, valamint a végrehajtó bizottsági tagság alól. Pádár Lászlóné a testületi döntések alapján javaslatot tett, hogy a vezetőség Pásztinó Mészáros Évát, a KISZ városi bizottságának titkárát kooptálja tagjai körébe, válassza a végrehajtó bizottság tagjává, a Vöröskereszt városi. titkárává. A jelenlevők egyhangúlag megszavazták a javaslatot. Pásztiné Mészáros Éva köszönetet mondott a bizalomért, Zsarkó Imre pedig — aki a megyei vezetőség tagjaként ezután is tevékenykedni fog — sikeres munkát kívánt utódjának és a városi vezetőségnek. A Forma-l-es pályáról Az épülő Forma—l-es pálya helyszínén sajtótájékoztatót tartott csütörtökön Urbán Lajos közlekedési miniszter. Elmondta, hogy a pálya építése a tervezett ütemben halad, s utolsó fázisához érkezett. A pályatesten már a végső simításokat végzik, építik a biztonsági berendezéseket: védöpalánkokat és -kifutókat, s füvesítik a lelátókat, a pálya környékét, hogy a júniusi próbaversenyen (Béke Barátság Kupa) már kellemes, zöld környezet fogadja a versenyzőket és a nézőket. Hangsúlyozta különösen nagy figyelmet fordítanak arra, hogy a megbolygatott környéket eredeti állapotába állítsák vissza. Hangoztatta, hogy a Forma—l-es verseny — sportjellegén túlmenően — számottevően hozzájárulhat az idegenforgalom fellendülésé-» hez, a gazdasági kapcsolatok élénküléséhez is. Kiállítási napló Téved, aki a kismester jelzőt pejoratívnak érzi. A művészetek története a bizonyíték, hogy kismesterek nélkül nagyok sincsenek, hogy a fő sodrok mellett a színt, a gazdagító koloritot, a lokális hangulatokat és ízeket a kismestereknek köszönhetjük. Nélkülük nincs művészet, nincs demokratizálódó érték, nincs vizuális nevelés, nincs példa hűségre városhoz, anyaghoz, gyökerekhez. Mindezt azért tartottam szükségesnek előrebocsátani, nehogy megkövezzenek vagy ünneprontás? nak tekintsék, hogy születésének századik évfordulóján, emlékkiállításáról * szólva, Dinnyés Ferencet kismesternek nevezem. Arról a Szegedi mesterről írok, aki ma száz éve született, s akinek munkássága hosszú időn át kötődött városunkhoz. Juhász Gyula az 1919-es „vörös tárlat"-ról írva, már igencsak szegedinek tekinti az akkor kilenc éve itt élő Ferenczy-tanítványt: „Tájképei egy igen rokonszenves és vérbeli festőt mutatnak be, aki friss és meleg színeivel máris a beérkezettek sorába került... Szegedi tájak ihletik Dinnyést, szegedi kolorit csillog a képein, amelyek a téli és nyári napsütést és a novemberi borút egyaránt reális erővel és igazsággal rögzítik le." Erdővédelem Megvédhető a Pilisi Parkerdő a savas eső károsításától — állapították meg a Magyar Tudományos Akadémia ökológiai és Botanikai Kutatóintézetének szakepiberei, s erdő- és vadgazdálkodási, talajjavítási javaslatokat dolgoztak ki a talaj további savasodásának megakadályozására. Miként Borhidi ságnak: vizsgálják meg a terület vadeltartó képességét. A parkerdő jelenlegi vadállománya ugyanis túlzott mértékben lelegeli, letapossa az aljnövényzetet, amely védi a talajt a savas esőtől. Szükséges az is, hogy az erdőben sok és gyorsan bomló avart termelő fák is leAttila, az intézet igazgató- gyenek, amelyek segítik a helyettese elmondta, javasol- talaj tápanyagtartalmának ják a Pilisi Parkerdőgazda- megtartását Pályázat Amatőr képzőés iparművészeknek Tizenharmadszor hirdetik meg országos és Bács me-' gyei szervezetek és intézmények az amatőr képző- és iparművészeti kiállításra szóló pályázatot. A cél: átfogó kép^t kapni az. amatőr mozgalom helyzetéről, változásairól, fórumot biztosítani a kiállítással az utóbbi 3 évben született munkáknak, konzultációs lehetőséget adni az alkotóknak, bemutatni a legjobb köröket, szakköröket, meghatározni a mozgalom ezutáni feladatait. Festészet, grafika, szobrászat és kisplásztika, iparművészet, környezetalakítási tervek (makett, fotódokumentáció), vizuális kísérletek kategóriákban egyéni amatőr képző- és iparművészek, szakkörök és alkotócsoportok nevezhetnek — az utóbbi 3 évben készült munkáikkal. Személyenként és kategóriánként legfeljebb három, kiállításra kész állapotban benyújtandó alkotással, 1986. szeptember 1-jéig a megyei művelődési központokban lehet jelentkezni. A nevezési lapokat Szegeden a megyei tanács művelődési központjában (Április 4 útja 26—211. II. emelet) május 15-től (tegnaptól) szerezhetik be az érdeklődők, s a fönti határidőig oda ' iá kell visszajuttatni. A megyei és területi kiállítások (időpontjukról értesítést kapnak a pályázók) legjobb alkotásai kerülnek a XIII. Országos Amatőr Képző- és Iparművészeti Kiállításra, melyet Kecskeméten 1987. július 4-e és 30-a között rendeznek; a zsűrinek 140 ezer forint áll rendelkezésére — a legjobb müvek díjazására Egy évtized sem telik el, amikor Lengyel Vilma így értékeli az 1927-es önálló kiállítás alapján: „Dinnyés Ferenc a töretlen erejű, megalkuvást nem ismerő festők kategóriájába tartozik. Állandóan dolgozik, nem kedvetienedik el a rossz viszonyok hatása alatt sem, és talán az egyetlen szegedi piktor, aki sűrűn, legalábbis minden évben egyszer, gazdag kollekcióval, köztük meglepetésekkel lép közönség elé." Halála után tíz évvel, emléke előtt, gyűjteményes kiállítással tisztelgett a város. A katalógus előszavában D. Fehér Zsuzsa azt írta, hogy bár szerették, elismerték munkásságát, de „őszinte kritikáját, a szocializmusért aggódó magatartását, képeinek eszmeiségét és írásban is közzétett haladó nézeteit nem fogadták értéke szerint, s a köztiszteletben álló idős mester munkáit egy hamis felfogás jegyében gyakran visszautasították ... Fájóan nélkülöznie kellett azt a széles társadalmi visszhangot, amire egész életében vágyott." S most, a Móra Ferenc Múzeum dísztermében, együtt láthatjuk az életmű keresztmetszetét, a műveket szembesíthetjük a régebbi megítélésekkel, helyére igazíthatjuk a7. érzelmek .és manipulációk indulalamplitudóit anélkül, hogy beleesnénk az oly tipikus évfordulós hibába, hogy akkor, az. ünnep napjaiban iminden szebb, fényesebb, hamisan csillogóbb. Dinnyés művészete van annyira integráns része a város képzőművészetének, van olyan időt álló érték, ez. az. ouvre van anynyira fontos mindannyiunknak, hogy ne ködösítsünk, ne szépítsünk. próbáljuk meg Dinnyés művészetét értékén mérni! Hogy meghatározó egyénisége, iskolateremtő alkotója, példaadó mestere a város képzőművészete több évtizedes történetének, nem lehet vitás. Az sem, miként kisérhetjük nyomon stílusértelmezéseit a szikár naturalista ábrázolástól Ferenczy hatásán és a Fauvok élményén át, a lélek tájainak szürrealisztikus megfogalmazásáig. De arról már szólni kötelesség, menynyire tudott önálló, szuverén nyelvet teremleni, sajátos módon artikulálni. S azt kell mondanunk, egyéni nyelvet beszélt, valós, de lokális szegedi tájszólással. Ahogy Károlyi Lajos a vidéki művész tolsztojánusi sorsát tipizálta önportréiban, ahogy Nyilasy Sándor színes és ünnepi képeslapokat küldött a vasárnapi Tápéról, ahogy Dorogi Imre a Tisza fölött remegő fényeket és párákat remegtette vásznain, úgy érezte meg Dinnyés Ferenc az alsóvárosi vöröslő alkonyatok porral teli, nehéz levegőjét, a zsíros föld marasztaló energiáit, a munkálkodó ember pihenéspillanatokban sűrített erejét. Tudom, hogy ¡a tematika éppúgy nem esztétikai mérce, mint ahogy a stílus sem. Lehet zseniális képet festeni egy ócska bakancsról (volt rá példa!), s lehet dilettáns művet alkotni az emberiség legégetőbb kérdéseiről (de mennyi születik!). Mégis, a tematika szűkössége egy idő után beszűkíti a fantáziát, az alkotói továbblépést is. Hogy az alsóvárosi tájak, a győri utcasorok és erdélyi kapubejárók egyszercsak záródó keretet jeleztek számára, bizonyítják — ía saját pályáján belül — avantgardnak számító kísérletei, a lélek tájainak eredeti, de a kiteljesedést meg nem ért megfogalmazásai. Érzek egy különös, ma egyre terjedő, tudathasadásos állapotot is. Azt, hogy létezik egy belső művészi igény egy öntörvényű alkotói indulat, mely éppcsakhogy karakterizálódhat, mert sodródik egy külső elvárás, nagy nyomású közönségigény és egy kényelmes kritikai megítélés áramával. A művésznek nem csupán az örökkévalósággal van elszámolnivalója, de a családjával, a befogadó és megtartó közös>séggel szemben is akadnak kötelezettségei. A kettőt nem könnyű harmonikus egység be rendezni A tikkasztó nyár tűzvarázsa, a narancsok és liláskékek kontrasztja, a vihar előtti csend forró pora, az elfojtottan is lüktetű szocialisztikus tartalom és a dolgozó ember iránti érdeklődés, a sorsukkal vállalt szolidaritás és azonosulás, erőteljes festőiség, megszelídült „vadság" és aranyló, de alkonyi reménykedés művészetének legszembetűnőbb jellemzői. (Zárójelben írom le, hogy Dinnyés munkássága, a kiállítás létrejöttét segítő gyűjtők, no meg az ér deklödő közönség megérdemelte volna a festmények restaurálását, a keretek tisztítását, a precízebb eligazítást — dátumok, tulajdonosok nevei, némi dokumentá ció stb. —, és igényesebb katalógust.) Mindezek ellenére, az emlékkiállítás közelebb hozza a mai nézők számára a szegedi piktúra e jeles alakját, a napsütötte oldalon mutatja be Dinnyés munkásságát. Megérdemli A kismesterség művészete ez Tandi Lajos A .ááfJÍ