Délmagyarország, 1986. május (76. évfolyam, 102-127. szám)

1986-05-15 / 113. szám

4 Csütörtök, 1986. május 15. Élelmiszeriparunk története A világ tudatos élelmiszeriparának kezdetét 1796ra tehetjük, amikor 190 évvel ezelőtt a francia Nicolas Appert szakács elsőként tette közzé tartósítási eljárását. Hazánk, az agrárország, csak a századfordulón kezdte élelmiszeriparának szárnyait bontogatni. Igaz, hogy malmok, cukorgyárak, szeszgyárak és dohányfeldolgozók már a múlt század nyolcvanas éveiben is létesültek. Sörgyárak, húsfeldolgozók imitt-amott működtek, de az élelmiszeripar szákágazatai csak később fejlődtek ki. A második világháborút követő újjáalakulás és az államosítások teremtettek olyan alapot,- amely biztosíthatta az élelmiszeripar modernizálását, a manufakturális jellegből való 'kilépést, és a korszerű szerkezetváltást. Az elmúlt negyven esztendőnek pedig az az elsődleges eredménye, hogy a magyar élelmiszeripar ma mintegy ötezerféle terméket gyárt, és évente több mint 100 új termékkel örvendezteti meg fogyasztóit. Mezőgazdasági termelésünk korszakos változásaival azonban éjelmiszeriparunk sohasem tudott lépést tartani, de a folyamatos műszaki korszerűsítések, az új módszerek alkalmazása, az itt dolgozók szakismereteinek gazdagodása igyekszik a lemaradást pótolni. A fejlődésre jó példa, hogy amíg az államosításkor alig 300 felsőfokú végzettségű szakember dolgozott az élelmiszeriparban, napjainkban ez a létszám közel 8 ezer fő. A most recenzált, reprezentatív kötet, A magyar élelmiszeripar története — amely tulajdonképpen a Magyar Mezőgazdasági Múzeum és az MTESZ egyik tagegyesülete, a Magyar Élelmezésipari Tudományos Egyesület szellemi tőkéjének kamatoztatásával jött létre —, két nagy fejezetre tagozódik, megfelelő mértéktartással, világos és közlékeny nyelvezettel, s azzal a nem titkolt célkitűzéssel is, hogy e kötet hozzájárulhat az élelmiszeripar feladatainak folyamatos megoldásához, egyben az ágazatban dolgozó szakemberek összekapcsolásához. Az első fejezet az élelmiszerek előállítását és forgalmazását tárgyalja a feudalizmus korában. Érinti az árutermelés kialakulását, a céhvilágot, egy-egy nagynevű Jnester szerepét. A malomipar ismertetésekor kitérnek a szerzők a vízi malmok sajátos változataira, a hajómalmokra, amelyek közül 1697-ben Csongrád kettővel is rendelkezett. A malomipar után sorra veszik a sütő-, a sör- és a szeszipar kifejlődését. Ezután tárgyalják a húsmívességet, a mészárszékek 16. századbeli elszaporodását, s a velük együttjárt marhakereskedelmi tevékenységet. Az élelmiszerek tárolása és tartósítása a kor színvonalán nálunk a 17. század derekán kezdődött, és első szorgalmazója I. Rákóczi György volt. Gyógyászati célra gyümölcsleveket és alkoholos növényi kivonatokat tartott udvarában. Az élelmiszeripar alapjául szolgáló agrártermelés a 18. századtól új korszakba lépett, a mennyiséget illetően. Ez a tény az élelmiszeripar számára meghatározóvá vált, és további fejlesztéseket sürgetett a malom-, a sör- és szesziparban, és ezzel a szesz- és ecet-előállítás kesdett gyári méretűvé válni. Ekkor létesüli az ország első cukorgyára Fiúméban, 1752-ben. A dohánykereskedelemben és -feldolgozásban primátus szerepet játszott a szegedi Wodianer-cég, és a városban is nagy teleppel rendelkező bécsi Sina-cég. Ekkor vette kezdetét az iparszerú tejfeldolgozás, és kezdődött az olajsajtolás, a csokoládéelőállítás, kandírozott gyúmölcsgyártás stb A könyv nagyobbik fele a 2. fejezetben tárgyalja a fejlődést, a gyáripar kialakulása óta. Ekkor kap igazi lendületet a malomipar, amelynek első állomását Szécnenyi István teremtette meg, a Soproni Gőzmalom Társaság első malmával, 1836-ban. Ezt követte a malmok legész sora, egészen addig, hogy 1873-ra 492-re emelkedett 'gőzmalmaink száma. Ez a folyamat olyan jó irányba haladt, hogy a magyar malmok a 19. század vége felé a nemzetközi műszaki színvonalat is túlszárnyalták (Ganz—Mechwarthengerszék stb.). A következőkben a különböző szakágazatok kialakulásával foglalkozik a könyv, a tőkés átalakulás időszakától napjainkig. (A húsipar fejezetben jelentős szerepet kap Szeged, szalámigyárak, baromfi-tenyésztésünket befolyásoló kiskunhalasi és orosházi feldolgozó üzemek, Patzauer Miksa likőrgyára. Gottlieb Dávid ecetgyára, a borkereskedések, a rövid életű szegedi sörfőzés, az üdítőitalipar: Márka, Canada Dry, ET-ÜD, az első itteni dohánybeváltó 1844-ből, a dohánygyár 1885-ből stb.) Ugyanakkor érintik a gyártó ágazatok szerkezeti átalakulását, a kutatások jelentőségét és a munkások helyzetét. Az igen hasznos és régóta hiányolt monografikus feldolgozás, apróbb hibái ellenére is, jó szolgálatot tesz a magyar élelmiszeripar múltjának megismerésében, amihez fontos adalékul szolgálnak a függelékek és a gazdag, valamint szakosított irodalomjegyzék. Az 56 ív terjedelmű könyv szakmai mondanivalóját 250 fénykép (technikatörténeti értékű is) egészíti ki. Ezt a nagy vállalkozást 23 szerzőnek, három szerkesztőnek és 19 lektornak köszönhetjük. A technika- és gazdaságtörténeti értékű műhöz Váncsa Jenő mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter írt előszót. (Mezőgazdasági Kiadó, 1986.) Bátyai Jenő Tájékoztatlak, hogy... ... egy kisfiú gyermekrajzalkotásával az ország első 140 legjobbja közé került. A sok ezer kis művész közül ez a kisfiú a Szirmai István Általános Iskola harmadikos, énektagozatos diákja. A Malév hirdette a pályázatot, amelyen természetesen repülőgépek, repülőterek és általában a repüléssel kapcsolatos alkotásokkal indulhattak. Pápai Laci szülei levelet kaptak a Malévtől a Hüvelyit utca 4-be: tisztelt szülők, azon túl, hogy gratulálunk gyermekük sikerének, felhívjuk szíves figyelmüket, hogy a közlekedési költségeket a kisfiú és egy kisérő részére megtérítjük. •Hogy milyen utazási költségekről van szó? A vonat, vagy buszjegy áráról, ugyanis a díj „átvételéért" fel kell utazni Ferihegyre. A díj nem más, mint .Pápai Laci másfél órát repülhet a Hungárián Airlines költségén. Jó repülést! A. S. Á szegedi Kilencven éve Zombory Lajos tervei alapján épült a mai Tanácsköztársaság útja 7. sz. alatt a szegedi úgyvédi kamara székháza, amely a legutóbbi időkig a KISZ városi bizottságának volt a helye, most pedig átalakul a Magyar Rádió szegedi körzeti stúdiójává. Ügy hírlik, jövőre kezdi meg adásait az új vidéki adóállomás. Ez kínál alkalmat, hogy fölvillantsuk a rádiózás helyi múltját, fölidézzük azokat a régi törekvéseket, amelyek szegedi rádióadás megteremtésére irányultak. 0 Ismeretes, hogy hazánkban a rendszeres rádióműsor-sugárzás 1925. december l-jén kezdődött. Az első szegedi közvetítésre nem egészen két éven belül, 1927. augusztus 15-én került sor. Ekkor volt az országos dalosverseny, amelynek közös hangversenyét az újszegedi SZAK-pályáról (a Szőregi út és az Odesszai körút sarkán ma is meglevő labdarúgópályáról) közvetítette a rádió. Szeghő Sándor országos karnagy vezényelte az ország minden részéből idesereglett 34 énekkart. Az első közvetítés hatvanadik évfordulója kínálkozik a megvalósult szegedi rádióstúdió megnyitásának alkalmául. E A rádióamatőrök szaporodása tette lehetővé, hogy az 1926-ban megalakult Délmagyarországi Rádió Club bemutatkozzék a város lakosságának. A közben lebontott Zrínyi u. 16. sz. házban nyílt meg 1929. február 9-én a rádióamatőrök kiállítása; eredetileg csak 17-ig, majd a nagy érdeklődésre tekintettel meghosszabbították 21-ig. Ez idő alatt tízezren tekintették meg a huszadik század új csodáit, a rádió adó-vevő készülékeket. Egyidejűleg — nyilván ugyanebből az épületből — a 450 méteres hullámhoszszon, 40—50 kilométer sugarú körben fogható erősségű adást is sugároztak. Az első műsorban a rádióklub elnöke, Kogutowicz Károly, a szegedi egyetem földrajzprofesszora, sürgette, hogy Szegeden legyen az ország első vidéki stúdiója. (Debrecen, Győr, Miskolc, Pécs is versengett érte.) Az adás során 13-án este Hont Ferenc, Hont Ferencné, Nagy György és Bojár Lili „müvészestélyét" közvetítették Tervezték Móra Ferenc és Juhász Gyula szereplését is, de Juhász éppen ekkor betegedett meg, s ettől kezdve hét éven át élete a klinika, szanatórium és a Fodor utcai remeteség közt zajlott... Hangzott el mezőgazdasági előadás is: Somorjai Ferenc és Herke Sándor tartotta. A Délmagyaronszág tudósítása szerint a műsorsugárzás érdeme az elnök Kogutowitzon kívül a titkár Eckhardt Istváné, de főként a kiváló elektrotechnikai szakemberé: Jung Péter felsőipariskolaí tanáré és Irmédi Molnár Lászlóé. Ez utóbbi akkor Kogutowitz tanársegédje volt, később a térképészet kiváló művelője, 1953-tól haláláig, 1971-ig a budapesti tudományegyetem térképtudományi tanszékének vezetője. Kogutowitz, bár jobboldali volt, s főként a második világháború idején mutatta ki foga fehérjét, kétségkívül kezdeményezője volt a rádiós mozgalomnak Szegeden. De jelentős szerep jutott Buday Györgynek is, aki február 15-én Ifjúságunk népnevelési feladatai és az alföldi rádióleadó címmel tartott rádióelőadást. Ó a rádióban elsősorban a tanyavilág kulturális fölemelésének eszközét látta: a szegedi adóállomástól a tanyák elszigetelt népességének összefogását, fölvilágositását várta, és létesítését ezért sürgette. Előadása később megjelent a Szegedi Szemlében, és különnyomatként önálló füzetben is. Bírálta benne a budapesti rádió műsorát, a tudálékos, fönnsőbbséges, így célját tévesztett ismeretterjesztést és zenei selejtet terjesztő szórakoztató zenét, egyoldalú dzsesszt, szalonzenét. Értékes irodalmat, Arany János, Benedek Elek, Móra Ferenc, Móricz Zsigmond, Tamási Áron „népi gyökerű írásmúvészetét" látná szívesen a rádióműsorban. December elején, mint a Délmagyarország 10-i 6záma tudósított, Buday küldöttséget is vezetett Klebelsberg múltja Kunó vallás- és közoktatásügyi miniszterhez — hasztalan. A szegedi rádióadóból akkor nem lett semmi. E A fölszabadulás után a Magyar Kommunista Párt szegedi vezetősége öntevékenyen ismét kezdeményezte a szegedi adóállomás fölállítását. Sebes Tibor, Landesberg György, Gyulai Jenő és — nem utolsósorban, mint elektrotechnikus szakember — Szaniszló Béla érdeme, hogy 1945. augusztus 25-én a Nádor u. 12. sz. házból az éterbe sugározták az első hangokat. A megnyitón itt volt Balázs Béla, aki huszonöt éves emigrációja után éppen ezen a napon érkezett haza szülővárosába. Másnap, vasárnap délután 5 órakor elő is adott a szegedi rádióban. Sajnos, a korabeli tudósításból nem derül ki, miről. De a Délmagyarország sokáig naponta közölte a szegedi stúdió műsorát. Akkoriban a Kossuth rádiót még alig lehetett Szegeden fogni, így különleges miszsziót töltött be a helyi adó. Ugyanez év őszén Ortutay Gyula, a Magyar Rádió akkori igazgatója, Szegeden járva Szász Ferencnek, a Délmagyarország munkatársának kérdésére fölidézte a Buday Györgytől kezdeményezett és a Szegedi Fiatalok Művészeti Kollégiumától ébren tartott törekvést a szegedi adóállomás fölállítására, és e személyes emlékektől is indíttatva ígéretet tett: „Minden igyekezetem az, hogy Szegeden legyen az első vidéki rádióadó." Sajnos, mégsem lett így most sem. Azóta már öt vidéki városban (Győrött, Miskolcon, Nyíregyházán, Pécsett és Szolnokon) létesült önálló stúdió; közben az ifjabb intézménynek, a rádió öccsének, a televíziónak is megszületett a helyi fiókja, de a rádióra csak most kerül sor. Péter László Több étolaj — itthonra és exportra Az idén a tavalyinál 4-5 százalékkal több étolajat állítanak elő a hazai fogyasztók számára a Novényolajipari és Mosószergyártó Vállalatnál. Azt ígérik, hogy ezen a nyáron folyamatos lesz az ellátás a napraforgó étolajból, s repceolajból is legyártják a kereskedelem által igényelt mennyiséget. A növényolajipar hat gyá rának kapacitása jelenleg arra elég, hogy étolajból a megnövekedett hazai szükségleteknek megfelelő menynyiséget előállítsák, napraforgó étolajat nem exportálnak. Külföldre — a többéves gyakorlatnak megfelelően — csak az itthon feleslegesnek bizonyuló, finomítás előtt álló nyers növényi olaj kerül Ml? HOL? MIKOR? 1986. MÁJUS 15. CSÜTÖRTÖK NÉVNAP: ZSÓFIA, SZONJA A Nap kel 5 óra 8 perckor, és nyugszik 20 óra 13 perckor. A Hold kel 9 óra 49 perckor, és nyugszik 1 óra 32 perckor. VIZAl.LAS A Tisza vfzállása Szegednél szerdán plusz 232 cm (apadó). SZAZ ÉVE született Dettre János (1886— 1944) ügyvéd. 1918-ban Szeged kormánybiztos-főispánja, a forradalmak jelentós helyi vezetőle. 1920 és 1925 közt Szabadkán a Bácsmegyei Napló szerkesztője, a vajdasági magyar irodalom szervezője, 1925-től a Délmagyarország publicistája. A topolyai internálótáborban öngyilkosságba menekült. KILENCVENÖT ÉVE született Johann Koplenig (1891 —1988) osztrák' munkás, a nemzetközi kommunista mozgalom ismert alakja Az első világháborúban orosz hadifogságba esett. A nagy októberi szocialista forradalom után a Vörös Hadseregben harcolt. 1920 végén hazatért. Ausztria Kommunista Pártja stájerországi szervezetének lett a titkára. 1924-től 1945-ig az osztrák KP főtitkára. 1928-ban beválasztották a Kommunista Internacionálé Végrehajtó Bizottságába. 1935-ben a Végrehajtó Bizottság elnökségébe. 1934-ben Prágában, 1938-ban a Szovjetunióba emigrált. Hazatérése után 1945-ben tárcanélküli államminiszter volt az ideiglenes kormányban. s 1945-től 1959-ig parlamenti képviselő. 1945-től 1968ig az osztrák testvérpárt központi bizottságának elnöke (haláláig tiszteletbeli elnöke) volt. HETVENÖT ÉVE oltotta ki revolvergolyó Áchim Andrásnak (1871—1911). a híres parasztpolitikusnak, képviselőnek és lapszerkesztőnek, a nagybirtok elleni harc jeles vezetőjének életét. HETVENÖT ÉVES Max Frisch (sz. 1916) svájci német nyelvű regény- és drámairól épitész. Melyen intellektuális. haladó szellemű művei az egész világon ismeretesek, színmüveit mindenütt játsszák. ZENÉS SZÍNHÁZ 7 órakor: Macbeth — Radnóti 1 —2 bérlet. KISSZINHAZ fél R órakor: IV. Henrik — Déryné 2. bérlet. MOZIK Vörös Csillag: délelőtt 10, délután fél 4. háromnegyed 6 és 8 órakor: Fehér törzsfőnök (színes. m. b. amerikai kalandfilm. II. helyár!). Fáklya: háromnegyed 3 órakor: Ivanhoe (színes, m. b. szovjet film) negved 6 és 8 órakor: Fehér törzsfőnök (színes, m. b. amerikai kalandfilm. II. helyár!). Kiskórössy halászcsárda: (videomozi) este 8 órakori Bankrablás vadnyugaton (színes olasz westernfilm). Kiskórössy halászcsárda, kert: este 10 órakor: A Poszeidón katasztrófa (szines amerikai film. II. helyár!). Kertmozi: (Újszeged) este 9 órakor: Vad banda (színes amerikai westernfilm. III. helyár! Csak 18 éven felülieknek!). ÜGYELETES GYÓGYSZERTÁR Klauzál tér 3. szám (13/57-es) Este 8 órától reggel 7-lg. Csak sürgős esetben. BALESETI, SEBÉSZETI ÉS UROLÓGIAI FELVÉTELI ÜGYELET Ma a balesetet szenvedett személyeket a II Kórház (Tolbuhln sgt. 57.) veszi fel, sebészeti felvételi ügyeletet az I. sz. Sebészeti Klinika (Pécsi u. 4.). urológiai felvételi ügyeletet a II. Kórház tart. ÉJSZAKAI ORVOSI ÜGYELET Este 7 órától reggel 7 óráig a felnőtt lakosság részére: Szeged, Hunyadi János sgt. 1. sz. alatt. Telefon: to-ioc. GYERMEKORVOSI ÜGYELET Munkanapokon 13 órától másnap reggel fél 8 óráig, szombaton, vasárnap és munkaszünet) napokon reggel fél 8 órától másnap reggel fél 8 óráig a Lenin krt. 20. sz. alatti körzeti gyermekorvosi rendelőben történik a sürgős esetek orvosi ellátása. GYERMEK FÜL-ORR-GÉGÉSZETI ÜGYELET Minden kedden éa csütörtökön 19 Órától reggel 7 óráig, szombatonként reggel 8 órától déli 12 óráig, a gyermek fül-orr-gégészeti ügyelet az űiszegcdl gyermekkórházban van. (Odesszai krt. 37.). Telefon: 22-655. Egyéb napokon a Fül-orr-gége Klinika tart ügyeletet (Lenin krt. 111.). Telefon: 21-122. FOGORVOSI ÜGYELET Mindennap 22 órától reggel 6 óráig, szombaton reggel 7 órától hétfő reggel 7 óráig: Szeged, Zöld Sándor u. 1—3. Telefon: 14-420. SOS LELKISEGÉLYSZOLGALAT Mindennap este 7-től reggel 7 óráig: Telefon: 11-000. DflF/J BUDAPEST 1. 8.55: Tv-torna — (ism.) 9.00: ITV 9.45: Starsky ós Hutch — amerikai tv-film — (ism.) 10.35: Kaukázus, Grúzia, — riportfilm — (ism.) 11.15: Képújság 15.35: ITV 16.30: Hírek 16.35: Meghökkentő mesék — angol tv-filmsorozat 17.00: Képújság / 17.05: Reklám 17.15: V. Nemzetközi Karmesterverseny összefoglaló az elűdöntö eseményeiről — 1. 17.55: ÜJ Reflektor Magazin 18.55: Reklámfilmverseny 19.05: Tv-torna 19.10: Esti mese 19.20: Reklám 19.30: Híradó 20.00: Reklám 20.05: Kerülj ki élve - kanadai tv-film 21.15: Hfrháttér 22.05: A hét műtárgya 22.10: Betűreklám 22.15: Híradó 3. 22.25: Himnusz BUDAPEST 2. 16.35: Képújság 16.40: Pedagógusok fóruma 17.15: Játsszunk bábszínházat! — 4. — (ism.) 17.50: Telesport 18.15: Jenny — norvég—NSZK tv-film — (ism.) 19.30: Jozef Suk: Esz-dúr szerenád — (ism.) 20.00: Titkos fegyverek — angol rövidfilm 20.50: Régi holland mesterségek — holland rövidfilm — (ism.) 21.00: Híradó 2. 21.20: Reklám 21.30: Jenny — norvég—NSZK tv-film — 2. 22.50: Képújság BELGRÁD 1. 17.00: Híradó magyarul és szerbhorvátul 17.35: Salajko — gyermekműsor 18.15: Az ókori Róma bukása 18.45: Breki és a többiek 19.15: Rajzfilm 19.30: Hiradö 20.00: Panoráma 21.00: Választott pillanat 21.10: Vetélkedő 22.10: Híradó ÚJVIDÉK 17.00: Hiradó magyarul és szerbhorvátul 17.45: Salajko — gyermekműsor 18.15: Dok.-film 19.15: Nagy ínyecmesterek kis titkai 19.20: Rajzfilm 19.30: Híradó magyarul 20.00: Panoráma 21.00: Kiválasztott pillanat 21.10: Kviz 22.10: Híradó szerbhorvátul ESKxl 8.20: 8.30: 9.32: 9.41: 10.05: 10.35: 10.49: 11.35: 12.30: 12.45: 13.00 13.40: 14.10: 14.26: 15.00: 15.30: 16.05: 17.00: 17.23: 19.15 19.59: 20.45: 21.40: 22.20: 22.30: 22.49: 22.59: 0.10: 0.15: 4.20: 8.05: 8.20: 8.50: 9.05 12.10: 12.25: 12.30: 13.05: 14.00: 15.05: 15.10: 15.45: 16.00: 16.15: 17.08: 17.30: 18.30: 19.05: 20.03: 21.05: 22.15 23.20: 0.14 0.15 4 20 KOSSUTH Darvasi István jegyzete Alessandro Scarletti: Amor kertje — egyfelvonásos opera Sebestyén András: Vidámságok fúvószenekarra Nefelejcs Diákfélóra Decsényi János: Kati dalai — európai népdalok gyermekkarra és kamarazenekarra Kocsis Albert (hegedű) és Szabó Csilla (zongora) szonátafelvételeiből A "tulajdonságok nélküli ember — Róbert Musil regénye — 11. Ki nyer ma? A drámain túl, a neheze előtt. .. Zenekari muzsika Kapcsoljuk a győri körzeti stúdiót A magyar széppróza századai — (ism.) Operettfinálék Shakespeare — mindenkinek , IV. Troilus és Cressida Nóták Révkalauz Ezt láttuk a tv-ben is. avagy egy magyar maffia Kamarazene Rádiószínház: Az élet oly rövid — Moldova György hanalátéka Kóréh Endrére emlékezünk Bruckner: III. szimfónia Vállalkozók a tudományban — 5. Tíz perc külpolitika Ettél Sussman operaáriákat énekel Gondolkodás a képességről A dzsessz világa Himnusz Éjfél után ... PETŐFI Nóták A Szabő család — (ism.) Tíz perc külpolitika Napközben — zenés délelőtt XX. századi fúvósindulók Útikalauz üdülőknek Nemzetiségeink zenéjéből Nosztalgiahullám — Bobby Darin Randevú a Jókaiklubban — az Oj Tükör és a Magyar Rádió vendége: Komár László Néhány perc tudomány Operaslágerek — (ism.) Törvénykönyv — (ism.) Népzenei kamarahangverseny Rockhangvcrscnyekről Dzsessz Zöld telefon Slágerlista Operettkedvelőknek A Poptarisznya dalaiból A Magyar Rádió Karinthy Színpada: Mi lenne, ha . . . ? — 1. Népdalok, néptáncok Klasszikus operettekből Éjfél után I