Délmagyarország, 1986. május (76. évfolyam, 102-127. szám)

1986-05-28 / 124. szám

2 Szerda, 1986. május 28. ENSZ-közgyűlés Rendkívüli ülésszak # Washington (MTI» Az afrikai országok válságos gazdasági helyzetéről kezdett tanácskozást az Egyesült Nemzetek Szervezete közgyűlése. A közgyűlés 13.. rendkívüli ülésszakának összehívásáról még az elmúlt évben hoz­tak határozatot, hogy a tagallamok elő­segítsék az afrikai országok súlyos gazda­sági problémáinak megoldását. Afrika országainak nagy többsége még több nehézséggel küzd, mint a fejlődő or­szágok jelentős része. Az afrikai földrészt sújtó szárazság, s a következményeként számos körzetben állandósult éhinség megoldhatatlan gondok elé állított több országot. A cserearányok romlása gyakor­latilag valamennyi afrikai" állam gazda­ságát sújtja: ezek az országok főként nyersanyagtermelök, s termékeik ára a vi­lágpiacon folyamatosan esik. Az afrikai országok így nem rendelkeznek megfelelő anyagi eszközökkel a szükséges fejlesztési programok végrehajtásához. MindenneR összhatása még inkább ronthatja az amúgy is súlyos gazdasági helyzetet. A május 31-ig tartó, rendkívüli üléssza­kon, megfigyelők szerint, nem lehet konk­rét akcióprogram kidolgozására számíta­ni, pedig az afrikai államok ezt szeretnék elérni. A közgyűlés rendkívüli ülésszakán a tagállamok egy része magas szinten kép­viselteti magát. A magyar küldöttségei Horn Gyula külügyminisztériumi államtit­kár vezeti. Horn Gyula május 28-án is­merteti az ülésszakon a magyar álláspon­tot. Az emberi kapcsolótokról Befejeződött a berni tanácskozás £) BERN (MTI) Kedden befejeződött az emberi kapcsolatokkal fog­lalkozó tanácskozás. A tanácskozás mérlege összességében kedvező, a konferencia hasznos tárgya­lási tapasztalatokat adó fó­rumnak bizonyult — állapí­totta meg felszólalásában Demus László, a magyar küldöttség vezetője. A nem­zetközi helyzet feszültségéi közepette is lehetséges, szük­séges az európai együttmű­ködés folyamatának fenntar­tása, fejlesztése és ennek fontos alkotó része az embe­rek, az intézmények, a szer­vezetek közötti kapcsolatok szélesítése — hangoztatta. A berni tanácskozás így meg­erősítette a budapesti kultu­rális fórumon kialakult ked­vező irányzatokat — min­denekelőtt annak felismeré­sét, hogy az emberi jogi és a humanitárius vonatkozá­sokhoz is kapcsolódó együtt­működés kialakítása bonyo­lult és hosszú távú, de szük­séges feladat. A magyar küldöttség — mutatott rá — figyelemre méltónak tartotta a ki- és beutazások szabályozásával, az egyes országok vizumgya­korlatával kapcsolatos esz­mecserét, fontosak voltak az egymás országaiban való tartózkodás feltételeit érintő kérdések, hasznos eszmecse­rére került sor,"a család­egyesítés, a vegyes házassá­gok kérdéseiről, a sport, az ifjúság, az intézmények és szervezetek közötti kapcso­latokról. A magyar gyakor­lat tapasztalatainak bemuta­tása remélhetőleg hozzájá­rult az építő vitához — mu­tatott rá a magyar küldött­ség vezetője, hangsúlyozva: a fenti tanulságok eredmé­nyessé teszik a berni tanács­kozást, írásos dokumentum elfogadása nélkül is. Új lendülettel A korábbi, szinte re­. ménytelennek tűnő helyzet után némileg ja­vulni látszik a megegye­zés perspektívája Közép­Amerikában. Az érintett országok államfői csúcs­találkozójuk végén végül is aláírták az esquipulasi nyilatkozatot, s ezzel de facto elismerték, hogy megteremthető az egyet­értésnek az a minimális szinlje, amely a válság békés rendezéséhez szük­séges. Várható, hogy új lendülettel folytalja mun­káját a Conladora-csoport is, s röviddel a csúcsta­lálkozó után, máris meg­született az első konkrét javaslat. Dániel Ortega nicara­guai elnök ezúttal konk­rét leszerelési indítványt terjesztett a közép-ameri­kai országok elé. A doku­mentum, amelyet az es­quipulasi konferencián adtak át az érintett -poli­tikusoknak, tartalmazza azt a listát, amelyre Ma­nugua állásfoglalása sze­rint ki kellene terjeszteni a fegyverzetkorlátozási tárgyalásokat. Ortega saj­tóértekezleten ismertette a javaslatot. Részletesen felsorolta a repülőgépek és nehézfegyverek azon típusait, amelyekre meny­nyiségi korlátozást kelle­ne bevezetni, s azokat á támaszpontokat, repülő­tereket, amelyekről szin­tén tárgyalni kellene. Rár a nicaraguai vezető előre­bocsátotta, hogy nem le­het szó a több oldalról fenyegetett hazájának tel­jes lefegyverzéséről, fi­gyelemre méltó részlet, hogy éppen a „militarizá­lódással" vádolt Nicara­gua állt elő ilyen jellegű javaslattal. Az természetesen Es­quipulas előtt is világos volt, hogy a térség álla­mai még az optimális jó­szándék feltételezése ese­tén sem köthetnek meg­állapodást Washington beleegyezése nélkül. Most, a konferencia után, a frissen bejelentett nicara­guai javaslat fényében még inkább nyilvánvaló kitől is függ valójában a közép-amerikai rendezés ügye. Az Egyesült Álla­mok kormánya mindeköz­ben folytatja korábbi po­litikáját: aktivan támo­gatja a kontrák katonai akcióit, szidalmazza a sandinista rendszert, ál­landóan nyomás alatt tartja gazdaságilag és po­litikailag kiszolgáltatott szövetségeseit, nehogy kompromisszumos megál­lapodás születhessen a Fe­hér Ház érdekeit sértve. A z új lendület esélyt " jelent Közép-Ameri­ka számára. De csakis ab­ban az esetbon, ha végre Washingtonban is számba veszik a realitásokat, és valóban kívánják a prob­lémák békés, igazságos és tartós rendezését. Horváth Gábor Kohl fogadta Havasi Ferencet 0< Bonn (MTI) Helmut Kohl nyugatnémet kancellár kedden bonni hi­vatalában fogadta Havasi Ferencet, az MSZMP Politi­kai Bizottságának tagiat, a Kozpontj Bizottság titkárát. Az őszinte és szívélyes légkörű megbeszélésen a fe­lek kölcsönösen tájékoztat­ták egymást országuk hely­zetéről, s megvitatták az NSZK és Magyarorszag kap­csolatait, beleértve a.gazda­sági együttműködés kérdése­it. Megállapították, hogy a politikai, gazdasági, kul­turális és egyéb államközi kapcsolatok minden terüle­ten jók, és kiegyensúlyozot­tan fejlődnek. A nemzetközi politika időszerű kérdéseinek meg­tárgyalásakor szorgalmazták a kelet—nyugati kapcsolatok elmélyítését. Szintén egyetértettek ab­ban, hogy a kis és közepes országok is cselekvően hoz­zájárulhatnak a nemzetközi kérdések megoldásához, az enyhülési folyamat erősítésé­hez. Havasi Ferenc a baden­württembergi tartományi miniszterelnök meghívására tartózkodik a Német Szö­vetségi Köztársaságban. Dzsallud Moszkvában © Moszkva (MTI) A moszkvai Kremlben kedden szovjet—líbiai tár­gyalások folytak Nyikolaj Rizskov. az SZKP KB PB tagja, miniszterelnök és Ab­desszalam Dzsallud, a líbiai forradalmi vezetőség tagja között. Szabó Tibor—Zallár Andor 77 Egy alkotó élet fénykora 77 S. A középiskoláról Szent-Györgyi, a 37 éves professzor nem ijedt meg az első hazai fenyegetésektől. Vette magának a bátorságot, hogy más alkalmakkor is be­széljen a magyar oktatási rendszer gyengeségéről. A Hóman-féle, kontraszelekciót szolgáló középiskolai reform­tervezettel élesen szembehe­lyezkedik. Az 1934. január 26-i orvoskari ülésen beje­lenti, hogy tudomása sze­rint a VKM a középiskolai tanügyi reformokkal kap­csolatban az egyetemi fel­vételt bizonyos rendfokozatú érettségi bizonyítványhoz kí­vánja kötni. „Amig a közép­iskola jelen szellemében nem annyira a hallgató egyé­ni szellemi és jellembeli kvalitásait ítéli és fejleszti, hanem az adathalmazok megoldását és a mnemotech­nikát tartja legfőbb tárgy­nak, és ameddig a középis­kola s az élet, illetve az egyetem eszményei nem es­nek össze, addig az ilyen intézkedést nem tartja kívá­natosnak". Nézeteit számos írásában, előadásában hangzotatta. Kü­lönösen rektorsága idején, rektori székfoglalójában, a sajtónak tett nyilatkozatai­ban. Ekkor már óvakodik attól, hogy a részben vét­len pedagógusok érzékeny­ségét bántsa, annál határo­zottabban bírálja magát az oktatási rendszert, annak irányítóit, a feletteseit. Alap­elve, hogy az iskolának célja nem elvont pedagógiai esz­mék szolgálata, hanem hasz­nos. boldog, egészséges hon­polgárok nevelése. A szaktu­dás elsajátítása nem elég­séges, mert jellembeli. er­kölcsi, értelmi és testi tu­lajdonságok bizonyos sora nélkül a szaktudás magá­ban értéktelen, sokszor meg egyenesen ártalmas. A középiskolából ki­kerülő 18 éves fiatalember látszólag már fáradt, fásult, a 25 éves pedig, az életbe lép, már csak valami nyug­díjas állásról ábrándozik, ahol semmiféle felelősség nem súlyosodik a vállaira. Itt a nevelésben, az okta­tásban, a tanításban kell va­lami alapvető hibának len­nie ... Nagy tömeg felesle­ges és üres tudás ballasztjá­val kerülnek a mi fiaink az egyetemre. Ezzel nem a kö­zépiskolai tanárt támadom, az nekem kollégám és test­vérem. Meg kell azonban mondanom, hogy a mai ok­tatási rendszer az oka ezek­nek a súlyos következmé­nyeknek, az a rendszer, amely minden nemzeti tu­lajdonainkkal teljesen ellen­tétes, és az élet és szellemi higiénia minden elemi köve­telményével szemben áll. Sok közöny kellett hozzá, hogy a Bach-korszak óta lassan kialakuló hibás rend­szer ide juttatta a legfonto­sabb nemzeti problémát, gyermekeink nevelését. Az egyetem sem mentes a kö­zépiskola hibáitól." Az iskolával kapcsolatos nézeteinek összegezését ké­sőbb, az Országos Közneve­lési Tanács elnökeként fejti ki: ,,A négy tényező közül a gyermek a legfontosabb. Ez ellentétben áll a ma­gyar oktatásügynek háború előtti elképzelésével, amely — legalább az én diákko­romban — a tananyagot he­lyezte előtérbe, féltő gond­dal őrködvén afelett, hogy abból véletlenül ki ne ma­radjon valami történelmi év­szám vagy valami ritka la­tin conjugálási forma. Ez a rendszer oly lehetetlen volt, hogy szinte el sem tudjuk képzelni, hogy ne lett vol­na valami belső inditóoka. Zeneművészek társaságában. KOMSZOMOL­KÜLDÖTTSÉG LÁTOGATÁSA Németh .Károly, az MSZMP főtitkárhelyettese kedden fo­gadta az Óssz-Szövetségi Le­nini Kommunista Ifjúsági Szövetség hazánkban tartóz­kodó delegációját, amelyei Viktor Misin, a Lenini Kom­szomo! Központi Bizottságá­nak első titkára vezet. A megbeszélésen részt vett Há­mori Csaba, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, a KISZ KB első titká­ra. AZ EURÓPAI BIZTONSÁG KÉRDÉSEIRŐL Az Európai Biztonság és Együttműködés Nemzetközi Bizottságának ülésére Brüsz­szelbe utazott kedden a Ma­gyar Nemzeti Bizottság kül­döttsége. A csütörtökön kez­dődő háromnapos tanácsko­záson megvitatják az euró­pai biztonság időszerű kér­déseit a legújabb szovjet le­szerelési javaslatok fényé­ben. Az eszmecserén vár­hatóan szó lesz a kelet— nyugati gazdasági együtt­működésről és az európai együttműködési mozgalom idei feladatairól. MAGYAR DELEGÁCIÓ MONGÓLIÁBAN Megérkezett kedden Ulán­bátorba a Magyar Szocialis­ta Munkáspárt küldöttsége, amely szerdától részt, vesz a Mongol Nepi Forradalmi Párt XIX. kongresszusának munkájában. A delegációt Szabó István, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja vezeti. ROMÁNIÁBA UTAZOTT A HNF KÜLDÖTTSÉGE A Román Szocialista De­mokrácia és Egység Front meghívására kedden Ri­bánszki Róbert titkár vezeté­sével Bukarestbe utazott a Hazafias Népfront Országos Tanácsának küldöttsége. NEMZETKÖZI IDEOLÓGIAI TANÁCSKOZÁS Nemzetközi ideológiai ta­nácskozás kezdődött kedden az MHSZ rendezésében a Heves megyei Noszvajon. A négynapos eseményre ha­zánkba érkeztek a bolgár, a csehszlovák, a kubai, a Ko­reai NDK, a lengyel, az NDK, a mongol, a román, a szovjet és a vietnami testvérszervezetek ideológiai vezetői. Az ülésen — ame­lyen részt vett és felszólalt Lakatos Ernő. az MSZMP KB osztályvezetője — meg­vitatták azokat a tennivaló­kat, amelyek a fiatal nem­zedékek eszmei, politikai és ideológiai nevelésével össze­függésben a szövetségekre hárulnak. AZ AFRIKAI ÉHEZŐK MEGSEGÍTÉSÉRE Az afrikai éhezők megsegí­tésére kiadott sorsjegyek nú­zását kedden tartották a Sportfogadási és Lottó Igaz­gatóság székházában — álla­mi közjegyző és az afrikai éhezők megsegítésére alakult szervezőbizottság tagjainak jelenlétében. A 330 nyere­mény hivatalos jegyzékét a Magyar Nemzet, és a Magyar Hirlap május 2U-i száma köz­li Én magam úgy hiszem, hogy minden társadalom, habár öntudatlanul is, de kiterme­li azt az oktatási rendszert, amely a neki szükséges em­bertípust szállítja. A múlt rezsimnek kritikátlan tömeg­emberre volt szüksége, akit saját érdekei ellen lehetett bármikor az uralkodó egyé­nek vagy rétegek erdekében felhasználni. Mi ezzel szem­ben olyan embert akarunk, aki önállóan tud cselekedni, érezni és gondolkodni. Be­vezetjük az emberi tudás elemeibe, a nagy szellemi és művészeti alkotások isme­retébe; nem azért, hogyem­lékezőtehetségét túlterhelve agyonnyomjuk egyéniségét, hanem, hogy megtóltsük lel­két és Szellemét mindazzal a széppel és naggyal, amit az ember eddig alkotott. Meg­tanítjuk a gyermeket, hogy az életben maga tudjon el­igazodni, az adatokat gyűj­teni és mérlegelni, ahelyett, hogy minden tekintélyi ér­vet kritika nélkül fogadna el. A dolog lényegéből folyik, hogy ezen céljaink elérésé­ben a gyermek lelki adott­ságaihoz igazodunk. A gyer­mek vidám, játékos, nem szereti a száraz tényeket, de élvezi a problémákat és az új, érdekes megismeréseket. Szóval: olyan demokráciát akarunk teremleni. amely­ben már a tízéves kisgyer­meknek is megvannak a ma­ga különös adottságaiból kö­vetkező jogai. A magyar gyermek a ma­gyar jövő. A jövő, magyar társadalma itt, az iskolában alakul ki. szükséges tehát, hogy a gyermek az iskolá­ban szívja magába a társa­dalmi viszonyok lényegét — ez pedig nem más. mint a méltányosság és a kölcsö­nösség. De az iskolában kell megismernie a gyermeknek nemcsak a kis emberi kö­zösség lényegét, hanem ott kell magába szívnia a tá­gabb emberi közösség eszmé­it is. Áttérve most a tankönyv­re, a Tanács egyik igye­kezete, hogy a gyermeket és a tankönyvet kivonja a ka­pitalista, üzleti spekuláció ügyköréből, és megteremtse nemcsak a jó, hanem az ol­csó tankönyvet is... meg kell tanítani a gyermeket a megismerés, a tudás élve­zetére. Csak azt a munkát végezzük jól, amelyet sze­retettel. kedvvel, játszva végzünk. Azzal a babonával is szakitanunk kell. hogy a gyermek nem tekinthet be a tudomány legmodernebb eredményeibe, és csupán az emberi tudás primitív, ma­gukban értelmetlen töredé­kei valók neki. A tankönyv­nek a tudomány legmaga­sabb szintjét kell adnia a gyermeki lélekhez szabott alakban, és meg kell tani­tani a gyermeket a tudo­mány, elsősorban a termé­szettudomány lényegére, an­nak tárgyilagos. mindent mérlegelő gondolkodásmód­jára. Nem az adat a fontos, hanem az út, melyen a tu­domány oda eljutott... Magáról az iskoláról is sokat tárgyalhatnánk, de itt most csak a legfőbb néző­pontra szeretnék rámutatni: az iskola a demokrácia esz­méit, a társadalmi és em­beri együttérzést, az emberi együttélés egyszerű alaptör­vényeit. köztársaságunk sze­retetét és tiszteletét ne csak betűben és írásban tanítsa, hanem bensőséges iskolai együttélésben is igyekezzék beleírni a gyermekek lelké­be, és ebben valósággá, átélt életté fejleszteni" (Folytatjuk)

Next

/
Oldalképek
Tartalom