Délmagyarország, 1986. április (76. évfolyam, 76-101. szám)

1986-04-03 / 78. szám

Csütörtök, 1986. április 3. 3 Ünnepségek, kitüntetések, elismerések Átadták az idei művészeti díjakat Hazánk felszabadulásának 41 évfordulója alkalmából szerdán, a Parlament vadásztermében átadták az idei Kiváló és Érdemes Művész kitüntetéseket. Az eseményen megjelent Lázár György, a Minisztertanács elnöke, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja; Pál Lénárd, a központi bizottság titkára; Csehák Judit, a Minisztertanács »elnökhelyettese. Köpeczi Béla művelődési miniszter ünnepi beszédében emlékeztetett: felszabadulásunk évfordulóján immár hagyomány, hogy a Magyar Népköztársaság kormánya elismerését fejezi ki azoknak, akik hosszú időn keresztül kimagasló teljesítményt nyújtottak a művészetek különböző ágaiban. A miniszter ezután átadta a kitüntetéseket. Művészeti díjasaink r Érdemes művész: Király Levente A Magyar Népköztársaság Kiváló Művésze Almási Éva, a Madách Színház Jászai Mari-díjas színművésze, a Magyar Népköztársaság Érdemes Művésze, Bcrcs Ferenc népdalénekes, az Országos Filharmónia Liszt Ferenc-díjas és SZOT-díjas szólistája, a Magyar Népköztársaság Érdemes Művésze, Csányi Árpád, a Nemzeti Színház Jászai Mari-díjas díszlettervezője, a Magyar Népköztársaság Érdemes Művésze, Dömölky János, a Magyar Televízió Balázs Béla-díjas filmrendezője, a Magyar Népköztársaság Érdemes Művésze, Gáti József színművész, a Színház és Filmművészeti Főiskola nyugalmazott egyetemi tanára, a Magyar Népköztársaság Érdemes Művésze, Illés Gyula Munkácsy Mihály-dijas szobrászművész, a Magyar Népköztársaság Érdemes Művésze, Hass János Munkácsy Mihály-dijas grafikusművész, a Magyar Népköztársaság Érdemes Művésze, Kcvoházi Gábor, a Magyar Állami Operaház Nizsinszki-díjas és Liszt Ferenc-dijas magántáncosa, a Magyar Népköztársaság Érdemes Művésze, Petress Zsuzsa, a Fővárosi Operett Színház Jászai Mari-díjas színművésze, a Magyar Népköztársaság Érdemes Művésze, Redő Ferenc SZOT-díjas festőművész, a Magyar Népköztársaság Érdemes Művésze, Székely Gábor, a Katona József Színház Jászai Maridijas igazgató-rendezője, a Magyar Népköztársaság Érdemes Művésze, Szokolay Sándor Kossuthdíjas, Erkel Ferenc-díjas zeneszerző, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola egyetemi tanára, a Magyar Népköztársaság Érdemes Művésze. Á Magyar Népköztársaság Érdemes Művésze Blaskó Péter, a Miskolci Nemzeti Színház Jászai Mari-díjas színművésze, Csala Zsuzsa, a Vidám Színpad Jászai Mari-díjas színművésze, Cserhalmi György, a Katona József Színház Balázs Béla-díjas színművésze, Czigány Tamás, a Magyar Filmgyártó Vállalat Balázs Béla-díjas filmrendezője, Dccsényi János, Erkel Ferenc-díjas zeneszerző, a Magyar Rádió osztályvezetője, Demján Éva Jászai Maridíjas előadóművész, Drahota Andrea, a Thália Színház Jászai Mari-díjas színművésze. Fehér György, a Magyar Televízió Balázs Béla-díjas filmrendezője, Gyurkó Henrik, az Állami Bábszínház Jászai Maridíjas bábművésze, Hegedűs István, Munkácsy Mihály-díjas karikaturista. Horkai János, a Nemzeti Színház Jászai Mari-díjas színművésze, Horváth Zoltán, a Fővárosi Operett Színház Erkel Ferenc-díjas művészeti vezetője, Iglódi István, a József Attila Színház Jászai Mari-díjas főrendezője, Janzer Frigyes Munkácsy Mihály-díjas szobrászművész, Jordán Tamás, a Kaposvári Csiky Gergely Színház Jászai Mari-díjas színművésze, Kaló Flórián, a József Attila Színház Jászai Maridíjas színművésze. Kaszás Ildikó táncművész, a Magyar Állami Operaház balettmestere, Király Levente, a Szegedi Nemzeti Színház Jászai Mari-díjas és Juhász Gyuladíjas színművésze, Kocsis Sándor, a Magyar Televízió Balázs Béla-díjas operatőre. Kő Pál Munkácsy Mihálydíjas szobrászművész. Lőcsei Jenő, a Magyar Állami Operaház Liszt Fe renc-díjas magántáncosa, Lugossy László, a Magyar Filmgyártó Vállalat Balázs Béla-díjas filmrendezője, Matuz István Liszt Ferenc-dijas fuvolaművész, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola Debreceni Tagozata főiskolai docense, Onczay Csaba Liszt Ferenc-díjas csellóművész, az Országos Filharmónia szólistája, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola egyetemi docense, Pákozdi János, a Népszín ház Jászai Mari-díjas színművésze, Pásztor Gábor Munkácsy Mihály-díjas képgrafikus, a Képző- és Iparművészeti Szakközépiskola tanára, Pege Aladár Liszt Fe renc-díjas gordonkaművész, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola egyetemi adjunktusa, Polgár László, a Magyar Áilami Ooeraház Liszt Ferenc-díjas magánénekese, Révész László, a Vándor Sándor Kórus SZOT-díjas és Liszt Ferenc-díjas vezető karnagya, a Magyar Rádió osztályvezető-helyettese, Richly Zsolt, a Pannónia Filmstúdió Balázs Béla-díjas rajzfilmrendezője, Simon Albert karmester, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola egyetemi docense, Szegedi Erika, a Vígszínház Jászai Mari-díjas színművésze, Szcmcthy Imro Munkácsy Mihály-díjas képgrafikus. Szenes Zsuzsa Munkácsy Mihály-díjas iparművész, Tóth István Balázs Béladíjas és SZOT-díjas fotóművész, WUrtz Adám Munkácsy Mihály-díjas grafikusművész, Zolnay Pál. a Magyar Filmgyártó Vállalat BalázsBéla-díjas filmrendezője. Amióta kackiás bajusszal megtűzött szakállat hord, alig ismerni rá- Pedig ez is a játékért van: Falstaff miatt növesztett új burát magának Shakespeare IV. Henrikjéhez a Kisszínházban. A szegedi prózatársulat mókamesterének kisujjában a szakma, kivételes játékintelligenciájához, tehetségéhez jószerével csak hűsége mérhető. Hűsége a pályához, a város színházához. 195!)-ben végzett a főiskolán, azóta él és dolgozik itt, több mint negyedszázada tehát, kitérők, megszakítások nélkül. Amit értékélni csak az tud igazán, kinek van néminemű fogalma e nehéz mesterség, szakma, művészet látható és láthatatlan labirintusairól. Azon kevesekhez tartozik, akik mellett generációk egész sora fluktuált a szegedi színházban. Még a nagytekintélyű Kiss Ferenc oldalán mutatkozott be a Zalameai bíróban, hogy aztán megjárja a szerepek jószerivel teljes műfaji és nagyságrendbeli skáláját. Az Érdekházasságban Békés András úgy megtáncoltatta, hogy sokáig ki sem tudott evickélni a könynyebb fajsúlyú vígjátékokból, zenés darabokból. Egy időre még az operett koronázatlan táncoskomlkusi rangjára is „fölemelkedett", mert sznobok hiába mosolyognak ezen, a közönségnek szüksége van rá, sokan ma is erre mennek a színházba. Az áldott emlékezetű Komor István volt az első főrendezője, akinél az Éjjeli menedékhelyben meg az Egmontban is játszott, aztán Szendrő Józseffel, Bozóky Istvánnal, Bor Józseffel, Léner Péterrel, Giricz Mátyással, Sándor Jánossal, Lendvay Ferenccel, Ruszt Józseffel az emlékezetes figurák egész arzenálja — kis szegedi színháztörténet. Beaumarchais Figarója, a Rómeó és Júlia Mercutiója, a Negyven gazfickó Vakarcsa, a Cseresznyéskert Firsze. Kean, vagy a legfrissebb Falstaff oly kiemelkedő stációi ennek a pályának, ahonnan nem hiányozhat a Viktória, a Csárdáskirálynő, a Cirkuszhercegnö sem. Az eltelt negyedszázad során kétszer is ráijesztett híveire. Betegsége kivonta a forgalomból, szerencsére nem lett úrrá rajta. Szerencsére, hisz a szegedi prózának égetően nagy szüksége van rá, aki szerepet sohasem kért, és sohasem adott viszsza, s akinek a legkisebb karakterfigura éppúgy szívügye, mint a nagyfor mátumú címszerep. Vérbeli ail round színész, a társulat legfrisebb Érdemes művésze. József Attila-díjas: Tóth Béla Díjak művészeknek Jászai Mari-díjasok: Eperjes Károly, a Katona József Színház színművésze, Gallai Judit, a Fővárosi Operett Színház magánénekese, Gáspár Sándor, a Katona József Színház színművésze, Gáti Oszkár, a Madách Színház színművésze, Hernádi Judit, a Vígszínház színművésze, Kós Lajos, a Pécsi Nemzeti Színház—Bóbita Bábszínház művészeti vezetője, Kubik Anna, a Nemzeti Színház színművésze. Lázár Katalin, a Kaposvári Csiky Gergely Színház színművésze, Ü. Szabó István, a Debreceni Csokonai Színház színművésze, Reviczky Gábor, a Vígszínház színművésze, Sallai Mihály, a Maciva artistája, Sunyovszky Szilvia, a Madách Színház színművésze, Straub Dezső, a Vidám Színpad színművésze, Szakács Gyöngyvér, a Miskolci Nemzeti Színház jelmeztervezője, Szersén Gyula, a Nemzeti Színház színművésze, Tiboldi Mária, a Fővárosi Operett Színház színművésze József Attila-dijasok: Bella István író, dr. Bécsy Tamás kritikus, az ELTE BTK egyetemi tanára, Bodor Adám író, Esterházy Péter író, Karig Sára műfordító, az Európa Könyvkiadó szerkesztője, Tarján Tamás kritikus, irodalomtörténész, az ELTE BTK adjunktusa, Tóth Béla író, a Somogyi Könyvtár igazgatója, Vathy Zsuzsa író, Liszt Fcrcnc-díjasok: A Budapesti Rézfúvós Együttes. Tagjai: Farkas István, Magyari Imre, Palotai István, Petz Pál, Szabó László, Berkes Kálmán, klarinétművész, a Magyar Állami Operaház zenekari művésze, Drahos Béla, fuvolaművész, a Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekarának tagja, Kovács Kati előadóművész. Ladányi Andrea, a Győri Balett magántáncosa Szent helyi Miklós hegedűművész, az Országos Filharmónia szólistája, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola egyetemi adjunktusa. Erkel Ferenc-dijasok: Csemiczky Miklós zeneszerző, a Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskola tanára, Erkel Tibor zenei rendező, a Magyar Rádió Zenei Főosztálya vezetője, Földes Imre zeneesztéta, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola egyetemi docense, Ruitner Sándor zenei szerkesztő, a Magyar Televízió főmunkatársa, Várkonyi Mátyás zeneszerző, a Rock Színház mb. igazgatója. Balázs Béla-díjasok: Böszörményi Géza, a Mafilm filmrendezője, Drégelyné Witz Éva, a Magyar Televízió díszlettervezője, Földessy Margit, a Pannónia Filmstúdió filmszínésze, Kardos Sándor, a Mafilm operatőre, Létay Vera, a Filmvilág főszerkesztője, Markovics Ferenc, a Mafilm állófotósa, Rák József, a Mafilm operatőre, Róna Péter, a Mafilm filmrendezője, Szabó Attila, a Magyar Televízió rendezője. Szabó Szabolcs, a Pannónia Filmstúdió ( rajzfilmrendezője, Szeredds' András, a Pannónia Filmstúdió szinkrondramaturgja, Szomjas György, a Mafilm filmrendezője. Munkácsy Mihály-dijasok: Cziráki Lajos festőművész, Györfi Sándor szobrászművész, Hideg Györgyné Tankó Judit iparművész, a Hungarotex ruházati formatervezője, Janáky Viktor keramikus, Kovalovszky Márta, a Fejér Megyei Múzeumok Igazgatósága művészettörténésze, Lelkes Péter ipari formatervező, Móré Miklós restaurátor, Nádler István festőművész, Széchenyi Lenke, az Iparművészeti Vállalat textiltervező iparművésze, Takács Erzsébet szobrászművész, Váli Dezső festőművész Dombiratoson született 1924. december 21-én. Nagyi utat tett meg a Somogyi. Könyvtár igazgatói székéig: asztalosból — tanult és ér-i deklődő asztalosból — lett kollégiumigazgató, majd tudományos munkatárs Közel harminc éve kötődik a könyvtárhoz, nagy szerepei volt az űj épület, az „ék-' szerdoboz" munkába állásában. Élete legalább háromembernvi: az igazgató szívesen végez asztalosmunkát,; titkára az írószövetség helyi' csoportjának és természetesen ír is. Ízes, fordulatos beszédmódját a betűk is vissza tudják adni — ezi nem kevés. Művei, mint az Atya, fiú, szentlélek (1962), a Mi, janicsárok (1969), az Álarcban (1976), a Gyaluvonások (1978), a Móra Ferenc betűösvényein (1979) vagy a Legeltetés a három sárkány pusztáján című mesegyűjteménye mind-mind az alkotó ember szemszögéből látott; megélt világot ábrázolják. Aj Tiszatáj című folyóiratban jelenik meg folytatásokban a Tiszajárás című műve- soha ennyi újat és színeset nem írtak még egy folyó „ürü-i gyén". 1965-ben Szocialista Kultúráért Érdemérmet, 1970-ben József Attila-díjat, 1976-ban Juhász Gyula-díjat, 1978-ban Szabó Ervin-díjat, 1980-ban pedig SZOT-díjat kapott. Kedves hasonlattal hárítja el a dicséretet mindig a maH dár a fán nem tudja, szép-e a dala, az csak fütyül. Ez a dolga. Csinálja, mert errq született. Még sokáig. A megyei tanács alkotói díjasai Az alkotói díjasok balról jobbra: Szűcs István. Kardos Imre, Tasnádi Gábor. Szalay Ferenc és István József A megye társadalmi, gazdasági, és kulturális életében kimagasló szakmai hivatásbeli eredmények elismeréseként a meRyei tanács minden évben Alkotó Díjakat ítél oda. Felszabadulásunk ünnepe alkalmából ebben a kitüntetésben részesült a meliorációs brigád, amelynek tagjai: Kardos Imre, az Ativizig főmérnöke, Szűcs István, az Agrober főmérnöke, és Tasnádi Gábor a megyei tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztály főmunkatársa Ez a kollektíva, a meliorációban országosan is kiemelkedő eredményt ért el az elmúlt öt esztendőben., A talajjavításból az Ativizig, az Agrober, a mezőgazdasá gi és élelmezésügyi osztály vállalta a feladatok nagyobb részét. A hatékony munka eredményeként a VI. ötéves tervidőszakban 30 ezer hektár komplett meliorációja; valósult meg szűkebb pátriánkban. A kollektíva magas szakmai munkájának színvonalát jelzi, hogy a legkorszerűbb vízrendezés és talajcsövezés területe az ország más megyéihez képest vidékünkön a legnagyobb arányú. A talajjavítást a fel-j sőbb szervek több alkalommal elismerték és a hasonló adottságú megyék számára követendő példaként állították. Alkotói Díjat kapott István József, a hódmezővásárhelyi Fémtechnikai Vállalat igazgatója, aki 1939 óta irá nyitja az üzemet. Vezetése alatt a korábban vegyes profilú gazdálkodó egység, elismert szakmai gárdával rendelkező, korszerű technikával és technológiával mükö-1 dő tanácsi középvállalattá fejlődött. Több termék gyártásában — mint például ipari lengőajtó, SCAN DOR kapu — országosan egyedülállóak. önálló háttéripart teremtettek, évről évre nőtt a dolgozók keresete, sikeresen megvalósították az anyagi ösztönzést és az elműlt öt év alatt háromszor nyerték el a Kiváló Vállalat címet. Szalay Ferenc festőművész munkássága kapcsolódik a nagy elődök, az alföldi realisták etikai magatartásához. Művészetének alapja a tájszeretet, a humánum és a realista látás, — megjelenítési mód. A magyar társadalom tudatbeli változása, a mezőgazdaság szocialista átszervezése az ő művészetében jelenik meg a legszélesebb (vűen. Ezt példázzák a Tsz-szervezés, a Tsz-elnökség, a Közgyűlés című munkái. Az utóbbi, a hatvanas évek társadalmi átalakulásának legjelentősebb képzőművészeti alkotása, A magyar sorskérdések közül még uzl 1848 problémái is foglalkoz tatták. Müveire a közérthetőség és a nagy mesterségbeli tudás a jellemző. Korábban munkásságát Munkáesy-díjjal. Tornyai plakettel és SZOT-dijjal ismerték el s