Délmagyarország, 1986. április (76. évfolyam, 76-101. szám)

1986-04-30 / 101. szám

Szerda, 1986. április 30. Köjál-iölmérés - nehézségekkel Nemes s főként hasznos szándék vezette az Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézetet, amikor elhatározta, óriási munkával fölméri a magyar lakosság táplálkozási szokásait. Amint arról nemrégiben hírt adtunk, megyénkben is megkezdte a vizsgálatokat a Köjál. Több mint 20 szakember áll „csatasorban", hogy 2 hónapon át a hét három napján fogadja a meghatározott időre behívott szegedi lakosokat. Az első tapasztalatok szerint, a naponta várt 25 emberből általában csupán 7-10 tett eleget az invitálásnak, a szakemberek nagy bánatára. Egyelőre nem tudni, hogy a munkahelyek — olykor egyébként érthető — vasszigora vagy az egyéni ódzkodás akadályozza a munkát, amelynek egyébként majdan — bízunk benne — az egész népesség látja hasznát. Szándékosan írom ezt a szót, hiszen okos, tudatosan irányított tömegélelmezés is várható a reprezentatív felmérés nyomán születendő intézkedésektől. És létezik-e nagyobb haszon, mint az egészség megőrzése? Enélkül sem egyéni, sem országos boldogulásról nem álmodhatunk. , {Szóval: egyetlen órányi „áldozat" ezért nem is olyan sok. Különösen nem, ha belegondolunk: ez a mindenre kiterjedő fölmérés fölér "égy alapos kivizsgálással: ki-ki hű képet kap saját egészségi állapotáról is. A Köjál tehát — a 'cél érdekében — számít a szegediek megértő együttműködésére. Ch. A. Lelki karbantartás Jó lenne mindig harmóniában élni önmagunkkal. Rendezni tudrti belső dolgainkat, addig amíg a sok — aprónak tűnő — megemésztetlen lelki konfliktus nem rakódik oly magasra bennünk, hogy megroppanjunk a súlya alatt. Mentálhigiéné ma még oly kevéssé ismert szó. Azokban az esetekben érvényes szakkifejezés, amikor a lelki elváltozások az emberi együttélés konfliktusaiból származnak. Sokan úgy vélik, vállalja az egészségügy magára lelki bajaik orvoslását (is), holott a lelki betegségek megelőzése lenne a fontos, de ez a pervenció sem kérhető számon azon az egészségügyi rendszeren, amely jószerével még a pszichés betegségek gyógyítására sincs kellőképpen felkészülve. No de, ha rtem az orvosok, akkor ki vállalhatja fel a lelki problémák megelőzésének gondját, baját? A legkézenfekvőbb választ e kérdésre egy jónevű pszichiáter adta meg, amikor is egyszer azt hangsúlyozta: „Ahhoz, hogy az emberek ne váljanak neurotikussá, az egymás közötti kapcsolatok minőségén kellene változtatnunk." Persze ahhoz, hogy békében éljünk a másikkal, mindenekelőtt önmagunkkal kell harmóniában élnünk. Az ehhez szükséges lelki karbantartást viszont meg kell és gieg lehet tanulni. Itt és most úgy tűnik, a közművelődés néhány szakMentálhigiénés programok embere vállalkozott a lelki egészségkultúra elméleti és gyakorlati ismereteinek terjesztésére, „tanítására" abban a hitben, hogy majdan egyszer a művelődési intézmények stabil bázisai legyenek egy — nagyon hiányzó — mentálhigiénés rendszernek. A Népművelési Intézet immáron évek óta foglalkozik a közművelődésben dolgozók ilyen irányú szakmai felkészítésével. Szűkebb pátriánkban sajnos úgy tűnik, meglehetősen nagy ellenállásba ütközik minden olyan próbálkozás, amely az egészségügy keretein kívül szeretne tenni valamit az itt és most emberének lelki egészségéért. Példa rá, hogy amíg az ország több nagyvárosában már igen jól működő mentálhigiénés hálózatok szerveződtek — a közművelődési intézmények bevonásával —, addig nálunk egymástól elszigetelt, erőtlen próbálkozások vannak. A Csongrád Megyei Tanács művelődési központjában — Z.omboriné Botás Mária irányításával — az utóbbi évben viszont a lelki egészségvédelmet szolgáló komplex programsorozat terve született meg. Ezek között szerepel — a közművelődésben egyelőre kísérleti jellegű —, Kiállítási napló Pierot a kertben A kert csodálatos. Álmaink világa. Változatos zöldjében különös figurák élnek. Mutatványosok ütik fel sátrukat a napsütötte tisztásokon, léghajók lebegnek a derengő égen, simán gördül a pázsiton a bicikli nyolcszögletű kereke, szárnyakat kaphatnak a repülni vágyók, gépesített rovarok nyergében cserkészhető be a táj, muzsikusok, légtornászok, állatidomárok, artisták marionettfigurák gyülekeznek az alkonyi főpróbára. S mindezek középpontjában, a természet e különös rnanézsában mégis Pierot a főszereplő. Bohócsipkában, kockás jelmezben, melyeket előkapart a lélek és az emlékek ládafiából. S ím, milyen különös pillanat tanúi lehetünk! E képek előtt valamennyien Pierot-k lehetünk. egy világnagy maszkabál résztvevői, akik az álmok kertjében, a békesség szigetén, a tiszta-szép pillanatokban kívülről szemlélhetjük önmagunk tetteit, cselekedeteit, vágyait, esendőségéit és reményeit. S ebben a különös varázslatban a maszkok mögül kikacsint valódi arcunk, megszólal a Harlekinek festett hegedűje, hatalmasat ugrik a csontsovány agár, fölrepülnek a festeti vásznakról a festett léghajók, és a mosolygó álarcok mögött legördülnek sós könnycseppjeink Tóth Ernő hozta el Békéscsabáról festményeit a Paletta Galériába, s együtt mutatja be csabai művésztársa, Vágréti János képeivel. Könnyű lenne kimutatni, hogy rokonlelkek, de sokkal izgalmasabbak a különbözőségek, mint a hasonlóságok. Tóth Eynö, akinek művészi pályája alig tóbb, mint fél évtizedes, határozott csapáson fut. Egyszerű volna rásütni, hogy nosztalgiázik, hogy régmúlt világban, álmos kertekben lepkehálózza a paradicsomi lét illúzióját. Ilyen olcsó kalandoktól azonban megóvja tehetsége és tisztessége. Nosztalgiáját idézőjelesen kell értenünk, s ezek a macskakörmök groteszk felhangokkal gazdagítják, ironikus és önironikus mozzanatokkal mélyítik világlátását, festői kifejezésmódját. Mert éppen ez a mesélőkedvbe oltott huszadik század végi irónia, ez az impresszionizmust évtizedek lencsetörésein átmentő attitűd, ez a sprőden kritikus felhang teszi festményeit nagyon is korszerűvé, napjaink látleletévé. Vágréti János meditatívabb, sztoikusabb alkat. Kevésbé kócos, kevésbé sprőd. Tőle sem idegen a látomásos ábrázolás, a szürreális gondolattársítás, a férfias líra, a tűnődő vibrálás. Sőt, rendkívül érzékeny Arc-sorozatának tükörportréi tegnapi arcunkat, holnapi tekintetünket, a régi szerelmek tűnő vonásait, és a holnapi barátok formát kereső részleteit mutatják. Mindannyiunk életének panteonja ez, ködökön, párákon, álmokon és emlékeken, reményeken és látomásokon hol el-, hol feltűnő, arcokba dermedt kísérője. Kívülről, rejtőzködve tetteinket figyelő, cselekedeteinket mérlegelő másik énünk. Ezek a' képek úgy szólnak mai világunkról — melyre sokkal jellemzőbb a kékesen vibráló televízió brutális racionalitása, a félelem és az elhidegülés, mint az emberi kapcsolatok melegsége és kiteljesedése —, hogy korszerűtlennek tetszenek. De nem korszerűbb-e titkainkról beszélni, mint közhelyeket biflázni, nem hitelesebb és időtállóbb-e rejtőzködő, sokszor meg sem vallott érzéseinkről szólni, mint közkatonaként beállni a sqrba?! Tóth Ernő és Vágréti János képei — a szerencsésen rendezett tárlat nem különíti el a két alkotó munkáit, így nagyobb lehetőséget teremt a korrespondenciák megéledésének — a sokszor megfogalmazhatatlan, gyakorta nehezen artikulálható álmaink és vágyaink, emlékeink és élményeink hitelét erősíti. Azt, hogy Pierot otthon van a kertben. Tandi Lajos Balatoni készülődés Zala megye idegenforgalmi központjában, Keszthelyen, továbbá Hévízen, Zalakaroson, a vonyarcvashegyi és balatongyöröki üdülőkörzetben javában készülődnek az idényre. A május elejei nyitásra virágos parkok, felújított kempingek, kifestett, kimeszelt üzletek és vendéglátóhelyek fogadják az érkezőket. Keszthelyen a szűk és zsúfolt főutca egy részét sétálóutcává alakították. A Balatoni Múzeumban megnyíló új, állandó kiállítás mutatja be a Balaton és környéke élővilágát, a halászatot és eszközeit, a népművészetet, a tó környékén élők életét. A Helikon Szálló mellett befejezéséhez közéledik a teniszcsarnok és a golfpálya építése. Hévízen a március elején porig égett fürdőház helyén ideiglenes épületeket állítanak fel; ezeket júniusban vehetik birtokba a fürdővendégek úgynevezett humánszolgáltatások megvalósítása, amelyek segítik az embert különböző konfliktusainak feldolgozásában, megoldásában. Az elváltaknak, a nevelési gondokkal küszködő szülőknek, a gyesen levő édesanyáknak szánt „segítő szemináriumok" arra hivatottak, hogy mindazok, akik problémás élethelyzetben vannak, megtalálhassák ebből a kiutat, a lelki helyreállás módját. E jnentalhigienes programokkal kapcsolatban, hangsúlyozandó: nem lelki beteg emberek számára szolgál gyógyírrel. Arról van szó „csupán", hogy a lelki harmóniát bontó életszakaszban mankót ad a lelkiegyensúly helyreállításához, avagy a lelkiegyensúly megtartásához, és rejtett képességei feltárásához. A Csongrád Megyei Tanács művelődési központjában most induló legújabb program a személyiségfejlesztő kiscsoport — amelynek vezetője Onody Sarolt;» főorvos — az önismeret „kifejlesztésére szolgál", s kiváltképp ajánlható azoknak, akik olyan szakmákban dolgoznak, ahol a környezetükben élők igénylik tőlük a segítséget. Persze önmagunk ismerete éppen úgy fontos, és nem elhanyagolható a hétköznapi életben, mindennapi emberi kapcsolatainkban. Nélküle nem tudunk súrlódásmentesen együttélni sem önmagunkkal, sem másokkal, jóllehet vágyunk a harmóniára, e szorongásokkal teli világban. Kalocsai Katalin Tudományos kapcsolatok A József Attila Tudományegyetem angol tanszékének megbízott vezetője, Kenesei István, a hollandiai Groningenben nyelvészeti konferencián képviselte az intézmény és Szeged tudományos életét. A tanszék két adjunktusa, Fabiny Tibor és Szőnyi György Endre a nyugat-berlini, illetve a waimari nemzetközi Shakespeare-kollokviumokon tartottak előadásokat. Gépmadarak a légben Nemrégiben fejezte be a tévé annak a nagyszerű, háromrészes filmnek a sugárzását, amelyet Erdei Grünwald Mihály és Kárpáti György munkájának köszönhetünk elsősorban. Történelem felülnézetben címmel fejezeteket, töredékeket, emlékeket és kitartó emberi helytállást láttunk a múltból, amely egyben hivatott emlékeztetőül is szolgálni a mának és a jövőnek. Repülőgép-tervezőket, pilótákat, a, magyar aviatika igazi szerelmeseit, megszállottait és nagyszerű tetteikről láthattunk képeket, a kezdettől szinte napjainkig, leszámítva az utolsó húsz esztendőt. A hobbi, a megszállottság, a kíváncsiság, a műszaki kutatás hajtotta repülésünk jeleseit, kiváló úttörőit minden kezdeményezésben a rákosmezei kísérletezésektől kezdve, Blériot bemutatkozásán át, Kvasz András, Székely Mihály, Schwarcz Dávid, Farnady László, Zsélyi Aladár és mások munkásságán keresztül. A filmben megszólaltak névsorát lehetetlen most felsorolni, de mindegyikük vallomása hitelesen vitte el a nézőt a repülés legkülönbözőbb területeire: a vízügyi, a légi rendészeti, a térképészeti, a harcászati, a polgári repülési feladatok megoldására, a tervezők és a pilóták örök helytállását is megismerve. Elszomorítóan szegényes a technikatörténeten belül a repülés történetével foglalkozó munkák száma, éppen ezért sokszor csak hamis legendákból táplálkozhatott eleddig közvéleményünk a magyar repülés múltját illetően. Ez a háromrészes film eredeti, korabeli dokumentumok, és a feltalálók, valamint a pilóták visszaemlékezései nyomán hiteles és hiányt pótló műként ismertette meg velünk azt a múltat, amelyért e területen is elismerés illetheti eleinket, akik már a múlt század végétől kezdve foglalkoztak a magyar repüléssel (Mariin Lajos, Némedy Emil, a Lorentz-testvérek). A magyar repülőknek és -tervezőknek igen nagy szerepük volt a repülés egyetemes fejlődésében. De talán még nagyobbat játszhattak volna, ha nem találják magukat sokszor szemben a meg nem értéssel, és az agyonhallgatással, a szellemi homállyal. A repülés hazai múltjában több ezer repülőgéptípus repült országunk légterében, és több mint félszázezer embert foglalkoztatott nálunk a repülés az elmúlt 90 esztendőben. A magyar repülés történetének filmbeli feldolgozása természetesen nem vállalkozhatott minden momentumra, igy a szegedi ilyen tartalmú múltról sem esett szó. idevonatkozó ismereteim szerint, amelyek főként Klárafalvi Aladár közleményeiből táplálkoznak, a század leghatalmasabb technikai csodájával a szegediek 1909-ben ismerkedhettek meg, amikor a francia repülős, Montigny és Zsélyi Aladár a Cserepes sori lóversenytéren bemutatót tartott. Ezt követően hosszú ideig sok nem történt, majd az első világháború elején kezdték építeni a szegedi repülőteret, és 1915 októberében adták át rendeltetésének. Mindjárt jelentős javítókapacitást is létrehoztak, amelyet később Székesfehérvárra költöztettek. Kezdetben Szegeden, Fábián Lajos mérnök tervei szerint repülőgépeket is építettek. A repülőteret az első világháború után alkalmassá tették polgári repülésre is. Innen indult 1923-ban az első Szeged—Budapest közötti légi járat utasszállító gépe. Hamarosan létrehozták a Délalföldi Aero Clubot, 1929ben, amelynek első elnöke Kogutowicz Károly (1886— 1948) geográfus, egyetemi tanár volt. Itt működött az ország első repülőiskolájn, Száva Péter irányításával. Hazánkban Szegedről emelkedtek fel az első maghslégköri kutatógéppcl a meteorológusok. A második repülőteret Algyőn, a második világháború alatt építették. Szeged repüléstörténetének legnagyobb virtuóza Vilhem Károly, aki képes volt a Fogadalmi . templom tornyai között elrepülni, de a híd alatt is tartott bemutatókat. Az épülő Dóm térről és a klinikákról ő készítette az első légi felvételeket, amelyek közül Rzrrich Béla irodavezetője, Stampay János birtokában néhányat láttam is. Repülési múltunknak voltak áldozatai is, az első: Smac János, aki 191ö-b;m zuhant le. Azután a város károsodása a második világháború alatt, áldozataival együtt; 1944. június 2., 3., aug. 24., 29., szept. 3., majd a német gépek támadása a már felszabadult város ellen, október 16-án. Bátyai Jenő Szalonnyitás vasárnap Az üzleiber csaptelepet vagy kézitust vásárló vevő működés közben próbálhatja ki a választott típust, hiszen többféléből szemelheti ki magának a megfelelőt. S mindez nem a kétezredik év kereskedelmi álma, hanem vasárnaptól valóság. A Kossuth Lajos sugárút 9— 13. (szám alatti új épület földszintjén ugyanis olyan fürdőszobaszalont nyitott a Vidia az NSZK-beli Kludicéggel közösen, amelyben a csaptelepek egy részét rákötötték a vízvezetékre. Kínálnak persze mást is — burkolólapokat, komplett fürdőszobákat, szerelvényeket, melyekhez a szakmai tanácsadást, a házhoz szállítást is megszervezték. (A nagy méretű árukat ugyanis a Bakay Nándor utca 52. szám alatti raktárban tárolják — a Belvárosban a minták tekinthetők meg.) Az átlagos árukészlet 20 millió forint értékű lesz, s az utánrendelést, készletezést, pénzfprgalm;11 számi tógépes nyilvántartással gyorsítják. S ami még újdonság: a Schmidt Andrea felvétele gyártó cégnél kiképzett sze- elegáns árui május negyedigedi mestereket is ajánla- kőtől, vasárnaptól vásárolnak az üzletben a vevőknek hatók meg. hétköznapokon a beszereléshez, a szervíze- reggel fel kilenctől délután léshez. Az elegáns szalon ötig. « i t