Délmagyarország, 1986. április (76. évfolyam, 76-101. szám)

1986-04-11 / 85. szám

83 Péntek, 1986. április 11. Képviselők megbeszélése Az Országgyűlés N jogi, igazgatási és igazságügyi bi­zottsága csütörtökön a Leg­felsőbb Bíróság Markó ut­cai székházában tanácsko­zott. A kihelyezett ülés egy­ben munkalátogatás is volt azzal a céllal, hogy a kép­viselők behatóan tájékozód­janak és személyes tapasz­talatokat is szerezzenek a Magyar Népköztársaság legmagasabb bírói fórumá­nak tevékenységéről. Q finn nagykövet Szegeden A 'szegedi magyar—finn baráti kör meghívására teg­nap, csütörtökön Szegedre látogatott Arto Mansála, Finnország budapesti nagy­követe és a nagykövetség kulturális attaséja, UUa Hauhia-Nagy. A vendégek a déli órákban előbb a megyei tanácson Petrik Istvánnal, a tanácselnök általános he­lyettesével találkoztak, s tá­jékoztatót hallgattak meg a megye politikai, gazdasági és társadalmi életéről. A be­szélgetésen részt vett Molnár Sándor, a népfront megyei bizottságának titkára is. Ezt követően a szegedi városi tanács épületében Csonka István, a tanácselnök általá­nos helyettese fogadta a vendégeket. Délután a József Attila Tudományegyetemen Csá­kány Béla rektor folytatott beszélgetést a nagykövettel és a kulturális attaséval, akik megismerkedtek a finnugor tanszék munkájá­val is. Összehívták » a szegedi városi tanácsot A városi tanács végrehajtó bizottsága tegnapi, csü­törtöki ülésén úgy döntött, hogy a városi tanács soron kö­vetkező ülését április 24-re, csütörtök délelőtt fél 9-re összehívja. A végrehajtó bizottság a tanácsülés napirend­jére javasolja a következő témák megvitatását: a tanács VI. ötéves, középtávú tervének teljesítése, az 1985. évi működési költségvetés és fejlesztési alapterv végrehajtá­sa; a városi népi ellenőrzési bizottság tájékoztatója az 1985-ös vizsgálatok legfontosabb tapasztalatairól; vala­mint a vb-hivatal hatósági tevékenységének értékelése. Emellett több tanácsrendelet-tervezetet is a testület elé terjesztenek * * A végrehajtó bizottság tegnapi ülésén emellett át­tekintette azt is, hogy mi­lyen eredményeket hozott az elmúlt ötéves tervben a városszépítő és -építő tár­sadalmi munka. A testület megállapíthatta, hogy Szeged lakói, a vállalatok, üzemek dolgozói, szocialista brigád­jai, az iskolák tanulói az elmúlt esztendőben az eddi­gi "legkiemelkedőbb ered­ményt érték el a város ér­dekében végzett társadalmi munkában. A VI. ötéves tervidőszakban a Szegeden végzett társadalmi munka értéke mintegy 420 millió forint volt,' ebből közel 114 millió forint értékű munkát tavaly végeztek el a szege­diek, majdnem 36 millióval fölözve az 1984-es teljesít­ményt. És hogy mi mindent kö­szönhet a város a társadal­mi munkában résztvevők­nek? Például a Munkás­mozgalmi Múzeumot, a 600-as szakmunkásképző intézetben egy új, tíz tan­termes iskolarészt, kajak­kenu pályát, úttörő vízitele­pet, sportpályákat, a moz­Pályázati rendszer az export növelésére Csütörtökön a Parlament­ben Dunai Imre külkereske­delmi miniszterhelyettes az export növelésére január l-jén bevezetett pályázati rendszer tapasztalatairól tá­jékoztatta az újságftókat. Elmondotta: az intézkedés­sel a termelési struktúra korszerűsítését, a nem ru­belelszámolású kivitel szá­mottevő bővítését kívánják előmozdítani, hozzájárulva a külgazdasági egyensúly javí­tásához. A pályázati rendszer lé­nyege: azok a vállalatok, amelyek a konvertibilis el­számolású export számotte­vő növelésére vállalkoznak, a feltételek megteremtésé­hez többféle kedvezményt vehetnek igénybe. A szüksé­ges beruházáshoz kedvez­ményes bankhitelt kaphat­nak, s banki és állami alap­juttatást is igénybe vehet­nek, ha elegendő saját for­rással nem rendelkeznek. A? exporttöbbletet szolgáló be­ruházásokat a kormányzat felhalmozásiadó-kedvez­ményben részesíti. További lehetőség, hogy a pályázattal összefüggő fejlesztési mun­kákhoz a vállalatok a köz­ponti műszaki fejlesztési alapból is kaphatnak, támo­gatást. Azok a vállalatok, amelyek termékeiket maguk kívánják a külpiacokon ér­tékesíteni, a pályázat kereté­ben ehhez automatikusan megkapják a külkereskedel­mi jogot. A pályázati rendszer pénz­ügyi hátteréről gondoskod­jak : 1986-ban 6—7 milliárd forint összegű bankhitel áll rendelkezésre az exportfej­lesztést szolgáló beruházások finanszírozásához. Kor­mánydöntés alapján a kö­vetkező öt esztendőben a pályázati rendszer keretében a vállalatok összesen 500 millió dollár értékű gyártó­berendezést bérelhetnek tő­kés országokból. Már az idén 100 millió dollár értékű gép kölcsönzésére nyílik lehető­ségük. gáskorlátozottak egyesületi helyiségeit, emellett 140 kilométer gázvezetéket és 69 kilométer járdát. Csak tavaly több mint 58 kilomé­ter gázvezeték épült meg a lakosság társadalmi munká­ja és anyagi hozzájárulása révén, amelynek köszönhető 141 utca gázellátása. Köz­műtársulás keretében ugyan­csak tavaly az új házhe­lyekhez a Hársfa utcában és a Zsukov téren, több mint 22 millió forint érték­ben a lakók építették ki a közműveket, s emellett még több mint 18 kilométer járdát is sikerült építeni 1985-ben úgy, hogy az anya­got a tanács biztosította, a munkát pedig a lakók vé­gezték el. De utakat is sta­bilizáltak, csatornákat is építettek társadalmi mun­kában, illetve lakossági hoz­zájárulásból. Az „Egy üzem — egy park" mozgalom is szép eredményeket hozott tavaly-, a kulturáltabb, szebb váro­si környezet biztosításában. Közel 7 millió forint értékű munkával virágágyakat ala­kítottak ki, fásítottak, fü vesítettek, s végeztek kar­bantartási munkákat ját­szótereken. A VII. ötéves tervidő­szakban ismét számít a vá­ros a társadalmi munkások segítségére, a lakosság anyagi hozzájárulására Sze­ged szépítésében, utak, köz­művek építésében. Ehhez a munkához a feltételrend­szert is javítani kívánja a tanács, többek között pél­dául a 25 millió forintos La­kóterületi alap biztosításá­val, a lakóközösségek dön tésekbe való intenzívebb bevonásával. A Lakóterületi alao elosztásáról különben — a 14 lakóterületi bizott­ság pályázatát elbírálva — még áprilisban döntenek Hajózási megállapodások Csütörtökön jegyzőkönyv­aláírással befejeződött a Duna Menti Nautikai Bizott­ság Baján megtartott 28. ülésszaka. Az alapító tagor­szágok — Ausztria, Jugo­szlávia, Magyarország és az NSZK — dunai hajózási vál­lalatainak szakértői, szovjet és csehszlovákiai megfigye­lők részvételével, a Duna hajózhatóságával, szabályo­zásával kapcsolatos tenniva­lókat egyeztették. E fontos vízi útnak ugyanis a jövő­ben egyre nagyobb szerepe lesz a szállításban. A bizottság tagjai beszá­moltak azokról a változások­ról, amelyek az előző ülés­szak óta történtek saját ér­dekeltségi területükön, és meghallgatták Nagy László­nak, az Országos Vízügyi Hivatal képviselőjének tájé­koztatóját a bős—nagymaro­si vízlépcsőrendszer munká­latainak megkezdéséről, és a folyamszakasz változásairól. A most aláirt jegyzőkönyv előírásai szerint budapesti Duna-hidakon és a Duna magyar szakaszán levő vas­úti hidakon elektronikus szerkezet jelzi majd az át­haladó hajóknak a víz mély­ségét és a híd magasságát. A bizottság felvette tagjai közé a szovjet SDP hajózá­si vállalatot, amely egyben megbízást kapott a bizottság 29. ülésszakának megrende­zésére is. (MTI) Érvek a központból Taurus - sikervállalat A Taurus Gumiipari Vál­lalat legfőbb irányítói a Ke­leti pályaudvar mögötti ab­roncsgyár területén elhe­lyezett központi irodaházban dolgoznak. Autóbusszal be­hajtani a szűk üzemi utak­ra majdnem felelőtlenség. Olyan sűrű a termelést szol­gáló beépítettség, hogy az Ikarus szinte öt-tíz méteren­ként megszorul. Csak a ve­zető finom kormánymozdu­latainak köszönhető, hogy véglegesen nem akad el. A központi irodaház előtt ki­csinyke szabad tér, néhány autónyi parkolóhely. Az épü­letben semmi hivalkodó, csak a csendje, gyönyörű vi­rágai feltűnőek a látogató számára. Vállalati tények A Taurus 3 budapesti és 3 vidéki (Nyíregyháza, Sze­ged, Vác) gyárában mint­egy 10 és fél ezren dolgoz­nak. A vállalat éves terme­lési értéke 14 milliárd fo­rint. Termékeiknek 26 szá­zaléka kerül tőkés exportra, a rubelkivitel 16 százalék. A hazai gumiellátásnak hetven százalékát adja a nagyválla­lat. A három vidéki gyárat a 60-as években alapították. Ezek ma a teljes termelés­nek több mint a felét, az exportnak pedig a 60 százá­lékát adják. A nem fővárosi gyárak alapításakor és fej­lesztésekor nem „a szegény rokon megsegítése" volt a vezérelv Korszerű, új tech­nológia, világszínvonalú gé­pek, nyereséget hozó termé­kek kerültek a három város­ba. Az új beruházásokért fo­lyó vállalati versenyben a központtól való kilométerek­ben mért földrajzi távolság nem jelent hátrányos hely­zetet. A Taurusnak 1981 óta van önálló külkereskedelmi joga. Ma közel negyven országgal áll műszaki-tudományos ós kereskedelmi kapcsolatban. A vállalat számára a KGST­kapcsolatok — a készáru­import mellett — alapvetően a gumiipar nyersanyagainak beszerzése miatt is fontosak. Például műszaki fejlesztési és kereskedelmi. intézkedé­sek következtében a kaucsuk beszerzése a tíz évvel ezelőt­Beszerzés és értékesítés Nagykereskedelmi tevékenység az áfészeknél Tegnap, csütörtökön ta nácskozott a Fogyasztási Szövetkezetek Csongrád Me­gyei Szövetségének Elnöksé­ge. Megvitatták a szövetke­zetek nagykereskedelmi te­vékenységének helyzetét, az ügyvitel gépesítésének fej­lesztési feladatait, és az el­múlt két év beruházási költ­ségeinek alakulását. A kereskedélemben a nye­reség növelése szempontjá­ból igen fontos az áru útjá­nak rövidítése. E cél érde­kében a fogyasztási szövet­kezetek nagykereskedelmi jogot kértek, és bővítették a közvetlen beszerzést. A ta­valy év végi helyzet szerint megyénkben négy — a ma­kói áfész, a szegedi, a mó­rahalmi és a virág-, dísznö­vény áfész — rendelkezett nagykereskedelmi joggal Tavaly az áfészek nagyke­reskedelmi tevékenységének árbevétele majdnem a dup­lája volt az 1984-esnek ösz szesen 72,4 millió forint Ez I azonban az összes bevétel­nek csak kis hányada, egyik szövetkezetnél sem éri el a 3 százalékot. A nágykereskedelmi tevé­kenységet az elmúlt évben 10, teljes munkaidőben fog­lalkoztatott dolgozó végezte, átlagosan 5 ezer 717 forint havi keresetért, ez 6,4 száza­lékkal magasabb, mint az előző évben. A szegediek már eddig is jövedelemérde­ke'ltségben dolgoztak, Ma­kón az idén térnek át erre a formára. összességében megállapít­ható, hogy a nagykereske­delmi tevékenység elősegí­tette a nyereségtermelő ké­pességet. Bizonyos kötele­zettségekkel is jár ugyan, ennek a mórahalmi áfész ed­dig nem tudott eleget tenni. A beszerzésnek és értékesí­tésnek általában vannak még ki nem használt lehető­ségei, amire a jövőben na­gyobb gondot kell fordítani. R. É. ti 50—50 százalékos tőkés­szocialista arányról 1984-re 30—70 százalékra változott. Még egy jellemző — és mi­nősítő — adat kereskedelmi tevékenységükre: a Taurus termelése a világ gumiárui­nak mindössze 0,1 százalékát teszi ki, de a vállalat a vi­lág gumikereskedelméből már 1 százalékkal részese­dik. Termékek és irányítás Az idősödő emberek jó ré­szének jellemző mentalitása, hogy szerintük a munka csak akkor van jól elvégez­ve, ha minden mozzanatá­ban az ő elképzelésüknek fe­lel meg, sőt, nemegyszer csakis az ő kézmozdulataik nyomán lehet tökéletes a végtermék. Ez a hozzáállás még nem egy vállalatra is jellemző határainkort belül. De nem a Taurusra. A ko­rábbi közel száz termékcso­port helyett ma mindössze 15 termékcsalád kerül le a futószalagról. Még most is azt tartják, hogy termék­szerkezetük nem eléggé szű­kült le. Mivel egyes cikke­ket nem tudnak behozni szo­cialista országokból, ezért az elavult termékeket is — drágán! — gyártaniuk kell. A világpiacon is versenyké­pes áruik aránya az 1970-es 13 százalékról 1984-re 63 szá­zalékra növekedett. A vállalat saját kutatási­fejlesztési munkája sikert hozott a szállítóhevederek­nél, a nagy átmérőjű, nagy­nyomású tömlőknél, a jár­művek légrugóinál és a kem­pingcikkeknél. Úgy tartják, az abroncsfejlesztésben cél­szerű világcégekhez kapcso­lód ni, és a tőlük vásárolt li­cencek alapján megszervez­ni saját termelésüket. A vállalati központ nem akart minden termelési kér­désbe beleszólást magának. Vallják, hogy csak azokat a tevékenységeket és döntése­ket szabad centralizálni, amelyek a vállalati stratégi­át alakítják, vagy az össz­működés szempontjából fon­tosak, vagy a leggazdaságo­sabban központosítottan vé­gezhetők el. Még a termék­fejlesztésre is a központi szervezetek és a gyárak munkamegosztása jellemző. A hazai sikervállalatok tavalyi, győri találkozóján nagy feltűnést keltett a Tau­rus termékigazgatói irányí­tási rendszere. Ennek lénye­ge, hogy a vállalat szem­pontjából kiemelt fontossá­gú öt termékcsaládnál a szervezetileg elkülönült fej­lesztés, termelés, kül- és bel­piaci értékesítés láncolatá­nak összefogását termék­igazgatókra bízták. Ök köz­vetlenül a vezérigazgató irá­nyítása alá tartoznak, de utasítási joggal nem rendel­keznek. Elsősorban tervező és koordináló eszközökkel dolgoznak. Az operatív vég­rehajtás továbbra is az egyes egységek vezetőinek a feladata. Ez a szervezeti megoldás évek óta bevált a Taurusnál, ennek ellenére egyetlen más hazai gazdál­kodó egység sem próbálko­zott meg a bevezetésével. Tatai Ilona vezérigazgató: — A termelésünkhöz a meg­felelő technikai feltételeket és azokat a kereskedelmi is­mereteket, amelyekkel egy nagyvállalatnak tudnia kell bánni, a nemzetközi poron­don szereztük meg. Az emberek munkája A vállalat vezetése nagy jelentőséget tulajdonit a ve­zetők és beosztottak szelle­mi javai állandó gyarapítá­sának. Szakembereik szinte minden oktatási formában részt vesznek. Saját tanfo­lyamaik részére Seregélye­sen műemlék kastélyt vásá­roltak. Ebben 120 embert tudnak elhelyezni egyszerre, luxus körülmények között. Huszonnégy hektáros park segíti a tanulást. Természe­tesen van saját videorend­szer is. S a tanfolyam ered­ményes elvégzését hatásos ösztönzőrendszer segíti. Pél­dául egy bentlakásos nyelv­tanfolyam befejezése után, aki nem tud levizsgázni a tanullakból, kénytelen a szállásért fizetni. Aki pedig elérte a megfelelő tudásszin­tet, a következő fizetéséhez már nyelvpótlékot is kap. Ugyancsak döntő mérték­ben az „emberi tényező" függvénye a vállalati taná­csok működése. Kádár Já­nosnak, az MSZMP főtitká­rának idei januári látogatá­sa óta ezen a területen a gumiipari vállalat egy kissé országos mintául is szolgál. Ezért sem érdektelen Tatai Ilonának a véleményét rövi­den összefoglalni az új irá­nyítótestületről: — A vállalati tanácsokba nem azonos felkészültségű és informállságú emberek kerüllek. Ezért hosszú éve­kig eltarthat, amíg ez a tes­tület igazán működőképes lesz. Olyan bonyolult sza­bályozókkal kell például is­merkedniük sokaknak, mint a bérszabályozás. Hát, aki a magyar bérszabályozást megérti... Én már több külföldi tárgyalópartnernek próbáltam elmagyarázni, ke­vés sikerrel. — Ha a tanácsok tagjait már a döntés-előkészítések­be is bevonhatjuk, az már igen nagy lépés lesz, és az sokat segíthet a vállalati ta­nács igazi döntéseiben. A Taurus vállalati tanácsa feb­ruár jelentős részében a se­regélyesi oktatási közpon­tunkban tartózkodott. Ala­posan előkészítettük az otta­ni foglalkozások tematiká­ját. Ügyeltünk arra, hogy a beosztások szerint vegyes összetételű tanulócsoportok alakuljanak ki. így nagyobb esélye van az információ­áramlásnak. Ennek a mód­szernek a folyamatos to­vábbvitelével érhető el az, hogy a testület fizikai dol­gozó tagjai is igazi döntés­hozók legyenek. Vélemé­nyem szerint — kérdezőre és válaszolóra is — megalá­zó dolog egy embertől vala­mit úgy kérdezni, mintha annak tudnia kellene a fele­letet,'holott mindkét fél tud­ja, hogy a válaszhoz szük­séges alapvető információk­nak sem lehet birtokában a megkérdezett. BŐIÉ István 0 munkavédelemről A vasiparban 1981—85 között összességében javult a baleseti helyzet, és csök­kent a táppénzes napok száma is, de ez a tendencia a múlt év második felében megállt, ismét emelkedni kezdett a balesetek, köz­tük a súlyosak száma. Egyebek között ezt állapí­totta meg csütörtöki ülésén a vasasszakszervezet elnök­sége, amely a kohászat, a gépipar és a villamosener­gia-ipar munkavédelmi hely­zetét elemezte Az elnökségi ülés elé ter­jesztett jelentés különösen kritikusan szól a kohászat munkavédelmi helyzetéről. Ebben az iparágban tavaly 30 százalékkal több baleset volt, mint az előző évben, ezen belül emelkedett a sú­lyos és halálos balesetek aránya

Next

/
Oldalképek
Tartalom