Délmagyarország, 1986. április (76. évfolyam, 76-101. szám)

1986-04-10 / 84. szám

2 Csütörtök, 1986. április 75. Románia idegenforgalma Ion Stanescu, a hazánk­ban tartózkodó román tu­risztikai miniszter szerdán, a Román Szocialista Köztár­saság budapesti nagykövet­ségén sajtótájékoztatót tar­tott a szomszédos ország idegenforgalmáról és az idei turisztikai szezonban várható kedvező változások­ról. Elmondta, hogy Romániá­ban 1965 után indult fej­lődésnek az idegenforgalom. Az akkori alig több mint 100 ezerről 350 ezerre nőtt a turistákat fogadó helyek száma. Az elmúlt évben már 5 milliónál is több külföldi látogató kereste fel Romá­niát, közülük 900 ezren ér­keztek Magyarországról. Jó ütemben fejlődtek az elmúlt .években a hagyományos üdülőkörzetek, s számos új idegenforgalmi központ is kiépült, elsősorban a Fe­kete-tenger partján és a 'hgyvidekeken. A mostani ötéves tervidőszakban az egyik legfontosabb cél a turisztikai. infrastruktúra korszerűsítése a legjelentő­sebb idegenforgalmi útvo­nalak mentén, főként a ten­gerparton A miniszter elmondta, hogy magyarországi tárgya­lásainak eredményeiről em­lékeztetőt írnak alá, amely előirányozza a két ország turisztikai együttműködésé­nek további fejlesztését. Inkább belső használatra! II posta és a számítógép Budapesten A FIAT magyarországi iro­dájának megnyitása alkal­mából április 7. és 9. között látogatást tett Budapesten Francesco Gallo, a FIAT-cso­port nemzetközi ügyekért felelős vezérigazgatója, aki a FIAT csoporthoz tartozó vállalatok képviselőinek de­legációját vezette. Francesco Gallót fogadta Kapolyi László ipari mi­niszter, Török István kül­kereskedelmi államtitkár, Papócsi László mezőgazda­sági és élelmezésügyi mi­niszterhelyettes és Sós Gyula ipari miniszterhelyettes. Ta­lálkozott Demcsák Sándor­ra], a Magyar Külkereske­delmi Bank Rt. vezérigaz­gatójával A számítógép által készí­tett adathordozókból kevés jut el a posta ügyfeleihez. Egyedül a telefonszámlákat lehet egyértelműen ebbe a kategóriába sorolni. Közüle­tek és egyéni előfizetők szá­mára jól áttekinthető, köny­nyen értelmezhető kimutatá­sok készülnek Ha netán a végösszeg magasabb a várt­nál, annak a legritkább esetben kell az okát a szá­mitógépek programjában vagy adattárában keresni. Gyakrabban hibáz a beszél­getések számát és idejét rögzitő gép. Persze, a Magyar Posta berendezései közül a számí­tástechnikai eszközök cso­portjába sorolható a sokat emlegetett Toshiba levél­osztályozó szerkezet is. Ujabban a csomagok elosz­tását is hasonló rendszerrel oldják meg. Elektronikus távirókozpont segíti több­fajta küldemény továbbí­tását is. A számítástechnikának sokkal többfajta és íonto­sabb szerep jut ma már a posta belső feladatai meg­oldásában, gazdálkodásában, döntés-előkészítésekben. A különböző igazgatóságokon, központokban, hivatalokban számos hasonló tevékenysé­get segítenek a vibráló kép­ernyős gépek. Könnyen be­látható, hogy ilyenkor a központi fejlesztés a cél­szerű. Az esetleges párhu­zamos programalkotásokkal pénzt és szellemi energiát pocsékolnának el Egy-egy igazgatóságon átveszik a más., postai szervek által használt kész rendszereket, szükség esetén mások szel­lemi termékét a helyi kö­rülményekihez igazítják és kisebb jelentőségű témákban önálló fejlesztéseket is vé­geznek. A Magyar Posta minden egységében egyforma számí­tógépeket használnak: TPA 1148-asokat. * Ha postáról és Szegedről együtt esik valahol szó az országban, akkor sokaknak jut eszébe az itt először bevezetett „kötvényes tele­fonigénylés" és az áldatlan hazai telefonhelyzet javítá­sára tett kísérlet. Itt miben segíthet a számítástechnika? Nagy Róbert, a Szegedi Postaigazgatóság szervezési és számítástechnikai osztá­lyának vezetője: — Számítástechnikával foglalkozó szakembereink segítik az egyes távbeszélő központok forgalmának elemzését Így — bizonyos módosításokkal — jobban kl lehet használni a meg­levő berendezések kapacitá­sát. Rangsorolást is vég­zünk, így a szúkös fejlesz­tési források oda kerülhet­nek, ahol a legnagyobb szükség van rájuk. Az újon­nan felszerelt telefonok kap­csolási számának kijelölésé­ben is segítünk. Igyekszünk egyenletesen terhelni a számmezőt. Így kevesebb lesz a téves kapcsolás. Az ügyfélszolgálati irodánkban elhelyezett terminál a köt­vényt jegyzők és vásárlók adatait naprakészen tartja nyilván Az építési és szerelési munkák költségvetését is el tudják készíteni a számító­gépek. A különböző posta­hivatalokban gépre kerül­nek a sokféle szolgáltatás mennyiségi adatai. Az ösz­szesített adatok alapján ál­lapítják meg az elengedhe­tetlenül szükséges létszámot Ez az optimalizálás csök­kentheti a kiszolgáló abla­kok előtti sorban állást. — Szeretik-e a postások a számítógépeket? Gyimesiné Etsedy Sarolta, a Szegedi Postaigazgatóság igazgatóhelyettese: — Az irányító apparátus­ban legalább a fogadókész­séget elvárjuk dolgozóink­tól. Ehhez van erkölcsi és anyagi ösztönző rendsze­rünk is. Nem azt szeretnénk, hogy sok gyenge programozó dolgozzon nálunk. Célunk: hogy akinek a munkahelyén ott a személyi számitógép vagy a terminál, annak minden lehetőségét ki tudja használni. Egyelőre csak a nagyobb ' postahivatalokban vannak számítógépek. Az ottani alkalmazók részére is személyre szóló betanítást és kontzultációkat szervez­tünk. * Amikor arról érdeklőd­tem, hogy éreznek-e beszél­getőtársaim versenyhelyze­tet a gépek javításában, ki­derült, hogy egy kényszer­pályáról eddig nem volt tu­domásom. A TPA számító­Motorcsónak, sátor, hintaágy... ... és kajak, kenu, ötletes ruhaszári tócsipesz-szerken­tyú (mert az a konstrukció már majdnem kész szerke­zet), kempingágyak, matra­cok, elemeire bontható így könnyen tárolható Alurok fantázianevet viselő kerti pihenő az Árpád téren. Né­mely darabból — s ilyen a legtöbb — elegendő meny­nyiség van a raktáron, így azok helyben megvásárolha­tók, másokra — mint a 130 ezret érő motorcsónaktestre — rendelést vesznek föl, s ígérik, határidőre szállítják. „Ugye, megértik, ekkora té­tellel kockázatos terhelni az árukészletet, ami 3 milliós, de a mintadarab mindent elárul a Tisza barátainak" mondta Farkas András, aki ezt a köztéri vásárlócsalo­gatót szervezte rendezte, im­máron hatodik alkalommal. Tegnap, szerdán délelőtt nyilt a kempingkiállítás és vásár a téren, s aligha szük­séges külön említeni, hogy a Szeged Nagyáruház háztar­tási, kultúrcikk osztálya idén is kitett magáért. Mint veze­tőjétől, Farkas Andrástól megtudtuk, az idei szezonra úgyszólván mindent sikerült beszerezniük, ami a pihente­tő kempingezéshez szükséges, s fölkutatták az újdonságok forrásait, vagyis gyártóit is. A Nagyáruház, a Cara­vanning Club Csongrád me­gyei szervezetének kiállítása április 18-ig tekinthető meg az Árpád téren (szombaton és vasárnap is1) gépeket a Központi Fizikai Kutatóintézet gyártja, ez az intézmény felelős a pótal­katrészekért is. Csakhogy egyetlen szervezet számára, a SZÜV-nek szállítja a ja­vításhoz elengedhetetlenül szükséges fogyóeszközöket. Így a posta nem válogathat a különböző egységek kö­zött, amikor a javítást meg­rendelő okmányokat elküldi. Hogy — ezek után — csep­pet sem mondható olcsónak a számitógépek folyamatos munkájához elengedhetetlen szolgáltatás? Ezen már ugye senki sem csodálkozik? A szakemberek közül a rendszerszervezőkből soha­sem lehet elegendőt felven­ni Érzik a postánál ezen a területen a gmk-k és kis­szövetkezetek munkaerő el­szívó hatását is. Még egy érdekességről hallottam Nagy Róberttől. Szakmérnöki diplomamun­kájához döntés-előkészítési rendszert készített személyi számítógépre. Ez a rendszer 255 döntési változat rang­sorolására képes, 57 szem­pontot tud figyelembe venni, 250 szakértő véleményére támaszkodhat. (Csak össze­hasonlításképpen: az eddig ismert és használt hasonló programok 20—30 alternatí­vát rangsoroltak, 10—20 szempontot és ugyanennyi szakértői vélemény figye­lembevételével.) A program Commodore 64-es gépre ké­szült. Tehát 60 ezer forint­ból már a gép, a floppy (mágneslemez) és a kis té­vékészülék is beszerezhető. Ekkora beruházás pedig egyetlen jó döntésnél már megtérülhet. Használható például. eszközök és beren­dezések beszerzésekor a ki­választfásnál, versenytár­gyalásra beérkezett ajánla­tok elbírálásakor, műszaki pályázatok értékelésekor, hitelkérelmek elbírálására, bérfejlesztési irányelvek összehasonlítására, jutalma­zási javaslatok elkészítésére, de a leggazdaságosabb gyárt­mánystruktúra meghatáro­zására is. Az Alsó-Dunavölgyi Víz­ügyi Igazgatóság bebizonyí­totta. hogy a rendszer jól működik. Ott a mindenna­pok munkáját segíti már több hónapja. A programok ennyi jó tulajdonságának felsorolása után, legalább annak kellene következni itt, hogy több gazdálkodó egység érdeklődik, esetleg tervezi megvásárlását. Saj­nos, még a kíváncsiaknak is csak nagyon ritkán kell ajtót nyitni Bőle István Elnökségi ülés Az Egyesült Vegyiművek vállalati tanácsának eddigi működési tapasztalatairól tárgyalt szerdai ülésen a Vegyipari Szakszervezet el­nöksége. A vállalat az ipar­ban tavaly az elsők között tért át az új irányítási formára. Eddigi ülésein meghatározta a vállalat fej­lődésének középtávú tervét, intézkedéseket dolgozott ki a gazdálkodás hatékonyságá­nak további javítására, s ál­lást foglalt abban, hogy az egységes érdekeltségi alapból a korábbiaknál nagyobb há­nyadot fordítsanak fejlesz­tésekre, amivel jobban meg­alapoznák a vállalat jövőjét. Szabvány és korszerűség Mennyi bosszúságot tud okozni, ha a fali kon­nektorba nem jó a kislámpa vagy a magnó villás­dugója, a kerékpár abroncsán lötyög a gumi, a levél­papír nagyobb, mint a boríték, és így tovább. Mind­nyájan találkozunk a mindennapi életben azzal, hogy valahol valaki eltért a szabványtól. Jóllehet, a szab­vány szótól sokan idegenkednek, holmi uniformizá­lást éreznek mögötte — a modern világban aligha le­hetnénk meg nélküle. Sőt: már a régebbi korokban is szükségét látták. Talán a legrégibb ismert „szabvány" a római utak mérete: egységesen 11 méter szélesnek kellett lenni­ük, hogy az — ugyancsak egységes kerékszélességú — kocsik elférjenek, és még előzni is tudjanak rajtuk. A középkori nagy tengeri hatalmak pedig gyorsan meg­tanulták: csatába csak olyan hajókkal szabad menni, amelyeken az árbocok és más fontos alkatrészek azo­nos méretűek, és sérülés esetén könnyen cserélhetők. Később békésebb célokat szolgált a szabvány. S ahogyan a kereskedelem világméretűvé vált, egyre nagyobb szükség lett arra, hogy a különböző orszá­gokban készült iparcikkek másutt is használhatók, azaz eladhatók legyenek. Ezért lehet — például — a szovjet gyártmányú gépkocsikra osztrák vagy francia gumit felrakni, a japán fényképezőgépbe magyar fil­met fűzni — és a sort folytathatnánk. S ezért van sok terméken a két betű: MSZ, ami Magyar Szabványt jelent. Egy sor élelmiszeren és használati cikken is ott áll a jelzés, ami — az ese­tek nagy részében — nemcsak a méretet, hanem el­sősorban a minőséget garantálja. A szabvány jelzését ugyanis csak olyan termékekre szabad rátenni, ame­lyek megfelelnek a szabványminőség előírásainak. Vagyis: élelmiszernél például meghatározza a szab­vány, hogy mennyi zsír, szárazanyag, cukor lehet ben­ne, illetve kötelezően benne kell lennie. Még nagyobb a szabvány jelentősége az iparcik­keknél. Korábban — 1968 előtt — nagyon sok volt a szabvány, a vállalatok kötelesek voltak ezeket meg­tartani. A gazdaságirányítás reformja azonban na­gyobb szabadságot hozott a vállalatoknak, ehhez tar­tozott az is, hogy a szabványok 80 százalékát „disz­pozitív"-vá tették, azaz lehetőséget adtak arra, hogy a gyártó és a vásárló előzetesen az állami szabvány­tól eltérő minőségben állapodhasson meg. Csakhogy ezt — félreértve az intézkedés lényegét — sok válla­latnál úgy értelmezték, hogy csak a fennmaradt 20 százaléknál kötelező a szabvány, a többi árucikknél figyelembe sem kell venni azt. S mert a szabvány nem csupán írott malaszt, ha­nem annak meg nem tartását büntetni is lehet (sőt kell!), szabályozás következett 1975-ben, majd pedig 1979-ben. Bár tovább szűkült azoknak a szabványok­nak a száma, amelyek megtartása hatóságilag köte­lező (ilyenek például az egészségvédelem, a környe­zet- és munkavédelem, és a fogyasztók alapvető ér­dekeinek védelméhez szükséges szabványok), viszont szigorú előírásokban rögzítették, mit is értsünk az imént említett alapvető érdekek fogalmán. Hogy még véletlenül se keletkezhessen félreértés, útmutatóval adott segítséget a gyártóknak és fogyasztóknak a Magyar Szabványügyi Hivatal. A szabvány egyik legfontosabb tulajdonsága, hogy a világ, a technika és a tudomány fejlődésével igyek­szik lépést tartani. Ez természetesen nem könnyű, bár a tapasztalatokat nemzetközi méretekben is gyűj­tik és hasznosítják. Magyarország a Nemzetközi Szabványügyi Szervezetnek 1946-os megalakulása óta tagja (angol nevének rövidítése ISO), a szabványosí­tással is foglalkozó Nemzetközi Elektrotechnikai Bi­zottságnak (IEC) pedig 1923 óta. Ezeknél lényegesen újabb, de semmivel sem kevésbé fontos a KGST Szabványügyi Állandó Bizottsága, amely —-termé­szetesen kezdettől fogva Magyarország részvételével — 1962 óta működik. S hogy világszerte mekkora je­lentőséget tulajdonítanak a szabványosításnak, azt mi sem bizonyítja jobban, mint hogy az ENSZ Európai Gazdasági Bizottságában kormánymegbízottak tár­gyalják meg időről időre a szabványosítás kérdéseit. Nemrégiben 98 szakterületre készítettek szabványo­sítási tervtanulmányokat a Magyar Szabványügyi Hi­vatal szakemberei. Ezekben azt vizsgálják, hogy mi­lyen az egyes termékcsoportok szerepe a népgazda­ságban, milyen a korszerűsége, bel- és külkereskedel­mi jelentősége — s hogy a fejlesztésben és értékesí­tésben milyen változások várhatók. Mert a szabvány nem lehet örök érvényű. Időn­ként a szabványügyi hivatalban megvizsgálják a szab­ványok korszerűségét, és ha szükséges, módosítják, korszerűsítik. Ezt a módszert átvette a KGST Szab­ványügyi Állandó Bizottsága, és átvették a nemzet­közi szabványügyi szervezetek is. Az élet új meg új feladatokat állít a szabvány­ügyi szakértők elé. Most például külön gondot okoz, hogy az utóbbi években megnőtt hazánkban a ma­gániparosok és -kereskedők száma. Közülük sokan foglalkoznak új termékek előállításával — és ezen belül forgalomba kerülhetnek veszélyt okozó termé­kek is, ha nem nyújt ezek ellen kellő védelmet többek között a szabvány is. Most dolgoznak a szabványügyi hivatalban az ide vonatkozó szabványok kidolgozá­sán. Segítenek a fogyasztók, a vásárlók is a szabvány­ügyieknek, hiszen ők találkoznak közvetlenül a for­galomba hozott termékekkel, s nemegyszer a szab­ványoktól eltérőekkel is. Ezakről számol be időnként a mintegy 1500 főnyi aktívfcihálózat, amelyet a Fo­gyasztók Szabványosítási Fórpma néven hoztak létre. A fórumnak néhány személyles titkársága működik a szabványügyi hivatalban, ők összesítik a beérkező észrevételeket és az aktívák! által kiadott kérdőívek válaszait. 1 Mindezt nem azért, hogy uöbb legyen a szabvány, hanem — hogy több legyen a\minden kritikát elbíró, a magasra emelt szabvúnymércével megfelelő áru. Várkonyi Endre »

Next

/
Oldalképek
Tartalom