Délmagyarország, 1986. április (76. évfolyam, 76-101. szám)

1986-04-09 / 83. szám

2 Szerda, 1986. április 9. Folytatjuk a békepolitikát Mihail Gorbacsov beszéde Togliattiban Mos/kva (TASZSZ) A mostani találkozó célja az SZKP XXVII. kongresz­szusáról megkezdett párbe­széd folytatása. Az SZKP és az egész szovjet nép előtt ugyanis most történelmi je­lentőségű feladat áll — a gyakorlatba kell átültetni a kongresszus útmutatásait. Az SZKP XXVII. kong­resszusán — folytatta — ösz­szegeztük az elmúlt 25 év eredményeit. Ez alatt az idő alatt minőségi változások mentek végbe a termelő­erőkben, szociális és szelle­mi vonatkozásban. A Szov­jetunió katonai-hadászati egyensúlyt hozott létre, és ezzel lényegesen korlátozta az imperialista erők lehető­ségeit egy nukleáris hábo­rú kirobbantására. TeHekre van szükség Mindazonáltal a hatalmas eredmények mellett az utób­bi években észrevehető le­maradás mutatkozott a gaz­daság fejlődésében. Vonat­kozik ez a munka ütemére és a termelékenységre, a hatékonysági mutatókra és a műszaki-tudományos hala­dás eredményeinek lassú át­vételére. Lelassult az a len­dület, amely a szovjet gaz­daság egész korábbi fejlődé­sét jellemezte. A gazdasági gondok — mutatott rá az SZKP KB főtitkára — érez­tették hatásukat társadalmi­lag is, márpedig ez a legfon­tosabb terület, mivel itt va­lósulnak meg a szocializ­musnak, mint társadalmi rendszernek legmagasabb rendű céljai, itt érvénye­sülnek legnagyöbb rendű értékei, itt mutatkozik meg a legteljesebben a szocialista életmód emberséges és de­mokratikus jellege. A pártot és a népet aggo­dalommal töltötték el az el­osztás területén mutatkozó kedvezőtlen folyamatok ls. Ezek lényege, hogy egyen­lősdi mutatkozott a bérezés­ben, ami pedig ellentétes a szocializmus alapelvével; mindenkitől képességei sze­rint, mindenkinek munkája szerint. Egyesek jövedelme lényegesen magasabb volt, mint amennyit munkájuk­kal megérdemeltek. Márpe­dig ez tűrhetetlen a szocia­lista társadalomban, nem­csak gazdasági, hanem er­kölcsi megfontolásokból is. Mind a párt, mind a nép egyre világosabban látta, hogy gyökeres fordulatra, előre mutató változásokra, erélyes tettekre van szük­ség. Éppen ez a helyzetfel­ismerés vezetett el azokhoz a következtetésekhez, ame­lyek az SZKP KB egy évvel ezelőtti, áprilisi ülésén kap­tak hangot. Az igényesség, a bírálat és önbírálat, továh­bá az égető problémák nyílt társadalmi vitájának légkö­re előkészítette a talajt a további elmélyült elemzés­hez, a nyitásokhoz és olyan elvszerű döntésekhez, ame­lyek egyaránt jellemezték mind a kongresszust előké­szítő időszakot, mind pedig a kongresszus egész munká­ját. Mihail Gorbacsov a kong­resszusi határozatok megva­lósításából adódó változások méreteit érzékeltetve leszö­gezte: az elkövetkező 15 év­ben annyit kell termelni, mint amennyit a szovjet ha­talom majd 70 éves fennál­lása alatt termelt Mihail Gorbacsov, az SZKP Központi Bizott­ságának főtitkára ked­den találkozott a Volgai Autógyár dolgozóival, Togliatti város külön­böző dolgozó kollektí­váinak képviselőivel. Mihail Gorbacsov ebből az alkalomból beszédet mondott. lönboztetni: ki az, aki való­ban átalakul — még ha köz­ben esetenként mulaszt, vagy melléfog is, de keresi az újat, a jobbat — és ki az, aki csak köpönyeget fordí­tott, ám valójában mit sem változtatott korábbi gya­korlatán. Most már nem elég szóbeli nyilatkozatokat tenni a párt terveinek támo­gatásáról. Gyakorlati tettek­re van szükség, és máskép­pen kell dolgoznunk, mint eddig tettük — húzta alá Gorbacsov. Mihail Gorbacsov síkra­szállt olyan intézkedések ki­dolgozásáért, amelyek lehe­tővé teszik, hogy már a kö­zeljövőben sokkal szorosabb összefüggés alakuljon ki a munka bérezése és a munka minősége között. Leszögezte, hogv a minőségről a jelek szerint külön torvényt kell elfogadni, mert a gyönge minőségű terméket előállító vállalatok esetében admi­nisztratív és gazdasági meg­szorításokat kell alkalmaz­ni. Ha termékeik nem elfo­gadhatók, nem értékesíthe­tők, akkor ennek tükröződ­nie kell a kollektíva anyagi helyzetében, a bérszínvonal­ban is. Újszerű gondolkodás Külpolitikai kérdésekre térve kifejtette, hogy az SZKP XXVII. kongresszusa reszletesen elemezte a mai világ egész ellentmondásos­ságát, és a benne tapasztal­ható összefüggéseket. Mo­dern világunk problémáinak megoldásához teljesen elen­gedhetetlen az újszerű gon­dolkodás, az újitói megkö­zelítés, annak felismerése, hogy a fegyverkezési hajsza és a haditechnika fejlődése elérte a kritikus pontot. Eb­ből indulunk ki. Emellett tudomásul vesszük, hogy a világpolitikában szomszédok vagyunk egy osztályszem­pontból ellentétes rendszer­rel, s a béke megóvása szempontjából szemben áll velünk egy olyan fontos rea­litás, mint az Egyesült Álla­mok. Ennek az országnak a kormányzata sehogyan sem tud lemondani a korábbi idők megszokásairól, és a jelek szerint nem akar szá­molni a Szovjetunió reali­tásával. — Ez a tény azonban nem akadályoz meg bennünket a szembenállásból való kiút keresésében. Más út ugyanis lehetetlen. A másik út az atomkatasztrófához "vezető hajsza. Magatartásunkat, irányvonalunkat nemcsak elveink és erkölcsünk dik­tálja. hanem az is, hogv tu­datában vagyunk a másféle megközelítés irrealitásának. Ezért utaztam Párizsba és Genfbe. A Szovjetunió ezért lépett fel egész sor jelentós kezdeményezéssel. Ezért tö­rekedtünk arra, hogy Genf után azonnal gyakorlati tet­tekké változtassuk az ott el­ért megállapodásokat és a közös nyilatkozatot. Több fontos javaslatot tettünk — mondotta. — Nem szabad ragaszkod­nunk a régihez, az idejét múlthoz, a megszokotthoz, a kényelmeshez. Abból kell kiindulni, hogy az új fel- m . , . adatok nem oldhatók meg a A felelosseg kerdese régi módszerekkel és a régi hozzáállással. A másik, ha­sonlóan fontos kiindulópont az, hogy az átalakításokat maguknak az embereknek az átalakításával kell kezde­ni. Világosan meg kell kü­— Nézzük a hadászati vé­delmi kezdeményezéssel szembeni magatartást. Nyu­gat-Európában számos kor­mány és a nagytöke is kü­lönböző ürügyekkel egyre jobban bekapcsolódik ebbe a veszedelmes tervbe, s ez­zel a fegyverkezési hajsza újabb, még veszedelmesebb fordulójának részesévé vá­lik. Végezetül, és lehetsé­ges, hogy ez a leglényege­sebb: az Egyesült Államok teljes gőzt adott az űrfegy­verkezési programnak. — Ha az Egyesült Államok a józan ész ellenére tovább köti magát ehhez az irány­vonalhoz, mi megtaláljuk a meggyőző választ, és nem is feltétlenül a világűrben. Jól ismerjük a modern tudo­mány lehetőségeit, saját le­hetőségeinket. Nincs semmi olyan, amit az Egyesült Ál­lamok meg tud tenni, mi pe­dig nem. Mi azonban elle­nezzük ezt a választást, el­lenezzük a fegyverkezés képtelen amerikai logikáját. Számunkra a kozmikus csa­pásmérő fegyverekre vonat­kozó tilalom nem a lema­radástól való félelem, ha­nem a felelősségérzet kérdé­se. — Ezzel kapcsolatban a következőket szeretném mondani: ideje már felhagy­ni azzal, hogy a Szovjetunió­val a kapcsolatokat téves elképzelésekre, illúziókra építsék. Az egyik ilyen leg­veszedelmesebb illúzió, hogy a Szovjetunió békeszerető szándékát és felhívásait a gyengeség jelének tekintik. Egyszóval: a fegyverkezési hajszával nem őrölhetnek fel bennünket, a világűrből nem vethetnek ki, a techno­lógiában nem kerülhetnek meg. Az effajta próbálkozá­sokból semmi jó nem szár­mazhat. — Mint a központi bizott­sághoz érkező számos levél­ből látható, nem kevés em­ber aggódik: nem történ­het-e meg, hogy a békeszó­lamok és a meddő tárgyalá­sok fedezéke mögött a Nyu­gat annyira előreszalad a fegyverkezésben, hogy nem marad időnk erre reagálni? Biztosíthatom önöket, hogy ez nem történik meg. A sza­vak és a tettek közötti kü­lönbséget mi jól látjuk. A Szovjetunió politikáját a reális tényezők számításba vételével folytatja. Nem en­gedjük, hogy váratlan meg­lepetés érjen minket. A szovjet állam több ízben bebizonyította, hogy képes válaszolni bármilyen kihí­vásra. Ha szükséges, meg­felelően tud válaszolni ez alkalommal is. — Természetesen senki sem várta azt, hogy progra­munk, a háború és fegyver nélküli világ megvalósítása, simán halad előre. Hosszú és megfeszített harc áll előt­tünk. Nemhogy az enyhülés, de még a szovjet—amerikai kapcsolatok melegedése sem tetszik bizonyos köröknek. Különféle ürügyet keresnek, hogy meghiúsítsák a nem­zetközi helyzet javulását, amelynek zsengéi Genf utári nőttek ki. Az egész világ tudja, hogy kikről van szó. Azokról, akik kapcsolatban állnak a hadiüzlettel, akik a hadiipari komplexumot tes­tesítik meg, azok, akik mil­liárdokat vágnak zsebre a fegyverkezési hajszából és a szembenállásból. — A kongresszuson meg­határoztuk az atomháború elleni küzdelem fő irányait. Következetesen, állhatatosan fogunk cselekedni, hiszen, lehetőségeink nagyok. — Ebben a nemes ügyben velünk vannak hű baráta­ink, a szocialista országok. Értük különösen felelősek vagyunk, s cz a felelősség közös — a szocializmus sor» sa iránti felelősség" Rendkí­vül fontos körülmény, hogy a békepolitikát közösen foly­tatjuk, és egyeztetjük távla­ti stratégiánkat, a béke ér­dekében tett elvi lépéseinket — hangsúlyozta Mihail Gor­bacsov. A Varsói Szerződés tagállamainak felhívása (Folytatás az 1. oldalról.) kell vállalniuk az atomfegy­vermentes övezetek státusá­nak szigorú tiszteletben tar­tására, arra,-hogy az ilyen övezethez tartozó államok ellen nem alkalmaznak nuk­leáris fegyvereket, és ilye­nek alkalmazásával nem fe­nyegetik őket. A Varsói Szerződés tagál­lamainak meggyőződésük, hogy az atomfegyvermentes övezetek létesítése és haté­konysága nagymértékben függ más, mindenekelőtt a nukleáris fegyverekkel ren­delkező államok azokhoz va­ló viszonyától. Rámutatnak: a Szovjetunió határozottan támogatva az európai nuk­leáris fegyvermentes öveze­tek létesítését, kész megfe­lelő garanciákat biztosítani az ilyen övezetek számára. Elvárják, hogy az Ameri­kai Egyesült Államok, to­vábbá Nagy-Britannia és Franciaország ugyanígy jár el. A Varsói Szerződésben képviselt szövetséges orszá­gok üdvözlik az érintett ál­lamok arra irányuló erőfe­szítéseit, hogy atomfegyver­mentes övezetet hozzanak létre Európa északi részén. E térség nukleáris fegyverek­től való jelenlegi tényleges mentessége megerősítésének távlatai reálisabbakká vál­nak azáltal, hogy a Szovjet­unió kész — az ebben az övezetekben részt vevő ál­lamoknak — két- vagy több­oldalú egyezményekben megfelelő garanciákat nyúj­tani. Egy ilyen övezet haté­konyságát növelné, ha az Egyesült Államok, rJágy­Britannia és Franciaország hasonló garanciákat adna. A Varsói Szerződés tagállamai felhívják a figyelmet arra is, hogy a Szovjetunió kész más konkrét lépésekre is az Európa északi részén elő­irányzott atomfegyvermen­tes övezet megvalósítása ér­dekében. Támogatják az atomfegy­vermentes övezet létesítésé­re, a térség államai közötti biztonság megszilárdítására, a bizalom növelésére, a jó­szomszédságra és az együtt­működésre irányuló balkáni erőfeszítéseket is. Üdvözlik az ez ügyben megkezdődött sokoldalú párbeszédet, an­nak folytatására és elmélyí­tésére hívják fel a térség or­szágait. A Varsói Szerződés tagál­lamai támogatják Svédor­szág arra vonatkozó javasla­tát, hogy létesítsenek Euró­pában hadszíntéri nukleáris fegyverektől mentes folyo­sót a Varsói Szerződés és a NATO tagállamait elválasz­tó vonal mentén. Ügy vélik, hogy ezt a folyosót — haté­konyságának növelése cél­jából — szükséges lenne ki­szélesíteni az elválasztó vo­naltól mindkét irányban, fi­gyelembe véve e fegyverek taktikai-műszaki jellemzőit. Ilyen folyosó létesítését Kö­zép-Európától kiindulva le­hetne megkezdeni. Az európai atomfegyver­mentes övezetek gyakorlati megvalósítása szempontjá­ból nagy jelentőségű lenne, ha a Szovjetunió és az Egye­sült Államok kölcsönösen kötelezettséget vállalna ar­ról, hogy tartózkodnak bár­mifajta nukleáris fegyver telepítésétől olyan országok területén, ahol ilyen fegy­ver nincs, valamint, hogy nem növelik nukleáris fegy­verkészleteiket, és nem cse­rélik le azokat újakkal olyan országokban, ahol ilyenek már vannak. Emel­lett az is szükséges, hogy a nukleáris fegyverrel nem rendelkező államok, ame­lyek területén jelenleg nincs IpjR »üiiíS? RÁDIÓTELEX PARTKÖZI MEGBESZÉLÉSEK A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottsága meghívására április 7—8-án látogatást lett hazánkban Sztaniszlav Sztojanovics, a Jugoszláv Kommunisták Szö­vetjége Központi Bizottsága elnökségének végrehajtó tit­kára. A jugoszláv vendéget fogadta Németh Károly, az MSZMP főtitkárhelyettese. Szűrös Mátyás, a Központi Bizottság titkára megbeszé­lést folytatott Sztaniszlav Sztojanoviccsal. DOBRINYIN WASHINGTONBAN Anatolij Uobrinyin, a Szov­jetunió távozó washingtoni nagykövete kedden a Fehér Házban találkozott Ronald Reagan amerikai elnökkel. Mint ismeretes, Dobrinyint — aki 25 évig képviselte ha­záját az Egyesült Államok­ban — a közelmúltban az SZKP KB titkárává válasz­tották. A búcsúlátogatásra Washingtonba visszaérke­zett nagykövetet hétfőn fo­gadta George Shultz ameri­kai külügyminiszter is. VÉLEMÉNYCSERE Pozsgay Imrét, a Hazafias Népfront Országos Tanácsá­nak főtitkárát, aki küldöttség élén hivatalos látogatáson tartózkodik Jugoszláviában, kedden Belgrádban fogadta Dragoszlav Markovics, a JKSZ KB Elnökségének tag­ja, majd pedig Ilijaz Kurtesi, a Szövetségi Nemzetgyűlés elnöke A szívélyes és baráti légkörű találkozókon a két szomszédos szocialista ország belső épitömunkájának idő­szerű kérdéseiről, a népfront­mozgalom helyzetéről foly­tattak véleménycserét. NEM VOLT ROBBANTÁS Nem hajtották végre az Egyesült Államok nevadai kí­sérleti telepén a helyi idő szerint kedd reggelre terve­zett föld alatti nukleáris kí­sérleti robbantást. POKOLGÉP Időzített pokolgép robbant kedden délben annak a bangkoki szállónak a bejára­tánál, ahová Caspar Wein­borger amerikai hadügymi­nisztert várták díszebédre. Weinberger másfél órával később érkezett volna a helyszínre. A váratlan ese­mény miatt a Milton Szállo­dában rendezték meg a fo­gadást. MEGEMLÉKEZÉS Andrijan Nyikolajev szov jet űrhajós Jurij Gagarin űr­repülésének 25. évfordulója alkalmából kedden a Szovjet Kultúra és Tudomány Házá­ban találkozott a szovjet és magyar űrhajósok nevét vi­selő magyar szocialista bri­gádok képviselőivel. Megem­lékezett Gagarin történelmi jelentőségű űrrepüléséről, amely bebizonyította, hogy az ember utazást tehet a világ űrben ilyen, ne engedjék meg an­nak telepítését saját terüle­tükön. Ezek az intézkedések elősegítenék a nukleáris fegyverek területi elterjedé­sének megakadályozását, az atomfegyverkezési verseny korlátozását, az erőegyen­súlynak a lehető legalacso­nyabb szinten történő bizto­sítását az olyan államok nukleáris fegyverektől való tényleges mentességének megőrzését, amelyek terüle­tén nincs nukleáris fegyver. Európa nukleáris fenyege­téstől való mentesítésének szükségességéből kiindulva, a nukleáris fegyvereknek a népek életéből való teljes kiiktatásán munkálkodva, az atomfegyvermentes övezetek létesítésének kérdésében fel­halmozódott tapasztalatokat, a Helsinki Záróokmány el­veit és ajánlásait figyelem­be véve, az összeurópai fo­lyamat fejlesztésére töre­kedve a Varsói Szerződés tagállamai — felhívással fordulnak Európa államaihoz, az Egye­sült Államokhoi és Kana­dához, hogy energikusan te­vékenykedjenek az európai atomfegyvermentes öveze­tek létrehozására vonatkozó javaslatok megvalósításáért, — felhívnak az atomfegy­vermentes övezetek létreho­zásáért síkraszálló államok erőfeszítéseinek támogatásá­ra, egyebek között a megfe­lelő nemzetközi fórumokon is, — kifejezik készségüket, hogy részt vesznek a meg­felelő, érintett országok kö­zötti elmélyült és konkrét véleménycserében az észak­európai és a balkáni atom­fegyvermentes övezetek lét­rehozását célzó gyakorlati lépések elősegítésére, — sikraszállnak azért, hogy az érdekelt államok, között kezdődjenek tárgya­lások hadszíntéri nukleáris fegyverektől mentes közép­európai folyosó kialakításá­ról. A Varsói Szerződés tag­államainak meggyőződése szerint a nukleáris veszélyt el kell és el lehet háritani. Ehhez szükség van minden állam — a nukleáris hatal­mak és a nukleáris fegyve­rekkel nem rendelkezők, a katonai-politikai szövetsé­gek tagjai, a semlegesek és az el nem kötelezettek — energikus és határozott erő­feszítéseire. Az európai atomfegyvermentes öveze­tek létrehozása fontos lépés lehet a földrész népei biz­tonságának megőrzéséhez, Európának a nukleáris fegy­verektől való megszabadítá­sához vezető úton." (MTI) Elutazott hazánkból az lr külügyminiszter Kedden befejeződött Peter Barry ír külügyminiszter hi­vatalos magyarországi láto­gatása. Az ír diplomácia vezetője kedd délelőtt a Halászbás­tyáról a főváros panorámá­jában gyönyörködött, majd a Mátyás-templomot kereste fel. Ezután a Nemzeti Múze­umban megtekintette a ma­gyar koronázási jelvényeket. Itt Lékai László bíboros, esz­tergomi érsek, a magyar ró­mai katolikus püspöki kar el­nöke fogadta. Az ir külügy­miniszter ezután t a Keresz­tény Múzeum gyűjteményét tekintette meg. Peter Barry, Írország kül­ügyminisztere, aki Várkonyi Péter külügyminiszter meg­hívására tartózkodott ha­zánkban, hivatalos látogatása befejeztével hazautazott.

Next

/
Oldalképek
Tartalom