Délmagyarország, 1986. április (76. évfolyam, 76-101. szám)

1986-04-07 / 81. szám

5 Kedd, 1986. április 8. rádiófigyelő A katonák hazajönnek • Persze, már amelyik. Aki ményt szerezni. Mindezek között nlyan alakokban, mint viszont közülük történelmi helyett azonban jobb (nem Barinkay, a volt nagyságos sorsforduló táján érkezik ha- először, nem is utoljára, de úr. Répa Rozi, Pikó Bandi za (s ugyan melyik magyar alapjában véve elkerülhe- menyasszonya, Lukács Máté, háborúskodást nem követte tetlenül), ha a Mocsár Gá- „a mostani kisisten", Mihály mifelénk történelmi sonsfor- bor-i írói alapállásról ejtünk bácsi, a bivalyos és még soduló?) — az bizony igencsak néhány szót — ezúttal e rá- rolhatnánk. ugyanúgy járhat, mint Pikó diós teljesítményének apro- „Hazajöttem, de mire? A Bandi, aki egyre azt hajtó- póján. nagy semmire" — mondja gatja: „kezdek én sok min Hogy Mocsár a 20. száza- Pikó Bandi, miközben meg dent nem érteni". di magyar irodalom egyik kell küzdenie a háború utáFenti alaphelyzet Szegeden legnagyobb hatású és legtisz- ni nyomorúság, a hélyzet álélő szerző. Mocsár Gábor tességesebb szellemiségű írói tal felszínre dobott emberi Hazajött egy katona című, irányzatának, a népi írok gyarlóság, továbbá saját érszerdán este a Kossuth adón „nagy csapatának" egyenes- tetlensége és indulattömege sugárzott rádiójátékából va- ági leszármazottja, eszmei- sok démonával. Ezek a látló, amelyben az 1945-ben a ségük, világképük nyíltan szólag apró, valójában az frontról falujukba vissza- fölvállalt folytatója-leté- odafönt viharzó történelmet szállingózó fiatal magyar teményese — szinte iroda- kicsiben példázó konfliktukatona csodálkozó-hitetlen- lomtörténeti közhely. Ám, sok nemcsak a mindenkori •kedő tekintetén át kapha- hogy ez az írói attitűd (ami nagy történelmi változások lünk egyféle „vidéki hely- a valóságban sokkal több at- mélységesen emberi oldalait zeljelentést" annak a 41 év- titüdnél!) milyen tiszteletre illusztrálják, de még valami vei ezelőtti tavasznak hét- méltó esztétikai és világké- olyasmit is sugallnak: ha köznapi részleteiről. El le- pi értékek összefonódásában hazajönnek a katonák, akik hetne most szépen sorolni, tetten érhető alkotói eszkö- Bandi apja szerint „elfelejhogy a rendező Varga Géza zök révén jut kifejezésre, azt tettek danolni", nem úgy, és a dramaturg Bárdos Pál kiválóan példázta a Haza- mint a régiek — mindig, az igen nívós szereplőgárdá- jött egy katona is. Elsősor- szükségszerűen szembesülval (Mádi Szabó Gábor, Hor- ban a rendkívül élő, nagy nek a közelmúlttal. Azzal az váth Teri, páger Antal, Gás valóságismeretre utaló dia- idővel, ami miatt egyáltapár Sándor, Vajda László, lógusok és a fölvonultatott, Ián el kellett menniük. És biSzabó Gyula stb.) milyen hol anekdotikus, hol szinte zony csak „már amelyik" úton-módon készített egy népballadai fogantatású, hol közülük, aki hazakerül, pepergő ritmusú, kimondottan klasszikusan „históriai nagy- dig mindig, minden időben profi rádiószínházi produk- realista" figurák megrajzolá- itthon kéne tartani valaciót Mocsár művéből, mifé- sával. A 45-ös magyar falu __„_„Jf , . ........ , • , •, mennyit. Körülnézni, látni le eszközökkel, effektekkel, kepe egyszerre szociplogiku- ' szerkesztésmóddal stb. sike- san pontos és „privát törté- ®® cselekedni. rült jó minőségű auditív él- nelmileg" helytálló, többek Domonkos László Vegyes gyümölcsfagylalt Varjú Eriké. Sosem volt érzékem az szul. Ez persze még nem újabb kisportré-korrekció olyasmi kiderítéséhez, hogy lenne baj. Sokkal inkább nélkül nem is kerülhetett százfele ágazó örökösödési azonban, hogy miért mu- volna adásba. Amely körülcivódás közepette melyik száj — közben „végigkóstol- mény terméázetesen mit sem rokon halála kinek is jó, s gatva" a műsorvezetők so- von le az eredeti felvétel miért. Eme fogyatékosságom rát — erőltetni, ami nem értékeiből: érdekességéből, a kevéssé zavart szerdán este megy, vagyis a laza, jóked- művész személyiségének vaa Molitorok lelkivilágának vű, netán szellemes konfe- rázsos jelenlétéből. Még aktanulmányozásában. A tör- ranszot, amolyan showman- kor sem, ha beszélgetöpartténet tulajdonképpen bűn- módra. Ahogy számtalan nerének, Tóth Gabriellának ügyi (tulajdonképpen, mert nyugati (eh, már megint!) olykor erőltetett természemennyire hihető a krimi, diszkóműsorban olyan prí- tessége már-már természetamelyben a bizonyíték egy mán sikerül. Nagyjából ellenesnek hatott, s Mádi idegbeteg fiatalember hip- ugyanez kifogásolható a Szabó Gábortól is „kicsúnotikus vallomása?), de ta- Húsz a csúcson egyébként szőtt" egy gondolat, mely Ián lényegesebb, hogy árad friss szemű, pergő adásai- korrekció nélkül maradt: a belőle a 20-as évek letargi- ban: ami az összekötő szö- vidékre helyezett színész kus levegője, vagy legalább- veget illeti, koppintani pró- büntetőtelepéről. Élnek tudís, amit innen, a század vé- bál, de sajna, gyér a lelkes- niillik jó néhányan elsőge felől annak tartunk. Bt- nek szánt taps, mű a mo- rangú művészek is vidéken ró Lajosról (akinek regénye soly a srácok arcán. Talán, (ha nézték az adást, mit nyomán a tévéfilm készült) mert nem értik úgy isten- érezhettek?), ilyesfajta lelki olvasom, hogy a magyar igazából, hogy kerülhetnek terhek nélkül... polgári radikalizmus jelen- a tinik listájára olyan előtős íróalakja, Ady Endre adók, kiknek rajongóit egybarátja, s a két világháború két (három) generációval között jegyzett sikeres an- „feljebb" találni, gol filmek sztár-forgató- Lassan nincs tévéfilm — könyvírója volt. Mégsem Eszenyi Enikő nélküi ... tudunk rola sokat. A Moh- Minlha az összes rendező tor-haz — Kardos Ferenc egyszerre fedezte volna fel rendezeseben — talan segít, a friss dipiomás színészpót, hogy felfedezzük. . minden héten vendégül látAkik szívesen nézték (el) hatjuk otthonunkban. Egy az Egészen normális őrüle- hete Bácskai Lauró István tet, továbbra is maradhat- bűnügyi történetében, a Rúnák azon a „hullámhosszon" tinmunka csinos-kényes, ám (sőt, csatornán) csütörtök hűséges Barbarájaként, azesténként az elkövetkezendő előtt egy házibuli által felhárom héten át. Ennyi van nőttesített kamaszlányként még hátra ugyanis a svéd Domenija Csaba és Szinetár filmsorozatból, amely három Gábor Szemet szemért című stockholmi család hétköz- filmjében, szerdán pedig a napjaiba pillant. Csalódik, Molitor-ház szuggesztív dokaki amolyan „bergmanos" tornójeként. Aki netán cielmélyültséget, lélekelem- vilben szeretne megismerzést vár (pedig a svéd fii- kedni a művésznövel, lapozmeket hajlamosak vagyunk za fel az Ez a divat márciukapásból idesorolni). Min- si számát. Ja, és természetedenesetre tanulságos, főleg sen: csütörtökön 8-kor a panaszkodó pedagógusoknak, Gül Baba -Leilája — Eszeahogyan a gimnáziumi ta- nyi Enikő, nár mindössze szigorú pil- öze Lajos múltkori portlantással intézi diákja ilye- réja után — ahol a színész, tén kifakadását: tanár úr, a mint utólag kiderült, halálszentségit, ne sumákoljon ... közelből vallott — ismét Nem is Egri János lett képernyőre került egy szívolna, ha nem magyarázza nészarckép, ezúttal Mádi meg rögtön az elején, ho- Szabó Gáboré. A televízió gyan kerül a tutti-frutti egy hasonló karakterű dobozaikönnyűzenei összeállítás nak sorsa kifürkészhetetlen, élére. Mármint hogy tutti Ez az anyag jó ideje talonaz .minden': frutti .gyümöl- ban várta a reflektorfényt, csök', együtt pedig .vegyes s azóta annyi minden törgyiimölcs (fagylalt)' — ola- tént a főszereplővel, hogy II nőkről, családokról \ Hamarosan ujabb kötetek jelennek meg a Kossuth Kiadó és a Magyar Nők Országos Tanácsa közös gon. dozásában. A gyermeknapra várható Gyárfás Endre Ábécéskert című verseskötete, amely a természeti kör. nyezetet mutatja be, a zöldségekről, a gyümölcsökről, az időjárásról, a kerti munka örömeiről mesél a gyermekeknek. A könyv illusztrációit a Pannónia Filmstúdió munkatársai készítették. Májusban lát napvilágot A gyermekgondozási segélytől a gyermekgondozási díjig cimű könyv. Sándorné dr. Horváth Erika művében összegzi a gyermekgondozási segély bevezetésének eredményeit, és felhívja a figyelmet azokra a gondok, ra, amelyek a nők munkavállalásával, szakmai fejlő, désével kapcsolatban tapasztalhatók. Rövidesen nyomdába kerül Az egészséges utódokért című könyv, Czeizel Endre műve. Ebben a családtervezés elméletét, programját ismerteti a szerző. Régészeti konferencia kezdődött Szentesen Nemzetközi régészeti diákkonferencia kezdődött, Szentesen, ahova nyolc országból érkeztek egyetemisták. Az április 10-ig tartó előadássorozaton, melyet ötödik alkalommal tartanak, külföldi diákok is részt vesznek, legtöbben Lengyelországból, de érkeztek Angliából, Ausztriából, Csehszlovákiából, Jugoszláviából. az NSZK.ból és Svájcból is, nem utolsósorban a szegedi József Attila Tudományegyetem régészeti tanszékével kapcsolatot tartó intézményekből. A diákkonferencia ezúttal a Kárpát-medence európai régészeti kapcsolataival foglalkozik, s az előadások németül, angolul hangzanak el. A vitát neves szakemberek vezetik: Mócsy András akadémikus, Fodor István, Maróti Egon, Trogmayer Ottó. A konferencia fővédnöke Szabó G. László, a megyei tanács elnökhelyettese, aki a megnyitón köszöntötte a résztvevőket. Egészségügyi világnap '86 Életnyeremény Az évfordulók naptárában április l-e: egészségügyi világnap. A föld sok országában évtizedek óta ezen a napon — a kormányok, az Egészségügyi Világszervezet nemzeti bizottságai, az ENSZ-társaságok és különböző szervezetek támogatásával — megrendezik a világnapot, amelyen az emberi lét egyik legalapvetőbb tényezőjére, az egészségre irányul a figyelem. 1955-ben „A tiszta víz jobb egészséget jelent'^ 1962-ben „Órizd meg a látást — elózd meg a vakságot", 1980-ban „Dohányzás vagy egészség — válasszon" jelmondatokat lobogtatta meg zászlaján a világszervezet. Mindössze egy nap kevés lenne e célok eléréséhez, viszont a világnap elindítója, lendítője egy-egy akciónak, amely kiterjed arra az évre, és legtöbbször van is foganatja. (Bár a dohányzást illetően nálunk szinte falra hányt borsó minden intelem.) Az idén az egészségügy életformánkat helyezte reflektorfénybe, ezzel a sokat ígérő mottóval: „Egészséges életmód: Mindenki nyertes." Tehát elsősorban rajtunk — az egyéneken, a közösségeken — múlik, hogy meg tudjuk-e őrizni, védeni egészségünket, át tudunk-e állni olyan életmódra, amely összhangban van környezetünkkel, meg tudjuk-e változtatni szokásainkat. Körülöttünk a világ gyorsan változik, az emberek nagy része viszont ragaszkodik régi életstílusához: zsíros, kalóriadús ételeket fogyaszt, mintha ma is annyi fizikai munka — favágás, vízhordás, kézi mosás, súrolás — várna rá a ház körül, mint a múltban; dolgozni nem gyalog vagy kerékpáron jár, hanem buszon, saját gépkocsin. A gyárakban sem mindenütt az erő dominál, a gép átvállalta a munka nehezét. Az irodákban dolgozókon a nyolcórás ülés, majd otthon folytatva a többórás tévénézés ártalmai előbb-utóbb jelentkeznek. Nem tartjuk be az egészséges életmód szabályait: a vitamindús, fehérje- és rostgazdag, zsír- és szénhidrátszegény étkezést, a rendszeres testmozgást, a nikotin- és az alkoholmentes életet. Az európai és észak-amerikai lakosság egyharmada elhízott, s ebbe a kategóriába tartozik a magyar lakosság is. Következmény: szív- és érrendszeri betegségek, magas vérnyomás, cukorbaj, daganatos betegségek, mozgásszervi elváltozások, fogszuvasodás ... Magyarországon naponta átlagosan 250 ezer ember van betegállományban, az aktívan dolgozó lakosság öt százaléka keresőképtelen; több a leszázalékolt, mint az öregségi nyugdíjas; az elmúlt két évben csökkent az ország népessége, a 40 —60 évesek-közül sokan halnak meg infarktusban ... E szomorú tények előidézői, ha nem is egészében, de jelentós részben a személyes felelőtlenség, a helytelen életmód, a rossz környezet. Ezek után komolyan is vehető az a megfogalmazás, amit egy orvostól félig humornak szánva hallottam: „Ha így folytatódik, a magyar egészségügyre jobban illene a magyar betegségügy kifejezés." A betegellátás fejlesztésével nem oldható meg ez a proliléma. Van elegendő orvos, kórházi ágy Magyarországon, viszont a betegségek megelőzéséért eddig még nem sokat tettünk. S ezért nemcsak az egészségügy okolható, hisz egymaga nem is tudná megoldani, e feladatra szélesebb körű, társadalmi méretű összefogásra van szükség. A VII. ötéves tervidőszakban az egészségügyi és szociális ágazat fejlesztésének szakmai irányelvei között kiemelt helyet foglal el a társadalom minden rétegére kiterjedő megelőzési program. Nem kis tétről van szó, egy országnyi nép egészséges életmódra neveléséről. Ebben a „sorsjátékban" a világnap jelmondata szerint mindenki nyertes lehet, aki betartja a szabályokat. Megéri, hisz a főnyeremény: az Élet. Horváth Anita Az áprilisi Tisza táj Illyés Gyula 1945 júliusá- Csoóri Sándor, Csorba egyetemednek, ismerteti Cs. Varga István a magyarországi Tolsztoj-kutatás újabb eredményeit ismerteti. Berkes Tamás pedig a nálunk is népszerű Bohumil a Hrabal két kisregényét érban irt, kiadatlan munkája Győző, Baka István, Szepesi magyar felsőoktatás 1945 tékeli. — A száz éve szüa népi írók és Gömbös mi- Attila., Petri Csathó Ferenc, ¡ryszterelnök 1935-ös talál- Horgas Béla, Czigány tagságait", a icuwMdusi Eszter kozásának hiteles történetét György és Marsall László intézményrendszer bővítését, mondja el. Tíz évvel a ta- versei olvashatók az új lálkozó után így emlékezett számban. Kovács István a Illyés: „Gömbös Gyúlát Hetekként emlegetett költői egyetlen egyszer láttam éle- csoportosulásról adja közre ságos a dolgozat nemzetközi temben, de akkor mindjárt szubjektív, esszéisztikus kitekintése is. beszélhettem is vele. Nem jegyzeteit. írásának apropóutáni helyzetét és „viszon- letett Tóth Árpádra — Tóth a felsőoktatási ^^ Családi emlékek . valamint a regionáils ku- cirnű könyvét is bemutatva tatóbázis fejlesztésének — Papp István Géza emiégond jait.^ Rendkívül tanul- kezik; az örökség rovatban. A Kritika rovatban Kálnoky László, Czigány A Néző rovatban Fried egymásnak volt személy ja az Ágh István, Bella jstván Keresztury Dezső György, Kiss Benedek, Szeszerint mondandónk, ha. István, Buda Ferenc, Ka- nemrég megjelent könyvei pesi Attila, Győri László, nem egy nyolc-, illet— '*' — T °—lenctagú társaságban tunk egymás színe egy nyolc-, illetve ki- lász László, Raffai Sarolta, kapcsán _ Hírünk és he- Királv László éc 7aIán Ti LCÚ társasáéban vol- Ratkó József és Serfőző Si- i—V_.- „ , L3SZIO es ¿aian ii volelőtt, - -- - lyünk a világban címmel . . ... .. mon verseiből válogatott írt tanulmányt. „Öntudato. bor. verseskoteterol Alfoldy körülbelül három és fél óra antológia megjelenése.' Ta~ hosszat. lamon Alfonzot, aki 1966- V(jn alakíthatjuk Ez volt az a nevezetes ban született Dunaszerdahe- és »világhírünk találkozás Gömbös és az >yen és jelenleg pozsonyi megi jut.c m,iyen haz akkori fiatal magyar írók jegyetemi hallgató. Grendel részünkre a nemzetek utegyik csoportja között, \Míos mutatja be. Az utolsó cájában. Tisztességgel mun- A Magyar Játékszín soamelyről később magam is írw memoárja című elbeszé. kálkodva belső tisztaságún- rozatban Szanki T. Csaba annyit olvastam és hallót- lésben a csehszlovákiai ma- kon ¿g önmagunk előtt el- Törócsik Mari portréiát raik 1 - ' i- 1. pvar nrÓ7a eszközeinek j,— í-i* "1...!../'. ... , 1 J J san elfoglalt helyünk ré- Jen°• Tüskés Tibor, Göhíriinkct, römbei András. N. Horváth szabja Béla. Vasy Géza, Fűzi László és Deák Mór ír. tam. A később népieknek gyar . Próza eszközeinek, foglalt (helyünkön, lassan vagy népieseknek nevezett szemléletének ' írók itt »kínálkoztak fel a látja, hatalomnak«, itt »lesték a A Hazai Tükörben megújítását lassan tudomásul veszik zolja meg, s „egy különös majd. hogy valamilyen ház művészi pályáról, egy gazTóth csak megillet bennünket a dag életmű néhány vonásámorzsát a kormány aszta- Béla Tiszajárása mellett Ba- nemzetek utcájában. Nem ról" gondoskodik — „talán Iáról« azaz itt adták el a kos István nagy tanulmánya azért, mert rikító plakáto- a szinészmcsterségen is túlnépüket, élükön Zilahy La- jelent meg a 'három vidéki kon, ügyetlen-ügyes propa. ¡mutató érvényességgel." A jóssal, illetve Móricz Zsig- tudományegyetem múltjá- gandával hirdettük-hirdet- Művek — közelről .újabb monddal. mert hisz a találkozó legsúlyosabb személyiről, jelenéről, a perspektíváiról. A fejlesztés jük: milyen szép házat fu- elemzése (Szalay Ferenc TszRégió — dunk építeni... Hanem közgyűlés c. festménye) Szusége és szóvivője kétségle- Tudomány — Egyetem című azért, mert felfigyeltek arra: romi Pal munkája. A Tiszalenül Móricz Zsigmond írás pontos történetét adja békében élünk önmagunk- táj áprilisi számát Szalay volt" Debrecen, Pécs és Szeged kai" — írja Fried István Ferenc rajzai illusztrálják. 1