Délmagyarország, 1986. április (76. évfolyam, 76-101. szám)

1986-04-07 / 81. szám

3 Hétfő, 1986. április 7. * Léggömb, Góbé, motoros, sárkány Légből kapott hírek... Ha jobbra nézek, hőlég­ballon, ha balra, akkor a jó öreg Góbé vitorlázó eresz­kedik komótos csendesen, félbalra egy Zlin motoros­gép el, amott a Maty-éri evezőspálya partjáról nem messze pedig egy sárkányre­pülő rója iskolaköreit... Annyit még csupán, hogy a Bajai úti repülőtéren min­denki tegeződik. Az ötven­három éves főosztályvezető természetesnek veszi, hogy azt mondja a tizenhat éves suhanc: Szevasz! Bukfencet vetne az igazság, ha egyszer is leíródna a maga, vagy az ön... * Elsőként a lufisok. Az MHSZ Csongrád megyei re­pülőklubjának hőlégballon szakosztályának tagjai. Egye­lőre kevesen vannak. Nem csoda, szakosztály már van, de hőlégballon még nincs. Ezért jöttek talán a szege­diek segítségére a Szolnok megyei repülő- és ejtőer­nyősklub hőlégballon szak­osztályának tagjai: Jakab János, a szolnokiak szakosztályvezetője: — Hazánkban több mint harminc ballon él és dolgo­zik, ebből kettő Szolnokon — immáron nyolcvan óta. Szép és költséges sport a miénk. Egy komplett felsze­relés (gázégővel, terepjáró­val kiegészítve) több mint 800 ezerbe kerül, s hol van akkor még a fenntartási költség? Mi úgy segítünk magunkon, hogy reklámhor­dozóként függeszkedtünk Hamburgban, de jó pénzért mutogattuk magunkat a sza­rajevói olimpián is... Per­sze az igazi, ha versenyre mehetünk, ahol a magunk­ra utaltság érzését sikerül legyőzni néhány kiló pro­pán-butánnal ... A szegediek egyetlen leá­nya az SZTK-ban dolgozik: — Somogyi Anna vagyok! Alapító tag. Igaz, még csak a kiképzés elején tartunk. De tegnap már repülhet­tem ... Hiszem, hogy lesz nekünk még saját ballo­nunk ... * Tavaszi kiképzőtábor a vitorlázórepülőknek és a motorosoknak is. Hallgatón­ként napjában öt fölszállás. A motorosoknál a gyakorlat mellett elméleti vizsgára történő kiképzés is. Ők lesz­nek majd a jövő vadászre­pülői . . Mihók József, a tábor pa­rancsnoka: — Érdekes, nagy feladat. Kilenc napig koordinálni a légben járók között, úgy, hogv ne legyen semmi gond. * Az új fiúk között régi is­merősökre bukkanok. Ba­lázs Ivánra, a körzeti tévé­stúdió operatőrére, és Klé­ner Gyurkára, aki szintén a kamerának a mestere. — Tavaly itt forgattunk a nemzetközt vitorlázóver­senyen. Itt ragadtunk. Meg­éreztük a felhók illatát... Aztán Kléner a hangár felé jövet bevallja: — öregem, piszok érzés fogott el délelőtt ott fönn, négyszázon. Podi volt a ki­képzőm, tudod, a Podolcsák Bandi, a reptér parancsno­ka. Góbéval repültünk, há­tul ült. Eddig ketten vezet­tünk. Most meg két kezét a vállamra teszi és kérdezi: Hoev vagy? Én meg rává­gom: Kösz, jól! És beesett a gerenda. Jézusom! Egye­dül vezetem a gépet... * Tóth Imre és Tóth Hen­rik. Apa és fia. Imre 49 éVes, a srác tizenhat. Tóth Imre: — Szakszóm (magyarul szakszolgálati engedély) öt­ventől hatvanegyig volt. Re­pültem Komával, Cimborá­val, meg Kranichcsal is. Mocskos nehéz kétüléses volt. Egyedüli az országban. Akkor még más idők jártak. Nem volt még motoros fel­húzás. A FarkaS-hegyen, mire felhúztuk-toltuk az öt­mázsás dögöt, lement a nap... Jó esetben egyszer repülhettünk. Alig múlt dél, s itt másodszor vagyok fönn. Tudod, ez egyfajta rehabili­tációs tábor a számomra, A repülést nem, de a finom­ságokat el lehet felejteni... ezt gyakorlom most... Nézd csak, ott ereszkedik a fiam. Tóth Henrik: — Csodálatos dolog! Any­nyi látnivalója van az em­bernek, hogy még félni sincs ideje. Tábor után lesz mit mesélni a suliban. . * A sárkányrepülőket az „igaziak" egy kicsit őrül­teknek tartják. Pedig hát ők maguk is fanatikusok. Ha belegondolok, van némi igaz­ság benne. A szelek szár­nyán járnak. De legalább van kabinjuk. A sárkányo­sok meg mit csinálnak? Vesznek egy nagyobb sám­lit, fölé eszkábálnak néhány négyzetméter vitorlát, hátuk mögé pedig egy propelleres Trabant-, vagy Rotax-mo­tort, s usgyi neki! Meg sem állnak hatszáz méter ma­gasságig .. Az MHSZ Csongrád Me­gyei Repülőklub Hódgép sárkányrepülő szakosztályá­nak negyven tagja van. Pekárik János szakosztály­vezető: — Huszonkét tagunknak már van jogosítványa. Az április 4—13. közötti tábor­ban — aki növendék — egyedül fog repülni... A srácok közül kiviláglik ősz hajával Bokor András, korábban ő volt a szakosz­tály vezetője, az AB dolgo­zója. ötvenhárom éves. Március elseje óta pilóta: — A repülésről nem lehet leszokni. Negyvennyolcban kezdtem a Tücsökkel, majd jöttek a motorosok, a Bücke­rek, a Jak 18-asok. Aztán hosszú szünet következett, s most itt vagyok ... öt-hat­száz méterről biztonságosan le lehet szállni. Nekünk egy fél focipálya is elég ... * Az új fiú, Turucz József harmincnyolc éves: — A három hónapos el­méleti kiképzés után most jön az igazi. Reggel öttöl­hatig felkészülünk. Fél óra kitelepülés, s fél hétkor már repülhet az első „gya­kornok" — igaz, még nem önállóan. Balázs Gábor nyolcvan óta repül. Motoros sárkány­nyal 70 órát töltött a leve­gőben, motor nélkülivel tíz órát... — Hat éve repülök, s hor. zsoláson kívül még nem volt sérülésem. Pedig az el­ső időben meg kell harcol­ni a másodpercekért. Mo. tor nélkül, hegyen repülünk. A völgytől 150. méterrevolt a csúcs, a starthely, De mi­re fölérsz, az erdőn át meg­teszel egy kilométert. Óra­másfél, mire a hat méter hosszú, összehajtott sár­kánnyal az indítóhelyre érsz, hogy aztán tíz másod­perc múltával landolj a ré­ten. Persze már, ha jobban ismered a „szakmát", akkor könnyebb. Ha jó az idő és elcsípsz egy ötméteres ter­miket (emelést), akkor akár ezer méterre is följutsz... A világban a hatvanas évek végén született ez a sportág. Hazánkban a hetve­nes évek legelején „feke­tén" már röpködtek. Het­venöttől pedig szervezet­ten is. Kozenkai Jenő motoros vezető pilóta. Tizenhat évig vitorlázórepülő volt. Ott nem érezte igazán a siker érzé­sét. Aztán tavaly tavasszal megkérdezte Szántai József barátjától, hogy akar-e sár­kányrepülőzni. A nyáron megérkezett a válasz, hogy igen! Akkor egy sufniban kezdték összerakni az első motoros sárkányt: — Ketten elköltöttünk kétszázezer forintot. Vet­tünk egy kétüléses Apolló CX-et. A kiképzésben a bor­sodnádasdiak segítettek ... Kozenkai Jenő július kö­zepe óta egyedül repül. S augusztus 17-én már birto­kosa az oktatópapírnak. Igaz, addigra megrepülte az 50 órát. Novemberig 500 fölszállással 70 óránál tart. (Április 5-i, délutáni adat: 1480 fölszállás és 250 légi­óra.) — Gyere, csináljuk meg együtt az ezernégyszáznyolc­vanegyediket ... — Csináljuk! Bukósisak fel. Az apró ülésre alig férünk ketten. Biztonsági öv be. Motor in­dul. — Repültél már sárkány­nyal? — Soha még ... — Akkor óvatosabban emelkedünk. Felbőg a motor, nekiindu­lunk. Az apró kereket egy­egy ürgelyuk megdobja. A rázkódás hirtelen megszű­nik. Pillanatok alatt tágul a határ. Alattunk vagy 50 mé­terrel a Maty-éri evezős­pálya. Az Üj Élet földjén „vonalkáz" egy traktoros. Vetnek. Valahol négyszáznál jut eszembe, hogy tulajdon­képpen egy hokedlin ülök. Látni mindenfelé. Azt hi­szem, ez adja meg igazán a sárkányrepülés varázsát... Negyvenen vannak. Együtt kétmillió forint közös va­gyonnal rendelkeznek. Pén­zért különféle feladatokat' vállalnak. Ez is á közösbe megy... — Mi vagyunk az ország első légi téesze. Hiszen a termelőeszközeinket, a sár­kányokat, motorokat úgy ad­tuk össze. Tíztől harminc, ezer forintot, mindenki anyagi helyzete szerint... A motoros sárkányok gaz­dasági alkalmazhatóságára hamar fölfigyeltek a Hód­gépnél. Az év második fe­létől megrendelésre szállíta­nak univerzális, több célra alkalmas sárkányokat. A téeszek 'határszemlére és nö­vényvédelmi munkára hasz­nálhatják. Naponta újabb és újabb megrendelések ér. keznek... * Vasárnap reggel hét óra. A góbék ugyanúgy róják a köröket, mint tegnap. Star­tol a Zlin is. Kozenkai Je­nő is elemelkedett egy hall­gatóval ... Még egy hétig tart a tábor a Bajai úton .. Szabó Pál Miklós Ipari vezetők tanácskozása Az iparvállalatok . és az Ipari Minisztérium vezetői az év kezdetén szakágaza­tonként tanácskoztak az ipar idei feladatairól. Április 11-én a Budapest Kongresz­szusi Központban tartják a minisztérium államigazgatási és törvényességi felügyelete alá tartozó vállalatok igaz­gatóinak értekezletét, ame­lyen az új vállalatirányítási formában működö gazdálko­dó szervezetek vállalati ta­nácsainak, küldöttgyűlései­nek elnökei is részt vesznek. Az értekezlet napirendjén a hatodik ötéves terv ipari eredményei, valamint az ipar következő ötéves és 1986. évi feladatai szerepel­nek. Az igazgatói értekezle­tet megelőzően, április 10-én az Iparpolitikai Tanács kibő­vített ülést tart, ahol a mi­nisztérium vezetői és a_ szak­ágazatokat reprezentáló vál­lalatok igazgatói vesznék részt. (MTI) Elismerés a mezőgazdaságban dolgozóknak A mezőgazdaságban dol­gozók közül április 4-e al­kalmából többen magas ki­tüntetésben részesültek. A MÉM Kiváló Munkáért ki­tüntetettjei: Bogdán István, az Ásotthalmi Alkotmány Szakszövetkezet vontatóve­zetője, Szerző Petemé, a Kisteleki Magyar—Szovjet Barátság Tsz nyugdíjasa, Sánta Géza. a Pusztamér­gesi Rizling Tsz agronómu< sa, Béltelki Sándor növény­termesztő és Süli György ágazatvezető a Pusztaszeri Hét Vezér Tsz-ből, Hajdú László kőműves és Kovács Ferencné belső ellenőr a Szegedi Móra Ferenc Tsz­ből, Ábrahám János üzem­ágvezetö, Horváth Szilvesz­ter szerelő és Nacsa Ferenc magtáros a Szeged-szőregi Tisza—Maros Szög Tsz-ből, Kocsis Péter Sándor ügy­intéző, Ördögh Dezső mező­őr és László József gépko­csivezető, a Zákányszéki Egyetértés Szakszövetkezet dolgozói, Horváth Imre fő­állatorvos és Jurida Ferenc körzeti állatorvos a Csong­rád Megyei Állategészség­ügyi és Élelmiszer-ellenőrző Állomásról, Csáki Imre, a Csongrád Megyei Földhiva­tal csoportvezetője és Kása Viktória főmunkatárs; Mán. doki András laborvezető, Pál László esztergályos és Tánczos Sándor szakvélemé­nyező, a Csongrád Megyei Növényvédelmi és Agroké­miai Állomás dolgozói, Ríj­tik Józsefné, a Csongrád Megyei Városellátó Közös Vállalat főkönyvelője. Közrend, közbiztonság Szegeden Szeged közrendjének, köz­biztonságának helyzetét há­rom éve tekintette át a ta­nács végrehajtó bizottsága Az ott elhangzottakat mint­egy megerősítette a múlt évi értekezletén a városi pártbizottság. Dokumentu­mában a következőket álla­pította meg: Szegeden a'­közbiztonság, a közterületed rendje, az állampolgároki élet- és vagyonbiztonsága, jó. A bűnüldöző szervek^ munkájának jelentős ered­ménye, hogy Szegeden az országos átlagnál alacso« nyabb a bűnözési arány — összhangban volt-e ezekkel a megállapításokkal mindaz, amiről a városi ta­nács idei. januári ülésén számolt be? — kérdeztem Kántor Gézát, városi rendőr­kapitányt. — Mindezek előtt hadd emlékeztessek egy. a közbiz-i tonsági szempontból sikeres évre, 1983-ra, mert Szegeden akkor mutatott csökkenő tendenciát a bűnüldözési statisztika. azóta viszont emelkedtek a jelzőszámok. A tanácsülésen megerősíthet­tük az ön által idézett ösz­szegzést. De elmondhattam, hoey tovább javult a földe­rítő munkánk annak ellené­re. hogy városunkban és a megyében is nőtt az össz­bűncselekmények száma. 3260 üggyel foglalkoztunk, 57,6 százaléka irányult va­gvon ellen. Ebből 87,6 száza­lék személyi-. J9.9 százalék társadalmi tulajdont sértett. E statisztika szerint 1984-ben a 108 magyar város rangso­rában (a 10 ezer lakosrá jutó közvádas bűncselekmé­nyek szerint) Szeged a '31. helyen van. Érdekességkén említem, Miskolc az ötödik, Debrecen a nyolcadik, Pécs az ötvenharmadik, Győr az ötvenkilencedik. — Ismertetné röviden az egyes bűnözési kategóriák­ban milyen változások tör­téntek? — Az állampolgári fegye­lem további lazulásával ma­Interjú Kántor Géza rendőrkapitánnyal A környezet állapota Május első napjaiban je­lenik meg a Központi Sta­tisztikai Hivatal új kiadvá­nya, amely a környezet ál­lapotára és védelmére vonat­kozó adatokat teszi közzé, bemutatja a környezet vé­dett elemei, a föld, a víz, a levegő és az élővilág állapo­tát, a hulladékok keletkezé­sével és elhelyezésével, vala­mint a környezeti zajjal kapcsolatos gondolat, és részletes pénzügyi adatokat közöl a környezetvédelmi beruházások alakulásáról Odesszai Csongrád A Kenderfonó és Szövő­ipari Vállalathoz háromtagú szovjet delegáció érkezett április 3-án, a konfekciógyár április 4. alkalmából meg­rendezett ünnepségére. A küldöttség az odesszai mű­szaki szövetek gyárát kép­viseli, azt. a vállalatot, amellyel a KSZV immároit majd egy évtizedes kapcso­latot ápol. A delegáció -­amelynek vezetője Szergej Kudrjavcev főmérnök — is­merkedett a megye neveze­tességeivel, valamint gyárlá­togatáson vett részt. A ven­vendégek megyében dégek a holnapi budapesti programot követően utaznak vissza a Szovjetunióba. A Szegedi Szalámigyár és Húsko.mbinát hasonlóképpen szovjet vendégeket fogadott ezekben a napokban. Ta­pasztalatcserére háromtagú odesszai delegáció érkezett április ?-án Valentina Go­lodnak, az ottani húskombi­nát igazgatójának vezetésé­vel Szegedre. A küldöttség tagjai városnézésen, üzemlá­togatásokon vettek részt, s ma, hétfőn búcsúznak el a vendéglátóktól gyarázható a család és ifjú­ság elleni bűncselekmények; emelkedése. Szinte rémisztő, hogy 23,3 százalékkal több volt. (A tartási kötelezettség get mulasztják el legtöbben.), Ismert társadalmi-gazdasági okok következtében megdup­lázódtak a betörések, lopá­sok száma. Kevés súlyom cselekmény történt tavaly Szegeden, a 6 emberölési kísérletet, a 14 rablást fel­derítettük. Megjegyzem, eb­ben a kategóriában is tanúi lehetünk az emberi felelőt­lenség durva példájának: buta játék majdnem halált okozott. Hogy felére csök­kent a garázdaság, azt ml a megváltozott jogi elbírá­lással és az eredményesebb rendőri megelőzéssel magya­rázzuk. Az akcióalosztá­iyunk- tevékenysége is nyil­vánvaló eredményeket ho­zott. Nem véletlen született minisztertanácsi határozat a közlekedési morál javítása érdekében. Sajnos Szegeden, is jelentősen emelkedett az ittas vezetők száma. 449 esetből 424-ben elvettük a vezetői engedélyt. Nem győ-i zöm hangsúlyozni; ittas ve­zetőnek nincs helye a forga­lomban, mint ahogy a közúti, forgalmat más módon dur­ván megsértőknek sem. Nem is titkoljuk, a legszigo­rúbb hatósági intézkedésre számíthatnak a jövőben e téren is a gépjárművezetők, A közveszélyes munkakerü­lők, lumpenek felderítésében ugyan hatékonyabbak let­tünk, de sajnos az ilyen sza­bálysértők 59-ről 104-re, bűnelkövetők 13-ról 30-ra szaporodtak. — S hogyan szólnak a ta­valyi tapasztalatok, ha az el­követőket vizsgáljuk? — Az ismertté vált bűn­cselekmények tetteseinek 60 százaléka első bűnöző. Ez egyfelől aggodalomra ad okot, másfelől megnyugtató. Vagyis, többen szegültek szembe a törvénnyel, de jó, hogy valamivel kevesebb a visszaeső bűnöző. Ha a kor­csoportokat vizsgáljuk, saj­nos elég szomorú képet ka­punk: az elkövetők 30 szá­zaléka a 14-24 év közötti fiatal. Veszélyesen nő ta­valy megduplázódott — a gyermekkorú tettesek száma. Típusosán a betörések, lopá­sok főszereplői fiatalok. Szólni kell a cigánybűnözés­ről, mert e népcsoportból az átlagosnál több törvénysze­gő kerül rendőrkézre, bíró­ság elé, rablás, munkakerü­lés, vám- és deviza szabá­lyok megsértése, személy el­leni támadás miatt. Mind­ezekből következik, vélemé­nyem szerint, hogy még nem elég eredményes szociálpoli­tikánk alkalmazása, a reha­bilitáció — Az igazgatásrendészet területén volt néhány jelen­tós jogszabály-módosítás. Ezek hogyan befolyásolták az önök munkáját? — Lényegében mind a gyorsabb, egyszerűbb ügyin­tézést szolgálták. Elmondha­tom, hogy Szegeden jóval határidőn belül intézzük a> lakossági ügyeket — no per­sze kivétel a nyári turista­szezon. Adatrögzítéshez-, fel­dolgozáshoz egyre több terü­leten alkalmazunk számító­gépet, amelyek gyorsítják a rendőri munkát. Sikerrel ve­zettük be Mórahalmon és Kisteleken a heti egyszeri. Ülésen pedig a havi egyszeri igazgatásrendészeti ügyfél­fogadást. — S hogyan közlekedünk mi, szegediek? — Nem rosszabbul az or­szágos átlagnál. S azt se fe­ledjük, nemzetközi tranzitút visz felénk. Mérséklődött a balesetek száma, tavaly 434 volt, 48,8 százaléka a sú­lyos — illetve halálos — ka­tegóriába tartozó. Közleke­dési morálunkat mindenféle minősítés nélkül jellemzik egyébként a leggyakoribb szabálytalanságok: gyorshaj­tás, elsőbbség meg nem adá­sa, helytelen irányváltozta­tás, no és a már említett it­tasság, olykor agresszivitás. Kétségtelen nehezíti közle­kedésünket a vegyes forga­lom — a magunk részéről csjik szorgalmazni tudjuk például a kerékpárutak mi­hamarabbi kiépítését —, a belváros behatárolt parkolá­si adottsága. Ez utóbbin aligha lehet változtatni, te­hát nekünk, pontosabban a szemléletünkön kell vál_ toz(tat)ni: ott álljunk meg gépkocsival, ahol lehet, ne akarjunk mindenáron a „ka­puig" autózni. — Végezetül összegezné a szegedi rendőrkapitányság mely feladatait tartja ki­emelten fontosnak? — A bűnmegelőzés össz­társadalmi feladat. Politikai, társadalmi szervekkel, szer­vezetekkel együtt egy ered­ményesen működő komplex rendszer kiépítését ösztö­nözzük Különösen figye­lünk a bűncselekmények okainak felderítésére, a köz­területek rendjére. Erről most kevés szót ejtettünk, de a tanáccsal közösen szi­gorú elbírálást ígérhetünk a parkrongálókkal. köztéren italozókkal, s a közrendet! más módon megsértőkkeL szemben. A városi közleke­désbiztonsági tanáccsal kö­zösen ügyelünk a lakosság felvilágosítására, propagan. dánkra. — Köszönöm a beszélge. tést Mag Edit

Next

/
Oldalképek
Tartalom