Délmagyarország, 1986. április (76. évfolyam, 76-101. szám)

1986-04-30 / 101. szám

Szerda, 198G. április 30. Elismerések, kitüntetések május elsejére Kiváló a paprikafeldolgozó Az 1984-es gyenge paprikatermés sem lehetett az akadálya, hogy tudatos, szervezett munkával sikeres évet zárjon a Szegedi Paprikafeldolgozó Vállalat A 18 százalékos termelésnövelést úgy érték el, hogy a nyereség ennél is nagyobb ütemben gyarapodott. A belföldi ellátást importbeszerzésekkel, ha nehézségek árán, biztosították. Eközben a hagyományos exportpiacokon is helytálltak. A negyedik negyedévi hajrából a szocialista brigádok is kivették a részüket. A hús-, az ételkonzerv és vegetagyártás jól kiegészíti a termékszerkezetet. A nyersanyagár-emelés hatására ismét a terveknek megfelelő a paprika vetésterülete, s ez biztató kilátásokat ígér. A tegnap, kedden délutáni ünnepségen Szabó Ferenc, a MÉM miniszterhelyettese a MÉM és az Édosz elnöksége nevében nyújtotta át Darázs Sándorné igazgatónak a Kiváló Vállalat elismerő oklevelet. Az eseményen a városi és a megyei párt-, állami és tömegszervezetek vezetői és képviselői mellett Balogh Károlyné, az Édosz főtitkára is részt vett. Ez alkalommal adták át a vállalati Kiváló Dolgozó kitüntetéseket, és a szocialista brigádoknak járó elismeréseket is. Budapesten, az Édosz központi ünnepségén Papp Györgyné szb-titkár a Szakszervezeti Munkáért kitüntetés ezüst fokozatát vette át. Vándorzászló az Universalnak A szegedi Universal Vegyipari Szövetkezetnél tegnap, kedden délután megtartott ünnepség keretében vehették át a szövetkezet dolgozói a Kiszöv elnökségének Vándorzászlaját. Az universalosok kollektívája 312 millió forintos termelési értéket állított elő az elmúlt évben. Az elmúlt években termelési struktúrájukat jelentősen átformálták. Nphány éve kezdték meg a íertőtlenítőszer-gyártást, ami nagyban hozzásegítette a szövetkezetet a dinamikus fejlődéshez. De a hagyományos kozmetikai és háztartás-vegyipari termékeikkel — például a Méta családdal — is kivívták a fogyasztók elismerését. Egy új telephely megvásárlásával most még merészebb tervekbe kezdenek: termelési értéküket néhány év alatt szeretnék megháromszorozni, AZ élmúlt években a bérfizetésben is az országos élvonalba verekedték magukat. A munkaverseny-mozgalomban 7 szocialista brigád 60 tagja vett részt. Az elmúlt évben összesen 2 ezer óra társadalmi munkát végeztek a brigádok tagjai. A versenyben három kollektíva — a Hermán Ottó, a Béke és a Szent-Györgyi Albert brigádok — értek el kiváló minősítést. Négyen a Szövetkezet Kiváló Dolgozója kitüntetést vehették át tegnap. Kiváló Üjító kitüntetés arany fokozatát kapta Horváth Péter, Szekeres Vilmos újítói munkáját pedig bronz fokozattal ismerték el. Kiváló r az Ujszegedi Szövőgyár Tegnap délután ünnepség keretében vehették át a KSZV Üjszegedi Szövőgyárának dolgozói a Kiváló Gyár kitüntetést. Az elismerést szimbolizáló oklevelet Berta István, a KSZV vezérigazgatója adta át az újszegedi kollektívának. Az ünnepség keretében többen részesültek jó munkájukért elismerésben. Kiváló Munkáért kitüntetést kaptak: Kohajka József szövőüzemi technikus, Rácz Istvánné keresztcsévélő, Kovács Ferencné vetülékcsévélő és Soós László impregnáló. A Kiváló Feltaláló kitüntetés ezüst fokozatát Széli János főmérnök, Huszta Ferenc főmérnökhelyettes, Kecskeméti György elektrotechnikus, Szabó Imre üzemvezető, Fülöp Antal művezető és Ökrös Géza szerkesztő A jövő mérnökéi r Kiváló a SZÉF kollégiuma Két esztendővel ezelőtt avatták kollégiummá a Szegedi Élelmiszeripari Főiskola Dorozsmai úti diákotthonát, s tegnap, kedden ismét ünnepi alkalomra gyülekezhettek az intézmény oktatói, hallgatói: a főiskolai kollektíva elnyerte a kiváló kollégiumi címet. A szigorú feltételekhez kötött, jó tanulmá nyi, közösségi, közművelődési munkát kívánó cím elnyerését tanúsító oklevelet Szabó Ferenc, a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter helyettese adta át az intézmény képviselőinek. Az ünnepi alkalomra eljött Balog Károlyné, az Édosz főtitká ra, Bulla Miklós, a KISZ KB osztályvezetője, ott volt Schmidt József, a városi pártbizottság titkára, Végh Gyula, a megyei pártbizottság osztályvezetője, Molnár Attila, a megyei, Csányi Zoltán, a városi KISZ-bizottság titkára Virág József főigaz szakszervezeti munkával. A már végzett üzemmérnökök is visszajáró vendégek, a jövendő munkahelyek és a kollégium között elevenek a kapcsolatok. Erre szükség is van, hiszen a végzett hallgatók 90 százaléka az élelmiszeriparban helyezkedik el, s a pályán is marad. A kollégiumban minden feltétel adott a pályára-szakmára való felkészüléshez. Számítástechnikai és nyelvi laboratóriumot rendeztek be nemrégiben, ötezer kötetes könyvtár szolgál. Rendszeresek a közművelődési programok. irodalmi csoport működik, a hallgatók maguk szerzik be és vetítik a filmeket, sok a zenei rendezvény, és számosan járnak el színházba, koncertekre. Asztalitenisz-terem áll rendelkezésükre, s hamarosan teniszpályák építésére alkalmas területeket vásárolnak az épület környékén. A kollégiumi feltételek javításáért évi 60—80 ezer forint értékű munkát vállalnak a diákok. Az ünnepségen Szabó Ferenc miniszterhelyettes arról beszélt, hogy az élelmiszerVosztok brigád termelés feladatai között a minőség javítása a leglényegesebb, ehhez pedig „minőségi munkaerő", szakmai tudással, vezetői képességekkel, közéleti cselekvő szándékkal rendelkező, átlagosan is művelt mérnökökre van szükség. A szegedi főiskola igen fontos szerepet tölt be az élelmiszer-ipari szakemberképzésben, kollégiuma pedig olyan oktatási, nevelési, szociális intézmény, ahol megfelelőek a feltételek az értelmiségképzéshez. A kiváló kollégium címmel járó 115 ezer forintot e feltételek további javítására szánják; a KISZ KB jutalmából máris a , szépítésre költöttek, a hallgatók Dér István-festményt vásároltak. Az intézményért legtöbbet vállalók kitüntetést vehettek át Bulla Miklóstól: Aranykoszorús KISZ-jelvényt Dudás Viktória, a kollégiumi bizottság titkára és Bocz Judit közművelődési felelős. A KISZ KB Dicsérő Oklevelét Viskárdi Tünde kollégiumi tanár és Muhi Piroska KISZtitkár kapta. Gábor Miklósné főigazgató jutalmakat adott át a dolgozóknak és hallgatóknak. Áz MNK Kiváló Brigádja technikus kapták meg. Kiváló Üjító kitüntetés bronz fokozatával ismerték el Nyári Ferenc, Szobics János és Prágai P. András géplakato sok munkáját. Heten a vállalat Kiváló Dolgozója kitüntetésben részesültek tegnap. A KSZV Üjszegedi Szövőgyárának konfekciórészlegétől ketten részesültek elismerésben jó munkájukért: Simon Oszkár részlegvezető és Vincze József varrodamester. A nemzetközi munkaversenyben elért kiváló munkáért kitüntetést Budapesten, a SZOT-székházban vehette át ma az újszegedi kollektíva egy tagja. Rakusz Ferencné, a Szovjetunió Szakszervezetének Központi Tanácsa és a SZOT által alapított XI. ötéves terv Élmunkása kitüntetést vehette át. A Kőolajkutató Vállalat szegedi üzemében dolgozó Vosztok szocialista brigádnak 26 tagja van. Munka¡epzközük !az RD—60-as számú mélyfúró berendezés. Folyamatos műszakban kutatják a föld mélyét, főként Algyőn és környékén. 1983 és 1985 között néhány mé'l|sr híján 110 ikilométert haladt lefelé az általuk .irányított fúrófej. Mindhárom évben a brigád által lefúrt méterek száma meghaladta * a hazai mélyfúró berendezések átlagos teljesítményének a kétszeresét. Ebben az időszakban 54 kúton dolgoztak. Ezek közül ma 26 olajat ad, kilencből földgázt termelnek ki. 19 pedig a szénhidrogének felszínre hozatalát segíti úgy, hogy rajtuk keresztül pótolják a csökkenő rétegenergiát, Illetve megfigyelőhelyként szolgálnak. Az elmúlt év végéig a Vosztok brigád által kialakított te rmelőhelyekről 106 522 tonna olajat és 383 millió köbméter földgázt termeltek ki. Ennek az energiahordozó mennyiségnek a világpiaci értéke (a kitermelés időszakában érvényben levő árakon) közel 23 millió dollár volt. A torigád teljesítménye nagyban hozzájárult ahhoz, hogy az NKFV szegedi üzeme tudta teljesíteni olaj- és gáztermelési tervét. A brigád élenjár a társadalmi munkában is. Tagjai a szabad idejük közös eltöltésére rendszeresen szerveznek összejöveteleket. A brigádvezető Makoviczka András, a berendezés főfúrómestere Ocskó Ferenc. A Vosztok hússzoros szocialista brigád, 1977-ben és 1981-ben a Vállalat Kiváló Brigádja, 1983-ban a Szakma Kiváló Brigádja címmel tüntették ki. Tegnap, kedden a kollektíva a Magyar Népköztársaság Kiváló Brigádja kitüntető címet vette át. Elismerés a ruhagyárnak Az Ipari Minisztérium és a Ruházati Dolgozók Szakszervezetének elismerő oklevelét kapta május 1-je alkalmából, 1985-ben végzett munkájáért a Szegedi Ruhagyár. A vállalat eredményeit a tegnap, Szegeden, a központi gyárban megtartott ünnepségen Mándoki László, az Ipari Minisztérium főtanácsosa ismertette, s ő adta át az oklevelet Juhász Géza vezérigazgatónak Kiváló Munkáért miniszteri kitüntetést Csókási Béláné, Ozsvárt Imre, Domokos Gyula, Nemes Istvánné t* Kollár József kapott, a m Szakszervezeti Munkáért kitüntetés arany fokozatát pe,dig Krizsán Ilona, az ezüst fokozatot Antal Rozália vette át. A Szakma Kiváló Brigádja a bácsalmási Vörösmarty szocialista brigád lett. gató-helyettes beszélt a kollégium életéről. Az 1979 óta létező intézmény az élelmiszer-ipari üzemmérnökképzés fontos műhelye és bázisa. A kollégiumi bizottság irányításával, hallgatói önkormányzattal, önálló költségvetéssel működik. A 222 kollégista (közöttük az utóbbi években 8—10 külföldi diák) valódi közösséget teremtett egymást segitik a tanulásban, nagy gondot fordítanak arra, hogy kellően fölkészülhessenek jövendő pályájukra, az értelmiségi létre, a közéleti szerepvállalásra. Iparági és más, köztük számítástechnikai szakmai köröket alakítottak, melyekben tanulmányaikra alapozva speciális érdeklődésüket is kielégíthetik. A hallgatók kétharmada szakszervezeti tag, a hozzájuk látogató szakmai szakszervezeti vezetők segítségével ismerkednek az üzemi Odesszai brigádok kitüntetése Május 1-je, a nemzetközi munkásosztály ünnepe alkalmából ma reggel SZOTdelegáció utazik Moszkvába. E küldöttségben megyénk szervezett dolgozóit Ágoston József, az szmt vezető titkára és Bodó Márta, a Taurus Gumigyár szb-titkára, SZOT-takok képviselik. A delegáció programja során Odesszába is ellátogat. Az MSZMP Csongrád megyei végrehajtó bizottsága megbízásából Ágoston József kitüntető okleveleket ad át azoknak az odesszai szocialista brigádoknak, amelyek az MSZMP XIII. kongreszszusa, valamint az SZKP XXVII. kongresszusa tiszteletére szervezett munkaversenyben kiemelkedő eredményeket értek el. • • Üzemi rendezvények Budapesten, a Bőripari Dolgozók Szakszervezetének székházában a Minő szegedi gyáregységének dolgozója, Lakatos Károlyné tüzödei szakmunkás Kiváló Munkáért kitüntetést vett át. A Csongrád Megyei Sütőipari Vállalat Kiváló Munkáért kitüntetettjei Lúgos Ferenc üzemi csoportvezető, Kocsis Mátyás csongrádi és Balázs György makói sütőszakmunkás. A Dégáz ünnepségén Komáromi Károly, a Szakszervezeti Munkáért kitüntetés arany fokozatát kapta rtieg K+F-mérnökök A

hazánkban működő 112 ezer aktív mérnök viszonylag jól elkülöníthető csoportját képezik azok 6 szakemberek, akik új ipari gyártmányok vagy mezőgazdasági termékek kifejlesztésén, illetve korszerűbb termelesi eljárások, gépek ép berendezések kidolgozásán munkálkodnak. Több okból is külön figyelmet érdemelnek. Elsősorban: ott dolgoznak „közel a tűzhöz", vagyis ahol és ahonnan a gazdaság modernizálását, megújulását remélhetjük, hogy behozhassuk a termelőeszközökben, a termelőeljárásoknál tapasztalt lemaradásainkat. Másodszor: a kutatófejlesztő mérnököknek biztosított feltételek visszahatnak az oktatásra. Ha vonzó ez a pálya, egyetemeinken is előtérbe kerül az alkotó, innovatív típusú szakemberek képzésének igénye, a tanintézet igyekszik meg is felelni ennek a követelménynek. Harmadszor: új lépésváltásra kényszerül általában ia a mérnöki munka, a modernizálás sodrába jutva, korszerűbb kívánalmak fogalmazódnak meg a gyártáselőkészítés, az üzemfenntartás, a készletezés rutinfeladatai iránt is. De ne folytassuk a negyedikkel, hiszen a szakemberek tucatnyi előnyét sorolják még fel a K + F, vagyis kutató-fejlesztő mérnökök munkájának. És mégis.. Helyzetük nem áll arányban Jelentőségükkel. Legutóbb a Figyelő című, gazdaságpolitikai hetilap js továbbadta, hogy a műszaki, tudományos alkotóterületeken dolgozó beosztott mérnökök jövedelme — persze, ami a főállásból származik — a legalacsonyabbak a többi mérnökfizetéshez viszonyítva. A magyarázat egyszerű: a vállalatok elsősorban a holnapra tekintenek, s a rövid távú tervek megvalósításában kulcsszerepet játszó termelésirányítókat kívánják ösztönözni. Kétségtelen, ahhoz, hogy ők többet keressenek a szakmunkásoknál, szükség is van erre a bérpolitikára. Eközben viszont gondolni kellene a távolabbi jövőre is, arra, hogy mi lesz holnapután? A vállalatoknál be kell látni, olyan lesz az üzem, amilyennek a ma fejlesztői, kutatói azt megálmodják — persze, a nemzetközi termelési és piaci trendeket, a tudomány fejlődését figyelembe véve. És amilyen akkor lesz az üzem, ez határozza majd meg a lehetőségeket a szakmunkások, a termelésirányítók bérezésére, munkájuk anyagi elismerésére. Sőt csak az! Hiszen alig remélhető, hogy a távoli jövőben is mentőkötelet dobhatunk a kis hatékonysággal, elavult módon működő üzemeknek. Hogy esetleg külső forrásokkal pótoljuk belső veszteségeinket. „Magad, uram, ha szolgád nincsen" — ez jellemzi majd a viszonyokat, amelyek között helytállni csak úgy lehet, ha a felkészülésért felelősöket már ma is jobban megbecsülik. Sok helyütt kezdik már kapisgálni, hogy a K + Frészlegekre jobban oda kell figyelni. Fontos, amit végeznek — mondják —, csakhogy igen nehéz előre megmondani, mennyi haszon lesz munkájukból. Az anyagi dotálásukhoz pedig ezt is jó lenne tudni. Valóban jogos igénynek mondható, amit a vállalati vezetők kívánnak. A Válaszhoz azonban többet kellene foglalkozni a műszaki-kutató-fejlesztő tevékenység közgazdasági értékelésével is; olyan számításokat szükséges végezni, amelyek megmutatják a ráfordítások és a keletkező haszon viszonyát. Mint a magyar közgazdasági szakfolyóiratok is jelzik (Turánszky Miklós tanulmánya például a Közgazdasági Szemlében), e gazdaságossági számítások elterjesztése és alkalmazása ma hazánkban igen nehézkes. A Nyugaton honos számítások közül tulajdonképpen egyik sem használható tökéletesen, lévén, hogy sokfajta termelésiköltség-szubvenciókat js tartalmaz, egyes árakat készakarva eltérítenek. Viszont az bizonyos, hogy a kutatók mar ma is célul tűzhetik az olcsóbb, korszerűbb technológiákat, gyártmányokat anélkül, hogy tudnák, pontosan mennyivel kifizetődőbb eljárásokat, termékeket terveznek. Igazodni tudnak a követelményhez, hogy a kevésbé munkaerő- és energiaigényes termelést segítsék elő, a gépekhez kevesebb anyagot kelljen felhasználni, megoldódjon a teljes hulladékhasznosítás, az ipar és a mezőgazdaság „környezetbaráttá" váljon. Képesek-e erre a K + F-mérnökök? Előképzettségük alapján bajosan. Hiszen közgazdasági ismeretekkel, sajnos, nem halmozzák el nálunk a műszaki értelmiségieket az egyetemen. Vámos Tibor akadémikus jegyezte meg egyszer, hogy nem javult eleget a helyzet azzal az időszakkal szemben, amikor ők a műszaki egyetemen úgy készítettek konstrukciós feladatokat, hogy az árakkal alig voltak tisztában. Az új gyártmányok, eljárások nem üzembe helyezésre, hanem tartós használatra, fogyasztásra születnek. Ehhez pedig közgazdasági műveltségre, ha nem általában humán műveltségre is szükség van. Ennek megszerzéséhez még nem nyújt elég alkalmat az egyetemi mérnök—közgazdász kiegészítő szak, s sok más továbbképzési forma. Ezek ugyanis nagyrészt egyén» érdeklődésre méretezett formák, vagyis a saját érdeklődéstől ösztönzött továbbtanulókat elégítik kl. A szintézist az általános alapképzésben kellene talán létrehozni A

leendő szakemberek szemléletének formálásával az elméleti tárgyak iránti rokonszenv élesztősével. Az ilyetén felkészített fejlesztő- és kutatómérnökeink bizonyára még eredményesebb, hasznosabb megoldásokkul sietnének a vállalatok, a termelő ember segítségére. Komornik Ferenc flz MNB közgyűlése A Magyar Nemzeti Bank kedden tartotta évi rendes közgyűlését. Jelen volt Hete nyi István pénzügyminiszter, ott voltak az állam, mint részvénytulajdonos képviselői, az igazgatóság és az elnökség tagjai, a bank vezető munkatársai és a számvizsgálók. Az 1985. december 31-1 mérleget, az 1985. évi eredménykimutatást és a tavalyi üzletévröl készített jelentést Tímár Mátyás, a bank elnöke nyújtotta be. A mérleg aktívái közül az arany-, a valuta- és devizakészletek, valamint a látra szóló követelések záróállománya 56,9 milliárd forinttal több, mint egy évvel koráb ban. Ezen belül különösen a konvertibilis devizaállomány nőtt. Az aranykészlet kilogrammban mérve mintegy 4 százalékkal haladta meg az előző év v<égit