Délmagyarország, 1986. április (76. évfolyam, 76-101. szám)

1986-04-28 / 99. szám

fv Hétfő, 1986. április 28. 3 Rosszul libegett a rakéta... ... illetve a rakétalibegő szombaton a szegedi Vidámparkban. Igaz ugyan, hogy a miskolci 101. Számú Szakmunkásképző Intézet hat, rajta libegő tanulója csak könnyebb sérüléseket szenvedett, de az eseten érdemes elgondolkozni. A játékot egy maszektól vásárolták a Magév közvetítésével. Miért? — kérdeztük vasárnap a Vidám Park illetékesétől. — Vidám Parkokba való játékokat Magyarországon senki sem gyárt. Magánszemélyek, vásári mutatványosok fabrikáltainak ilyeneket, • használják néhány évig, aztán meg eladják, így került hozzánk 3 éve ez a rakétalibegő is. — Es mi volt a baja? — Egyelőre biztosat nem tudunk. Az egyik feltevés szerint az anyag elfáradása okozta a tengelytörést. Néhány műszaki szakértő úgy véli, hogy valami miatt megfeszülhetett a szerkezel. Egyébként műszaki karbantartását szakembereink rendszeresen elvégezték . . . — Akkor? — Mit mondjak? Pénz kellene arra, hogy vadonatúj játékokat tudjunk beszerezni, és ezt csak valutáért lehetséges! Vasárnap érdeklődtünk a sebészeti klinikán. Huszka Endre adjunktus elmondta, hogy a hat szakmunkástanulóból ötöt már a baleset napján kiengedtek a klinikáról. Oláh Zsuzsanna áll még megfigyelés alatt, de az ő sérülése sem komoly, börsebe van. Az ügyben a vizsgálat még tart. A szakértők csak néhány nap múlva fognak pontos diagnózist mondani a rosszul libegő rakéta ügyében. Pctri Ferenc Flaszterről a homokra A kis emberke negyvenhét márciusában született. Apuka orvos volt. Természetesnek vették a családban, hogy az legyen a gyerek is. Hatvanötben már a Szegedi Orvostudományi Egyetem első éves hallgatója. Hetvenegyben pedig „kész" orvosként az „egyes belen" dolgozik. Belgyógyászati szakvizsgát 1976-ban tesz. Még ugyanabban az esztendőben április elsején kinevezik Pusztaszer általános körzeti orvosának. A fiatalembert Novaszel Balázsnak hívják .. Háromszáz tanya, kétezer ember A fiatal orvos lassan negyvenessé korosodik. Az ötesztendős klinikai prakszis után további tiz esztendőt töltött Pusztaszeren és vonzáskörzetében. Tetszik a szóhasználata: háromszáz élő tanya van a körzetben ... S kétezer ember egészsége fölött bábáskodik. A találkozást délután ötre beszéltük meg. Nem sikeredett, mert Novaszel- ¡Balázsnak a községi tanács vb értekezlete után ki kellett „szaladnia" egy beteghez... Ildikó, a feleség CB-n hívja: türelem! Húsz perc múlva hazaér. . — Első kérdés. Miért választotta a pusztaszeri állást? — Lehetne lakkozni a feleletet, de értelme nem volna. A kétezer forintos kezdő fi' zetésből önállóan nem tudtunk volna megélni „három és felen", a második gyerek már útban volt. Meg az igazsághoz tartozik, hogy nem voltam egy górcső fölé hajoló kutató típus. Varga Béláékhoz, az előző körzeti orvoshoz pedig édesapámmal gyerekkorom óta kijártunk. Nem ért meglepetés erejével a körzeti orvosi feladat. Tudtam, mit vállalok ... Szóba kerül a betegek mentalitása: — Az idősebbje megvárja az „egyik" hetet, s ha nem javul, csak akkor jelentkezik ... Szervesen tartozik a gondolathoz: Mindenkit ismerek már a körzetben. Tudom tíz esztendőre visszavezetve, hogy kinek mi baja volt. S sokkal nagyobb a tévesztés lehetősége . . . Mindjárt mondok egy példát! Ha valaki tíz esztendőn keresztül gyomorfekélyes panaszokkal jelentkezik, akkor tudja az ember, hogy a diétán túl pihenésre is szüksége van, hogy ha időlegesen is, de meggyógyuljon. Igen ám! De a hasnyálmirigy-gyulladásnak, s a hasnyálmirigypanaszoknak hasonlók a szimptómái. Ez pedig azonnali klinikai beavatkozást igényel... Pusztaszerhez közel van az ES-ös. Pestről hajtva az enyhén jobbra ívelő kanyarban (és környékén) bizony sok közúti baleset történik. Nem egy esetben halálos is. A körzeti orvosnak alkalmasint itt is „asszisztálnia" kell. Csupán formalitásból, hogy a rendőrséggel és a n'.itőkkel egyetemben a „papírmunkát" elvégezze... — Az emberi roncsok látványa sajnos összefügg a hivatásunkkal .•.. — szegi a gondolatot Novaszel Balázs. A körorvos óva int Az orvosi rendelőben csöngetnek. A körorvos várta már a betegét. Egyszerű vizeletvizsgálat. Az eredmény negatív. — A néni elment. Nézzük meg a rendelőt... Novaszel Balázs dicsekszik: — Az ekg mellett ez itt az ultrahang. Mellette pedig a Vitray-müsorból jól ismert magnetoterápiás készülék ..'. A berendezés maga, nemcsak tévében és az Élet és Irodalomban kevert vihart A Pannónia kezdeményezése Segítség egy családnak Néhány hete sokszorosított felhívás járt körbe a Pannónia Szőrme szegedi gyárában. ,,Kedves Munkatársaink! Gyáregységünk Szakszervezeti Bizottsága kommunista műszakra kéri Önöket. Hegedűs Sándorné 1969 óta a bundaműhely dolgozója. A fia 1985-ben, baleset következtében mozgásképtelenné vált. Ahhoz, hogy az állapota ne romoljon tovább, gyógytornaeszközökre van szüksége, ezek felszereléséhez a házat is át kell alakítani. A család költségeihez a kommunista műszakból befolyt összeggel szeretnénk hozzájárulni. Kérjük munkatársaink megértését és segítségét! Minél többen vegyenek részt kommunista műszakban!" Szombaton reggel hatkor kezdődött a segitő műszak. Kilenckor, amikor az újságíró érdeklődik, már a szervezők tudják, hogy meghallgatásra talált a felhívás. Kádár Erzsébet, a szakszervezeti bizottság titkára elmondja, hogy a 240 állandó dolgozóból száznyolcvanan ma is munkába álltak. A hiányzók közül mintegy harmincan betegállományban vannak. Négyen, mivel halaszthatatlan elfoglaltság miatt nem tudtak eljönni, már előzetesen pénzt ajánlottak fel. — Mi történt Lászlóval? — Fejest ugrott a Marosba, és megsérült a gerince — válaszol könnyeivel küszködve Hegedús Sándorné. Most tolókocsiban kell leélnie az életét. Ahhoz, hogy teljesen ne bénuljon meg, s a belső szervei rendesen fejlődjenek, erősítenie kellene magát. Csak hát ehhez az eszközök borzasztóan sokba kerülnek. — Kitől kértek eddig segítséget? — Nagyon sok helyen kilincseltem. Hiába. Eddig egyetlen fillért sem kaptam. A legtöbb egy „jó tanács" volt: fogadjak a fiú mellé — saját költségemre — gondozónőt. — Mennyi a jövedelmük? — Hárman élünk együtt. A férjem ötezer forintot keres, a fiam rokkantsági nyugdíja 2500 forint, én háromezer forint körül kapok havonta. Ebből nem lehet gondozónőt fizetni. A férjem csak délután és éjszaka dolgozik. Én mindig reggel kezdek. így tudjuk megoldani az állandó felügyeletet. Hétköznapi munkazaj. Nyírógépek zúgnak, miközben egyenlő hosszúságúra igazítják az irha szálait. Varrógépek „lőnek rövid és hosszú sorozatokat". Magnóból áradó zene ad a munkához ritmust. A Martos Flóra aranykoszorús Szocialista Brigád is teljes létszámmal dolgozik. — ök minden társadalmi munkában is a kezdeményezők közé tartoznak — tájékoztat Kádár Erzsébet. — Dolgoztak a közelmúltban Berhidáért, kommunista műszak bevételét ajánlották fel a Szőregi Il-es Számú Óvodának. — Nehéz volt átszervezni a család rendszeres szombati tennivalóit? — kérdezem Hévízi Andrásné brigád vezetőt. — Nem. Ilyen nemes cél érdekében ez a legkevesebb, amit tehetünk. Mindnyájunknak van gyereke, s másokat is érhet baleset. A segítségnyújtásban ugyancsak élenjár a vállalat kiváló brigádja, a Szabadság. — Min dolgoznak éppen? — Ez egy clpzáros férfiIrhadzsekl lesz — teríti széjjel a félig összevont kabátot Tóth Lajosné — Hatórás műszakban hány kabátot tud elkészíteni a hattagú brigád? — Körülbelül másfelet. Ma alkalmi óvoda is működik a gyárban. A 2 kisfiúra és a 4 kislányra Szőke Irén vigyáz, öt év körüli kisfiú áll elém. Kezet nyújt. Bemutatkozik: — Sándor Tamás. Kísérőm súgja, hogy Tamás elhatározta, ő lesz majd a jelenlegi igazgató utódja. Amikor érdeklődöm a fiatalembertől a hír igazságértéke felől, kiderül, tartja az állítását. A többiek egy asztalt ülnek körül. Előttük papír, rajzeszközök, olló. Az udvaron átsétálva látjuk, hogy a kisebb átalakítás sem szünetel szombaton. Volt garázsból lesz raktár. Ma Mihály Ferenc, a büfé vezetője is kinyitott, pedig nem is a Pannónia dolgozója. Ebből a műszakból mégsem akart kimaradni. A Pannóniánál ezen a szombaton 15—20 ezer forint gyűlt össze. Egy bordásfal, felszerelve, körülbelül ennek a másfélszeresébe kerül. Ezenkívül súlyzókra, rugós tornaszerekre is szüksége lenne Hegedűs Lászlónak. A ház átalakítására tízezreket kell költeni. A szőrmések ezúton is felhívással fordulnak a Városgazdálkodási Vállalat (a fiú volt munkahelye) és a Szegedi Konzervgyár (az édesapa munkáltatója) kollektívájához: kapcsolódjanak be az akcióba! Talán van valahol egy asztaloscsapat is, amelyik a bolti árnál olcsóbban el tudná készíteni a bordásfalat .. Bólc István (tehát, tulajdonképpen kívülállók között), hanem szakmai körökben is. Pusztaszeren két hónapja működik a berendezés. Az első eredmények biztatóak. A körorvos óva int! Az eltelt idő túl kevés ahhoz, hogy messzemenő következtetéseket lehetne levonni. Elmondja még, hogy a berendezés ajándék. Tóth Mihály esztergályos kisiparos ajándéka a községnek. Nyolcvanezer forintot ér ... Másoktól tudom, hogy a körorvos sok esetben a sarlatánsággal vádolt akupunktúrával is foglalkozik: — Édesapám, dr. Novaszel Ferenc, volt belgyógyászati főorvos, nyugdíjas éveiben foglalkozott az akupunktúrával. Emlékszem, már klinikai orvos koromban sokat beszélgettünk erről. Először azt mondta, hogy az eljárás nem jó semmire sem. S csak később változtatott. Bizony, elvétve, nagyon is hasznos gyógymód. Szegény apámtól nemcsak a tűket örököltem, hanem a hozzá tartozó irodalmat is ... Természetes, hogy ami azóta az akupunktúráról elérhető közelségben megjelenik irodalom, arra azonnal vevő vagyok ... összefoglalva: az akupunktúra nem csodaszer. Fiatalkori fejfájást (ha azt nem szervi elváltozás okozza) remekül lehet gyógyítani. Gyógyszer nélkül a szervezet saját erőit mozgósítva küzdi le a bajt. Természetes az is, hogy akut vakbélgyulladás ellen a módszer hatástalan Ez a munka: szolgála! A kezdet és a vég. Novaszel ¡Balázs eseteket mesél. Az első heppienddel végződik. Fél éve körorvos, amikor életében először gyertyafénynél a tanyában egy szülést levezet. Még szerencse, hogy a kismama tizenkettedik gyerekét hozta a világra.. A második tragikusan szomorú: — Minden haláleset olyan, mintha egy jó ismerősömet veszíteném el. Gyerekkortól felnőttig végigkíséri az emberi életet. Tavaly egy fiatal lány jött a rendelőbe: szögbe lépett. A seb kezelésén túl szakszerűen „elláttam" (természetes, hogy tetanusz elleni oltást is kapott), s mégis egy hétre rá mérgezésben meghalt... Csöngetnek újra. Egy apró „vevő" érkezik a nagyapjával. Panasza, hogy a cimborák játék (verekedés?) közben hasba rúgták. Szerencsére nem komoly a dolog. A beteg gyógyultan távozik ... Azt hiszem, természetes, hogy a körorvosban megmaradt a nosztalgia Szeged iránt.. — 'Bizony néha hiányzik a Tisza-part, jól esne egy sör a Szeged teraszán. De tudomásul vettem, a munkám szolgálat. Mégpedig huszonnégy órás szolgálat. Kárpótol — minden patetikus felhang nélkül — az itteni emberek szeretete, de Szegeddel a köldökzsinór nem szakadt el. Dr. Pach Évával, s a többiekkel is a klinikáról, állandó kapcsolatot tartunk. Ismerem tehát a „küldött" betegeim utóéletét is ... Azt hiszem, ez is sokat segít a munkámban . . Szabó Pál Miklós Hol a boldogság mostanában? Költői kérdés, választ sem igényel? Ellenkezőleg, nagyon is fontos, hiszen a boldogságról senki nem akar lemaradni, sőt. Kergetjük valamennyien, kisebb-nagyobb megtorpanásokkal. . Persze mindenki másként csinálja, ahogy a nótában is megmondták, ezért jól oda kell figyelni, ha meg akarjuk tudni, kinek mi okoz örömöt. A felsorolás lehetetlen, de minek is, hiszen más gyönyörűsége nem tanítható, inkább . nagyon is személyes természetű. Ha a boldogság nem is a hozzávezető út feltétlenül méltó volna a tantárgyi stúdiumok közé. Nem tanítunk ilyet, ezért azután fizetjük a büntetést gyakran értelmetlenül1 mindig fájdalmasan. Szerencse és utánjárás révén .sikerkönyvet szereztem, Friderikusz Sándor: Hallhatatlan interjúim című kötelét. A címben szereplő két í betűből az egyik zárójelbe került, mert áz eredetileg hallhatónak indult rádiós beszélgetések gyorsan halhatatlanokká változtak, nemkívánatosakká. Magyarázat van, indoklás gyengécske. Majd harminc érdekes közéleti emberünk szólalt meg az elmúlt két évben Nyíregyházán, azt követően Debrecenben, s ebből lett a kötet. Furcsa egy ilyen körkép, amely nyugalmazott belügyminisztertől színésznőig sőt rádióriporterig, fakírig, körbekérdezni a világot. Tényleg a világot, hiszen ugyan hova tegyük azt a sokféle csodabogarat, akik mert velünk élnek, most hozzánk beszélnek a maguk sokszor meghökkentő szavaival. Valaki közülük a szociorock „sámánjának" nevezi magát — mellesleg Szovjetunióban végzett elektromérnök —, és olyasmit csinál, ami zenei nyelvről nehezen lefordítható. Vagy az olimpiai és világbajnok esete, aki most szellemi szabadfoglalkozású, miután hat évig afféle lovászként dolgozott, merthogy nem lehetett szövetségi kapitány. Na, de mindebből mi a tanulság! Hol az eszmei mondanivaló — hangzik sürgetésként a jó öreg ötvenes évek modorában, igaz, mára már csak oktató célzattal. Valóban; hol marad a tanulság mindennapjainkból? Mondanám, erre a célra születnek a költők, akik elnézik vergődésünk-örömünk, és leírják, sőt megéneklik. De nem mondom, mert költőink nem értenek bennünket — mi nem olvassuk őket, patthelyzet. Igaz, egyszer azt is meg kellene írni, hogy mit olvasunk sokan, mert a tanulság megérné a pénzét. Aki látta azt az áradatot, amely negyvenévnyi böjt után magába szippantotta az Elfújta a szél... félezer oldalas könyvbálványát, az képet kapott helyzetünkről. Mellesleg: eltűnődhetett a kultúrpolitikai álmok léggömb utazásain, amelyek olykor mulatságosan végződnek. Szóval, ezek a hallhatatlan interjúk kevés boldog embert mutatnak. Legfeljebb olyanokat sejtetnek, akik életük egy szakaszában részben teljesültnek vélik előző vágyaikat. Sok ez vagy kevés, nehéz megítélni. Legyünk realisták, s fogadjuk el átmeneti nyugalmi állapotukat a küzdelmük értelmének? Am a félélet energiájával végre-valahára felépült ház, a ritkuló hajjal újból induló családalapítás, netán a hajdani fontos posztok felidézése — valahogy nem az igazi. Inkább csak afféle külső kényszerűség, muszáj-örom. Hiányzik mögülük a vonzerő, hogy gyertek erre emberek, ezért élni érdemes! Vannak azután a megszállottak, akiktől sokan sóhajtoznak, mondván, ments meg uram bennünket. Jellemző tulajdonságuk a kiirthatatlan onbizalom, mely az eset előrehaladott formájában tettvágyban tör környezete életére. Tapasztalhatóan ily módon Ítélnek azok felől, akik mindenáron tenni akarnak valamit, méghozzá a megszokott ellenében. Ilyen lehetne például egy — isten őrizz tőle — feltaláló, sőt még egy riporter is, vagy akár egy sportvezető.. Mifelénk egyébként már elkereszteltük őket jó két évtizede. ök a nehéz emberek — magukra vessenek. Teszszük ezt akkor, miközben folyamatosan hirdetjük az új bátorításáról szóló tankölteményeket. Persze sokfele új van, hangzik a bölcs hang, biztos út pedig melyik vezet a jövőbe? Eme, hogy úgy mondjam, újtól tartózkodo magatartás mellett jelent meg az utóbbi évtizedben, s erősödött fel mostanában a vállalkozói kedv, bar ha jól odanézünk, ez is kényszerűségnek látszik. Hiszen mit kezdjen egyébként pénzével, tehetségével, boldogságra törő szándékával? Megpróbálja mindezt forgatni, szerencsével kamatoztatni, akár mások rosszallása ellenére is. örvendetes, ha jó a cél, keserű, ha nem. De ki az aki eldönti, ke|!-e nekünk fakír, szeretjük-e ha úgy beszélnek szexről, hogy közben még a széltől hajdan cserzett arcú kocsisok is pirulnak? Ki mondja meg, vannak-e csodadoktorok, akikhez joggal tódul a nép — egyszóval ki választ szét igazat a hamistól? Regebben egyszerűbb volt, hivő korunkban. Mára néha az is kérdéses, kell egyáltalán az elkülönítése látszónak és valósnak, hiszen a mindennapokban úgyis együtt vannuk bennük és cselekedetcinkben. Am sürgősen menjünk másfelé, mielőtt elsüllyed tűnődésünk szekere ^ bizonytalanság mocsarában. A sokféleség gyönyörködtet — mondták másoknak az ókorban egyesek. Bár azt folyton újra kell tanulnunk, miképpen gyönyörködjünk. Mifelénk különösen erős hadállásai vannak a „tavaly is jó volt, azelőtt is, most mi bajuk vele" világképnek. Igaz, igaz, de mára észrevétlenül megváltozott a világ, és nem vagyunk abban a helyzetben — noha helyzet az van —, hogy vállat vonva elforduljunk. Boldogságügyben sem. Egy fiatal lány rosszul választotta élete párjául a legényt. Darabig győzködöm, ne tépjék még szét a babaruhát, hátha megváltoznak, oly fiatalok. Különben is, nem lehet mindenki felhőtlenül boldog — érvelek. De meg se próbáljam? — kérdezi meggyőzően Tráser László Munka és műveltség Szép nyárias tavaszi délelőtt, avagy a (szokásos) utolsó előtti felvonás egy sorozatban: szombaton az Ifjúsági Házban rendezték meg Csongrád megye legnagyobb szabású kulturális mozgalmának, a Munka és műveltség vetélkedőnek megyei írásbeli döntőjét. A tudását összemérő 24 brigád politika, történelem, művészettörténet, valamint — „Évfordulók jegyében" — Tóth Árpád életmű, véből összeállított témakörben versenyzett, s közülük sorrendben a következő 8 legjobb kollektíva jutott az utolsó felvonás színpadára, a május 17-én megrendezendő megyei szóbeli döntőbe: a szegedi Kórház-Rendelőintézet Paracelsus, a Hódiköt Bolyai János, a makói FÉG Delta, a vásárhelyi ffődmo. deli Március 8., a makói Lenin Tsz Bólyai, a szegedi MÉH Vállalat Tanácsköztár. saság, a Szegedi Textilművek Petőfi Sándor, valamint a Szentes és Vidéke Afész Makarenko brigádja. 1 v