Délmagyarország, 1986. április (76. évfolyam, 76-101. szám)

1986-04-23 / 95. szám

Szerda, 198G. április 23. 3 Nyáron már négy sávon... Autó buszt előz. a busz munkagépet, gyalogos meg csak ámul-bámul. hogy így is sikerült átjutni a túloldalra. A Rókusi körút környékén lakók már megszokták ezt az úttest-akrobatikát, örömüket mégsem titkolták, mikor tavasszal újra munkába kezdtek az útépítők. Most a Csongrádi sugárút és a Szatymazi utca között „hízik" négysávosra a kétsávos út. s a Közútépítő Vállalat munkásai azt Ígérik, június elejétől az egész körút kiszélesített pályán engedj át a forgalmat Kezdeményezések exportra A hazai termelő és külkereskedelmi vt Halatok évente mintegy 280 millió dolíár bevételre tesznek szert kisebb tételek, apró cikkek külföldi értékesítésével. Ez az export a népgazdaság tőkés kivitelének 6 százalékát adja. • A Külkereskedelmi Minisztérium értékelése szerint a külkereskedelmi vállalatok az utóbbi időben kezdeményezőbbé válnak; mind több eladható új terméket kutatnak fel. bővítik gyártópartnereik körét, s többet tesznek a kis tételek, apró cikkek értékesítéséért. A Transelektro a múlt évben mintegy öt százalékkal növelte ilyen exprotját, amelyből 18 millió dolláros bevételre tett szert. Ebből ötmillió dollárt új termékek értékesítéséért kapott. A Konsumex mintegy 140 új termék eladását kezdte meg tavaly. 11,5 millió dollárral növelve a vállalat exportját. A Ferunion egy esztendő alatt másfél millió dollár értékben adott el új termékeket. Selyem hűsz országba A selyemipar helyzetéről és fejlesztési terveiről rendezett kedden Budapesten tanácskozást a Textilipari Műszaki és Tudományos Egyesület valamint a Magyar Selyemipar Vállalat. A 15. alkalommal megtartott rendezvény az idén különösen adószerű, mert világszerte divatba jöttek a finom esésű, természetes hatású selymek. A vállalat képviselői elmondták, hogy ebben az évben 55 millió négyzetméter különféle szövetet gyártanak, s termékeik egyharmadát húsz országba exportálják. A divatirányzatok gyors követésére és az ehhez szükséges műszaki feltételek megterem',cséré számos intézkedést tettek. Így például együttműködést alakítottak ki több világszerte ismert külföldi céggel. A svájci Hepatex cég szakembereivel közösen fejlesztettek ki több szintetikus divatszövetet. Az NSZK-beli KBC textilipari vállalattal együttműködve alakították ki az úgynevezett transzfernyomással gyártott kelméket. Az angol ICI céggel közösen új sportruházati alapanyagokat fejlesztettek ki. amelyeknek sorozatgyártását az idén kezdték meg. A Selyemipari Vállalat az elkövetkezendő másfél évben tovább bővíti a szabadidőruházati termékek választékát. Már az idén csaknem 400 ezer négyzetméter Tactel márkanevű, pamuthoz hasonló anyagot gyártanak. Lenin születésének 116. évfordulója alkalmából Propagandisták kitüntetése A megyei pártbizottságon A megyei pártbizottság székházában kedd délután megtartott ünnepségen Koncz János, a megyei pártbizottság titkára köszöntötte a megjelent propagandistákat, majd Sebe János, a megyei pártbizottság osztályvezetője mondott ünnepi beszédet. Ezt követően Szabó Sándor, az MSZMP Csongrád Megyei Bizottságának első titkára a párt kiváló munkát végző propagandistáinak adott át elismeréseket. A Szocialista Kultúráért kitüntetést kapta Keresztes János, a Kisteleki Árpád Fejedelem Gimnázium és Postaforgalmi Szakközépiskola igazgatója, Csihás Gábor nyugdíjas (Mindszent). Kiváló Munkáért kitüntetést vett át Szemenyei Bálint, a Csongrád Megyei Tejipari Vállalat osztályvezetője. Oklevelet kapott: Papdi József, Solti Antal, Szőke Péter, Tóth Ferencné, Détári Istvánné, Mikula Kálmán, Balogh Lajos, Slezák Mária. Propagandista emléklap elismerést kapott szakszervezeti propagandista munkájáért: Bihari József, Czene Zoltán, Csűri Attila, Majoros István, ónozó János, Polczner Lajosné, Tóth Sándor, Temesvári Mihály. A kitüntetéseket Dobóczky Károlyné, az szmt megyei titkára adta át. Az ifjúsági szövetségben kiváló munkát végző propagandistáknak Turcsikné Süli Mária, a KISZ megyei bizottságának titkára Kiváló Propagandista Plakett kitüntetést adott át. Elismerésben részesült: Katona András és Kozma Gábor. Lapunkban a szegedi és Szeged környéki községekben dolgozó kitüntetettek névsorát közöltük. A városi pártbizottságon Az MSZMP Szeged Városi Bizottsága agitációs és propagandamunkában kiváló tevékenységet végzőket tüntetett ki. A városi pártbizottságon megtartott ünnepségen Fehér István, az MSZMP Szeged Városi Bizottságának tagja mondott beszédet, majd Schmidt József titkár adta át az okleveleket. Elismerésben részesült. Lénárd Béla, Balogh László, Nyilasi Péter, Szappanos István, Simon Árpád, Szőke Mária, Baja Erzsébet, Kiss Ferenc, Eltér Antal, Imre Ottóné, Rózsási Győző, Veres Károly, Gyuris Dezső, Záhonyi Ferencné, Kocsis József, Gyuris Ernő, Szűcs Lászlóné, Perényi János, Tasnádi Ferencné, Atlasz Henrik, Kómár János, Horuczi Lászlóné, Andrássy Lajos, Kiss Tibor, Takó Tivadar, Leitner Ákos, Mészáros Attila, Tóth László, Szabó János, Mayer László, Feleki Gábor, Kovács János, Tandi Lajos, Kispál Antal, Czakó Istvánné, Vigh Zoltán, Zombori Zoltán, Csenke László, Dudás Béla, 'Blum •Ferenc, Ágoston István, Szabó Sándor, Kutnyik Pál, Csonka Antal. A városi pártbizottság elismerését munkahelyi megemlékezésen, illetve párttaggyűlésen vette át- Barta Emil, Borbély András, Farkas Imre, Földi László, Balogh István, Hódosi Imrér.é, Lakatos Béla, Mikházi Imréné, Nagy Mihály, Papp János, Rakonczay József, Rákai István, Szalma Gézáné, Szegvári József, Gazsi Lajos, Darvas Tibor, Csatári József, Lévai Lászlóné, Link Mihályné, Szabó Margit, Szegedi Károlyné, Németh Ferencné, Tajti Miklós, Pávó Katalin, Tóth Lajos, Mérai Imre, Ádám Sándor, Miskolczi Ferenc, Vincze Károly, Csanda Erzsébet, Rózsa János, Heintz Bálint, Godó László, Pálok János, Dénes Katalin, Bálintné Dancsó Mária, Csápenszki István, Kopasz Flórián, Csanádi József, Papp György, Horváth Lajos, Tárkány Szűcs Sándor, Vágfalvi Éva, Horváth Domonkos, Baráth Ferencné, Boris Antal, Szabó Gyula, Jóna Imre, Parázs Béla, Lengyel István, Kiss Károly, Varga József, Szekeres László, Kiss Mihály, Buknicz Sándorné, Gárgyán József, Sütő Lászlóné, Balázs Antal, Fazekas Árpád, Klötzl Ferencné, Réti István, Bába Sándor, Tanács Aranka, Gaál Károly, Plavecz Pál, Faragó M. Vilmos, Maróti Antal, Balogh Ferenc, Dobó Szilveszter, Tolnai János, Bereznainé Deák Judit, Hajdú Károly, Vincze Lajos, Mihály Illés, Andrikó Károly, Kovács József, Szabó Béláné, Tarnai Tamás, Tráser László, Fehér István, Oláh István, Kalapos Józsefné, Csűri József, Dobor Istvánné, Urbán Lajosné, Molnár József, Lakatos Lajos, Bugyi Zoltán, Gönczi Gyula, Kothencz Ede, Marschalek Gyula, Simon Lajosné, Eszteró Lajos, Militár Miklós, Bata Antal, Lengyel Józsefné, Szabó Béla, Csöme Lajos, Kószó Józsefné, Neer Lajos. Milyen is a mai ifjúság? Inteijú Szabó Sándorral, az MSZMP Csongrád Megyei Bizottsága első titkárával A Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség XI. kongresszusára készül. Csongrád megyében valamennyi város és község KISZ-esei megtartották már küldöttgyűlésüket. Ezen a hét végén, a megyei küldöttértekezleten, az eddig elhangzottak összegezésére kerül sor, s a résztvevők megjelölik azokat a célokat is, amelyekért a több mint 30 ezer fős KISZ-tagságot mozgósítani szeretné a szövetség. A megyei küldöttgyűlés alkalmából illő áttekinteni, hogyan változtak az ifjúság problémái, tervei az elmúlt öt év alatt. Az átfogó kép felvázolására kértük fel Szabó Sándort, az MSZMP Csongrád Megyei Bizottságának első titkárát. — A fiatalok megítélése koronként változik, de az idősebb generáció elégedetlensége az „utódok" életvitelével, gondolkodásával, teljesítményével szinte állandó, ön hogyan ítéli meg a generációk együttélését megyénkben a nyolcvanas évek közepén, mennyire tartja meggondoltnak, alkotónak, s miben gyengének megyénk fiataljait? — Egy évezredes vitához nehéz hozzászólni. Aki a fiatalokat a társadalom önálló rétegének tekinti, az könnyen misztifikálhatja a nemzedéki ellentmondásokat, akárcsak az ifjú emberek életkorából, élethelyzetéből adódó sajátos érdekeket, értékeket. Márpedig a fiatalok közérzete, magatartása a társadalom általános állapotát is tükrözi. Ha a gazdaság szekere jó irányban, zökkenőmentesen halad, akkor szívesen kapaszkodnak fel rá. A göröngyös út viszont őket is összerázza. Az örömet, a nehézségeket személyenként változó módon élik ót, mutatják ki. Ezért sem értékelhetjük őket sablon szerint. Különösen veszélyes, ha a külsőségek alapján ítélkezünk, ha egyes, nem kívánatos jelenségekből az ifjúság egészére általánosítunk. Igaz, megyénkben e szélsőséges megállapítások egyre ritkábbak. A felnőttek belátták, hogy az utánuk érkezettek elődeik tevékenységét a kor kihívásának megfelelően, megváltozott körülmények között kénytelenek folytatni. Sok ifjú ember maga is elősegítője a változásoknak. Megyénkben az első számú vezetők 3,^ százaléka fiatal. Jelenlétük különösen a mezőgazdaságban, az élelmiszer-feldolgozásban és az ipari szövetkezetekben jótékony hatású. Ugyanakkor joggal kevesellhetjük a fiatal középvezetőt, termelésirányítót, művezetőt. Mégis, a nemzedékváltás csakis folyamatosan, megfelelő kádermunkával, a képességek és nem az életkor elsődlegességének hangsúlyozásával képzelhető el. Csongrád megyében a fiatalok döntő többsége nagy lendülettel és felelősségérzettel dolgozik, teljesíti közéleti, megbízatását. Mint a társadalom más rétegeiben, természetesen közöttük is találunk passzívákat, a közösségi élettől visszahúzódókat. Nyilvánvaló, hogy a marxista— leninista ideológia a szocialista viszonyok között sem tudja automatikusan meghódítani őket. Eszmei-politikai arculatuk, felelősségtudatuk formálása minden pártmunkás napi feladata. — A mai tizen-huszonévesek magatartását alapvetően befolyásolja a helyzetük. Gondolok itt a családalapításra, 'a lakáshoz jutásra, a munkalehetőségekre. Országos mércével mérve, mennyire lehetnek elégedettek a Csongrád megyei fiatalok, milyen főbb gondok megoldásában várhatják el joggal a megye vezetőinek segítségét? — Az 1970-es évtizedben megyénkben 46 ezer új otthon került tető alá, ennék egyharmada állami erőforrásból. Csongrád megye lakásállománya ebben az időszakban (az országos 14 százalékkal szemben) 23 százalékkal növekedett. Sajnos, az anyagi erőforrások elapadásától az önálló otthon megteremtése az ifjúság egyik legégetőbb problémája lett. A megyei tanács 1984-től mintegy 105 millió forintos alapot hozott létre a családos fiatalok lakáshelyzetének segítésére. Sajnos, a keretből mindössze 77 millió forintot sikerült felhasználni, a többnyire vissza nem térítendő támogatást 752 család kapta. A VII. ötéves tervidőszakban a megye hasonló célra 500 millió forintos állami támogatással számol. Ebből hozzávetőlegesen 2 ezer 500, tanácsi célcsoportos lakás épülhet, a tervezett 1600 tanácsi lakáson felül. A támogatások és a kölcsönök elosztásában, a valóban rászorulók felkutatásában, a feleslegesi költségek csökkentésében, a tájékoztatás és a propaganda javításában a KISZ-szervezetek sokat segíthetnek. A megye 9 ezer lakásigénylőjének 40 százaléka fiatal, örvendetes, hogy közülük minden második hozzájut az áhított kiutalóhoz. A lakásvásárláshoz, a lakásépítéshez évente 100 millió forint munkáltatói támogatásban részesülök többsége is ifjú családalapító. Mégis, újabb kormányzati intézkedések nélkül a fiatalok egyéni erőfeszítése belátható időn belül aligha ölt testet megfelelő lakásban. Ugyancsak elkerülhetetlen az előtakarékossági és hitelkonstrukció korszerűsítése, a lakásárak növekedési ütemének mérséklése, a lakásgazdálkodás színvonalának javítása, a lépcsőzetes lakáshoz jutás el| terjesztésének szorgalmazása. Érdemes szót ejteni a családalapítás kedvező és kedvezőtlen megyei sajátosságáról is. Az országos átlagnál magasabb a nők foglalkoztatása, köszönhetően a megfelelő munkakörülményeknek. Ugyanakkor a házasságok több mint egyharmada válással végződik. Csökkent a születések száma, csak reménykedhetünk a szociálpolitikai intézkedések kedvező hatásában. A családok döntő többsége felelősséggel nevel, de látnunk kell az utóbbi időben elszaporodó, nem kívánatos jelenségeket is. Az elhanyagolt vagy a felelőtlenül elkényeztetett gyermekeik miatt a megyében hat és fél ezer 18 éven aluli, kiskorú veszélyeztetett. Az elmúlt években növekedett az^ifjúkori bűnözés, terjednek a különböző, egészségre káros szenvedélyek. Csongrád megyében 1985-ben az aktív keresők 32 százaléka 30 éven aluli fiatal. A munkába lépés, az elhelyezkedés változó feltételei és lehetőségei a teljes foglalkoztatottságot biztosítják. Az 1980-as években a munkaképes korú fiataloknak ajánlott állások 28 százalékkal meghaladják az első ízben munkába lépők számát. Igaz, a munkaerő-kínálat és -kereslet időnkénti és területi eltérései még léteznek. Gimnáziumi érettségivel és szakközépiskolai végzettséggel olykor csak megalkuvások árán lehet elhelyezkedni. A diplomások többsége (a közgazdasági és a műszaki pályán levők kivételével) hasonló gondokkal küszködnek. Ennek döntő oka: Szeged „vonzereje". Miután napjainkban a munkaerő-utánpótlás egyetlen számottevő bázisát a fiatalok képezik, örvendetes, hogy a foglalkoztatottakon belül növekedett a szak- és betanított munkások aránya. Az iskolai végzettséggel együtt, folyamatosan nő a magasabb kvalifikáltságú szakmunkások létszáma. — Ez az élet egyik oldala — a fiatalok jogai. S mi az ma, a VII. ötéves terv kezdetekor, amit a fiatalok legfontosabb kötelességei közé sorolna? — Az épülő szocializmust, a jövő társadalmát az állandó megújulásra való képesség jellemzi. Az ifjúság rokonvonása aligha tagadható. Nyilvánvaló, hogy a jövő nagyszabású túrsadalomépitö programjából ők sem szeretnének kimaradni. Részt követelnek az intenzív fejlesztésből, a gazdaság élénkítéséből, a jövedelemtermelőképességfokozásából, az anyagi-műszaki bázis fokozatos és széles körű megújításából. Tudják, hogy alapvető érdekük és egyben kötelességük a maguk módján hozzájárulni a jólét, az életszínvonal érezhető emeléséhez. Az iparszerkezet korszerűsítése csakis gyorsíthatja a társadalom mobilitását, a fiatalok vezetővé válását, a foglalkoztatottság jobb, a fiatalok igényeinek megfelelőbb kialakulását. Tehát amikor reformokról, megújulásról beszélünk, akkor jelentős és gyors változásokra gondolunk. Ez a dinamizmus megfelel az ifjúság életvitelének, lendületének, kezdeményezőkészségének, új iránti fogékonyságának. — A KISZ XI. kongresszusa előtt elkerülhetetlen kérdés: hogyan látja ma a párt ifjúsági szervezetének munkáját, s miben várná el a párt leginkább a meghirdetett megújulást? — A KISZ Csongrád Megyei Bizottsága, az elmúlt évek nehézségei, ellentmondásai ellenére, sikeresen mozgósította a fiatalokat a párt politikájának képviseletére, a szocialista építőmunka gyakorlati feladatainak megoldására, összességében a KISZ Csongrád Megyei Bizottsága a párt ifjúsági szervezeteként is eredményesen dolgozott. Az elkövetkezendő hónapokban azonban jobban kell növelni a tekintélyét, tömegbefolyását. Sokoldalúbban és differenciáltabban kell segíteni a párt politikájának elfogadtatását. Több figyelmet igényelnek a fiatalabb korosztályok, a tanuló- és pályakezdő fiatalok is. Politikaileg fel kell készülni a KISZ mellett működő diákközösségek, a hallgatói képviseleti rendszer, valamint az önkormányzati jelleggel működő csoportok megalakítására, más néven, új ifjúsági struktúrák létrehozására. Korszerűbb módszereket kíván az ifjúság érdekképviseletében a szakszervezeti ifjúsági tanácsokkal, tagozatokkal történő együttműködés. Tovább szükséges erősíteni a KISZ Csongrád Megyei Bizottsága irányító szerepét, testületi demokratizmusát, különösen a személyi döntések előkészítésében, a tisztségviselők munkájának rendszeres értékelésében, a tervszerű káderutánpótlás biztosításában. Szeretnénk, ha a KISZ minél több tagot nevelne az MSZMP-nek. A megújulás az ifjúsági mozgalom minőségileg új helyzetében szükséges és elengedhetetlen. A változásokhoz a feltételeket az egész politikai intézményrendszernek kell megteremteni. Ebben meghatározó szerepe van társadalmunk vezető erejének, a pártnak. Itt hadd idézzük Lenin szavait: „Mi a jövő pártja vagyunk, a jövő pedig az ifjúságé. Mi az újítók pártja vagyunk, az újítókat pedig mindig szívesebben követi az ifjúság." E gondolatok máig ható tanulságát, üzenet jellegét nem szabad elfeledni. Bátyi Zoltán l