Délmagyarország, 1986. április (76. évfolyam, 76-101. szám)

1986-04-21 / 93. szám

2 Csütörtök, 1986. április 21. Éljen és erősödjék szeretett hazánk, a Magyar Népköztársaság! (Az MSZMP KB május I-jei jelszavaiból) KISZ-küldöttgyülésekről jelentjük (Folytatás az 1. oldalról.) egyetemeken tanulók és a már munkába állt fiatal értelmiségiek szorosabb együttműködését kérte, Dobóné Katona Valéria (szalámigyár) a párttagok példamutatásának, a konkrét pártmegbizatások fontosságát emelte ki Dobra Ferenc a gazdaságpolitikai munkabizottság tevékenységéről számolt, be. Gycnesey Edina (posta) a fiatalok hiányos politikai felkészültségét kifogásolta, Szabó Tibor (erdészeti szakközépiskola) a középiskolai KISZ-munka fontosságát emelte ki. Zstpa Atfiláné (városi tanács) a KlSZ-vezetök kiválasztásának gondjairól szólt. Lovászi István (Állami Biztosító) az ifjúság nevelésének kérdéseivel foglalkozott, Szabó Ágnes városi úttörőelnök az úttörőszövetségben folyó mozgalmi munkáról tájékoztatta a küldöttgyűlést. Borsi János a néphadsereg ifjúságmozgalmi tevékenységéről adott átfogó elemzést. Kónya Sándor (Alkotó Ifjúság Egyesülés) a KISZ fiatalítási torekveseiröl, a retegpolitikai munka problémásabb kérdéséiről, a vezetővé válás gondjairol szólt, Farkasinszky Sándor (tanárképző főiskola) az öntevékenyebb, politikusabb mozgalmi munka szükségességét emelte ki. Komáromi Zoltán (kórház) és Keresztúri Attila (SZOTE) az egészségesebb életmódra nevelés fontosságát hangsúlyozta, míg Majláthné Lippai Eva (KISZ városi bizottsága) ismertette a rák megelőzéséért meghirdetett" országos felhívást, s kerte a KISZszervezetek csatlakozását. Germánné Vastag Györgyi átfogó képet vázolt. fel a KISZ megújulási törekvéseiről. l'etróczi István (Gabonakutató) az értelmiségi fiatalok helyzetével foglalkozott, majd Székely Sándor kért szót. A városi pártbizottság -első titkára elmondta: bár nehéz nemzetközi helyzetben dolgozunk, elért vívmányainkra büszkék lehetünk. Ezzel azonban nem elégedhetünk meg, az élet minden területén tovább kell lépnünk. Ehhez kérte az ifjúsági szövetség segítségét is. Azt, hogy a fiatalok a legkülönbözőbb fórumokon érdemben szóljanak hozzá, ezzel is segítve a döntések előkészítését, a feladatok végrehajtását. A párt nyitottságáról szólva kifejtette hogv az. MSZMP sokat tesz azért, hogy a fiatalok megismerjék a párt munkáját. s ha erre igény van, a jövőben még több nyilvános pártrendezvényt tartanak a fiatalok bevonásával. Több hozzászólóhoz hasonlóan ő is szólt a város szeretetéről, s kérte: a KISZ tudatosítsa a fiatalokkal, hogy csak konkrét munkával lehet elörelepní Szeged fejlesztésében. A plenáris ülés utolsó felszólalójaként Nagy Anikó (SZOTE) a kongresszust megelőző vitadokumentumok egyetemi fogadtatásáról, a SZOTE-n lezajlott vitákról beszélt. • A városi küldöttgyűlés délután szekcióüléseken folytatta munkáját. Az itt elhangzottakról újabb plenáris ülésen számoltak be a szekciók vezetői. Solti Antal (ipari szekció) elmondta: felvetődött, jogosítványait a KISZ érdemben érvényesítse. Érdekeltebbé kell tenni a fiatalokat a mozgalmi munkában, s a KISZ adjon a helyi igényekhez igazított programot fiataljainak, szorgalmazza az ifjúsági szövetség a lakások kamatterheinek csökkentését, hiszen ez ma túlzott megterhelést jelent a fiataloknak. Gilicze Eva (élelmiszergazdasági szekció) szólt arról. milyen gondot jelent a gazdaságoknak, hogy Csongrád megyében nincs mezőgazdász kozepkáderképzés, s elavult az oktatás tananyaga is.. Tobb segítséget kért a községben dolgozó KISZ-es fiatalok számára. Petróczi István (értelmiségi szekció) a különböző rétegek közötti együttműködés fontosságát hangsúlyozta. Kérte, hogy a mozgalomban többet foglalkozzanak a családi élet problémaival, pályázatok kiírásával segítsék egy-egy konkrét feladat megoldását Felvetette egy értelmiségi klub létrehozásának lehetőségét is. Pávó Imre (egyetemi-főiskolai rétegtanács) a rétegtanács döntési jogosítványairól szólt, felvázolta azokat a legfontosabb felsőoktatásban felmerülő gondokat, amelyekkel foglalkoznia kell majd a testületnek, s elmondta: az eddiginél több gondot kell fordítani a kisebb főiskolákra is. Adamik Gyöngyi (középiskolai rétegtanács) a középiskolai KISZ-munka hatékonyságának növeléséhez kérte a párt segítségét, s a magasabb követelménytámasztás szükségességét hangsúlyózta. Elmondta azt is, hogy ez a rétegtanács már munkájával bizonyította, hogy ilyen testületek valóban érdemben segíthetik a KISZ megújulási törekvéseit. * A plenáris es szekcióüléseken lezajlott vitákat Tóth Tamás összegezte, majd állast foglalt a küldöttgyűlés a magasabb fórumok elé terjesztendő kérdésekben, s elfogadták a határozatot. A szavazást követően kide-. rült: a szegedi fiatalok többsége nem ért egyet a tagfelvételi korhatár 14—26 évbehatárolásával, s kérik a kongresszustól, hogy tekintsen el felső korhatár kijelölésétől. Ezt követően a küldöttgyűlés zárt üléssel folytatódott, ahol megválasztották a tisztségviselőket, majd a tanácskozás Pásztiné Mészáros Eva zárszavával fejeződött be. Bátyi Zoltán JATE Részt venni az értelmiségképzésben 0 KISZ Városi Bizottsága tisztségviselői A KISZ Szeged Városi Bizottságának ELSŐ TITKÁRA Tóth Tamás. TITKÁRAI: Gyenesey Edina. Tuza Klara. Csányi Zoltán. TAGJAI: Szabó Ágnes, Bodó Edit, Pócsik Gábor, Oláh Zsolt, Rózsa János, Petényi Zoltán, Juhász Katalin. Mracskó Sándor. Tóth Mária, Petróczi István, Tóth Valéria Katalin, Palfi Edit Andrea, Nagy Anikó, Arpádfalvi Edina, Násztor József. A 15-tagú pénzügyi ellenőrző bizottság elnöke: Venkei Terézia. Titkára: Börcsök Tibor. A 13-tagú ipari rétegtanács vezetője: Lehotai Ferenc. A U-tagú élelmiszer-gazdasági rétegtanács vezetője: Dobóné Katona Valéria. A 13-tagú értelmiségi rétegtanács vezetője: Bánfalvi Attila. A 19-tagú középiskolás rétegtanács vezetője: Szemők Árpád. Az egyetemi-főiskolai rétegtanácsot a KISZ Csongrád megyei küldöttértekezletének rétegszekciója választja meg. Szeged fiataljait a megyei küldöttgyűlésen 68 küldött képviseli. A küldöttgyűlés határozata Érvényesítsük határozottan városi szinten a differenciált rétegpolitikát, az elvi irányításban, a rétegtanacsok révén a végrehajtásban. Tegyük politikusabbá szervezetünket, támasszunk magasabb szintű követelményeket, mindezek érdekében szorosabb együttműködést alakítsunk ki az MSZMPvel. Az ifjúsági ház irányítása során törekedjünk a KISZ céljainak és igényes közművelődési elképzeléseinek maradéktalan megvalósítására. Az ifjúsági szövetségen belül a legnagyobb figyelmet a középiskolás korosztályra fordítsuk. Hiányzik a közös programon alapuló együttműködés ... Ez a félmondat volt a leggyakoribb a József Attila Tudományegyetem KISZbizottságának beszámolójában, amely szépítés nélküli valóságlátással tárta fel az ifjúsági szervezet helyzetét az aulában szombaton megtartott küldöttgyűlésen. Ott volt Koncz János, a megyei pártbizottság titkára, a KISZ KB, a megyei és a városi KISZ-bizottságok képviselői, az egyetem vezetői. Az írásbeli beszámolóhoz Kozma József, az egyetemi bizottság titkára fűzött szóbeli kiegészítést. A vitában tizenöten szólaltak fel, köztük Habina Péter, a KISZ megyei bizottsága titkára, Csákány Béla, az egyetem rektora. Az előbb idézett v félmondat után a szervezet, az egyetemi hallgatóság lehetséges partnereinek fölsorolása következhetne; politikai. társadalmi testületek, intézményi szervezetek. Am a KISZ-vezetők és a diáktömegek különválásáról is beszélhetnénk. Milyen program, a politizálásnak mely meghatározott dimenziói lehetnének a hallgatók számára vonzóak, mozgósító erejűek, átláthatók és megfoghatók? Ez a' fő kérdés, amelyre már a mögöttünk levő öt évben is választ igyekezett fogalmazni a KISZ-bizottság A szervezeten belüli problémák föltárása. és ezeken az alapokon a KISZ megújítására való törekvés fontos eleme volt munkájuknak, ám csak az egyik A hallgatok lényegi problémái ugyanis a felsőoktatás. tágabban a társadalom ellentmondásaiból, az értelmiségi létnek már az egyetemről belátható konfliktusaiból származnak. Ha a KISZ programja ezeknek az ellentmondásoknak az enyhítéséért való tevékenységet, politizálást tartalmazza, összhangban a párt politikájával — vonzó lehet. Csakhogy a diákok aktivitásának kiváltásához és fönntartásához megfogható, belátható eredmények is kellenének. A felsőoktatás korszerűsítésének folyamata viszont lassú, akadozó, kudarcos, s ez a hallgatók szemében a KlSZ-szervezetet hitelteleníti. És miközben a KISZ saját szempontjából külső ellentmondások felszámolásának politikai programját képviseli, a hallgatók és a fiatal oktatók érdekei alapján — tömegbázisa egyre fogy, lassan még az elért eredményeket sem tulajdonítják a KISZ sikerének. fokozatosan csókken a szervezetszerűseg Jelenleg 830 tagja van a KISZ-nek az egyetemen, ez körülbelül 30 százalékos szervezettséget jelent. Ha a mostani tendenciák maradnak. a szervezet szétesésével lehet számolni. A küldöttgyűlésen nyilvánvaló volt, jelentős fordulatnak kell bekövetkezni ahhoz, hogy a jó célok megvalósulásához vezető folyamatok megindulhassanak. Mindazonáltal, ha az úgynevezett felsőoktatási környezet nem változik, a KISZ képtelen érdemben politizálni Hiszen eddig a legtöbb energiát a hallgatók jobb élet- és munkakörülményeinek megteremtésére fordították, s ma a hallgatók pénzbeli juttatásai kevesebbet érnek, mint barmikor eddig Rossz a kollégiumi, a menzai ellátás, szorító a tanteremhiány, korszerűtlenek az . egyetemi épületek, hiányzik az oktatás számos egyéb feltétele. A képzésben sok az ésszerűtlen elem. A beszámoló vitájából kiderült, él a szándék, hogy a szervezeti széthullást megakadályozzák, a KISZ hitelét visszaállítsák, s a többi szervezettel való érdemi együttműködésben komoly politikai célokat tűzzenek, beláthatóan végrehajtható, tehát a KISZ-ben tömörülő hallgatók tevékenységétől függő határozatokat hozzanak. Am szükségképpen állást kellett foglalni a küldöttgyűlésnek a KISZ és az egyetem hatókörén kívül eső, de létüket meghatározó, országos politikai kérdésekben is. Ezért csatolták a határozatokhoz a természettudományi kar küldöttgyűlésén elfogadott, ezekkel a „nagypolitikai" témákkal foglalkozó dokumentumot. Állásfoglalást fogadtak el a KISZ KB egyetemi és főiskolai tanácsának vitairatáról is. Az egyetemi KISZ-bizottság új titkárának négy jelolt közül Nagy Attila ötödévest választották meg Az elmúlt időszakban végzett munkájáért KlSZ-érdemérem kitüntetést kapott Kozma József, aranykoszorús KISZ-jelvényt Kiss Erika, Kovácsné Vörös Ágnes, Molnár Attila, Dicsérő oklevelet Füredi László, Fazekas Zsuzsanna, Wéber Margit és a jogi kar FEBmunkát végzett kollektívája. Az Egyetemért plakettet Berkesi Ottó vehette át. Kistelek „Olyan KISZ lesz, amilyet csinálunk /# A szünetben is folytatódik a vita Kistelek, Balástya, Baks, Csengele, Opusztaszer es Pusztaszer szervezett fiataljainak kepviselői jöttek öszsze szombaton a kisteleki partszekhazban megtartott küldöttértekezletre. Harminchárom alapszervezet 714 tagjának veleménye oszszegződott itt a beszámolókban, hozzászólásokban. Dékany Péter, a tanácskozás elnöke köszöntötte a megjelenteket, köztük Kanyó Ferencet, az MSZMP Csongrád Megyei Oktatási Igazgatóságának vezetőjét, Tóth Ferencet, a kisteleki pártbizottság első titkárát, Szentgyörgyi Pált, a megyei KISZ-bizottság titkárát, és a KISZ KB-t képviselő Petruska Juditot. Balogh János, a városi jogú nagyközségi KISZ-bizottság titkára a két övvel ezelőtti küldöttgyűlés óta végzett munkát értékelte, s javaslatot tett az elkövetkezendő időszak teendőire. A járások megszűntével Kistelek vonzáskörzeti feladatokat kapott, ezt az új szervezeti formát kellett tartalommal kitölteni. Nem' volt könnyű feladat, hisz a községek közötti távolság nehezítette a személyes kapcsolattartást. Az aktivitás a kezdeti idegenkedés után, főleg az idén, sokat javult. Két év alatt negyven ú'j párttagnak volt az' ajánlója a KISZ. A kiemelkedő teljesítmények elismerése nem maradt el, kilencen kaptak KISZ KB Dicsérő Oklevelet és hatan Aranykoszorús KISZ-jelvényt. Kollektív megbecsülest kapott a kábelgyári KISZ-bizottsag, a kisteleki iskolai KISZ-bizottság és az ópusztaszeri alapszervezet. A fiatalok élete itt sem gond nélküli, a lakáshoz jutás, a munkahelyi beilleszkedés, az alacsony kezdőfizetések sok megoldatlan problémát jelentenek. A VII. ötéves terv tanácsi elképzeléseit a KISZ-esek is véleményezték, s az ifjúság érdekeit szolgáló javaslatokat tettek. A rendszeres politikai oktatást sok helyen csak a pártok tatáshoz kapcsolódva tudták megoldani. Az ifjúság tevékeny részese a gazdasági feladatok megoldásának, s a társadalmi munkában is lehet rá számítani. A tsz-ekben dolgozó fiatalok jó munkaszervezéssel és a géppark folyamatos karbantartásával segítették elö a kampánymunkák gyors elvégzését. Az iparban és a mezőgazdaságban is kiteljesedett az anyagés energiatakarékossági mozgalom. A középiskolában a legrendszeresebb a szervezeti élet, sokszor tartanak politikai vitak<irt, diákcentrumot. Érzékelhető hiányosság, hogy a szabad idő kulturált eltöltéséhez sem sikerült megfelelő programokat ajánlani. A jövőben nagyobb figyelemmel kell lenni az egyes rétegek különböző érdeklődési körére Az úttörőcsapatok munkáját 18 KISZ-a lapszervezet 48 ifivezetője segiti. A tanácsi és más tömegszervezetekkel jó a kapcsolat. A fiatalok hatékony érdekvedelméért azonban megfelelő munkamegosztást kell kialakítani a szakszervezetek ifjúsági tagozataival. Kürtösi Zoltán a kongresszusi előkészületek tapasztalatairól számolt be. A „Mi a teendőnk?" vitalevél megítélése igen vegyes. Vannak, akik túl általánosnak tartják, s nem érzik belőle a megújhodás irányát, mások viszont merésznek érzik, úgymond „nem mi, fiatalok fogjuk megoldani a problémákat". A többség szerint a vitaindító lényege: „olyan KISZ lesz, amilyet csinálunk." A beszámolók és a Iá felszólaló velemenye alapján a küldöttgyűlés megfogalmazta a jövő legfontosabb feladatait. A tanácskozás választással fejeződött be. A kisteleki városi jogú nagyközségi KISZ-bizottság titkára Balogh János lett. Tagjai Gyulai János, Krizsán Péter, Nagyné Schauer Csilla és Pipicz András. A delegált testületi tagok: Dékány Péter, Halma Ibolya, Katona Mária, Matuszka András, Palotás Csilla, Szabó Klára. Varga Zoltán és Vándor Rudolf-né. A PEB elnöke: Krizsán Katalin. Kisteleket öt küldött képviseli a megyei küldöttgyűlésen