Délmagyarország, 1986. április (76. évfolyam, 76-101. szám)

1986-04-19 / 92. szám

Csütörtök, 1986. április 19. 3 Ma: tanácskozik a KISZ szegedi városi küldöttgyűlése (Folytatás az 1. oldalról.)vesztettek jelentőségükből, sok esetben formálissá váltak. A jövőben a rendszer teljes megújítására új formák keresésére van szükség. Szabadidős tevékenység A KISZ-szervezetek egyre önállóbbak, vállalkozóbbak a városi KISZ-bizottsággal, vagy az egymással közösen szervezett programok megvalósításában Az Ifjúsági Ház is jobban segítette a szövetség munkáját. Az elmúlt időszakban megteremtődött és folyamatosan bővül a vetélkedőkhöz, rendezvényekhez szükséges információs bázis. Ugyanakkor az amatőr művészeti mozgalom tömegbázisa csökkent, az egyes csoportok elszigetelődtek, utánpótlási gondokkal küzdenek. Ezzel kapcsolatos újítási törekvés a Fiatal Művészek Stúdiójának létrehozása. A klubmozgalom fellendülése az elmúlt időszakban megtorpant. A régi közösségformálás, a szabadidő-eltöltés feltételei mind anyagitechnikai, mind személyi tekintetben romlottak. Ezért alakult meg a klubtanács. Hagyományosan nagy tömegeket mozgató rendezvény a Szegedi ifjúsági -napok, amelyet az idén huszadik alkalommal rendeznek meg. A színvonal megőrzése és emelése egyre nagyobb gondot okoz, mivel az előadóművészek díjai és az egyéb költségek rohamosan emelkedtek, ugyanakkor a városi KISZ-bizottság erre fordítható költségkerete változatlan maradt. A SZIN programjai betöltötték funkcióikat, színvonalas szórakoztatást biztosítottak és az idelátogatókkal megismertették a város nevezetességeit. A KISZ sporttevékenységében az elmúlt időszakban fejlődés tapasztalható. Népszerűek a városi szinten meghirdetett különböző versenyek (például FIN Kupa, Magyar Ifjúság Kupa, Boszorkány Kupa, községi sportnapok), jelentős rendezvénnyé fejlődött a Szeged felszabadulásának tiszteletére meghirdetett utcai futóverseny, a Pick Kupa. Az iskolák és a munkahelyek is 6ok házibajnokságot szerveznek, de a lakóhelyeken még kihasználatlanok a lehetőségek. **! A városi KISZ-bizottság küldöttgyúlési beszámolója a továbbiakban a Szegeden élő fiatalok egyes rétegeivel foglalkozik. Most ezekből a fejezetekből közlünk részleteket. Tanuló ifjúság Az iskolákban az igényes oktatómunkára, a tanulmányi eredmények növelésére való törekvés mellett háttérbe szorult a nevelés, az emberi, erkölcsi értékek átadása. Az ötnapos munkahéttel együttjáró fokozott terhelés nem kedvezett a közösségi tevékenységnek. Az alapszervezeti rendezvények között kevés az igazán színvoi nalas. Az iskolák jellegétől, az adottságoktól függően a KISZ-szervezetek közreműködnek a szakkörök és érdeklődési körök szervezésében. A nagy tömegeket mozgósító rendezvények lebonyolítása viszont egyre nehezebb egy-egy iskolának, ezért meg kell újítani például a diákcentrumuk rendszerét. A városi KISZ-bizottság által 1985 novemberében létrehozott középiskolai rétegtanács a tizenévesek önállóságának biztosítása érdekében kibővített jogkörrel működik Rövid tevékenysége alatt foglalkozott a KISZtagfelvétel rendjével, az építőtábori mozgósítással, megszervezte az alapszervezeti titkárok felkészítését, kitüntetéseket bírált el A felsőoktatási intézmények életében változást hozott az ¡MSZMP Politikai Bizottsága 1981 februári határozata^ nem volt azonban megújulás a szervezeti életben, s ez kihatott az ifjúsági mozgalomra is. A hagyományos alapszervezetek mind formálisabbá váltak, s a kísérletezés átmeneti szakasza után csak azok az új típusú közösségek lettek életképesek, amelyek konkrét tartalmi munkára hívták a hallgatókat. A KISZ-szervezetek megnovekedett önállósággal, megfelelő szakmai felkészültséggel, tenni akarással vettek részt az intézményi politika formálásában. A KISZ továbbra is elsődleges mozgósító tényező a felsőoktatásban, de szervezettsége és befolyása közti különbség nem csökkent. Gondot okoz, hogy mind kevesebben vállalnak állandó feladatokkal járó KISZ-megbízatást. egyre inkább jelentkezik a türelmetlenség, a befelé fordulás, a közömbösség. Ezt a folyamatot erősíti a hallgatók mindennapi problémáinak megoldatlansága, a szellemi pálya erkölcsi és anyagi leértékelődésének hatása. A tanulmányi munkát segítő tevékenységben továbbra iá meghatározó a tudományos diákkörök tevékenysége. Komoly részt vállal a KISZ a felvételi előkészítő bizottságok munkájában is. A jövőben fontos feladat a képviseleti rendszer átgondolása, hallgatói jogú ké_pviseleti rendszer kialakítása Dolgozó fiatalok Városunkban az értelmiségi fiatalok körében a KISZ szervezettsége kedvező, a diplomás KISZ-tagok száma 2 ezer 315, ebből 1044 pedagógus. Az országosnál magasabb a pályakezdők között az egészségügyi, a jogi, viszont alacsonyabb a műszakiak és közgazdászok aránya: Problémáik összefüggenek az értelmiségi munka társadalmi megítélésével. Gyakori gond, hogy kevés önálló feladatot kapnak, fizetésüknél nem a teljesítmény, hanem a munkában eltöltött idő számít, vezetővé válásuk lassú, általában az alacsonyabb vezetői pozíciókat töltik be. A termelő ágazatokban dolgozó fiatal értelmiségiek rövid időn belül KISZ-vezetőkké válnak, jelentős a szerepük az innovációban A nem termelő ágazatokban dolgozó KISZ-szervezetek munkájában a szakmai feladatok dominálnak 1985-ben harmadik alkalommal rendezték meg az értelmiségi fiatalok találkozóját Szegeden, amely lehetőséget biztosított a vélemények cseréjére. Az ipar területén a KISZ szervezettsége emelkedő tendenciát mutat, magas azonban a 30 év felettiek aránya. A jól dolgozó KISZ-bizottságok vállalaton belül részt vesznek a helyi politika alakításában, növelték tömegbefolyásukat, azonban az alapszervezetek önállóságának, öntevékenységének területén nem sikerült előbbre lépni A kis- és középüzemek egy részében, valamint a kereskedelemben nem sikerült a KISZ tekintélyét erősíteni. A mozgalmi munkában előtérbe került a gazdasági tevékenység, aktív részt vállalnak a fiatalok a termelésben, ennek ellenére nem mindenütt sikerült a helyi adottságoknak legjobban megfelelő munkaformákat kiválasztani, A munkaver"senyformák döntően nagyüzemekben működnek eredményesen. Tömegesen vesznek részt fiatalok a szocialista brigádmozgalomban, népszerűek a különböző szakmai tudást bővítő versenyek, vetélkedők. Az Alkotó Ifjúság és az FMKTi pályázatok a feladatok konkrétságának és anyagi ösztönzésének mértékében eltérő színvonalat mutatnak. A kommunista műszakok, társadalmimunka-akciók átértékelődtek, a sok központi cél megjelölés egyre inkább kedvezőtlen fogadtatásra talál. A fiatalok elsősorban a helyi szociálpolitikai elképzelések megvalósítására mozgósítanak. Az 1982 óta létrejött új vállalkozási formák lehetőséget teremtettek a fiatalok legális többletjövedelemszerzésére, viszont csökkentették a hagyományos mozgalmi munka vonzerejét, a társadalmi jellegű munkavállalást. Az elmúlt években javult az érdekképviseleti munka, sok helyen eredményesen foglalkoznak a pályakezdőkkel, a KISZ-nek jelentős szava van a vállalati lakástámogatások odaítélésénél Az alkalmazottként foglalkoztatott fiatalok munkakörükből adódóan kevésbé tudnak bekapcsolódni a különböző termelést segítő akciókba, s jövedelmük alacsonyabb szintje miatt körükben élesebben vetődnek fel az érdekvédelmi problémák. A mezőgazdaságban dolgozó fiatalok mozgalmi munkájára kedvezően hatott, hogy növekedett a mezőgazdaság, mint népgazdasági ágazat társadalmi jelentősége. A fiatalok közül sokan dolgoznak a kisegítő gazdaságokban, a háztájiban, termelést segítő tevékenységük munkájuk idényjellegéhez kapcsolódik. A városi Fiatal Agrárszakemberek Tanácsa különböző szakmai programok szervezésével segítette a fiatalok munkáját. A községekben nagy jelentősége van a KlSZ-szervezeteknek, hiszen sokszor az egyetlen lehetőséget biztosítják a fiataloknak az együttlétre, a szabadidő tartalmas eltöltésére. A községi KISZbizottságok irányításával dolgoznak a termelőszövetkezetekben, az ipari üzemekben, az intézményekben működő ifjúsági szervezetek, valamint a községi alapszervezetek. Ezért tevékenységi körük, kapcsolattartási rendszerük sokban hasonlít a városi KISZ-bizottságéhoz; 1984-től, a közigazgatási átszervezést követően Szegedhez került 11 község KISZszervezete, 900 fős taglétszámmal. Az elmúlt időszakban kapcsolattartásunk nem volt problémamentes, a járási KISZ-bizottsághoz viszonyítva kevesebb idő jutott munkájuk figyelemmel kísérésére. A hatékonyabb irányítás érdekében megváltozott a felügyeleti rendszer és az jnstruktori hálózat Nádpaplanok a Korom-szigeten Az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal délalföldi felügyelőségének tájékoztatása szerint a szeszélyes időjárás ellenére idejében megérkeztek a Fehér-td kis szárazföldjére, a Koromszigetre a hazánkban költő dankasirályok és csérek. A| hazatérő szárnyasokat meg-, tisztított terep fogadta. Mivel ezen a területen vegyszert nem permetezhetnek, helyette kaszálással és égetéssel gyéritették az elburjánzott gyomnövényzetet. Ugyanakkor több helyen) nádpaplanokat terítettek szét, hogy visszatartsák a gyomnövények elhatalmasodását és egyben jó fészkelő lehetőséget teremtsenek a madaraknak. Az alig hétezer négyzetméteres kis szárazföld egyébként arról nevezetes, hogy Közép-Európa legnépesebb dankasirály telepe; Több mint kétezer pár vízi. szárnyas; sirály és Halászcsér fészkel rajta, neveli fiókáit. A parányi sziget ki van téve az időjárás viszontagságainak. Partjait tavasztól1 őszig hullámverések szaggatják, télen pedig a jég borotválja. Ezért minden évben a leginkább veszélyeztetett partszakaszokat nádfonattal erősítik meg. Az idén pedig az év végén — amikor a fészkelő madarak elhagyják majd — teljes rekonstrukciót hajtanak végre. A geodéziai felméréseket már elvégezték és ennek alapján földmunkagépekkel feltől-, tik a szigetnek azokat a ré-' szeit, amelyeket a víz elmosott. A cél az, hogy eredeti állapotának megfelelően ál-, lítsák helyre — területileg is kiegészítve, némileg növelve — a Korom-szigetet. Ugyancsak tervezik az 1974-ben épült megfigyelő torony felújítását. A fenyőfából készült nádtetős kilátót előszeretettel keresik fel a turisták, mivel onnét jóS megfigyelhető a természetvédelmi terület madárvilágának élete. A hatalmas vízfelületnek, a tengernek tűnő tóláncolatnak a a rálátásból való szemlélése magában is ritka élmény. Kár, hogy olykor ezt az élményt rontja egyes csoportok fegyelmezetlen viselkedése, szemetelése, épp a természetvédelmi területen. Új üzem épül Több mint százmillió forintos beruházással új üzei met építenek a Reanal Finomvegyszergyárban azoknak a vegyszerkészleteknek gyártására, amelyek alkalmazásával gyorsan és megbízhatóan kimutathatók bizonyos betegségek. Ezeket az úgynevezett orvosi diagnosztikumokat jelenleg a vállalat laboratóriumaiban állítják elő, ahol már szűkösek a le-, hetőségek a gyártás további bővítésére Buszmenetrend számítógéppel A Volán vállalatok a döntések előkészítésébe már bevonták a számítógépet, most pedig olyan programot) dolgoztak ki a Tisza Volán szakemberei, amelynek segítségével a menetrend szerkesztését is a számítógépre lehet bízni. A számítógép a betáplált alapadatokból állítja elő a menetrendi mezőket tartalmazó mágnesszalagot, s erről a nyomdaipari fényszedő; üzem — szintén számítógép segítségével — automatikus san készíti el a fényszedéshez szükséges filmet. A számítógépes menetrendszerkesztés óriási előnye, hogy mind a nyomdában, mind pedig a Volán vállalatoknál) Jelentősen csökkenhet a menetrend elkészítésében közreműködők száma. Ráadásul — a számítógép gyorsaságának köszönhetően — harmadára rövidülhet az előkészítési idő: a jelenlegi fél év helyett két hónap is elegendő. Ez egyúttal azt is,jelenti, hogy a megjelenő új menetrendkönyv az eddiginél' jobban tükrözi a valóságos' helyzetet, vagyis kevesebb kiegészítésre, módosításra lesz szükség. A június l-jén életbe lépő új autóbusz-menetrend második és harmadik kötelében már lesz néhány olyan ív, amelynek adatait a számítógép állította össze, a jövőre megjelenő menetrend pedig már teljes egészében az új eljárással készül. (MTI) Az esélyegyenlőségért Vajon igaz-e, hogy a gének kapcsolódásának pillanatában elrendeltetett, kit mire szemelt ki a sors? Van, aki állítja: a tehetség „kiveszekszi" magának az érvényesülést, érjék is bármilyen hatások az életben. Ritkán születő géniuszra igaz lehet ez a megállapítás, ám jó képességű százakra aligha. Márpedig az emberiség nagy bűne, ha hagyja elvesztegetni a szellemi értékeket, csak, mert a szűkebb, tágabb környezet hatásai gátolják kibontakozásukat. Bizonyára sokan jól emlékeznek még az X-es időszakra, amikor e megbélyegző jelzés hatására jól tanuló gyerekek előtt is bezárultak a felsőfokú intézmények kapui. Az embert megalázó, igazságérzetet sértő eljárás nem lehetett sokáig életképes. Az MSZMP VIII. kongresszusa 1962-ben kimondta: el kell törölni a származás szerinti kategorizálást, s ezentúl a tehetség, a rátermettség és a tudás jogosíthat egyetemi, főiskolai továbbtanulásra. A tisztességes szándékot többnyire tisztességes tett követte, s míg teltek az évek, egyszer csak rájöttünk: átestünk a ló másik oldalára. Míg korábban a fölsőfokú intézményekben 50-60 százalék volt a fizikai dolgozók gyermekeinek aránya, lassan ez az arány 30 százalékra csökkent. Az otthoni szellemi inspiráció, a tanulásra serkentő motivációk és a tárgyi, anyagi föltételek hiánya vezethetett oda, hogy egyszerre irreálisan kevés munkás gyereke tűzte maga elé életcélul az értelmiségi pályát. Akkor született a gondolat: a hármas követelményrendszer érintetlenül hagyása mellett, a családi késztetést és tényleges segítséget kellene „kívülről" pótolni valahogy. Először Budapesten alapították meg e célból — 1967-ben — az úgynevezett stúdium generálét, majd 1975-ben léptek ennek örökébe a feb-ek, a fölvételire előkészítő bizottságok. Céljük a tehetséges fiatalok esélyegyenlőségének biztosítása. Szegeden, a SZOTE-n működő feb elnöke Kása Péter egyetemi tanár, titkára pedig a III. éves Dobos Erika. Tőlük, valamint az V. éves Edelényi Erzsébettől, a múlt héten zárult egyhetes feb-tábor önköltségeseinek felelősétől tudtam meg, hogy a szegedi medikusok és az oktatók méltán lehetnek büszkék eddigi fölkészítő munkájukra. Az országos értékelés szerint ugyanis az általuk oktatott középiskolás diákok teszik ki a fölvett fizikai dolgozók gyerekeinek 84 százalékát. (Budapest, Pécs, Debrecen .bizottságai csak kisebb aránnyal dicsekedhetnek.) Hogy miféle munka áll e mögött? Csaknem 100 medikus vesz részt a SZOTE körzetéhez tartozó 66 középiskolában tanuló, orvosnak készülő diák fölkészítésében, akiknek szülei fizikai dolgozók. A III., IV. osztályosok rendszeresen kapnak levélben föltett kérdéseket, amelyekre válaszolniuk kell. A visszaküldött tesztlapokat az orvostanhallgatók a meglevő „kulcs" alapján kijavítják, és ismét elküldik a feladónak, okulás végett... Általában 450 diák tanul (gy, a posta közreműködésével. A fölkészítés másik formája a konzultáció, amikor is az oktatók utaznak a diákokhoz, s végül: tavasszal, nyáron pedig a Szegeden megrendezett oktatótáborban „gyúrják át" a fölvételihez szükséges tudnivalókat. A múlt héten zárult táborban, érthetően, most csak a negyedikesek vettek részt, az önköltséges diákokkal együtt 208-an. A kemény tanulásra fölkészült Csongrád, Bács, Békés és Szolnok megyei diákoknak az Ady Endre középiskolai fiúkollégium adott otthont, teljes ellátást és kellemes környezetet. A SZOTE és a JATE oktatói (6 biológus, 2 belgyógyász és 11 fizikus) összefüggéseiben igyekeztek láttatni az ismereteket. A gyerekek nemcsak passzív befogadóként ültek a kiscsoportos foglalkozásokon; nap mint nap be is számoltak frissen szerzett tudásukról. Az elmondottak alapján úgy tűnik, ez az egy hét nem csupán a szellem, hanem az akarat edzésére is alkalmas volt. A kollégium vezetői szerint éjszakába nyúlóan is tanultak a gyerekek. Beszélgetés közben óhatatlanul felszínre került egy újabb aggodalom: vajon nem sértjük-e meg ismét az emberek igazságérzetét? Időközben ugyanis változott — deformálódott? — társadalmi értékrendszerünk. Ki ma a hátrányosabb helyzetű fiatal, akinek a hóna alá kell nyúlni? Az, akinek édesapja fizikai munkával keresi ugyan a kenyerét, de autószerelőként avagy a pedugógusszülők gyermeke? Meglehet, hogy ez utóbbinak léte úgy határozza meg a tudatát: ezért ugyan nem érdemes annyit tanulni. De látva őket, a munkásszülő se állítja példaképül csemetéje elé a 17 éven át könyveket bújó, vizsgadrukktól gyomorfekélyt kapott pedagóguspapát. Minthogy eddig senki nem definiálta, kiket kellene a hátrányos kategóriába sorolnunk, a feb célja továbbra is az, hogy a fizikai dolgozók tehetséges gyermekeit támogassa. De hogy az igazságosság elve se szenyedjen csorbát: a SZOTE KISZ-bizottsága elhatározta, hogy — önköltséges alapon — mások is részt vehetnek a fölkészítésben. Ez a dilemma azonban bizonyára föl sem merült volna, ha nem lennénk tanúi napjainkban annak, ho^y egyre inkább devalválódik a tudás, a szellemi munka. Ha ekkora erőfeszítések árán, mégis erre a pálvára akarjuk terelni — mindegy, fizikai vagy szellemi munkások — tehetséges gyerekeit, majdani értéktermelő tevékenységüket is értékén kell majd megbecsülnünk Chlkán Ágnes árengedményes tüzelöakció A Belkereskedelmi Mi-, nisztériumból kapott tájékoztatás szerint április 21-től egyes hazai szén- és brikettfajtákat árengedménnyel vásárolhat a lakosság. Az akcióba bevont szénfajtákat 100 kilogrammunkén!} legfeljebb 15 forintus, a brikettet legfeljebb 10 forintos árengedménnyel lehet beszerezni a Tüzép- és Afész-lelepeken. Kedvezményes áron összesen mintegy 900 ezer tonna szenet és brikettet hoznak forgalomba. Az árengedményes tüzelőértékesítés kiterjed a dolgozók és nyugdijasok SZOT-' hitelakciós utalványaira is,' ha az utalványokra az ak-; cióba bevont szén- ós brikettrajtákból kívánnak vásárolni. Az akció során megvásárolható szénfajtákról ós az engedmény mértékéről u Tüzép- és Áfész-telepek adnak tájékoztatást. (MTI)