Délmagyarország, 1986. április (76. évfolyam, 76-101. szám)

1986-04-17 / 90. szám

/S*™lr r b^ ' AVX /¿j Uémcsld A JT VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! W^mË ^ DELMAGYARORSZAG 76. évfolyam, 90. szám 1986. április 17., csütörtök A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT SZEGED VÁROSI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Havi előfizetési díj: 43 forint Ára: 1.80 forint Medve László Szegeden Az egészségügyi miniszter látogatása szociális otthonban, kórházban — Tanácskozás a Biológiai Kutató Központban Szegedre látogatott tegnap, szerdán Medve László egészségügyi miniszter. A vendéget Koncz János, az MSZMP megyei bizottságának titkára, Papdi József, a megyei tanács elnöke, Schmidt József, az MSZMP városi bizottságának titkára és Szabó G: László, a megyei tanács elnökhelyettese fogadta a megyei pártbizottságon, ahol megbeszélést folytattak a megye egészségügyéről. JeJen volt Vidovszky Kálmán, az MSZMP Központi Bizottságának alosztályvezetője is. Az egészségügyi miniszter — vendéglátói kíséretében — meglátogatta a Tolbuhin sugárúti szociális otthoni, ah. 1 Csergő Tibor városi főorvos mutatta be az intézményt, az ott folyó munkát. Medve László programját a városi tanács kórházában folytatta. Bánfalvi Géza igazgató főorvos tájékoztatta a minisztert az 1979-ben kezdődött rekonstrukciós munkákról, amelyek révén lényegesen javultak a kórházban folyó gvógyító tevékenység feltételei. Medve László délután részt vett az MSZMP Csongrád Megyei Bizottsága és a megyei tanács végrehajtó bizottsága által a biológiai központban megrendezett egészségpolitikai aktivaülésen. Kajáry Irén, megyei főorvos köszöntötte a megjelenteket és megnyitotta a tanácskozást. Az MSZMP Politikai Bizottsága 1979. szeptember 11-i, az egészségügyi ellátás és fejlesztés fő feladatairól szóló határozatának megyei végrehajtásáról, az egészségügy VI. ötéves tervének teljesítéséről Szabó G. László tartott tájékoztatót. Bevezetőjében hangsúlyozta: az egészségügyi ellátás minősége befolyásolja a lakosság közérzetét, ezért fej íesztése kiemelkedően fontos társadalmi, politikai feladat. Utalt az MSZMP megyei végrehajtó bizottságának 1980. májusi értékelésére: Emelkedett az egészségügyi ellátás színvonala,' javultak a személyi és tárgyi feltételek, az adottságok azonban elmaradtak a növekvő szükségletektől. Az épületek elavultuk, zsúfollak, s nem le hetünk elégedetlek a szervezettséggel sem. A VI. ötéves terv egészségügyi feladatainak teljesítése kor fő célunk volt az egészségügyi és szociális ellátás további javítása, annak ellenére, hogy egyre nehezebbek leltek a gazdasági körülmények. Az ötnapos munkahét bevezetése — az ügyeleti rendszer megszervezése ellenére - nem teszi lehetővé, hogy egész héten azonos színvonalú munka folyjék a fekvőbeteg-intézetekben — mondotta a tanácselnök-helyettes. Szólt arról, hogy bár a szakképzelt orvosok aránya a mi megyénkben a legmagasabb, a lakosság egészségi állapota rendkívül kedvezőtlenül alakul. A halálozás meghaladja az élveszületések arányát. Különösen figyelmeztető adat, hogy a 30 éven felüli, Csongrád megyei férfiak minden korosztályában nőtt a halálozás, Az egészségügyi miniszter a Tolbuhin sugárúti szociális otthonban Az okok elsősorban a keringési rendszer betegségeire, daganatokra vezethetők víszsza, s igen magas a balesetek, mérgezések száma. Sajnálatosan sok megyénkben az alkoholista, az elmebeteg, s „előkelő" helyet foglalunk el az öngyilkosok tekintetében ás. A jórészt ismert, szomorú megyei sajátosságok ellen közös erővel kell fölvennünk a harcot — hangsúlyozta az előadó —, s az egészségügy mellett nagy szerep hárul ebben a Köjál egészségnevelési osztálya mellett minden társadalmi és politikai szervezetre. Az intézményhálózat épületeível kapcsolatban Szabó G. László elmondta: folyamatos volt a megye elöregc • dett kórházainak rekonstrukciója, ez a munka azonban még korántsem fejeződött be. Fájó pontja szinte minden egészségügyi intézménynek az igényektől elmaradó műszerellátottság, s jelentős javulás sajnos ebben a tervidőszakban sem várható. Az egészségügyi dolgozók helytállásáról szólva az előadó kijelentette: többségük becsülettel, nagy szakmai hozzáértéssel és hivatástudattal látja el munkáját. Ugyanakkor a kivételek, a kedvező összképet megrontó jelenségek (mint például a hálapénz léte) nem csupán etikai konzekvenciákkal járnak, hanem — egyebek között — „megtermelik" a hiányszakmákat is. A jelenlegi ötéves terv feladatait elemezve Szabó G. László kiemelte a megelőzés jelentőségét. Cél a szív- és érrendszeri betegek ellátási színvonalának javítása, és a rehabilitáció továbbfejlesztése. A traumatológiában az új, 410 ágyas klinikai tömb átadása után válható színvonal-emelkedés — mondotta. A jelenlegi ötéves terv időszakában — beruházásokra és rekonstrukcióra — 502 millió forintot fordíthat az egészségügy. Az anyagi erőfeszítések, az egészségügyi dolgozók áldozatos munkája révén, a társadalom széles körű összefogásával remélhetően minél több embernek sikerül megőriznie egészségét — fejezte be tájékoztatóját Szabó G. László. Ezután hozzászólások következtek. Medve László elismeréssel szólt a beszámolóról, amely véleménye szerint reálisan vázolta a megye egészségügyét, a megoldandó feladatokat. Az ország VII ötéves tervéről, az egészségügy koncepciójáról általánosságban elmondta: amint hatással van az egész gazdasági, társadalmi tevékenység a lakosság egészségi állapotára, ugyanúgy hat az emberek egészségi állapota a gazdasági és a társadalmi életre. A termelésnek kell produkálnia azokat az eredményeket, amelyekből a kívánt módon fejleszthetnénk az egészségügyet. A költségvetés évente 40 milliárd forintot fordít az .egészségügyre a VII. ötéves tervben, az évi 10 százalékos növekedés azonban aligha lesz valamivel többre elég, mint az áremelkedések fedezésére. Egyelőre alacsony az egészségügyi dolgozók bére, de elismerés illeti őket, hogy ennek ellenére lelkiismeretes, megbízható munkál végeznek — mondta a miniszter. Rajtuk is múlik továbbra is, hogy ésszerű szervezéssel jól gazdálkodjanak az egészségügy forintjaival. Hogy mit várhalunk mi itt, Szegeden? A 410 ágyas klinikai tömb építésével egyelőre meg kell elégednünk, emellett kisebb kiegészítésekre futja a pénzből. Minden eddiginél nagyobb figyelmet kell azonban szentelnünk a vezető halálokok leküzdésére — mondotta a miniszter, méghozzá nem úgy, hogy még több szívműtétet végezzenek az orvosok. Az alapellátásra hárul több felelősség a jövőben: a 'körzeti orvos feladata, hogy idejében kiszűrje a magas vérnyomásban szenvedő betegeket, és megfelelő kezelésben részesítse őket. Utalt arra is, hogy az egészséges életmód kialakításában is az eddiginél jelentősebb szerepet vállalhatnak a körzeti orvosok. Ez a tevékenységük azonban társadalmi összefogás nélkül aligha lesz sikeres: nem elég, ha csuk mondjuk a tennivalókat, közös tett és megfelelő gazdasági háttér is szükséges a megvalósuláshoz. A miniszter megdöbbentő adattal bizonyította, mennyire nem értékeljük, mondhatni pazaroljuk a gyógyszereket: a járóbeteg-rendeléseken 10 milliárd forint értékű gyógyszert íratunk föl évente Talán ez ügyben is „nevolhelnék" némi józanságra betegeiket az orvosok Végül ismét elismeréssel szólt a miniszter az egészségügyi dolgozók fölkészültségéről, helytállásáról, s hangsúlyozta: áldozatvállalásukat erkölcsileg is jobban el kell ismernünk a jövőben. Szarvas Ferenc, a szegedi kórház igazgatóhelyettese hozzászólásában elmondta, hogy a hatékonyabb ellátás javítja a közérzetet is. Nyomatékosan fölhívta a figyelmet az emberi tényezőre a gyógyítómunkában. Ormos Jenő, a SZOTE Kórbonctani Intézetének igazgatója működésük elavult tárgyi foltételeire hívta föl az aktívaülés figyelmét. Varró Vince, a SZOTE I. Sz. Belgyógyászati Klinikájának igazgatója a klinikai és a tanácsi egészségügyi intézmények viszonyáról beszélt, s a klinikai feladatokhoz kért az eddiginél több anyagi támogatást. Nagy Máté, a megyei társadalombiztosítási tanács elnökeként a társadalombiztosítási kérdésekről, a dohányzás és az alkoholfogyasztás visszaszorításának szükségességéről szólt, Farkasinszky Teréz, az ifjúsági ideggondozó intézet igazgatója a mentálhigiénés gondozás érdekében emelte föl a szavát. Boda Domokos, a SZOTE Gyermekklinikájának igazgatója több figyelmet kért a gyermekgyógyászatnak, elsősorban a gyermeksebészetnek. László István, az Egészségügyi Dolgozók Szakszervezetének megyei titkára a mozgalmi munka eredményeit és tennivalóit sorakoztatta föl. Koncz János egyetértését fejezte ki a beszámolóval és a vitában elhangzottakkal. Mint mondotta: nemcsak a 410 ágyas klinikai tömb épül tervszerűen, hanem készül a SZOT 300 ágyas gyógyszállója Újszegeden, és a gyógyászati segédeszközök gyára is jobb körülmények közé kerül. Egyetértett azzal, hogy az emberi tényező lényeges az egészségügyben is, továbbá az is, hogy a hivatásuk szerint tevékenykedőket erkölcsileg becsüljük meg jobban. Végül Sisák Imre (Metripond) és Szépkúti László (Univerzál Vegyipari Szövetkezet) azt ismertették, hogy gyáruk, szövetkezetük miképpen járul hozzá a jobb egészségügyi ellátáshoz. Az aktivaülés Szabó G. László zárszavával ért véget. Ch. A. Munkamegosztás a mezőgazdaságban A mezőgazdasági termelés eredményeiről, gondjairól és fejlesztésének lehetőségeiről tájékoztatták szerdán az újságírókat a MÉM-ben. Boruzs Gyula, a minisztérium szövetkezeti főosztályának helyettes vezetője elmondotta, hogy a kistermelők tavaly a mezőgazdasági termelés több mint egyharmadát adlák. Tevékenységükben azonban 1984-hez képest négyszázaiékas viszszaesés következett be. A csökkenés okai közé sorolták az elmúlt évek aszályát, a szőlő- és gyümölcsültetvényeket ért fagykárokat, továbbá azt, hogy romlott a kistermelők és munkájukat szervező nagyüzemek, illetve áfé.szek anyagi érdekeltsége. Csökkent a kisgazdaságok jövedelmezősége is, amit bizonyít, hogy 19111 és 1985 között az általuk vásárolt ipari eredetű termékek ára átlagosan 32 százalékkal emelkedett, ugyanakkor a mezőgazdasági termékeké csak 22 százalékkal nőtt. A termelést kedvezőtlenül befolyásolta a területek csökkenése is: 5 év alatt a kistermelést szolgáló szántó és a kert 10 százalékkal, a gyümölcsös 27 százalékkal lett kisebb. A mezőgazdasági termelésből a kisgazdaságok már csupán 13 százalékban részesednek. Az 1985-ös visszaesés ellenére a mezőgazdasági kistermelés a hatodik ötéves terv időszakában a nagyüzemekével megegyezően. mintegy 12 százalékkal növekedett, és értéke az 1981. évi változatlan áron számolva meghaladta a 82 milliárd forintot. A nagyüzemek szakemberei közül mintegy háromezren segítik a kistermelés szervezését, a takarmányellátást, az állategészségügy javítását stb. A termelőszövetkezetek. az állami gazdaságok, valamint az áfészek évente mintegy kétmilliárd forintos szolgáltatással — általában nyereség nélkül, vagy csak minimális haszonnal segítik a háztáji és egyéb kisgazdaságokat. Az összeg több mint egyharmadát a termények és az állatok szállítására költik. A MÉM-ben azt tervezik, hogy a jövőben a kistermelők olyan anyagi érdekeltségét kell megteremteni, amely lehetővé teszi, hogy nyereségükből a szolgáltatást végző gazdaságok is nagyobb mértékben részesedjenek. A következő években tovább növekszik a munka-» megosztás. A nagyüzemek és a kistermelők közölt — hangsúlyozta az előadó. A zöldségfélék é.s az étkezési burgonya kétharmadát, a zöld- é.s a fűszerpaprika 85 százalékút. az uborkának például 95 százalékát eddig is a kisüzemek termelték meg, sőt néhány exportcikk teljes egészében kisgazdaságokból való. Jogásztalálkozó Óriási a nyüzsgés tegnap óta a szegedi József Attila Tudományegyetem jogi karának épülete körül. Az előcsarnokban tábla magyarázza a szokásos tanítási napnál jóval nagyobb forgalmat: szeretettel köszöntik a XII. országos ifjúsági jogásznapok résztvevőit. Az eseményre, melyet immár hagyományosan kétévente rendez a szegedi egyetem, az ország valamennyi karáról érkeztek ifjú jogászok, egyetemük legjobbjai, hogy megmérkőzzenek testben — azaz sportversenyeken — és szellemben — azaz szakmai versenyeken. No és nem utolsósorban, hogy — mint Igaz Agnes kari KISZ-titkár is említette a megnyitón — kiépítsék. elmélyítsék az egyetemek, a hallgatók közötti kapcsolatokat Papp Ignác, szegedi tudományegyetem jogi karának dékánja köszöntötte a résztA húsiparról Országos húsipari konferenciát rendezett szerdán Kapuvárott az Állatforgalmi és Húsipari Tröszt, valamint a Magyar Agrártudományi Egyesület a húsipari vállalatok a húskombinátok és a termelő gazdaságok több mint 100 szakemberének részvételével. A napirenden a VI. ötéves terv eredményeinek értékelése és a VII. ötéves terv feladatai szerepéltek. Az utóbbival kapcsolatban hangsúlyozták, hogy bar a világpiaci árak nagyarányú csökkenése kedvezőtlenül hatott húsexportunk gazdaságosságára, nem mondhatunk le hús és húskészítmények külföldi eladásáról. A cél az, hogy az ágazat a VII. ötéves tervben legalább 2,5 milliárd dollár exportbevételt érjen el. Emellett, mégpedig az eddiginél magasabb minőségi színvonalon, belföldön is zavartalan ellátást kell b utasítani vevőket, egyebek közt hangsúlyozva nem elég. ha csupán a tanterv követelményeit teljesítik a hallgatók, olyan többletre is szükség van, amely a jövő jogászainak jellemét alakítja. A tanulmányi versenyek serkentőleg halnak a diakok szakmai fejlődésére, bővítik ismereteik körét, kölcsönös tapasztalatcserét tesznek lehetővé. A feladatok sikeres megoldói kiemelkednek a többiek közül, a nyilvános fellépés előkészíti őket a jogi pálya gyakorlatára. A jogásznapokon a budapesti. a miskolci és a pécsi egyetem 50—50 diákja, valamint két-két varsói és kassai vendég vesz részt. Ma, csütörtökön délelőtt folytatódnak a sportvetélkedők, 9-töl zajlik az egyik legérdekesebb program, a büntetőjogi perbeszédverseny. 10-től munkajogi eseteken, délután 2-től ókortörténeti és római jogi feladványokon törhetik fejüket a versenyzők. Ugyancsak 2-kor kezdődik az orosz és az angol nyelvi fordítási verseny az idegennyelvi lektorátuson. Délután 5-től hajnali 2-ig videovetitéssel egybekötött diszkó várja a JATE-klubban mindazokat, akik diákigazolvánnyal rendelkeznek Pénteken délelölt fél ,11-kor Pólay Elemér ny egyetemi tanár hirdeti ki a Győri Nagy István alapítvány 1985. évi pályázatának eredményét. majd Besenyei Lajos egyetemi docens osztja ki a versenyek díjait, s inond zárszót V K. «