Délmagyarország, 1986. április (76. évfolyam, 76-101. szám)

1986-04-14 / 87. szám

5 Hétfő, 1986. április 14. Csizmás Kandúr furfangjai Koós Iván a szegedi bábozókról Schmidt Andrea felvétele Micsoda macskák! Ezeket bizony érdemes bámulni! A címben emlegetett furfangok aligha csak a Szegedi Bábszínház legutóbbi előadásának főszereplőjét jellemzik. Ha meggondoljuk, hogy az idén decemberben lesz kerek 40 éves a város bábtársulata, s csak nagyjából visszaemlékszünk működésének viszontagságaira, a „játszóhelyek" körüli bajokra, a feltételek hiányából zetét? adódó kalandokra — bizony furfang, ügyesség, leleményesség is szükségeltetett az amatőr bábozóknak. Hogy fönnmaradhasson a gyereikek kedvelt színháza, hogy megszakítás nélkül, rendszeresen legyenek benne előadások. A tegnapin, melyben Csizsulata. Örülök annak, hogy sekkel ábrázolt, jellegzetes korszerű technikával ellá- geometrikus vonásokkal tott, állandó helyük, végre valódi színházuk lesz Szegeden. — ön máskor is tervezett már előadásokat a szegedieknek, s nyilván a többi vidéki bábtársulatnál is gyakori vendég. Hogyan látja a bábművészet jelenlegi hely— Rendkívül népszerű manapság a báb, különösen a pedagógusok körében, hiszen igen sokoldalúan tudják fölhasználni. Számos a tanfolyam az országban, melyeken a bábozás művészetének alapjait sokan elsajátítják. Éppen most, szombaton volt a szegedi rajzolt" bábok és díszletek nagyon tetszettek a kicsiknek. Reméljük, a 40 éves évfordulóra tervezett színháznyitáskor (a Lenin körúton épülő bábszínházban már „csak" a belső szerelőmunkák, a színpad és a nézőtér kialakítása van hátra!), december 6-án igazi ¡Mikulásajándék lehet a jubileumi premier: a János vitéz, amellyel négy évtizede nyitottak a szegediek, s amelyet szintén Koós Iván tervezett. S. E. Az ötletrajztól az épületig Lehet abban valami, hogy hazánkban napjainkban nagyon sok jó építész dolgozik, mégsincs ezt a potenciális képességet reprezentáló kortárs magyar építészet Ezt a véleményt erősíti Koczor Györgynek, a Délterv építészének kiállítása a Móra Ferenc Múzeum Kupola Galériájában. Mindjárt az elején le kell szögezni: nagyszerű és tanulság.os ez a bemutató, Nem csupán egy fiatal építész tízéves pályájának dokumentumait sorakoztatja fel, de szembesít bennünket ennek a magunk mögött hagyott évtizednek építészeti látleletével is. Azzal, miként függ össze társadalmi közeg és alkotói szándék, kollektív erőfeszítés és egyéni ambíj ció, milyen területek presztízse emelkedett, s mire nem futotta pénzből, akaratból, az élet mely területei szorultak másodhegedűs szerepre. , Koczor Györgynek szerencséje volt — gondolom a szerencse megelőlegezi a tehetsé? get és megbízható szakmai íelkészültséget — hiszen sokféle megbízás munkálatai során próbálhatta ki önmagát. Tervezett ipari üzemet magánházat, reprezentatív fogadót, városközpontot és sportkomplexumot, iskolát, templomot, gyógyüdülőt. (De hol vannak — nem Koczor tervezőasztalán, hanem a 'megbízói elképzelések kozott Koczor György tíz éve mas Kandúr a szegény mol- tanfolyam nyitóelőadása is, nárlegény igazát segített ér- a n hetes kurzus0n 18-an tavényre juttatni, itt volt Koós nuina^ lgy biztos lehet az Iván, az Állami Bábszínház utánpótlás let- és bábtervei alapján készült. S ez már bizony a komoly felkészülés jele: a bábszínház Kövér Béla irányí— Mindent, amit általában a színészeknek, ráadásul manuális technikai készség•tásával dolgozó tagjai azt Sel kel1 rendelkezniük, hogy szeretnék, ha a közeljövőben színészi elképzeléseiket át elkeszülő új színházukban tudják tenni a bábba. igenyes, színvonalas produk- — Min dolgozik most? ciók kerülnének közönségük Nemrég terveztem egy komplex zenei műsort, a — Hosszabb ideje ismerem Liszt-évforduló alkalmából, a társulatot — mondta Koós Ennek utómunkálatait végIván a tegnap délelőtti elö- zem, ősszel lesz a bemutató. adas előtt. — Mindig is ta- Csizmás Kandúr meghapasztaltam bélső törekvésű- jol, elbúcsúzik a gyerekektől, ket az igényességre, a szín- A 30 szereplős bábdarab tervonalas szórakoztatásra, vezője elégedett lehet, a Alighanem ez segítette őket; szegedi színházban megszoez az ország egyetlen, ilyen kottól ezúttal eltérő kúllehosszú idő óta megszakítás mű, kevéssé naturálisan, nélkül működő amatőr tár- realisztikusan, inkább jelzéA Költő emléke Száz éve született Tóth Árpád Műemlékvédelem hosszú távon A Csongrád megyei tanács, Szeged város műemléki a szegedi városi tanács, va- szempontból való kedvezőbb lamint az Országos Műemlé- megítélését segítheti az a ki Felügyelőség vezetőinek döntés, hogy az utóbbi száz közelmúltbeli tanácskozásán év arra érdemes emlékeit foa jelenlegi helyzet, a, napi lyamatosan védelem alá kell problémák értékelése után helyezni. Régi óhaj és ígéret több elvi kérdésben született teljesül a tervidőszak végémegállapodás. re: elkészül egy, a megye Ezek közül a legfontosabb, • _ hogy az év végére elkészül a emlékéit 'genyesen bemumegye hosszú távú műemlék- tal° kiadvány, védelmi koncepciója, amely a A közös munkát elősegítenvédelem mellett az emlékek dő, a felügyelőség kirendeltcélszerű hasznosítására, a séget létesít Szegeden, amely szűkös anyagi keretek ésszé- — bizonyos szakhatósági jogrű elosztására, az érdekeltsé- körrel is felruházva —, tagekből, kötelezettségekből nácsadással és egyéb szolgáleredő kapcsolatok további fi- tatásokkal a közeljövőben nomítására is ad iránymuta- kezdi meg működését. Ezöntást. magában is szorosabb kapA megye, de különösen csolattartást eredményez, ^___^^^^ mindamellett megállapodás született arra, hogy ezentúl 2 évenként vezetői szinten is tárgyalni kell az aktuális műemlékvédelmi feladatokról — a művelődési centrumok, kiállítási és koncerttermek, közösségi létesítmények?! Ezeknek a hiánya jelzi a társadalmi fontosság átértékelődését.) A tárlat szépen szellemesen és áttekinthetően rendezett, s fő erénye, hogy szinte minden épület születését végigkísérhetjük az első rajzos ötlettől a precíz tervdokumentációkon át a makettekig és a kész objektumok fotóiig. így pillanthatunk be az alkotói folyamatba, így érzékelhetjük, mi nézők is azt a komplex, sokágú, építészeti értékeket teremtő, szellemi impulzusokat objektiváló, gyakorta érdekek harcának is kitett hosszú távű munkát, melynek vezénylő tábornoka a tervező építész, de aki nyitott szellemű és igényes megbízók, felkészült és együtt gondolkodó munkatársak valamint mesterségüket magas szinten űző kivitelezők nélkül magányos Doc Quijote csupán. Számomra Koczor György legszimpatikusabb vonása nyitottsága. Az az attitűd mely minden múltbéli értéket korszerűen igyekszik őrizni és továbbfejleszteni hogy a modern törekvések is megméretnek, s hogy a kor, a nemzet és saját lehetőségeinek koordinátarendszerében igyekszik maradandót alkotni, minőségi rendel teremteni, jelet hagyni. Ezért nem elégszik meg a hajósi Cabernet fogadó esetében a parasztbarokk külsődleges motívumaival, ezért fontos számára, hogy a Sükösd hildpusztai pezsgőgyár több legyen egy szokványos csarnoknál — humanizáld munkahely, ezért találhatott rá a domaszéki templom esetében az egykori paprikaszárítók és dohánypajták szerkezetére és formáira, ezért idézheti a hajóácsok munkáját és a hajótestek bordaszerkezetét a Maty-éri sport- \és szabadidőközpont épületeinél, ezért fontos számára, hogy Szeged belvárosa rekonstrukciójának központi kódja a történelmi kontinuitásra figyelmeztessen. (Milyen magasabbrendűen cseng össze ez a terv Kass János elképzeléseivel!). Szűkösebb anyagi lehetőségeink között Szeged egyetlen most épülő, nagyobb beruházása az űjszegedi SZOTgyógyszálló, melynek terveit szintén Koczor György készítette munkatársaival. Igazán összetett feladat, hiszen többfunkciójú, többrendeltetésű épületegyüttest kellett megfogalmaznia adott, nem teljesen ideális környezetben. Az üdülést, pihenést, gyógyulást, szórakozást kínáló épület tömbjei, arányrendje, a nagy egységek és a részletek viszonya, a szellemes komponálás — a kétségtelen fantáziagyeplőzések ellenére is — jelentős épülete lehet Szegednek. És fontos állomása Koczor már most is jelentős és tartalmas pályájának. Tandi Lajos Belányi oz irodalmi A kolteszet napja alkalmából ebben az évben egy „fiatal", megjelent kötettel meg nem rendelkező, de az irodalmi lapokból (Kortárs, Uj Írás, Alföld, Életünk) es a helyi sajtóból a versszeretők által már ismert költő estjét rendezi meg a Royal irodalmi kávéház. — Hogyan áll az első kötete? — kérdeztük Belányi Györgyöt. — Az első kötetem Variáns címmel a Magvető kiadónál vár megjelenésre. Most éppen a másodikat állítom össze, egy-két hónapon belül remélhetőleg ezt is leadhatom Egy fiatalember ül, hálóruhára sebtében húzott felöltőben az ablak előtt a hajnali derengésben. ír. Papírlapja fölé hajol, szemüvege csillog, az egész törékeny alak szinte sugárzik. Déry Tibor idézi így meg a Költőt, hozzáfűzve, hogy azóta is ez a papírja fölé görnyedő, mámorosan sugárzó figura jelképezi számára a költészetet. Nemcsak Déry, de az évszázad nagyszámú magyar irodalmi óriásainak egész raja Tóth Árpádot tekintette — Szabó Lőrinc szavaival — „a legtökéletesebb, leghibátlanabb modern magyar lírikusnak". Ez a szívszorítóan keveset élt, vézna, mindvégig örök kamasznak megmaradt tüdőbeteg fiatalember költészetével a szelíd és tiszta szomorúság tökéletes szépségű darabjait sorakoztatta föl: a Hajnali szerenád kozmikus távlatokat nyitó magányos borongását, az Elégia egy rekettyebokorhoz életet újrafelfedező áhítatát, a Körúti hajnal hihetetlenül plasztikus, megragadó nagyvárosi látomását, az Esti sugárkoszorú óriási kozmosz-varázslatát és érzelmi hőfokát — hogy a sok nagy közül csak néhányat említsünk. Tóth Árpád verseiről azt írja az irodalomtörténész Kiss Ferenc, hogy egyfajta „tüntetés mindegyik a kietlen szegényesség, s a bekerítő bajok ellen. Nagyon csöndes tüntetés, de a mindenség arányaiban zajló." Ez a mindenség itt az igazi, a nagy líra világirodalmi magaslatokba emelkedő kezdőés végpontja egyszerre. Nem volna teljes a Költő emlékének megidézése, ha nem tennénk említést Tóth Árpán műfordításairól. Már akkor is halhatatlan, fénylő díszhelye lenne az irodalomban, ha csupán a világirodalom francia, angol vagy amerikai nagy lírikus alkotásait fordítja. Valamennyit az eredetiekkel legalábbis egyenrangú szinten magyarítva, sőt, talán még ennél is többet teremtve, hiszen elképzelhető, ő tán jobban tudott magyarul, mint Baudelaire franciául vagy E A Poe angolul S ha mát Poenál tartunk: az amerikai költő világhírű versének, A hollónak Tóth Árpád-i fordítását, ha rajtam állna, a műfordítás abszolút tökélyre emelkedett iskolapéldájaként tenném kötelező tananyaggá — miközben tudjuk, csupán e vers fordításakor olyan, nem éppen hétköznapi vetélytársakat tudott maga mellett, mint Babits Mihály vagy Kosztolányi Dezső ... Tóth Árpád sorsa, azt írja az irodalomtörténész, az istent indítja tűnődésre, majd szégyenkezésre. Tűnődni vagy éppen szégyenkeznivaló éppúgy akad felbecsülhetetlen életműve láttán, mint ok a büszkélkedésre. A halk, távoli hegedűszóhangú, eszményi, klasszikus Költő csillagfényes kontúrjai ugyanis valamilyen nagyon megnyugtató biztonságot is adni képesek. A tudatot, hogy van egy Tóth Árpádunk (is), s most, születésének centenáriumán reá emlékezve mag;j a költészet, annak finomsága, mélysége, megindító embersége előtt kell némán) tisztelegnünk. Domonkos László TÁNYÉROK, KANCSÓK, BUTELLAK. A Juhász Gyula Művelődési Központban láthatók a SZOT által kiírt országos amatőr népi iparművészeti pályázatra beérkezett közel 400 pályamunka legszebb darabjai, szám szerint 240 alkotás. Szemet gyönyörködtető látvány a hímzések, tányérok, kerámiák sokasága. György kávéházban — Tizenkét éve él Szegeden. Milyen a viszonya a városhoz? — Nos erről beszélni sokat lehetne, de jobb, ha maradunk a tényéknél. Szerepeltem egy helyi kiadású antológiában (Gazdátlan hajók), két évvel ezelőtt lakáshoz jutottam, s a tizenkét év alatt immár második alkalommal kaptam művészeti ösztöndíjat. — Melyik költészeti irányzathoz érzi közel magát? — Azt hiszem vigyázni kell minden besorolással. Mert bár nem egy irodalmi irányzat ma is többé-kevésbé el-, vagy körülhatárolható, a költészet nem törődik ezekkel a határokkal. Én úgy érzem, hogy a müveimhez tartozom elsősorban, s talán a műveim is egyre inkább tartoznak hozzám. — Meg tudná-e fogalmazni az ars poeticáját néhány sorban? — Ars poeticák vannak, de azt hiszem, hogy a kérdés, miért ír az ember, csak a lehető legegyszerűbben válaszolható meg: azért, mert nem tehet mást. Ezen túl azért elmondható, hogy egyfajta valóságköllészetet szeretnék művelni. — Estjének ríme: Séta a valóságban. — Az első kötetemben szereplő ciklus címe. Részben utal arra, amiről az előbb szóltam. Hogy mesteremet, Tandori Dezsőt idézzem: a meghívás fennáll, mégpedig egy képzeletbeli sétára, ahol a költő szándéka szerint nem tényeket, gondolatokat, vagy érzelmeket regisztrálunk csupán, hanem érzékszerveink teljes birtokában a megszokottnál közelebb engedjük magunkhoz azt a valóságot, és átadjuk magunkat annak a valóságnak, amelyhez nem csupán tartozunk, de amely nélkülünk talán már nem is lehetne. Zsoldos Sándor