Délmagyarország, 1986. március (76. évfolyam, 51-75. szám)

1986-03-14 / 62. szám

Péntek, 1986. március 14. Kollégiumi felvétel A Szegedi Ortutay Gyula Altalános és Középiskolai Kollégium igazgatósága felvételi hirdet az 1986—87-es tanévre, elsősorban Csongrád megyeben lakó, jelenleg az általános iskola olyan 2., 3., 4., 5., 6., 7. osztályos tanulói részére, akiknek félévkor jeles és jó érdemjegyük volt. A felvetelnél előnyben részesülnek azok a jelentkezők, akik valamely területen — reál, humán tárgyak, zene, sport, rajz stb. — tehetségükből adódóan kimagasló eredményeket értek el, az általános iskola elvégzése után valamely középiskolában akarnak továbbtanulni. érettségi után pedig felsőfokú oktatási intezménybe kérik felvételüket. Bővebb felvilágosítást az általános iskolák igazgatói es a kollégium igazgatósága ad. (A jelentkezési lapok is itt szerezhetők be.) A kitöltött jelentkezési lapokat 1986. május 16-ig kell a kollégium címére megküldeni: 6725 Szeged, Április 4. útja 26—28. A felvett tanulók teljes ellátást kapnak, mélyért havi 60—380 forint térítési dijat kell fizetni. Mielőtt beadják jelentkezéseiket. a szúlöket és a' gyerekeket szeretettel várják a kollégium megtekintésére. Konferencia ,,Az újabb egyháztörténeti kutatások és a tudománynépszerűsítés" címmel országos konferenciát rendezett csütörtökön Debrecenben a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Történelmi Választmánya és Hajdú-Bihar Megyei Szervezete, valamint a Debreceni Akadémiai Bizottság történettudományi munkabizottsága. A tanácskozáson az egyháztörténeti kutatások neves szakemberei vettek részt Kónya István, a Kossuth Lajos Tudományegyetem professzora megnyitójában elmondta, hogy a tanácskozással elő kívánják segíteni az újabb egyháztörténeti kutatások eredményeinek közkinccsé tételét, a tudományos ismeretterjesztésben való hasznosítását. (MTI) Witkiewicz vissz a fér Sándor János főrendezővel a klubszínpadi premier előtt A lengyel drámairodalom huszadik századi nagy fenegyérekének, Stanislaw Ignacy Witkiewicznek Az örült és az apáca címú darabját mutatja be március 16-án, vasárnap este fél 8 órai kezdettel a Szegedi Nemzeti Színház a színész.klub színpadán. Sándor János, az. előadás rendezője (ezúttal egyben díszlet- es jelmeztervezője is) szegedi Witkiewiczugyekben a leginkább kompetens: éppen 12 esztendeje, lí)74-ben rendezte itt a neves lengyel bohém Az anya című művet. — Tucatnyi év elteltével ismét Witkiewicz-csel lép a szegedi közönség elé, s ebből nem nehéz arra következtetni, hogy szivéhez igencsak közelálló szerzőről van — Witkiewicz az a „kellőképpen őrült" művész, aki mindenfajta bajunkat kimondja. Olyan, mint a jó doktor: csak rátapint az értelmiség ilyen-olyan bajaira, N már diagnosztizáltak is a betegségek. Amelyek, bármily furcsa, Witkiewicz 1939-es öngyilkossága óta lényegében ugyanazok. Szárnyakat nyirbáló, kapkodó, fojtogató miliő: mert nem ismerjük föl, hogy ebben az évszázadban végleg megszűntek a régi, rossz kategóriák, összemosódtak a határok, és csakis művelt emberfőkre van szükség. Az ilyen hivatású embereket ' viszont nem dotáljuk kellőképpen, mert adott egy társadalom, amely megszabja a maga normáit, s ha ebből valaki kilóg, azt bolondnak nevezik. Holott lehet, hogy a többi a bolond, és ő a normális. Am, ha az illető nem fér bele ebbe a normarendszerbe, vége. Még akkor is. ha csodás dolgokat álmodik vagy éppen próbál tenni. Witkiewicz akárhány darabot ír, más-más oldalról mindegyik erről szól. Ezért elévülhetetlen, s ez a kapocs régi és mostani „elővétele" kozott. — Milyen koncepció jegyében kerül most a klubszínpad közönsége elé Az örült és az apáca? — A produkció először is abban furcsa, hogy ez az „örült játék" valóban és szigorúan csak 16 éven felülieknek való. A darab szellemének szigorú megvalósításához ez elengedhetetlen, s Az őrült és az apácát éppen ezért is ritkán adják elő, Magyarországon most először, s úgv tudom, Az anyát sem mutatták be azóta nálunk másutt. Sőt, egyéb Witkiewicz-múvet sem. noha rövidesen Veszprémben Paál István rendezésében a közönség ele kerül a Suszterek. A második furcsaság: menynyire abszurd ez a darab? Szerintem pontosan ,annyira, amennyire magunk is abszurddá váltunk. Az örült és az apáca arról szól, hogy egy művész, egy értelmiségi — Jakab Tamás alakítja Walpurgot, az őrült költőt, vendégmüvésznö. Gyenes Zita, a Szabadkai Népszínház tagja játssza Anna nővért, az apácát, s szerepel még Szabó Ildikó, Szántó Lajos, Galkó Bence és Kató Sándor is — mennyire vállalja fői önmagát. És hogy sikeresen be lehet mocskolni a tiszta embert is, mert nem tudunk eléggé vigyázni rá. Túl szemérmesek ps ugyanakkor nem eléggé felnőttek vagyunk ahhoz, hogy a bemocskolót a magunk puszta létével megszüntessük. — Vajon stúdiószinpadi szerző Witkiewicz? — Biztos, hogy nem az. Viszont tudjuk, hogv a közönséget nem lehet és nem is szabad, nem is kell leváltani. Miközben azt mondjuk (joggal), hogy Witkiewicz „nem idevaló" szerző, tudnunk kell, hogy a magyar színházi kultúra nem járta végig azt a fejlődési utat, amit a lengyel. így egyáltalán nem biztos, hogy a közönség egészének megfogható, megérthető lesz, s ki kel! mondani, hogy olcsó napi aktualitásokat se várjon senki. Viszont hú szem, hogy van egv jelentős léleg. amelynek érdeklődését nem a meztelenkedés fogja lekötni, hanem az a gyönyörűen meggondolkodtató közeg, ami a művet élteti és elévülhetetlenné teszi. Nekünk most Witkiewicz-csel a klubszínpadon így kell fölvállalnunk önmagunkat. I). I>. Tanácsülés Mórahalmon Mórahalom Városi Jogú Nagyközség Tanácsa tegnap. csütörtökön tartotta soros ülését. Murányi György tanácselnök szólt a végrehajtó bizottság kel tanácsúles közötti tevékenységéről, a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról, majd beszámolt az elmúlt evi költségvetési és fejlesztési terv végrehajtásáról. A napirend szerint előadás hangzott el az egészségügyi dolgozók munkakörülményeiről, a tanácsúlés végén pedig előterjesztésekre került sor. Az egészségügy területén 1985-ben kiemelt feladat volt a járóbeteg-, a gyermekorvosi és a fogszakorvosi rendeles biztosítása. Az anya- es gyermekvédelmi feladatok ellátásának javítására 25 ezer forintot költöttek. Tavaly nem kellett Alfa Universal — Szegeden Munkahely - mozgássérülteknek Bizonyára többek számára ismert a hir: a Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége Alfa Universal néven vállalatot létesített, amelynek feladata, hogy munkához juttassa a rászoruló mozgássérülteket. Örömmel tolt el bennünket az a szándék is, hogy az első vidéki üzemegységet éppen Csongrád megyében hozzák létre. 4 Sajnos, a rokkantak éve óta ritkán adódik alkalom arra, hogy példamutató, gyors, szervezett segítségadásról, tettre kész hozzáállásról adjunk hírt. Most azonban megadatott ez a minden jóra kiéhezett tollforgatónak, Michailovits Lehel, a mozgáskorlátozottak megyei egyesülete elnökének jóvoltából. A történet röviden a kővetkező: február közepén — az országos szervezet két képviselőjével — bekopogott a megye és Szeged több vezetőjéhez a helyi egyesület elnöke. Az Alfa Universal igazgatója fölajánlotta: a vállalat munkalehetőséget teremt a megyében élő mozgáskorlátozottaknak, az országos szövetség elnökségének tagja pedig kérte ehhez az illetékesek segítségét. A városi pártbizottság titkára, a városi tanács elnökhelyettese, a megyei tanács vb egészségügyi osztályának helyettes vezetője valóban mindent megtett a mielőbbi „kapunyitásért". Az OTP megyei igazgatóságának vezetői elsőként vállalták, hogy munkát adnak a mozgássérülteknek. Szinte példátlan gyorsasággal megszületett hát a döntés: április l-jétől működik a megyei üzemegység. Az első jelentkezők nagy reményekkel néznek a jövőbe, annál is inkább, mert a kezdet kezdetén kellemes meglepetésben volt részük: korábbi keresetükhöz képest 10 százalékkal magasabb bért kapnak, hiszen ez a vállalat nemcsak a gazdasági szempontokat tartja szem előtt, hanem a rászorulók megsegítését is. Eddig az örömre okot adó tények, amelyek önmagukban sajnos nem elégségesek ahhoz, hogy a mozgássérültek április elsején hozza is láthassanak a munkához. Addig még rendbe kell hozni a telephely számára kijelölt helyiséget, föl kell kutatniuk a szervezőknek azokat a vállalatokat, amelyek együttműködő partnerként szívesen fogadják a mozgássérülteket. Az idő sürget: ha valahol követői akadnak a jó példának, akik fölismerik e vállalkozásban rejlő gazdasági és humánus lehetőségeket, az egyesület, s munkára váró tagjai köszönettel fogadják jelentkezésüket. A nemes szándék — az április elsejei munkahelvavatás — igy időben valósággá is válik. Ch. A. Izbirácsica Szerb nemzetiségi együttes Deszken A század elejétől írja történelmét Deszk szerb nemzetiségi népi együttese. Kezdeti szakasza természetesen az első világháborúig, a kő-' vetkező a második világégés befejezéséig tartott. Ezt követte az l!)72-ig tartó periódus, majd napjaink krónikája. Több mint nyolc évtized érdekes fordulatait olvasni tehát Kikli Tivadar dolgozatában, mely az 19H4-es honismereti pályázaton nyert dijat, s melyet mosl a Dél-Tiszai Menti Ál'ész különkiadásban publikált. A deszki szerb lakosság kulturális élete évszázadot' múltra tekinthet A nemzetiségi élet véadója a folklór, a népművészet, ezen belül pedig a népdal, a Yiépzene. a néptánc és az amatő.' színjátszás. A századfordulótól az. első. világháború kezdetéig nincs, vagy hiáJ nyos az írásos anyag, csak átöröklött hallomások, szájhagyomány alapján rajzolható kép. A felszabadul 'Iás után viszont (az 1948-as egyetlen gyermeket sem elutsítani bölcsődei felvételkor. Hasonló volt a helyzet az óvodai jelentkezéskor is. Az egészségügyben es a házi szociális ellátásban 36-an dolgoznak Mórahalmon. A múlt évben főfoglalkozásban alkalmazlak egy házi szociális gondozónőt. Ebben az évben, július l-jétől fogorvost es asszisztenst alkalmaznak. A körzetorvosok új épületben, megfelelő helyen fogadják a betegeket. A két orvos 4 ezer 485 lakos egészségét óvja. A gyermekeket egy szakorvos, két védőnő és egy asszisztens látja el. A tanácsülés megállapította, hogy az egészségügyi dolgozók élet- és munkakörülményéi megfelelően biztosítják a szakmai feladataik ellátását. Á cigányság életéről Speciális kollégium indult az egyetemen Tegnaptól új tematikával éy közben is kijárnak a falbővült a JATE közművelődési speciálist kollégiuma. Április végéig hét alkalommal a cigányság problémaköréről lesz szó: demográfiai jellemzőkről, előítéletekről, közéleti, egészségügyi helyvakba, akfívan közreműködnek a települések közművelődési .programjában, (Békésen és Dobozon például olyan cigányklub működik — immáron évtizede —, amely épp az egyetemisták zetről, művelődési lehetősé- kezdeményezésére jött létre.) gekről. Előadói az Országos Cigánytanács, az MTA Zenekutató • Intézetének, a nyelvtudományi és a népművelődési intézetnek munkatársai. Gruber László ny. egyetemi adjunktus, a speciális beilleszkedését, kollégium vezetője elmond- sót. örvendetes, la. a közművelődési munka közel három évtizede emelkedett egyetemi rangra. Szeged felsőoktatási intézményeinek diákjai kapcsolódnak be, s nemcsak előAz idei előadássorozat célja, hogy minél több kedvet kapjanak a téma behatóbb vizsgálatára. Cigány településekre is ellátogatnak majd, s a hallottak alapján próbálják segíteni a cigányság múvelődéhogy nemcsak a JATE diákjai, hanem medikusok, leendő védőnők is bekapcsolódtak: hivatásuknál fogva ugyanis a cigányélet legbensőségesebb megnyilvánulásait tapasztaladásokat hallgatnak, az ják majd. egyetemi KISZ-bizottsággal A Művelődési Minisztékaröltve közművelődési gya- rium és a Népművelési Inkorlatot, nyári táborokat tézet a JATE-t bízta meg, szervez számukra Bács-Kis- hogy egyetemközi szervezőkun, Békés, Csongrád me- bizottságot hozzon létre. Ez gye községeiben, kisebb vá- a bizottság Szeged, Baja, rosaiban. Legutóbb a feb- Kecskemét és Hódmezőváruári 10 napos gyakorlaton sárhely felsőoktatási intéz107-én vettek részt, s erre a menyeinek közművelődési speciális kollégiumra közel tevékenységét irányítja. százan kíváncsiak. Sokan E. V. államosításig) a görögkeleti egyház és a hozzátartozó felekezeti szerb iskola volt fő hordozója, gondozója, a tradícióknak, szokásoknak • A egyház szerepe később sem csókkent a kulturális életben: buzgón gyakoroltatta a népi szokásokat. Az együttesek fellépései is olyan egyházi ünnepekhez, kötődtek, mint a szerb karácsony (január 7—8). újév (január 13.), Szvcti Szávó (január 27.) valamint a deszki búcsú (augusztus 19.). Ennek a periódusnak első feleben népes csapatból állt n színjátszó-kór Nem volt külön énék- és'tánccsoport,"* hanem a •-szítt ját szó együttes tagjai valamennyi-« en énekes, táncos szerepeket alakítottak. A háború után, a felszabadulással, új helyzet állt elő. A nemzetiségi csoport lelkesen fogott a " szendergő kulturális élet „ébresztgetéséhez": már az 1945. január 7—K-i szerb karácsonyi ünnepekre megszervezték, régi mintára, a színjátszó csoportot, s a hagyományokhoz híven színdarabot adlak elő. További nagy feladatot jelentett tagokat toborozni és tanítani. Az. együttes annak dacára, hogy nem kapott anyagi támogatást, szépen fejlődött. Az iskolában kis színpadot emeltek a belépti díjak szegényes összegéből, természetesen sajáí munkával, s ezen adhatták elő 1946-ban a karácsonyi ünnepre választott darabjukat. A következő esztendő vég-1 re fordulatot hozott: nemzetközi néptáncos találkozót rendeztek Szegeden. Ez a bemutatkozás nyitotta meg előttük a vendégszereplések lehetőségeit. A Magyarországi Délszlávok Demokratikus Szövetsége már 1950ben azzal a céllal szerve« zett húsznapos körutazást nekik, hogv Győr-Sopron, Vas és Zala megye horvátok lakta községeiben is ápolják, gyarapítsák a,t anyanyelvi kultúrát, újítsanak föl régi elfeledett haJ gyományokat. Kultúrházak persze nemigen voltak abban az időben, ezért jobb esetekben/a tanácsháza udvarán, nagyobb kocsmák) kertjében, rosszabb esetek-' ben pedig a libalegelőn üthették fel alkalmi, pokró-/ cos dobogój'ukat. Nyáron szokszor adtak műsort gabonaföldek mentén, a poro^ útón, vagy tarlókon aq ebédjüket fogyasztó parasztoknak. • 1962-ben megszűnt a szervezett kulturális élet Deszken. s a lábadozás jelei csak a hetvenes évek elejém kezdtek mutatkozni, a legújabb szakasz kezdetet pedig a deszki szerb klub megalakulásának napjától, 1973. szeptember 22-töl számítják, amióta tizenhat gyerekember találkozott rendszeresen a parókián. önszorgalommal tanulták ha Izbirácsica című színdarabot, de tartottak irodalmi esteket is, s hozzáláttak fi;H tal táncosok rendszeres oktatásához. A klubon belül zenei, tánc-, drámai és etnográfiai szakosztályi alaki-« tottak. 1974-ben meghívták az együttest a bajai Bunye-i vác prélóra, a mohácsi bu-j sóra és a battonyai nemzetiségi találkozóra,- s turnéztak a Budapest környéki -falvakban is. A klub egyre népszerűbb lelt, tagjainak száma még abban az évbem elérte a félszazat. Az 1975os esztendő meghozta a hivatalos elismerést is: a Kulturális Minisztérium Dicsérő oklevéllel tüntette ki őket, Gyorgyev Milivoj művészeti vezető munkáját pedig Szocialista kultúráért kitüntetéssel ismerték el. 1976-ban a televízió új szerbhorvát, műsorának, a Nas Ekrannak adását velük, a deszki szerb klub együttesének programjával indították • 1980-ig sokszor léptek közönség elé. A láncházmozgalom keretében évente negyven meghívásnak tettek eleget, többek között Szegeden, a Baja környéki falvakban, Mohácson. 1981-ben a szövetség szervezett számukra turnét A drámai szakosztály író-olvasó találkozókat tartott, melyek ro meghivták a Magyarországon élő délszláv írókat. A következő évben ellátogattak Jugoszláviába, a hagyományőrző együttesek országos találkozójára. 1983ban tovább gazdagítottál* repertoárjukat egy olyanl számmal, melyet Felföldi László készített az általa gyűjtött népszokásokból, táncokból. A kompozíciót a magyarországi nemzetiségi táncgalán mutatták be a budai Vigadó közönségének. 1984-töl a szegedi áfész jótékony támogatását élvezik, melynek ynnepségein rendre közreműködnek. Ugyanez év tavaszán Sárospatakon vettek részt a szövetkezeti néptáncegyúttesek fesztivál* ján, s nyertek ezüst fokozatot. Az áfész százezer forintot biztosított ruhákra és felszerelési tárgyak beszerzésére, cserébe az együttesfelvette a Dél-Tisza Menti Áfész Deszki Bánát Néptáncegyüttes nevet. Ilyeléri formában lépnek fel azóta is a házi ünnepségeken, valamint más műsorokon, fesztiválokon — immár a szövetkezet színeiben. V.E. * s I