Délmagyarország, 1986. március (76. évfolyam, 51-75. szám)

1986-03-08 / 57. szám

Szombat, 1968. március 8. 3 A nemzetközi nőnap alkalmából Ünnepi megemlékezések, kitüntetések A nemzetközi nőnap al­kalmából pénteken kitünte­tési ünnepséget tartottak a Parlamentben. Részt vett az ünnepségen Németh Károly, az MSZMP főtitkárhelyette­se, Czinege Lajos, a Minisz­tertanács elnökhelyettese, Katona Imre, az Elnöki Ta­nács titkára és Duschek La­josné, a Magyar Nők Orszá­gos Tanácsának elnöke is. Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke köszöntötte a kitüntetési ünnepségen meg­jelenteket. A nők társadal­mi szerepéről szólva hangsú­lyozta; Bármilyen részt vál­lal is magára az iskola — vagy általában a társadalom — az új nemzedékek for­málásából, főként a jó csa­ládi légkör segíti elő, hogy gyermekeink elfogadják azo­kat az értékeket és erkölcsi normákat, megszerezzék azokat a legalapvetőbb is­mereteket, amelyek a társa­dalmi beilleszkedéshez, a kiegyensúlyozott élethez és munkához nélkülözhetetle­nek. E jó családi légkör leg­főbb őrzői pedig — az asz­szonyok. További feladatainkat fel­vázolva kiemelte:: nem csu­pán a közgondolkodásban és a közmegítélésben még meg­levő korlátokat kell széttör­ni, hanem a nők szakkép­zettségének, általános és politikai műveltségének emelésével, a magánéletbe­li és családi terhek igazsá­gosabb elosztásával, többszö­rös teherviselésük enyhíté­sével is lehetőséget kell ad­ni társadalmilag értékesebb — tehát anyagilag és erköl­-csileg is elismerhetőbb — munkájukra, köztevékenysé­gükre. A kitüntetések sze­mélynek, az átlagot megha­ladó egyéni teljesítménynek szólnak. Az elismerés érté­két azonban csak növeli, ha tudjuk: munkatársak, dolgo­zó 'kollektívák, brigádok cselekvő támogatása, együtt­működése nélkül a lejmeg­alapozottabb egyéni szándék sem vezethet igazi ered­ményre — mondotta ezután, majd a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bi­zottsága, a Magyar Népköz­társaság Elnöki Tanácsa es kormánya elismerését tol­mácsolva további jó mun­kát, jó egészséget és sok bol­dogságot kívánt az ünnepsé­gen részt vett lányoknak, asszonyoknak. Losonczi Pál ezután át­adta a kitüntetéseket, ame­lyeket a Magyar Népköztár­saság Elnöki Tanácsa ado­mányozott a béke védelmé­ben, hazánk szocialista tár­sadalmi rendjének építésé­ben, a dolgozó nők élet- és munkakörülményeinek ja­vításában kifejtett, kimagas­ló munkásságuk elismerése­ként. A Szocialista Magyaror­szágért Érdemrend kitünte­tést kapta Erdélyi Lászlóné, a Szentesi Baromfifeldolgo­zó Vállalat nyugalmazott munkása. A Munka Érdemrend ezüst fokozatát kapta Oszlár Györgyné rendőr százados. A Munka Érdemrend bronz fokozatával tüntették ki Szekeres Szilveszternét. a Csongrád Megyei Mészöv fő­előadóját. A Munka Érdemrend ezüst fokozata kitüntetést 33. a Kiváló Szolgálatért Érdem­rendet 5, a Munka Érdem­rend bronz fokozata kitün­tetést 47 személynek adomá­nyozták. * A Szakszervezetek Orszá­gos Tanácsának székházá­ban pénteken ünnepséget rendeztek a nőnap alkalmá­ból. Nagy Sándor, a SZOT tit­kára köszöntötte azokat a jelenlevő szakszervezeti ak­tivistákat és tisztségviselő­Schmldt Andrea fel vétele A szegedi városi nőnapi ünnepség résztvevői ket, akik az elmúlt időszak­ban sokat tettek a nőpoliti­kái határozat végrehajtásá­ért. Baranyai Tibor, a SZOT főtitkára kitüntetéseket adott át: 32-en a Szakszer­vezeti, Munkáért arany, 41­en pedig ezüst fokozatát kapták meg. A Szakszerve­zeti Munkáért kitüntetés arany fokozatát vette át Já­szai Sándorné, a vásárhelyi szakmaközi bizottság titká­ra és Sipos Gyuláné, az szmt telefonközpont-kezelő­je. * A nemzetközi nőnap al­kalmábpl a vállalatok, intéz­mények kollektívái, a fegy­veres testületek tagjai, or­szágszerte ünnepségeken kö­szöntötték a nődolgozókat. * Városi nőnapi ünnepséget tartottak tegnap, pénteken délután Szeged Város Taná­csa dísztermében, amelyet a Szakszervezetek Megyei Ta­nácsa, a Hazafias Népfront városi bizottsága, a KISZ városi bizottsága és a városi tanács pártvezetősége ren­dezett. A meghívott vendé­gek között üdvözölték Szé­kely Sándort, az MSZMP vár rosi bizottsága első titkárát is, majd Berta István, a városi pártbizottság tagja mondott ünnepi beszédet. Emlékezte­tett Clara Zetkinre, kinek javaslatára nyilvánították nemzetközi nőnappá márci­us 8-át. Hazánkban először 1914-ben ünnepelték a nő­ket, nélkülözhetetlen társa­inkat, anyákat, mamákat, dédmamákat, lányokat, asz­szonyokat. Bensőséges, meghatóan kedves volt ez a megemléke­zés. Az ünnepi szónok mond­ta: „férfinap nincs, de le­hetne, talán éppen március 8-án, mikor is bennünket köszöntenének, de akkor vi­szont az év kimaradt 364 napja legyen a gyengébb (?) nemé, hiszen nélkülük kép­telenség az élet, mert ügyet­lenek, gyámoltalanok, tehe­tetlenek vagyunk mi, férfi­ak — egyedül! A vörös és fehér szegfűszálak csak a szeretet cseppjei. Tudjuk mindössze jelkép ez, de semmi esetre sem »fizetség« nektek, gyönyörű virágszá­lak, kik olyanra vagytok ké­pesek, amit csak csodálni lehet, tisztelni és nagyra be­csülni." Az ünnepség végén szín­vonalas műsort adtak a szín­ház művészei és a Canticum együttes tagjai. Kiváló Munkáért kitünte­tésben részesítette Bartók Mihályné tudományos mun­katársat, Horváth Jánosné könyvtárost, Lehoczki End­révé adjunktust, Sényei Ró­bertné hivatalvezetőt és Sza­bó Ilona tanszéki előadót. Miniszteri dicséretet kapott Békéi Lászlóné szakvezető tanár, Csorba Antalné se­gédlaboráns, Korodi Gizella technikus, Knáb Jánosné szakmunkás, Laczi Istvánné hivatalsegéd, Rácz Lajosné hivatalsegéd, Silóczki Sán­dorné adminisztrátor, Varga Béláné testnevelő tanár, Ve­csernyés Vincéné laboráns és Zsebik Józsefné előadó. * A Juhász Gyula Tanár­képző Főiskolán a nőnap al­kabnából Kiváló Munkáért kitüntetést kapott Bonifert Domonkosné főiskolai ad­junktus, Miniszteri Dicsé­retben részesült Bató Sán­dorné gondnok és Kovács Istvánné takarítónő. * A nőnap alkalmából a mű­velődési miniszter Kiváló Munkáért kitüntetését kapta Bódásné Vanyiska Zsuzsan­na, a Liszt Ferenc Zeneis­kola zongoratanára. Minisz­teri Dicséretben részesült Fülöp Istvánné dajka (Hó­biárt Basa utcai óvoda) és Borka Jánosné szakács (er­dészeti szakközépiskola). * Nőnap alkalmából a Sze­gedi Orvostudományi Egye­temen Minker Emil általá­nos és oktatási rektorhelyet­tes adott át kitüntetéseket. Kiváló Munkáért elismerés­ben részesült Bali Ilona ta­nársegéd (radiológiai klini­ka), Bende Istvánné ápoló­nővér (II. belgyógyászati klinika), Nagyné Karácsony Gizella adjunktus (I. belgyó­gyászati klinika), Némethné Birkás Márta titkárnő (sebé­szeti klinika), Pálfy Gyuláné szakácsnő (gazdasági igaz­gatóság) és Tyuroski Miklgs­né osztályvezető ápolónővér (idegklinika). Miniszteri Dicséretet ka­pott: Fekete Jánosné, a gazdasági igazgatóság elő­adója, Gyuris Margit, az I. belgyógyászati klinika nővé­re, Kantó Lajosné, a sebé­szeti klinika vezető műtős­nője, Kolb Endréné, a bőr­klinika könyvtárosa, Révész Andrásné, az orvos-biológiai intézet laboratóriumi asz­szisztense és Vecseiné Bán­völgyi Zsuzsanna, a gyógy­szertechnológiai intézet tit­kárnője. A művelődési miniszter a A megyei tanács vb egész­nemzetközi nőnap alkalmá- ségügyi osztályának ünnep­ből a József Attila Tudo- ségén Kószó Józsefné inté­mányegyetem dolgozói közül zetvezető főnővér (deszki tü­dőkórház-gondozóintézet) Kiváló Munkáért miniszte­ri kitüntetésben részesült. Miniszteri Dicséretet kapott Hegedűs Zoltánné orvosir­nok (Pusztamérges), Szűcs Zoltánné Csonka Judit fo­gászati asszisztens (Móraha­lom) és Kazi Imréné Molnár Erzsébet orvosirnok (Zá­kányszék). * A városi tanács vb egész­ségügyi osztályán vette át a Kiváló Munkáért kitüntetést Brandenburg Róbertné asz­szisztens (kórház-rendelőin­tézet), Zölleiné Varga (jva belgyógyász szakorvos (kór­ház) pedig Miniszteri Dicsé­retben részesült. A kórházi ünnepségen Miniszteri Dicséretet kapott: Polner Antalné (iskolai vé­dőnő), Lovász Lázárné (cso­portvezető védőnő), Bíró Klára (csoportvezető főor­vos) és Horváth Istvánné (műtős asszisztens), a gyer­mekkórház dolgozói. A gyógyszertári központ­ban rendezett ünnepségen Kiváló Munkáért kitüntetést vetít át Varga Károlyné gyógyszertarvezető (Szen­tes), Boldizsár Sándórné szakasszisztens (Szeged), Mi­niszteri Dicséretben része­sült Gyimesi Arpádné mun­kaügyi előadó (Szeged). * Az igazságügy-miniszter a nőnap alkalmából Hajdú Já­nosnét, a Csongrád Megyei Bíróság előadóját Miniszteri Dicséretben részesítette. A Csongrád Megyei Rend­őr-főkapitányság nőnapi ünnepségén is kitüntetése­ket adtak át. A Közbizton­sági Érem ezüst fokozatát kapta Bódi Józsefné első osztályú tiszt, Soós Mária első osztályú tiszt, a Köz­biztonsági Érem bronz foko­zatát pedig Gora Gézáné rendőr őrmester, Gyuris Gé­záné másodosztályú tiszt, Fodor Józsefné első osztá­lyú segédszaktiszt, Tankó Magdolna polgári alkalma­zott. A Kiváló Munkáért ki­tüntető jelvényben részesült Beslin Lászlóné első osztályú tiszt és Kiss Józsefné polgá­ri alkalmazott. Tárgyjutal­mat kapott Nagy Sándorné harmadosztályú főtiszt. * Budapesten, a Termelőszö­vetkezetek Országos Taná­csának székházában csütör­tökön megrendezett nőnapi ünnepségen megyénkből Ba­logh Jánosné, a Rúzsai Nép­szabadság Tsz brigádvezető­helyettese, Borsos Ferencné, az Apátfalvi Aranykalász Tsz mérlegkezelője, a TOT tagja és Tihanyi Imréné, a Szentesi Felszabadulás Tsz bérszámfejtője a TOT Kivá­Társak vagyunk M árcius 8 — nőnap Az illendőség azt kívánna hogy már az első bekezdésben gondosan válo­gatott szóvirágokból kössek díszes bokrétát. Megemlékezzek a hajdan volt igazságtalanságokról, a konyhához láncolt, jogfosztott női ősökről, s mire kö­szöntőm végére érek, kibontsam a szebb és boldo­gabb mát, a még több jogot, örömet ígérgető jövőt. Mondom, az illendőség ezt kívánná. Mégis, egyetlen mondat villan föl újra és újra az első tavaszi ün­nepen. Az, hogy félek az ünnepektől. Okom nagyon is egyszerű — mert úgy érzem, nem tudunk igazán ün­nepelni Különösen nőnapon nem. A faliújságra ki­tett papírra még futja az erőnkből — „Vállalatunk nőnapi ünnepséget tart, amelyre szeretettel meghív­juk " —, a virágért is elküldhető valaki, mint ahogy a beszéd is „összeáll", csak épp a tartalom vesz el, mielőtt megtalálnánk S hogy kit okoljunk emiatt? A nőket semmi eset­re sem. Sokkal inkább a megszokást, a kötelezőt, ami arc nélküli tömeggé gyúrta a lányt, az asszonyt és a nagymamát És okolhatjuk rohanó hétköznapjainkat is, amelyek lassan nem tűrik az ünnepi pihenőket sem. De leginkább magunkat hibáztathatjuk, mert mi billentettük fel az arányokat nőnap alkalmából is, mi értelmezzük úgy a megemlékezést, hogy ezzel egy évre letudtuk kötelességünket, s mi irányítjuk úgy a beszélgetést, hogy leginkább csak a végtelen vita folytatódik koccintáskor is: ki tesz többet a világ, s persze, a család asztalára — a nő vagy a férfi? A nőnap ünnepélyesre fogalmazott mondatokat követel, én mégis hétköznapi ötlettel állok elő. Lép­jünk végre túl ezen a meddő vitán. Ne az ilyenkor szokásos ajándékokat méricskéljük, hanem gondol­junk arra a megegyezésre, ami nélkül a két nem békés egymás mellett élése elképzelhetetlen. Hogy ezzel megkerülöm a nők március 8-án kötelezően fel­sorolandó érdemeit? Szó sincs erről. Tiszteletet és megbecsülést kapjon minden lány, asszony és anya, aki munkájával, életével, vágyaival és tetteivel ki­érdemli a tiszteletet. De lássuk azt is, hogy ebben a világban szerencsére együtt kell élnünk, s ideje lenne úgy, hogy a nő és a férfi nemét vállalva találja meg a helyét. Az egyenjogúságot természetesen elismerem, alap­vető és kötelező életformának tartom, de nagyon ké­rem nő társaimat — ne jelentsen ez egyformaságot. Miközben arról panaszkodnak hölgyeink, hogy a gye­rek miatt nem kapaszkodhatnak olyan gyorsan a hi­vatali ranglétrán, mint férfi társaik, talán felvillan­hat az a kérdés is — az anyai ösztön nem nagyobb ajándéka-e a természetnek, mint egy osztályvezetői szék? Dehogy akarom én ezzel pelenkához, főzőka­nálhoz parancsolni a nőket! Inkább csak emlékeztet­ni: nemünk adottságait rosszul értelmezett méricské­léssel ne erőszakoljuk meg. Aki most konzervatív vi­lágképpel vádol, gondoljon talán olyan számokra, hogy majd minden második házasság válással végző­dik, hogy az úgynevezett hátrányos helyzetű gyerekek száma évről évre nő, hogy a gyermek- és ifjúsági bűnözés, a fiatalkorú alkoholizmus statisztikája ma már minden józanul gondolkodót megdöbbent. Hogy miért gyömöszöltem ezeket a gondolatokat egy írásba épp nőnapon? Némi komolytalansággal vá­laszolhatnám azt is: mert férfiak napja nincs. Sok­kal komolyabb válaszom viszont így hangzik: mert a nők épp e bajok orvoslásában segíthetnek a legtöb­bet, mert szerintem szebb hivatást a még oly fejlett munkamegosztás sem tudott kitalálni a család össze­tartásánál, szellemi és testi táplálásánál, az utódok nevelésénél. És itt jönne a mi férfifeladatunk is. Se­gíteni tudásunkkal, gondolkodásunkkal, hiszen a csa­ládért vállalt női feladatok a napi munka mellett már nemcsak felemelő érzések, hanem kemény napi mun­ka is. Férfitársaim védelmében hadd írjam le •— lát­ni kell azt is, ma már mind több apa, férj megteszi. De éppoly biztos vagyok abban is, hogy ezt a köszön­tőt a családból elsőként a férfi olvassa (ha olvassa) el, mert a nő épp a szombati ebédre figyel. Mosás és vasulás közben úgy, hogy azért a gyerek se essen ki az ablakon. E rre mondják ugyebár, tennivaló akad még bő­ven. De nagyon kérem, kedves férfiak, ne ma kezdjük el új életünket. Az ilyen fellángolások legföljebb arra jók, hogy egy évre letudjuk köteles­ségeinket. Ballagjunk csak el szépen a virágért, amelyből minden nőnek a legszebb csokrot kívánom. S még valamit, ami szerintem sokkal fontosabb: fe­leségnek olyan férjet, a lánynak olyan barátot, a kis­lánynak pedig olyan apát, aki a leendő köszönő mo­solyra gondolva, nem kényszernek, hanem örömnek érzi a virágospult előtti toporgást. Bátyi Zoltán ló Termelőszövetkezeti Mun­káért kitüntetését kapta. * A Dél-magyarországi Áramszolgáltató Vállalatnál tegnap, pénteken megtartott nőnapi ünnepségen három dolgozó vehetett át Kiváló Munkáért miniszteri kitün­tetést: Nagy Lászlóné (Sze­ged. szervező), Dudás Györgyné (Hódmezővásár­hely, pénzügyi behajtási cso­portvezető) és Bártfai Mi­hályné (Nagykőrös, gond­nok). * A gumigyár makói gyár­egységében Kiváló Munká­ért kitüntetést vehetett át tegnap Siket Györgyné. * A Mino szegedi gyáregysé­gében pénteken délután megtartott nőnapi ünnepség keretében Kiváló Munkáért kitüntetést vett át Zsiga Mária üzemgazdasági cso­portvezető A Csongrád Megyei Zöl­dért Vállalatnál Kiváló Szö­vetkezeti Munkáért kitünte­tést kaptak: Kurai jánosné adminisztrátor (makói ki­rendeltség), Lupsa Sándorné bércsoportvezető (Szeged) és Gömöri istvánné osztály­vezető (Szeged). * A nemzetközi nőnap al­kalmából a Belkereskedelmi Minisztérium Kiváló Mun­káért kitüntetését vehette át Ződiné Szakmaiszter Mária, a Tisza Élelmiszer- és Ve­gyiáru Kereskedelmi Válla­lat gazdasági igazgatóhelyet­tese. * A Szegedi Postaigazgató­ság dolgozói közül Kiváló Munkáért kitüntetést kapott Bárkányi Anna távbeszélő­előadó (Szeged 1.). elnöki di­cséretben részesült: Barna Istvánrté csoportvezető (Sze­ged 1.) és Török Józsefné telexgépkezelő (Makó 1)

Next

/
Oldalképek
Tartalom