Délmagyarország, 1986. március (76. évfolyam, 51-75. szám)

1986-03-07 / 56. szám

35 Szombat, 1986. március 8. Randevú a világűrben 0 Moszkva (MTI, TASZSZ) A Halley üstökös vöröses­barna, sárga és kék színek­ben pompázó képiét közve­títette csütörtökön délelőtt a Földre a Vega—1 szovjet mesterséges hold. Az űrkutatás történetének méltán szenzációs eredmé­nyét jelentő eseménynél — moszkvai idő szerint 10 óra 20 perckor, kilenc perccel azután, hogy a Vega—1 leg­közelebb került pályáján az üstököshöz — a Szovjet Tu­dományos Akadémia Űrku­tatási Intézetében összegyűlt szovjet és külföldi tudósok hatalmas tapsban törtek ki. Az intézet színes tévémoni­torain a Halley üstökös kö­zéppontja vörösesbarnának, a magot körülvevő gáz a háttérben kékkel keveredő sárgának látszott. Roald A. Szagdejev, az intézet vezetője elemezte a Vega—1-ről érkező „élő" közvetítést. A képernyőn az üstökös az eddig róla kiala­kított képpel ellentétben — amely szerint az üstökös egy fejből és egy hosszú csóvából áll — inkább szí­nes gázréteg övezte kismé­retű bolygónak látszott. Szagdejev szerint ez azért lehet, mert a Vega—1 belé­pett a Halley üstököst kö­rülvevő porfelhő belsejébe. Az üstökös magja, amelyet eddig még soha senki sem látott, a Vega—1-ről érke­zett képek alapján mintegy 6,4 kilométer átmérőjű, és szinte megbúvik az üstököst körülvevő por- és gázréteg­ben Az angol Edmund Halley csillagászról elnevezett üstö­kös a Naprendszerben ke­ringve 76 év alatt tesz meg egy fordulatot. Legutoljára 1910-ben volt látható a Föld­ről. Szerdán, mintegy 170 millió kilométerre volt a Földtől. A Vega a Vénusz és a Halley-üstökös orosz nyelvű megfelelőinek első betűit ta­karja. A Vega-programban szovjet tudósokon kívül részt vesznek még bolgár, cseh­szlovák, francia, lengyel, ma­gyar, NDK-beli, nyugatné­met és osztrák szakemberek is. A közeli néhány napban további mesterséges holdak közelítik meg a Halley-üstö­köst. Szombaton a Suisei ja­pán műhold, mintegy 150 ezer kilométerre lesz az üs­tököstől. A Vega—2 szovjet műhold vasárnap közel 8000 kilométernyi távolságra lesz az égi vándortól. Március 13-án pedig az Európai Űrkutatási Hivatal Giotto elnevezésű mestersé­ges holdja kerül legközelebb az üstököshöz. Az előzetes tervek szerint 910 kilométer­nyi távolságra került volna az üstökös magjához, ám a legutóbbi pályakorrekció alapján várható, hogy ez a távolság mindössze 480 kilo­méter lesz. (!) Szagdejev elmondta a mintegy 16 országból jelen levő tudósoknak és újság­íróknak: a Vega—1 már a Halley-üstökös másik oldalán lesz, amikor a Vega—2 kö­zel kerül hozzá. Így remélik, hogy a két űrszonda révén, mintegy sztereóképet kap­nak majd az üstökösről. ffi ppnl Iliül" (BÁNYÁSZ REZSŐ BERLINI LÁTOGATÁSA Bányász Rezső államtit­kár, a Minisztertanács Tá­jékoztatási Hivatalának el­nöke március 3—6. között hivatalos látogatást tett a Német Demokratikus Köz­társaságban. Tárgyalásokat folytatott vendéglátójával, Kurt Blechával, az NDK miniszterelnökségi sajtóhi­vatalának vezetőjével a két ország közötti tájékoztatási ¡kapcsolatok helyzetéről és fejlesztésének lehetőségeiről. NDK-beli tartózkodása so­rán Bányász Rezsőt fogad­ta Heinz Geggel, az NSZEP KB agitációs osztályának ve­zetője. A Tájékoztatási Hi­vatal elnöke találkozott Her­bert Krolikowski államtit­kárral, a külügyminiszter el­ső helyettesével, valamint Eberhard Heinrich-kel, az NDK Újságírók Szövetségé­nek elnökével. KÖSZÖNTÉS Az MSZMP Politikai Fő­iskoláján csütörtökön 60. születésnapja alkalmából kö­szöntötték Lipkovics Ká­roly rektorhelyettest. A kö­szöntésen részt vett Lakatos Ernő, az MSZMP KB agi­tációs és propagandaosztá­lyának vezetője, és átadta a Központi Bizottság ajándé­kát. HAMIS NYOM A dán rendőrség csütör­tök délben őrizetbe vett két férfit Olof Palme svéd mi­niszterelnök meggyilkolásá­nak ügyében. Néhány órás kihallgatás után azonban a svéd rendőrség azt közölte, hogy az illetőket már nem gyanúsítják a tett elköveté­sével, és hamarosan sza­badon is engedik őket. A két férfi — mindketten Nyugaton élő jugoszlávok — nyugatnémet rendszámú, pi­ros Porsche gépkocsival, iCompon érkezett Svédor­szágból a dániai Helsingör­be, ahol a svéd nyomozók által előzetesen értesített dán hatóságok őrizetbe vet­RÁDIÓJELEM ték őket. A kihallgatásra Helsingörbe utazott több, a Palme-üggyel foglalkozó svéd rendőr. SZTRÁJK Szerda estétől megvonták a belgrádi Nemzeti Színház opera- és balett-társulata hét művészének fellépési jo­gát. A belgrádi Nemzeti Színházban hétfőn ismertet­ték a művészek új fizetési besorolását. Ezzel 20 szólis­ta nem értett egyet, és kö­zölték, hogy a probléma szá­mukra kielégítő megoldásá­ig bojkottálni fogják a tár­sulatot. Követelték fizetésük — ami tavaly havi átlagban 90 000 dinárt tett ki — fel­emelését. Mivel a színház vezetői nem intézkedtek az ügyben, hét operaénekes nem volt hajlandó fellépni a kedd esti, zimonyi elő­adáson. Célkitűzés! Hektáronként 55 mázsa búza A VII. ötéves terv idősza­kában további nagy felada­taik vannak a gabonater­mesztő gazdaságoknak és az iparnak egyaránt: Kovács István MEM-főosztályvezető csütörtöki sajtótájékoztató­ján elmondotta, hogy 1990-ig a búza termésátlagát hektá­ronként 55 mázsára, a kuko­ricáét pedig 70 mázsára nö­velik. A tervezett vetésterü­let a VII. ötéves terv idősza­kában 2.9 millió hektár lesz, ez az elmúlt öt évhez képest nem jelent jelentősebb növe­kedést. Ám a területről jó­val nagyobb termést kell be­takarítani. A számitások sze­rint amíg 1981—85. között összesen 70 millió tonna ga­bonát adtak a nagyüzemek, addig ezt a teljesítményt a VII;. ötéves terv időszakának végére 82-84 millió tonnára kell fokozni. A gabonatermelés feltéte­lei között kiemelkedő jelen­tősége van a biológiai ala­poknak. Az elmúlt öt évben 14 búza-, 12 árpafajta és 27 kukoricahibrid kapott álla­mi minősítést. Jelenleg ösz­szesen 27 búzafajta és 45 kukoricahibrid van a közter­mesztésben. Ezek genetikai képessége igen jó; a kukori­cahibridekkel a hektáronkén­ti 10-11 tonnát is el lehet ér­ni, amennyiben az egyéb feltételeket is biztosítják a termelők. A következő évben várhatóan fokozódik a ma­gyar búzafajtáknak az elmúlt időszakban már tapasztalha­tó térnyerése a külföldiekkel szemben. Magyar napok Vilniusban A Magyar Kereskedelmi Kamara a Szovjetunióban, a litvániai Vilniusban április 14—19. között gazdasági és műszaki napokat rendez. A magyar és a litván vál­lalati szakemberek közötti tapasztalatcsere jegyében a kamara 24 szakmai előadást szervez. Ismertetik azokat az eredményeket, amelyeket ha­zánkban az élelmiszeripar­ban, a cipőgyártásban, az építőiparban, az orvosi mű­szergyártásban, és az ipari formatervezésben elértek. A Hungexpo önálló magyar ki­állítást szervez, amelyen 26 vállalat 860 négyzetméternyi területen, négy árucsoport­ban vonultatja fel kínálatát. Bemutatják a mezőgazdaság és élelmiszeripar, az élelmi­szeripari gépgyártás újdon­ságait, az exportra szánt fo­gyasztási cikkeket, a műszer­ipar és a vegyipar legújabb termékeit. A legnagyobb ki­állító a Komplex, amely élel­miszeripari berendezéseket kínál partnereinek. Föltámad a vályog ? Az egyik ember azt mond­ja, annyit lépegetünk mos­tanában visszafelé, miért ép­pen a vályoghoz ne térnénk vissza. A másik meg azt, aki vályogviskót látott már, netán lakott is benne, az nem kívánkozik bele többet. Milyen is a vályogviskó? Se hideg, se meleg. Mások szerint télen meleg, nyáron hűvös. A levegője nyirkos, szaga áporodott, és beleeszi magát ruhába és emberbe. Ezt akarná visszahozni va­laki? Mit vétett az emberi­ség. hogy evvel akarják bün­tetni? A viskóval forrott egybe vályog szavunk. A viskónak önmagában is áporodott a levegője, mert ablaka alig egy tenyérnyi, és az se nyit­ható legtöbbször. A nyelvé­szek nagyon is ismerik, azt a szokást, hogy egy szó ér­telme átszívódik a jelzőre is. Aki viszont épített már vá­lyogból, jó! tudja, akár pa­lota is készülhet belőle. Olyan változata is él, hogy két sor vályogra egy sor ha­lasi tégla jön. Egyes becslé­sek szerint százötven évig is állhat a ház, ami belőle készül. Ezt a becslést a ta­pasztalat irányítja. A beton­házra a legoptimistább jós se mer adni ennyi időt. A viskónak az is jellem­zője, hogy alapja csak a döngölt föld. Szigetelése? Legtöbbször semmi, máskor legföljebb egy-egy deszka­szál. A deszkának az a tu­lajdonsága, ahogy kapja a nedvességet, úgy adja to­vább. A régi házakat leg­többször „alátalpalják", tég­lából építenek alá új alapot. Az új házak alapja pedig betonból készül, és normáli­san szigetelik. Azt mondja mégis a tanyai ember is, neki elege volt a vályogból, ne is kínálja neki senki. Semmivel nem olcsóbb ugyanis, mint a tégla, a ve­tőnek koszt is jár, vagy sza­lonna legalább. Erre már azt üzeni vissza a tanyai ember: hát a feleségemet ne adjam ráadásnak? A tégla árát befizeti, a fuvaros ki­hozza, jöhet a mester, épül­het a ház. A példa arra bizonyíték, hogy nem kell senkinek, nem is éri meg, minek akkor erőltetni? Bízni lehet ben­ne, soha nem lesz törvé­nyünk, amelyik előírná, vá­lyogból muszáj építenünk, de azért megeshet, hogy visszajön a divatja. Ki állna bele ma a vály­kóba, a vályoggödörbe? Fö­lül izzad, alul hűti a sár, ennél jobb reumát még a motorbicikli se csinálhat. Lássuk be, eljárt fölötte az idő. örülhetünk is neki. Ar­ról nem szól a beszéd, hogy esetleg géppel is lehetne vályogot verni és vályogot vetni. Arról se, hogy föld­ből másként is lehet építeni. Voltak vidékek, ahol régen is deszka ,közé verték a fa­lat. Azt hiszem, ezt a mód­szert nevezik csűszózsaluzás­nak a betonépítők. Mi szólhat a föld vagy a vályog mellett? Az talán, hogy a kínai nagy falnak is vannak vályogból épült részei? Netán az, hogy Bá­bel tornyának építésével egyidőben olyan tornyok is készültek, amelyekben vá­lyog is volt? Ki akarna ma bábeli tornyot építeni? Az építész azt mondja, mindenképpen föl kell hasz­nálni azokat a tapasztalato­kat, amelyeket az emberiség eddigi története során föl­halmozott. Amit maga meg tud csinálni, mindig jobb, mint a másik, összeáll apa a fiával, jön a sógor, a ko­ma, és kész a kaláka. Ener­giából semmit nem kér, a napenergia legkézenfekvőbb kihasználója. Egyiptomban állítólag jelentős díjjal tün­tették ki azt a valakit, ta­lán professzort, aki települé­seket épített meg vályogból. A. legfejlettebb kapitalista országokban se ment fele* ifésbe ez a módszer. A pasz­szív energia hasznosításá­nak a lehetősége is jól jön, amit a paraszt ember min­dig is nagyszerűen tudott. Ajtaját például soha nem építette neki az északi szél­nek, és azt is megnézte jól, merre nyíljon az ablaka. Fö­lösleges a szegénység jelét keresnünk benne, mert so­ha nem volt az. Vessük csak össze egyszer a panelházak emberaszaló, száraz levegőjét a jól megépített, egészséges, tiszta földházéval. Talán a szállítás hatalmas költségeit is kiiktathatjuk a költségve­tésünkből, hiszen a föld leg­többször ott van, ahol a ház lesz. Vagy közel hozzá. Humoristáink rákapcsol­tak ugyan, és már-már a szocializmus alapjait is vá­lyogból akarják építeni. Ta­tán egy kisszövetkezet nyu­gatról vette meg a licencét egy új technológiának, annak az országnak pedig a szo­cializmushoz egyelőre nem sok köze van. Fölhívtam a tataiakat telefonon, nagyon keveset sikerült megtudnom tőlük. Olyan óriási a fizető­képes érdeklődés az eljárás iránt, egyelőre nem hajlan­dók semmit mondani. Talán ősszel már készen lesz az el­ső két ,ház, majd akkor szí­vesen látnak inkább, és el­mondanak minden tudha­tót. Lakótelep építését is kérték már tőlük. Száz négy­zetméter alatti lakásokat nem akarnak építeni — ez pedig már nem viskó! —, de a sokemeletes se lehet gond. Akár tízemeletesnél is ma­gasabb. És más épületben használható, úgynevezett ki­töltő falakat is akarnak gyártani. — Tudnak róla, hogy sok az ellendrukker? — Hogyne. Főleg a tégla­ipar. Fél, hogy nyakán ma­rad a tégla. — Mire utaznak egyálta­lán? — A föld hőtároló és pá­ramegőrző szerepét akar­nánk kihasználni leginkább. Ha eljutunk addig, min­denképpen megnézzük ősszel a két házat, noha, biztosra vesszük, a népi változatok is elterjednek közben. Nemzetek sínylődtek ben­ne, úgy tűnik, megpróbál­juk hasznunkra fordítani. Közben fölhasználnánk nem­zetek tapasztalatait is, ame­lyeket évszázadok gyakorla­ta hitelesített. Talán kombi­nálni tudjuk a tudomány legfrissebb eredményeivel is. Horváth Dezső flz átlagot meghaladó ütemben A vegyipar eredményeiről és feladatairól tanácskoztak csütörtökön, a Magyar Ke­reskedelmi Kamarában az iparág vállalatainak igazga­tói. Az értekezleten Körtvé­lyes István ipari miniszter­helyettes elmondotta, hogy a vegyipar a VII. ötéves terv időszakában is az ipari átla­got meghaladó ütemben bő­víti termelését, a népgazda­sági terv az előállított vegyi cikkek mennyiségének éven­te átlagosan 3,3 százalékos növekedésével számol. A vál­Elektromos próbapad A Tolbuhin sugárúti autójavító kisvállalat a géuko­csik elektromos berendezéseinek vizsgálatára, azok javí­tása utáni pontos beállítására elektromos próbapadot vá­sárolt. Az új szerszám, azon túl, hogy könnyíti a szakem­berek munkáját, biztosítja a berendezések kiváló minő­ségét is. Nagy László képén egy Trabant-önindítót vizs­gálnak. lalatok előzetes elképzeléseik szerint a tervidőszak során a népgazdasági elvárásnál na­gyobb mértékben, évi átlag­ban 3,9 százalékkal kívánják fokozni kínálatukat. Továbbra is kiemelt fel­adat az iparág termékszerke­zetének korszerűsítése, a magasabb feldolgozottságú, értékesebb termékek arányá­nak növelése, a vesztesége­sen vagy kevésbé gazdaságo­san előállítható termékek gyártásának csökkentése, megszüntetése. A vállalatok arra törekednek, hogy minél kevesebb alapanyagot expor­táljanak, inkább feldolgo­zott termékeket igyekeznek értékesíteni. Bővítik feldol­gozó kapacitásukat, s így a tervidőszak végére a vegy­ipar termelésén belül 57 szá­zalékról várhatóan 62 száza­lékra nő a feldolgozott ter­mékek aránya. A vegyipari vállalatok az új technológiák bevezetésé­nél, a műszaki fejlesztések­nél, a termékszerkezet vál­toztatásánál azokat a meg­oldásokat részesítik előny­ben, amelyek anyag- és energiatakarékosak. A miniszterhelyettes el­mondta, hogy a vállalatok 1986-ra a várható ötéves át­lagnál lassúbb fejlődéssel számolnak, növekedésük üte­mét az elkövetkezendő évek­ben kívánják nagyobb mér­tékben fokozni. Az év első 2 hónapjában alapanyagellátá­si gondjaik is voltak a válla­latoknak. Az olajárak esése miatt változatlanul sok még a bizonytalanság. Mint mon­dotta, egyelőre még nem le­het megbecsülni, hogy az olajárak milyen szinten álla­podnak meg, s a kőolajalap­anyagú vegyi termékek ára mennyivel csökken a világ­piacon. Emiatt az idén jelen­tősen csökkenhet a magyar vegyi termékek konvertibilis elszámolású exportja, amit — legalábbis részben más, a külpiacokon magasra érté­kelt vegyi cikkek termelésé­nek bővítésével, kivitelének fokozásával ellensúlyozhat az iparág — mondotta a minisz­terhelyettes. (MTI) II KISZ és a munkásőrség vezetőinek megbeszélése A KISZ Központi Bizott­sága székházában Hámori Csaba, a KISZ KB első tit­kára és Borbély Sándor, a munkásőrség országos pa­rancsnoka vezetésével csü­törtökön megbeszélést foly­tattak a KISZ és a munkás­őrség vezető munkatársai. A találkozón megvitatták az MSZMP ifjúságpolitikai ál­lásfoglalásából adódó kö­zös feladatokat, a KISZ és a munkásőrség együttműkö­désének időszerű kérdéseit. Hámori Csaba tájékoztatást adott a KISZ XI. kongresz­szusa előkészítéséről. Bor­bély Sándor tájékoztatta a jelenlevőket a munkásőrség előtt álló feladatokról.

Next

/
Oldalképek
Tartalom