Délmagyarország, 1986. március (76. évfolyam, 51-75. szám)

1986-03-21 / 68. szám

krO VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! DELMAGYARORSZAG 76. évfolyam, 68. szám 1986. március 21., péntek A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPART SZEGED VÁROSI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Havi előfizetési díj: 43 forint Ára: 1.80 forint Megkezdődött az Országgyűlés tavaszi ülésszaka Két törvényjavaslat Miniszteri beszámoló Csütörtökön 10 órakor a Parlamentben megkezdődött az Országgyűlés tavaszi ülésszaka. Az ülésteremben helyet foglalt Losonczi Pál. a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke; Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára; Lázár György, a Minisztertanács elnöke. Sarlós István, az Országgyűlés elnöke nyitotta meg a tavaszi ülésszakot. Az időközi választásról szóló jelentést Pesta László jegyző ismertette. A február 22-i időközi választáson Zala megye 5. számú országgyűlési képviselői választókerületében megválasztott dr. Czoma László képviselőt az Országgyűlés igazoltnak jelentette ki. Az országos választási listán — elhalálozás folytán — megüresedett két képviselői hely betöltésére az Országgyűlés Boldizsár Ivánt — két tartózkodással — és dr. Schöner Alfrédot — egy tartózkodással — képviselővé választotta. Az Országgyűlés Kárpáti Ferenc képviselőt — miniszterré történt megválasztására tekintettel — a külügyi bizottságban viselt tagsága alól felmentette; majd dr. Búzás Józsefné képviselőt a kereskedelmi bizottság, Boldizsár Iván, Duschek Lajos'né és dr. Schöner Alfréd képviselőt a külügyi bizottság, Weibl Elemér képviselőt a településfejlesztési es környezetvédelmi bizottság tagjává megválasztotta. A törvényhozó testület tudomásul vette a Népköztársaság Elnöki Tanácsának az Országgyűlés december 21én berekesztett ülésszaka óta alkotott törvényerejű rendeleteiről szóló jelentését. Ezután az Országgyűlés elnöke bejelentette, hogy a Minisztertanács megbízásából Hetényi István pénzügyminiszter benyújtotta az illetékekről szóló törvényjavaslatot, dr. Márkája Imre igazságügy-miniszter a sajtóról szóló törvényjavaslatot, továbbá három képviselő interpellációt nyújtott be. A képviselők döntöttek az ülésszak tárgysorozatáról: 1. Az illetékekről szóló törvényjavaslat tárgyalása; 2. A sajtóról szóló törvényjavaslat tárgyalása; 3. Az építésügyi és városfejlesztési miniszter beszámolója az építő- és az építőanyag-ipar helyzetéről és feladatairól; 4. Interpellációk. Az elfogadott napirendnek megfelelően az építő- és ép;töanyag-ipar helyzetéről terjesztette elő beszámolóját Somogyi László építésügyi és városfejlesztési miniszter a szóbeli kiegészítést fűzve a képviselőknek már korábban eljuttatott írásos jelentéshez. Az ülésszakon elhangzott beszámolókhoz tizenegy képviselő szólt hozzá. Ezzel az Országgyűlés tavaszi ülésszakának első napja — amelyen Sarlós István. Cservenka Ferencné és Péter János felváltva elnökölt — véget ért. Pénteken, ma az építésügyi és városfejlesztési miniszter beszámolója feletti vitával folytatja munkáját az Országgyűlés Hetényi István előadói beszéde Hetényi István előterjesztésében hangsúlyozta, hogy a kormány megbízásából olyan törvényjavaslat elfogadását kéri, amely minden magyar állampolgárt közvetlenül érint. A törvényt a kormány azért kezdeményezte, mert az 1966-ban hozott jogszabály most már végleg elavult. Az akkor meghatározott mértékek mára az árés jövedelmi viszonyok lényeges átalakulása miatt részben túl alacsonnyá, részben túl magassá váltak. A miniszter a továbbiakban az egyes illetéknemek főbb vonásaira és összefüggéseire hívta fel a figyelmet. — A vagyoni javak újraelosztásához — például az örökléshez, az ajándékozáshoz, az adás-vételhez kapcsolódó illetékek a társadalom értékítéletét hivatottak kifejezni az egyes vagyontárgyakról, azok megszerzésének módjáról. A vagyonszerzési illetékek hatóköre kiterjed az ingatlanvagyonra, valamint a vagyoni értéket megtestesítő jogokra, mint például haszonélvezetre, a használatra, valamint szűkebb körben egyes ingóságokra. Valamennyi ilyen illeték esetében érvényesül az a szabály — és ezzel mai illetékrendszerünk egyik sokat bírált ellentmondását oldjuk fel —, hogy ha többen részesülnek egy adott vagyontárgy előnyeiből, például az örökös és a haszonélvező, akkor ezentúl az illetéket is megosztva fizessék, tehát a haszonélvezettel terhelt ingatlan örököse a mainál kisebb terhet viseljen Az általános szabályokat néhány indokolt mentesség, illetve kedvezmény egészíti ki: például a 100 ezer forint alatti ingó örökség, a takarékbetét, illetve a kötvény öröklése illetékmentes. A visszterhes — tehát adásvétel esetén fizetendő — vagyon átruházási illetéketa jelentős értékű és ellenőrizhető forgalmú vagyontárgyak, mint például az ingatlan és a gépjármű adásvétele esetén kell fizetni. Csak olyan vagyontárgyak után célszerű ugyanis illetéket előírni, amelyek megszerzéséről a hatóságnak biztos tudomása lehet Mai és előre látható gazdasági viszonyaink közepette a leginkább elterjedt, és figyelmet érdemlő vagyontárgy a lakás. A lakáspolitikai célokkal való összhang megkívánja —, és ennek az igénynek a javaslat következetesen eleget tesz —, hogy a lakás megszerzésének általában igen jelentős terhét az illeték érzékelhetően ne fokozza. A lakásvásárlás esetén fizetendő illeték például — amely néhány éve még 17 százalék volt, és ma 5 százalék — a javaslat szerint csak 2 százalék lesz. A lakásépítést szolgáló telekszerzés illetékmentes lesz, ha a lakás valóban megépül. Lakás öröklése, ajándékozása esetén pedig az egyébként járó illeték felét kell csak fizetni. Ha valaki lakás haszonélvezetét örökli, ezután egyáltalán nem kell majd illetéket fizetni. A nem lakás céljára szolgáló ingatlanok — például garázsok, üdülők — megszerzése esetén fizetendő illeték kulcsa az eddigi 17, illetve 20 százalékról egységesen 15 százalékra csökken. A vázolt elvek érvényesítése bizonyos esetekben megkíván ja az illeték emelését is. Így például növekszik a nem lakáshoz kapcsolódó használati jogok alapításának illetéke, és a 20 év óta változatlan összegű gépjármű-átruházási illeték. Végezetül a miniszter köszönetet mondott közreműködésükért a törvényjavaslat előkészítésében részt vett szakembereknek társadalmi és érdekképviseleti szerveknek. Tájékoztatott arról, hogy az Országgyűlés illetékes bizottsága az előterjesztést megtárgyalta, módosító javaslatokat tett, amelyekkel a kormány egyetért. A bizottsági vita többi útmutatásai is hasznosíthatók a végrehajtási szabályokban. Az elmondottak alapján kérte az Országgyűlést, hogy az illetékekről szóló törvényjavaslatot, a beterjesztett módosításokkal vitassa meg és fogadja el. Az Országgyűlés a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság módosító javaslatát öt tartózkodással elfogadta. A képviselők külön szavaztak abban a kérdésben, hogy elfogadják-e a dr. Tallósy Frigyes képviselő felszólalásában elhangzott további módosításokat. A javaslat mellett 193-an, ellene 90-en szavaztak, kilencen tartózkodtak a szavazástól, tehát elfogadták a képviselő indítványát. Ezután határozathozatal következett: az Országgyűlés általánosságban és a megszavazott módosításokkal részleteiben is — egy tartózkodással — elfogadta a törvényjavaslatot. (Országgyűlési tudósításunkat a 2 oldalon folytatjuk) Csatornázás — Díjak felújításokért Orvosi rendelő A tanácsházán tárgyalták Tegnapi ülésén számos témát vitatott meg a városi tanács végrehajtó bizottsága. A testület áttekintette a város vízellátásának helyzetét, s a szennyvízelvezetés lehetőségeit. Szeged vízellátása jelenleg kielégítőnek mondható. A váras lakásainak 96,5 százaléka rendelkezik vezetékes vízellátással, 556 kilométernyi csőhálózat szállítja a vizet a városban. Az északi VÍZÍTU 544 millió forintért elkészült első üteme 30 ezer köbméteres kapacitásával részint a várcxs meglevő kútjait tehermentesíti, óva a Szeged alatti vízadó rétegeket, részint többletteljesítményt is nyújt. A tervezett második ütem megépítése hosszabb távra is garantálja a vízellátás biztonságát. Erre is jelentós összegeket kell azonban majd fordítani, csakúgy, mint a vízhálózat továbbfejlesztésére. A város egyes területein új vezetékek megépítésére van szükség az ellátás biztonsága érdekében. Szükségessé válik a vízvezeték-hálózat egyes szakaszainak rekonstrukciója is, elsősorban az elavult öntött vas csövek cseréje, összesen 93 kilométernyi csőhálózat érett meg lassan a cserére. Sokkal több gondot okoz azonban a csatornahálózat. A város 223 kilométernyi csatornája csak arra ad módot, hogy a lakások 61 százalékát köthetjük be a hálózatba. Ez annál is nagyobb probléma, mivel a magas talajvízszint miatt Szegeden szinte lehetetlen a szikkasztásos rendszerű szennyvízelhelyezés. A VII. ötéves tervidőszakban csatornaépítésre 60 millió forint áll a város rendelkezésére. Ezt az öszszeget elsősorban azokon a területeken kívánja felhasználni a tanács, ahol a feltételek is adottak (vagy megteremthetők), és a lakosság hozzájárulásával növelhető a kiépíthető hálózat hossza. Sokéves hagyomány, hogy — pályázat alapján — a Szegeden végzett lakóház-felújítási munkák eredményeit pályadijakkal is jutalmazza a tanács. A végrehajtó bizottság az értékelést végző bizottság javaslata alapján első díjjal a Szegedi Építőipari Szövetkezet kollektíváját jutalmazta tavalyi munkájáért, a Jakab Lajos utca 16. szám alatti, 40 lakásos épület felújításáért. A kivitelező kollektíva 20 ezer, a tervező munkaközösség (Tervszöv) 10 ezer forintos díjban részesült. A második és harmadik dijat nem adták ki, de rangsorolás nélkül pénzjutalomban részesült a Csomiép kollektívája a Kelemen utca 8. szám alatti, az építőipari szövetkezet dolgozói pedig a Klauzál tér 2. szám alatti épület felújításáért. Az Oroszlán utca—Oskola utca—Deák Ferenc utca által határolt tömböt a tanács már régebben tartós használatba adta a Mészöv keretében működő Vasutas Ifjúsági Lakásépítő és Fenntartó Szövetkezetnek egy 16 lakásos épület felépítése céljából. Mivel a környéken nem kielégítő az egészségügyi ellátás, a tanács feltételként kötötte ki, hogy a területen egy orvosi rendelőt is kialakítsanak. A szövetkezet vállalta egy, két munkahelyes orvosi rendelő megépítését, amelynek kezelője a kórházrendelőintézet lesz. Az erre vonatkozó megállapodást, tegnap hagyta jóvá a végrehajtó bizottság. A végrehajtó bizottság döntött a szegedi városi televízió vezetői tisztségének betöltéséről is. Az intézmény vezetőjévé Pavlovits Miklóst nevezte ki, aki jelenleg a televízió körzeti stúdiójának vezető munkatársa. Havazás és a mezőgazdaság Csütörtökön országszerte sokfelé havazott, s az ismét szinte téliesre fordult időjárás továbbra is akadályozza a tavaszi mezőgazdaság-; munkák megkezdését. A hét elején is sokfelé borított;! hó a földeket, másutt pedig az olvadt hólé, a belvizek tették lehetetlenné a vetést. A hétközben jött újabb csapadék, amely ezúttal hó formájában érkezett, további gondokat okoz. Elsősorban azért, mert az immár kéthetes késedelem a tavaszi árpa vetését már olyan mértékben akadályozta, hogy egyes területeken valószínűleg még gyorsított munkával serrj tudják teljesen elvégezni. Ebben az esetben más növények foglalják majd el az árpatáblák kijelölt helyét. Varsái Szerződés Külügyminiszteri találkozó Csütörtökön befejezte tanácskozását Varsóban, a lengyel fővárosban a Varsói Szerződés tagállamainak külügyminiszteri bizottsága. A hét tagállam külügyminisztere az európai helyzetet elemezte a világpolitikai helyzet alakulásának fényében. Az ülésről közleményt adtak ki. * A külügyminisztereket csütörtökön fogadta Wojciech Jaruzelski, a LEMP KB első titkára, a lengyel államtanács elnöke. Várkonyi Péter külügyminiszter csütörtökön hazaérkezett Varsóból 4 i * %