Délmagyarország, 1986. február (76. évfolyam, 27-50. szám)

1986-02-13 / 37. szám

r VILÁG PROLETÁRJÁT, EGYESÜLJETEK! DELMAGYARORSZAG 76. évfolyam, 37. szám 1986. február 13., csütörtök A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT SZEGED VÁROSI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Havi előfizetési díj: 43 forint Ára: 1.80 forint Kádár János fogadta Petar Mladenovot Á bolgár külügyminiszter elutazott hazánkból Közlemény a tárgyalásokról Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára szerdán a Központi Bizottság székházában fogadta Petar Mladenovot, a Bolgár Kommunista Párt KB Politikai Bizottságának tagját, a Bolgár Népköztársaság külügyminiszterét, aki hivatalos baráti látogatáson tartózkodott hazánkban. Lázár György, a Minisztertanács elnöke ugyancsak szerdán délelőtt parlamenti dolgozószobájában folytatott megbeszélést Petar Mladepovval. A szívélyes, elvtársi légkörű találkozókon jelen volt Várkonyi Péter külügyminiszter, valamint Gyovai Gyula, hazánk szófiai, illetve Boncso Mitev, Bulgária budapesti nagykövete. A nap folyamán a Külügyminisztériumban Várkonyi Péter és Petar Mladenov aláirta a Magyar Népköztársaság és a Bolgár Népköztársaság közötti, az 1986—90-es évekre szóló tudományos, oktatási és kulturális együttműködési munkatervet. A dokumentum előirányozza az együttműködés hatékonyságának növelését, lehetőséget kínál a két ország közötti kulturális és tudományos kapcsolatok gyümölcsöző fejlődésére annak érdekében, hogy a kapcsolatok hozzájáruljanak a magyar és a bolgár nép jobb megismeréséhez is. A két nép gazdasági fejlődését érintő jelentős kutatásokat segíti elő a magyar és a bolgár tudományos akadémia közötti szorosabb együttműködés. Hivatalos, baráti látogatását befejezve, az esti órákban elutazott Budapestről Petar Mladenov. A vendéget a Ferihegyi repülőtéren Várkonyi Péter búcsúztatta. Jelen volt Gyovai Gyula, valamint Boncso Mitev. Eredményes gazdálkodás a gyenge homokon Kádár János, az MSZMP főtitkára szerdán fogadta Petar Mladenov bolgár külügyminisztert, aki hivatalos, baráti látogatáson tartózkodott hazánkban. (MTI-fotó — Manek Attila felvétele — Telefotó—KS) Várkonyi Péter külügyminiszter meghívására Petar Mladenov, a Bolgár Népköztársaság külügyminisztere 1986. február 11—12-én hivatalos, baráti látogatást tett Magyarországon. Petar Mladenovot fogadta Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára és Lázár György, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke. A találkozók baráti, szívélyes légkörben zajlottak le — hangoztatja az a közlemény, melyet a bolgár külügyminiszter látogatásáról adtak ki. A Külügyminisztériumban Várkonyi Péter és Petar Mladehov tájékoztatták egymást az országaikban folyó szocialista építőmunkáról. Petar Mladenov szólt a Bolgár Kommunista Párt XII. kongresszusa határozatainak végrehajtásáról, és a soron következő pártkongresszus előkészületeiről. Várkonyi Péter a Magyar Szocialista Munkáspárt XIII. kongreszszusán elfogadott határozatok végrehajtásáról tájékoztatta vendégét Megvitatták a kétoldalú kapcsolatok helyzetét és távlatait, véleményt cseréltek a nemzetközi helyzet időszerű kérdéseiről. A külügyminiszterek megelégedéssel állapították meg, hogy a magyar—bolgár kapcsolatok a marxizmus—leninizmus és a szocialista internacionalizmus alapján az élet minden területén gyümölcsözően fejlődnek. Kiemelték a Kádár János és Todor Zsivkov közötti találkozók jelentőségét a kölcsönös együttműködés elmélyítésében. Hangsúlyozták: országaik nagy jelentőséget tulajdonítanak a Szovjetunióhoz, a szocialista közösség országaihoz fűződő barátságuknak, a testvéri szocialista országok egysége erősítésének a Varsói Szerződés és a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa keretében. A külügyminiszterek egybehangzó véleménye, hogy a genfi szovjet—amerikai csúcstalálkozó a nemzetközi élet jelentős eseménye volt. Elvi jelentőségűnek tartják a találkozó záródokumentumának nyilatkozatát, hogy a nukleáris háború megengedhetetlen és a felek lemondanak a katonai erőfölényre való törekvésről. Vélemé nyük szerint a megállapodások gyakorlati megvalósítása elősegíti a Szovjetunió és az Egyesült Államok közötti fegyverzetkorlátozási tárgyalások érdemi előrehaladását, a nemzetközi helyzet javulását. Kiemelkedő jelentőségűnek tartják Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára 1986. január 15-i nyilatkozatát. Teljes mértékben támogatják kezdeményezéseit, amelyek figyelembe veszik minden érintett fél és az emberiség érdekeit. A külügyminiszterek hangsúlyozták, hogy országaik a Varsói Szerződés tagállamaival együtt fellépnek azért, hogy a szervezet politikai tanácskozó testülete szófiai ülésén és a szocialista országok múlt évi novemberi legmagasabb szintű prágai találkozóján egyeztetett külpolitikai irányvonal alapján az európai és a világhelyzetben kedvező fordulat következzék be. A megbeszéléseket a testvéri barátság és egyetértés, a megvitatott kérdésekben a teljes nézetazonosság jellemezte. A két külügyminiszter aláírta a Magyar Népköztársaság és a Bolgár Népköztársaság kormányai közötti, 1986—1990-re szóló kulturális és tudományos együttműködési munkatervet. Petar Mladenov hivatalos, baráti látogatásra hívta meg a Bolgár Népköztársaságba Várkonyi Pétert, aki a meghívást köszönettel elfogadta. (MTI) A Rúzsai Népszabadság Tsz küldöttei és a meghívott vendégek tegnap, szerdán délelőtt a művelődési házban a község életében az eddigi legsikeresebb téesz zárszámadási értékelőjén vehettek részt. Az évek óta tartó felzárkózás eredménye, hogy ez a szövetkezet környezetében már az élvonalat képviseli. Mig a mezőgazdaság egészére az időjárás viszontagságai és a szabályozók elvonó jellege miatt manapság a lassú fejlődés. s néhol a visszaesés jellemző, itt kimagaslóan és gyors ütemben nőtt a nyereség. Bevezetőjében Zahorán János közgazdasági elnökhelyettes köszöntötte az egybegyűlteket. közöttük Fülöp Lászlót, a mórahalmi városi jogú nagyközségi pártbizottság első titkárát, Bibófc Istvánná országgyűlési képviselőt és Végh Andrásnét, a MÉM főosztályvezetőjét. Ábrahám Vince téeszelnök beszámolójából nem hiányzott a kritika sem. hisz akkor is kell a hibákat látni', amikor a kedvező összkép eitakarná azt. A kedvezőtlen termőhelyi adottságokon kívül minden gyökeresen megváltozott ezen a vidéken. Egy fekete földön gazdálkodó megmosolyogná az itteni rekord termésátlagokat, hisz az fele vagy kétharmada lenne az övékének. Tény. -hogy ezen a vidéken tavaly termett először hektáronként 3,3 tonna gabona, s a növénytermesztési főágazat legjövedelmezőbb növényé lett. A leggyengébb homok haszonnövénye a napraforgó. A hagyományosan termelt burgonyára rossz esztendő járt. Az értékesítési bizonytalanság miatt a kései szedés kapCipők Bordányból A Bordányi Előre Szakszövetkezet májusban átadott, jól felszerelt cipőüzemében egyre több divatos lábbelit készítenek az Április 4. Cipőipari Szövetkezetnek. Csak jó minőségű áru hagyhatja el a szalagokat. Negyvenen, zömében nők találnak itt munkát, s jövedelmet, a szövetkezetnek is nyereséget hoz ez az igényes, iparosmunka. Schmidt Andrea felvételei koóást és sok idegeskedést okozott. Ráadásul az átlagtermés is gyengébb volt, s a 3 forint 6 filléres őszi eladási ár bizony elgondolkodtató A tárolást nem merték Vállalni, korábbi rossz tapasztalatuk miatt. A paradicsomtermés kiemelkedő volt, s E közösben először tavaly nem lett veszteséges. A szőlöés gyümölcstermesztés nem jelentős. A korábban felfejlesztett szarvasmarha-állományt már nem növelték tovább, sőt a közös számára veszteséges bérhizlalást beszüntették, a mostani feladat a minőségi tenyésztése. A 40 ezer tyúkot folyamatosan cserélik, a tojás értékesítése gazdaságos jelenleg is. Jelentősen növelték kereskedelmi tevékenységüket, fel vásárlótelepet, benzinkutat. gazdaboltot és büfét üzemeltetnek. A háztájiban több zöldséget termeltek, s a sertéstartás népszerűségén se esett csorha. Az. ipari termelést megrendelések hiányában mérsékelték. Az építőipari teljesítmeny változatlanul jelentős, s napjainkban is versenyképesek. A műszaki főágazat 18 milliós költsége kevesebb, mint korábban, ráadásul a szállítás és egyéb szolgáltatásaik révén 10 millió forint bevételhez is jutottak. A takarékos gazdálkodás s fegyelmezett munka eredménye. hogy az 1984. évi 17 millióval szemben 25 milliót meghaladó nyereséggel zárták az évet. Tavaly az új keresetszabályozásból adódó lehetőségeiket kihasználva 20 százalékkal növelték tagjaik jövedelmét. A mostani 55 ezer forintos évi átlagjövedelem sem mondható magasnak, de a szigorúbb adózási feltételek miatt az idén korántsem ilyen mér. fékben tudják az évek soíán kialakult hátrányukat ledolgozni. A szép nyereségből egyedül az egy év alatt szinte megháromszorozódott adói sajnálják. Fejlesztésre 30 millió forintot fordított az ezerháromszáz tagú kollektíva. A hozzászólók szakterületük ügyes-bajos dolgait osztották meg küldött-társaikkal. Általános vélemény, hogy a dolgozók elégedettek a vezetőség létfontosságú döntéseivel, s úgy érzik, további boldogulásuk biztos alapokon nyugszik. Végh Andrásné a többi vendég nevében is gratulált a termelési sikerekhez. A jobb eredményt csak úgy érhették ei, hogy következetesen és hozzáértéssel dolgoztak. A szabályozókat és az adózást érintő kritikát a termelők szemszögéből nézve jogosnak ítélte, viszont eimondta. a tagságnak is be kell látnia, hogy ez az ágazat sem bújhat ki a népgazdaság szigorúbb követelményrendszeréből, s a teherviselésből. T. Sz. I. Hétmilliárd - fejlesztésre A húsipar tervei A VII. ötéves terv időszakában közel 7 milliárd forintos fejlesztéssel javítják a hazai húsipar versenyképességét. A tervek összeállításánál figyelembe vették a hazai vásárlók igényeinek módosulását — a fokozott minőségi követelményeket —, és azt, hogy az ágazat a következő években külföldön csak úgy tudja növelni az eladásokat, ha a feldolgozás színvonalát folyamatosan növeli. A húsipari fejlesztésekről Remény Ervin, az Adatforgalmi és Húsipari Tröszt főmérnöke elmondotta: — A műszaki tervek kialakításánál messzemenően figyelembe vettük a külföldi szakmai tapasztalatokat. A prognózis szerint 1988-tól várható élénkülés a jelenleg eléggé pangó külföldi hűspiacon. A- magas szinten feldolgozott termékek kereslete jelenleg is lehetőséget kínál az exportra, ám várhatóan néhány év múlva esélyeink ezen a téren is javulhatnak. A húsipar licencek és knowhow-k vásárlását tervezi, a magyar gépgyártók, a háttéripar részvételének biztosítására is vásárol licenceket. Ezek alapján fontos húsipari gépeket, fölszereléseket gyárthat a hazai ipar. A nemzetközi tapasztalatojt egyértelművé teszik a hús üzemekben, illetve a korszerűen kiépített nagykereskedelmi vállalatoknál kell berendezkedni az alapanyag bontására, illetve csomagolására. Ki kell építeni a korszerű nagykereskedelmet is. A következő években a hazai húsipar úgynevezett darabolóteljesitményét csaknem 22 ezer tonnával fokozzák, és — régi igényt kielégítve — 13 ezer 600 tonna kapacitású fagyasztótárolót építenek ki. Vágóüzemi rekonstrukcióra kerül sor például Debrecenben és Cegléden, új bontó-csontozó üzemek épülnek Debrecenben, Gyulán, Cegléden és Kaposvárott. Az elhasználódott vágóhídi gépek cseréjét Pápán, Pécsett, Miskolcon irányozták elő. Üj sonkaüzem épül Kapuváron, Pápán a rendszerszerű fóliás sonkagyártásra rendezkednek be, Kaposváron az úgynevezett szárazáru-gyártást bővítik, és többfelé egészítik ki a létesítményeket hűtő-tároló részleggel. Közös vállalkozásokra is sor kerül: éppen külföldi tapasztalatok alapján várhatóan a pápai üzemben létesítenek dobozgyárat, amely ellátja majd a konzervhűsokat gyártó üzemet. A program során a húsipar hiteleket vesz fel, ezeket az eddiginél szélesebb körbwi használja föl (MTI)