Délmagyarország, 1986. február (76. évfolyam, 27-50. szám)

1986-02-12 / 36. szám

4 Szerda, 1986. február 12. Küldötteink a SZOTkongresszuson (1.) Több hónapos előkészítő munka után e hct végén, február 14—16. között tartják a magyar szakszervezetek XXV. kongresszusát. A 803 küldöttből 24-en területileg Csongrád megyét képviselik. Mai és holnapi számunkban közülük mutatunk be négyet, abban bizva, iparáguk gondjainak. terveinek felvázolásával sikerül valamit jeleznünk a SZOT-kongresszus várható vitájából Ami a jéghegyből nem látszik... a leendő orvosok nevében is. Például itt a pénz, amiről a közvéleményben olyan torz kép alakult ki. Nagy vagyonokról, hatalmas jövedelmekről hallani, de arról már kevesebben szólnak, hogy az egy-két százalék valóban Aehetös orvos mellett hogyan becsülik meg anyagilag és erkölcsileg az egészségügy hétköznapibb munkásait, az intenzív osztályokon, a baleseti sebé. 6 ze te ken. a gyermekgyógyászatokon dolgozókat, a műtősöket, a röntgeneseket, a laboránsokat, a nővéreket —. hogy csak néhány szilánkot említsek a jeghegy nem látható darabjából — Ezek a leencf. orvos gondjai. S miről beszélne egy kongresszuson ötödéves kollégistaként? — Fiatalok, pályakezdés, lakáshoz jutás. Ez a három fogalom a SZOTE-n is naponta összekapcsolódik, amit tovább bonyolítanak a pályázatok körüli, gondok. Csak egy példa e témakörből: társadalmi érdek, hogy szakképzett orvos rendpljen a legtávolabbi kis települeseken is. De vajon mennyire várhatjuk el egy végzőstől, hogy egyedülállóként családját, otthonát elhagyva belevágjon egy új, ismeretlen életbe? Azt hiszem erre mondják — érdekek egyeztetése. S ezen a területen épp a szakszervezeti mozgalom segíthet sokat nekünk. Ötödéves hallgató az általános orvosi karon, a SZOTE felvételi előkeszítő bizottságának titkára, demonstrátor az élettani intézetben, segédnővér éjszakánként a gyermekklinikán, s immár hatodik éve aktív tagja az Egészségügyi Dolgozók Szakszervezetének. Ilyen élmények birtokában húszévesen is tapasztaltnak számíthat egy diáklány, s így már nem is olyan meglepő, hogy Edelényi Erzsébet küldöttként vitázhat a SZOT kongresszusán. De akar-e egyáltalán vitázni? — Ügy érzem, lenne miről bessélnenj; a már aktív és rA pénz miatt nem panaszkodhatunk* tf Bevallom, mai két portrénkat szándékosan kapcsoltam össze. Gondolom ugyanis, nemcsak engem lep meg — miközben a leendő orvos anyagi gondokat. sorol, a Taurus szegedi gyárának szakszervezeti bizottsági titkára. Bodó Marta így kezdte a beszélgetést: ,,A pénz miatt nem panaszkodhatunk". Vagyis a gumiiparban (amelynek dolgozói egyébként a vegyipari szakszervezethez tartoznak) manapság jól fut a szekér? — Ha a tö'bb mint 10 ezer munkást foglalkoztató Taurus eredményeit, az évi 10 százalékos bérfejlesztést nézzük. valóban irigylésre méltó helyzetben vagyunk. De az i.s biztos, mindezért keményen meg kellett dolgozni munkásnak, vezetőnek egyaránt. A sikerek titka: kiváló termekekkel jelentkezni az igényes, lökés piacokon. A sikerhez vezető út pedig: jó szervezés, és munkafegyelem. Ilyen célokért a szakszervezet is tud lelkesedni. A dolgozók érdekeinek védelme mellett egyre többet foglalkozunk termeléssel, a munka feltételeinek javításával. Hiszen vállalatnak, munkásnak egyaránt érdeke, hogy jó feltételek között, korszerű gépekkel, s jó hangulatban termeljünk. Ha pedig azt is sikerül elérnünk — s most épp ezen dolgozunk —, hogy a dolgozók ne csak a pénzkeresés forrásának. hanem segítő közösségnek is tekintsék a gyárat, már igazi eredménynek örülhetünk. — Gond tehát egy szál se... — Ott azért még nem tartunk. A kongresszustól is szúmos dologban várunk segítséget. így például kíváncsiak vagyunk arra, mit tudunk előre lépni a főmunkaidő felértékelésében, mennyire válik nyitottabbá a szakszervezeti mozgalom, hiszen az alsóbb szinteken is többet szeretnének tudni arról, miiyen együttműködés, netán vita folyik nagyobb horderejű kérdésekben a kormány és a SZOT között. Emellett tisztázni kellene a szakszervezetekben most alakuló ifjúsági tanácsok jogkörét, s ami1 dolgozóinkat leginkább foglalkoztatja — egyértelművé tenni a bérpolitika korszerűsítésének főbb irányait. Bátyi Zoltán Pályázat hímzőknek Az országos Kis Jankó Bori-hímzéspályázatot ebben az évben is meghirdeti a Népi Iparművészeti Tanács. Pályázni különböző tájegységek viseleti hagyományainak, himzésstilusának felhasználásával készült öltözékekkel, illetve a népi hímzés hagyományait feldolgozó lakástextiliákkal lehet. A pályázat jeligés. A jelige mellett fel kell tüntetni, hogy mely tájegység, mely helység motívumkincsét dolgozta fél a pályázó. A pályamunkákhoz zárt borítékban mellékelni kell a tervező és a kivitelező nevét, címét, a pályamunkára vonatkozó .árajánlatot. valamint a pályamunka tulajdonosának nevét. A szövetkezeti tagok munkáit — szintén jeligésen — a szövetkezeteknek kel) beküldeniük. Egy alkotó legfeljebb öt munkával pályázhat. A beküldési határidő: 1!>86. június 30. A beküldés helye: Mezőkövesdi Városi Művelődési Központ, 3400 Mezőkövesd. Az eredményt augusztus 2-án hirdetik ki. A pályamunkákból a mezőkövesdi művelődési központban kiállítást rendeznek, s azt augusztus 3-tól szeptember 28-ig lehet majd megtekinteni. (MTI) II cigányság érdekében Lakatos Menyhérttel. az ismert cigány íróval találkozhatott a közönség minap Vásárhelyen, a Hódiköt művelődési házban. Az estet jól előkészítették, egy héttel korábban levetitették a nagy sikerűi Atok és szerelem című tévéfilmet, melynek forgatókönyvét irta. A főszereplő Hollai Kálmán a film készítésének körülményeiről, a forgatás élményéiről beszélt. Fátyol Tivadar zeneszerző arról mesélt, hogyan születtek a betétdalai, hért pedig gyermekkoráról, írói pályája indulásáról vallott. Szó esett a magyarországi cigányság helyzetéről is: az író ma sem szakadt el a gyökerektől, figyelemmel kíséri a cigányság sorsának alakulását. Csongrád megyében hétezer cigány él, az összlakosságnak mintegy 1,6 százaléka. A gyerekek 90 százaléka óvodába jár, az iskolapadokból pedig egyikük sem hányzik. A felnőttek kétharmada rendszeres munkavállaló, sokan tanulnak szakmát. Így fest a kép — a hivatalos adatok szerint. Gyanítom azonban, hogy a valóságban nem ilyen rózsás a helyzet, még ha' kétségtelen is, az utóbbi években sokat javultak életkörülményeik. Legnagyobb részük — Üllésen a takarékban Biztonság és kényelem •Megszokott már, hogy az aOkoitáik a tagságot, s cz a ks elsejéig befizetik, sorsjeÜ.llés és Vidéke Talkarékszö- szám a ilakosság 32 százalékát gyet (kapnak, és december 23vetikezot minden évben első- jelenti. Hogy a ilegerősebbek ám 24 tévét és 48 különböző ként fejezi be a ré.szkozgyű- voltunk? Igaz, de azért most értékű rád'iót nyerhetnek, 'léseket, 'tagértekeaieteket, így Is „dobogón" vagyunk a Anyagii támogatásról annyit: elsőként tarthatják meg'kül- rangsorban. Ez azért lénye- idősek segélyt kapnak, de fidöttJközgyűlésüket. 'Az idén ges, mert más takarékok 80- zetünk ikiulituráliis és sportcésem történt másként: u hé- 100 ezer emberrel számolhat- Jokma is, ugyanakkor a közten, pénteken Rúzsán ad saá- naik területükön. ségek úsk óléinak fejlesztésre mot az Igazgatóság az 1985- Említette a szolgáltatá- pénzeket utalunk át. Az idén ös gazdaságii év munkájáról, so;t bővítését. Ezalatt miit hozzávetőlegesen 1 milliót, eredményeiről. értsünk, és még milyen QeheEz a szövetkezet egye- tőség a'kad a taglétszám nö- * dülálló az országban. Eltér vefiéséne? Az Ullés és Vidéke Takamasoktol, ugyanis két köz- _ Biztonságot és kényei- rékszövetkezet betétálilomáigazgatasi területen szolgai- mel teremtünk tagjainknak. nya tavaly 262 milliió 140 tat: Csongrád megyében hat Apró elintéznivalókért nem ezer forint volt. Erre az év(Bordany, Forráskút, Puszta- kell a környékbelieknek Sze- re 288 rniilliiót terveznek, s a mérges. Rúzsa, Ottömöis, Ül- gedre utazni. Megkapják má- hetedik ötéves terv végére les). Bacs-Kiskwiibain .pedig 2 ¡.Uin,k a buszbérleteket; áru- szeretnék elérni a 400 mii,11kozségben (Balobaszáiiás, lun,k ebédjegyeket, sőt dinárt ót Zsana) .intézi a pénzügyeket. ¿s. Felveszünk üjsághirdetéA két megyében a Szövosz és s&et. 'beszedjük az áram- és a Mészöv engedélyévél látják vízdíjakat, totót, lottót áruéi a 'banki teendőiket. j.ynk, be szervezünk az — A .megye legerősebb 'ta- IBUSZ-szál társasutazásokarékszövetkezete volt az ül- kat és nálunk működik az lési 1984-ig. Most hol állnak? Állami Biztosító kihelyezett — kérdeztük a szövetkezet fi ója. Ezekén túlmenően felet nőkétől. Mészáros Jánostól, emélitük a részjegyek után — Kétségtelen tény, 'hogy járó osztalékot 9 százalékra, „területünk bővítésére" nincs Például, aki 100 ezret betétmód. A hozzánk tartozó köz- be tesz, azután. 9 ezer forinségekben 17 ezer 500 em- tot kap. Óriásit .nőtt a részber pénzügyeit intézhetjük, jegyá 11 omanyunk: 1984-ben 2 Igyekszünk a kedvükbe jar- milliió 600 ezerről 1985 végénii, többek 'között a szolgálta- ig 20 milliió 106 ezerre emeltások bővítésével. Nyugodtan kedet't. A növekedés 798 számondhatom. fáradozásai tik zalékos. sikeresek, évente 150-200 fő- _ Tudomásom szerint vei no tagleIszlámunk. Az el- ajándéktárgyakat sorsoltak múlt ev vegen 5 ezer 574-en decomberben. de olvastam arról ás. hogy anyagilag támogatják a községeket. Kuncsaftcsalogató fogásinak szánják ezt? — Ügy is nevezhetjük, összesen 12 darab fekete-fehér televíziót sorsoltunk ki azok között, ák.i'k szeptembertől legalább 20 ezer forintot helyeztek el betétben. Ebben az évben az. előbbi öszszeget, akik legkésőbb ápriÉvek során 'bizonyítottak. A tagokkal — és nem tagokkád— kialakított jó viszony, a közösségi érdekek 'képviselete a további évek sikereinek garanciája lehet. A. S. hétköznapi emberek tudata a régi maradt, hajlamosak előítéletekkel intézni el a cigánykérdést. Márpedig az egész társadalom segítsége szükséges ahhoz, hogy a cigányság meg tudja oldani problémáit. Ezek közül napjainkban a legégetőbb, hogy a Szociális helyzet javulását nem követte kellő szellemi fejlődés. A másik oldal: a magyarországi cigányság abban különbözik a világon film népszerű élö többitől, hogy kibontakoLakatos Meny- zott soraiban az értelmiségi réteg. A tömeg önmagában nem képes cselekedni: vezető, hajtóerő szükséges. Az értelmiség feladata, hogy a társadalmi beilleszkedest megkönnyítő útra tereljen. A .közösséggé szerveződésre nyílik most lehetőség annak a rendeletnek nyomán, amit jó másfél éve hozott a kormány. Tavaly pedig minisztertanácsi határozat erősítette meg, létre kell hozni a magyarországi cigányok országos kulturális szövetségét, melynek feladata lesz összefogni az eddig elszigetelt cigány művészeket. Jogot kapnak arra, hogy képviseljék a cigányság érdekeit a különféle fórumokon. Éppen a napokban választották meg azokat, akik az alapszabályt megalkotják. Az alapszabályt, ahol elveFöldrajzi előadóülés A Magyar Földrajzi Társaság szegedi osztálya és a TIT megyei szervezetének földtudományi szakosztálya holnap, csütörtökön délután 5-kor előadóülést tart az Ady téri egyetemi épület ttk-előadótermében Balogh Béla András nyugdíjas főiskolai tanár földrajzoktatásunk néhány időszerű kérdéséről beszél, Kubassek János, a , Magyar Földrajzi Gyűjtemény igazgatója Thaifold (az egykori Sziám) a geográfus szemével címmel tart előadást. 80 százalékuk - városokban ket fogalmaznak meg, ameél, kőházakban. A lehetősé- Iyek szellemében dolgozni gek tehát adottak. A baj in- foenak' SaJát újsaSot is ter" kább ott kezdődik, hogy aveznek, cigány Mentik a Liget fáit irodalmárok stáb szerTavaly már hiit adtunk róla. hogy az újszegedi Liget és a Széchényi tér kiszáradt fáinak pótlására, valamint az elöregedett platánok és nyárfák fokozatos ifjitására tanulmány készült, melyet aztán a szakemberek bevonásával meg is vitattak. A gondoskodás indokait is részletező cikkünkre most csak utalva, közreadjuk a hirt: a legsürgetőbb munkákhoz hamarosan hozzálátnák a Fővárosi Kertészeti Vállalat es a Szegedi Varosgazdálkodási Vallalut dolgozói. A Széchenyi téren a platánok elszáradt ágainak nyesése és a növényvédelmi állomás szakvéleménye alapján elvégzendő vegyszeres beavatkozás ezekben a hetekben lesz időszerű. S hamarosan hozzákezdenek az életveszélyessé vált, korhadt ligetbeli fák kivágásához is: a két platán és a 13 nyárfa helyére természetesen csemetéket ültetnek majd. Ez a fiatalítás a többi la életben maradását is szolgálja írják, s önálló keszti majd. Lakatos Menyhért a szervezők fáradságos. alapos munkáját végzi. Szívesen segít, ám ami a továbbiakat illeti, nem akar vezetői tisztet betölteni. Gondjai, céljai másfelé szólítják. — Drukkolok a szövetségnek — mondta Vásárhelyen. — Nagy történelmi pillanat ez a cigányság életében, nem szabad elszalasztani. Azon kell gondolkodnunk, hogyan is töltsük be azt a hivatást, amelyet a felsőbb szervek lehetővé tettek, s amelyre a cigányságnak szükségé van. Varjú Erika flz alföld-fásítás jelese Az Alföld-fásítás egyik jelese, Kerkápoly Géza 90 éve, 1896. február 12-én született Monoszlón, ahol édesapja szerény birtokon gazdálkodott, és öt gyermeket nevelt lel. Amolyan elszegényedett, hétszilvafás nemesivadékok voltak szülei, akiknek őseiről Eötvös József a Bakony cimü munkájában ír. Iskoláit Pápán, Sopronban és Selmecbányán végezte, de megszakításokkal, mert a szegénység és az első világháború beleszólt Kerkápoly életébe. Szegedre Kiss Ferenc, a ,,a szegcdi erdők atyja" fogadta maga mellé, 1928-ban, napidíjas erdömérnökként. Ettől kezdve szinte haláláig minden energiájával az Alföld fásításáért dolgozott, a homoktalajok megkötését, a pusztaságok fásítását tekintette elsődleges feladatának. Kerkápolyra Kiss Ferenc, a szilárd jellemű és nagy felkészültségű, tudós mérnökember nagy hatással volt, és kilátástalan, napidíjas körülményei között is megtalálta szakmai célját, elhivatottságát. A szegedi erdőhivatal vezetőjévé 1939-ben nevezték ki, és ettől kezdve válhatott igazán a Kiss Ferenc által megkezdett fásítás lelkes továbbfolytatójává. (Az igazgatóság abban az időben a Dugonics tér és a Tolbuhin sugárút sarkan levő épületben működött.) Az erdőhivatal alkalmazottjai közül 1944-ben mindenki elmenekült, egyedül ő maradt a helyén. Az ideiglenes nemzeti kormány 1945 márciusaban az erdőigazgatóság, az erdofelügyelet és az erdöhivatal együttes vezetésével bízta meg. Hatásköre ekkor Bajától. Békéscsabáig terjedt. Erdőfótanácsossá 1947-ben nevezték ki Az Erdötelepítő Állami Vállalat főmérnöki posztjára 1951-ben állították, majd a következő években hasonló vállalatot hozott letre Hódmezővásárhelyen. Nyugállományba 1966-ban vonult, de továbbra is dolgozott különböző erdőrendezőségeknél, és tanított az erdészeti technikumban. Kerkápoly Géza a gyakorlati munkán tűi számos szaktémát feldolgozott hazai folyóiratokban. Az Alföld-fásítás című kézikönyvnek 5. fejeztét ő írta, de cikkeket jelentetett meg a Szeged környéki homokfásítás tanulságairól is. Tervet dolgozott ki a rendezőpályaudvar előtti, bombatölcséres terület ligetesitésére. Szakcikkei mellett szegedi napilapokban is szívesen közölt ismeretközlő írásokat. Erdeszi elhivatottságának sok száz hektár erdő létét köszönhetjük. Írásaiból ma is fényesen kiviláglik, hogy korát megelőző éleslátással küzdött Szeged környezetének védelméért a fásítással, még akkor is, ha sokszor bürokratikus. a fásítást gátló intézkedésekkel kellett szembenéznie. Szegeden, 78 éves korában, 1974-ben halt meg. Kerkápoly Géza Szegednek és az Alföldnek olyan erdőmérnöke volt, aki egész tevékenységével bizonyította. hogy az erdész gondjaira bízott erdövagyonból a lakosság anyagi, szociális és kulturális igényét egyaránt ki kell elégíteni. Előre jelezte, hogy az, erdő az ember életében a következő évtizedekben fokozódó szerepet tölt be. s ezért erdeinket fokozottan gondozni és védeni kell. Batyai Jenó