Délmagyarország, 1986. február (76. évfolyam, 27-50. szám)

1986-02-08 / 33. szám

h/Êik VILÁG PROLETÁR JAI, EGYESÜLJETEK! 76. évfolyam, 33. szám 1986. február 8., szombat A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT SZEGED VÁROSI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Havi előfizetési díj: 43 forint Ara: 2.20 forint Tudomány és gyakorlat közeledése Biotechnológia a megyében t Májusban konferencia és kiállítás Korunk rohamléptekkel haladó civilizációs fejlődése egyre gyakrabban veti fel az amúgy sokszor hangoztatott óhajt a tudomány termelőerővé válásának igényét. Azoknak az összefogását példázza a megyei pártbizottság és a SZAB által létrehozott Kutatást és Termelést Koordináló Bizottság, amely ennek a tételnek mindennapi valóra váltásáért kíván szakterületükön — lehetőség szerint — mindent megtenni. A tavaly megalakult testület tegnapi ülésén áttekintették a szakerületek irányításáért felelős munkabizottságok eddigi tevékenységét és a továbblépés lehetőségeit. A biotechnológia — lényegében a biológiai tudományok termelésben történő alkalmazása — egyes területeit vizsgálva kitűnt, hogy az igen fiatal ágazat kutatásai biztató kezdetként értékelhetők, de gyakorlati eredményei egyelőre — mennyiségben — szerények. A rövid idő alatt megtérülő beruházás jó példájaként emlegették a „Meriklon" labor fejlesztését, amelynek segítségével lehetővé vált a vírusmentes burgonya nagyüzemi termesztése. Jó eredményei vannak a hódmezővásárhelyi furfurolgyár melléktermékének feldolgozásával foglalkozó munkacsoportoknak, s a talajlakó fonalférgek elleni védekezéssel összefüggő kutatásoknak is Ez utóbbi arra is példa volt, hogy a gazdaságos gyakorlati eredmény ígérete megnyitja az „állam pénztárcáját" is. Legutóbb ez a biotechnológiai rendszer kapott 20 milliós OMFB-támogatást. E téma kapcsán sok szó esett a kutatásfejlesztés anyagi hátteréről, a támogatások lehetőségeiről, az alapkutatás és a gyakorlatközeli kísérletek viszonyáról is. A fejlett tőkés országokban egyre nagyobb szerepet kapnak a tudományos parknak nevezett kisebb kutatóbázisok, amelyeknek feladata a tudományos kutatás felhasználása közvetlen gyakorlati célú megrendelések teljesítésére. Ez a „tudományos szolgáltató" rendszer a szocialista országokban még ismeretlen. A tegnapi tanácskozáson ismertették azt az elképzelést, amely a József Attila Tudományegyetem támogatásával az első hazai tudományos park létrehozását tenné lehetővé. Az új intézmény a biotechnológia témakörében végezne kutatómunkát. A hét munkabizottság beszámolóját követően ismertették a biotechnológia tudományos és gyakorlati eredményeinek megismertetése érdekében tartandó idei terveket, melyek közt szerepel a Biotechnikai Füzetek megjelentetése és egy kiállítással egybekötött konferencia rendezése is. A Barabás Zoltán akadémikus elnökletével megtartott tanácskozáson Koncz János, az MSZMP Csongrád Megyei Bizottságának titkára hozzászólásában eredményesnek ítélte az eddig végzett munkát és a pártbizottság támogatásáról biztosította a „jövő század iparának" előkészítésén munkálkodó társadalmi testületel1. «•» I. Zs. Népi ellenőrök országos aktívaértekezlete Növekvő átmenő forgalom — húszmillió utas Vasutasok terveiről, feladatairól Tegnap, pénteken délelőtt a MAV Szegedi Igazgatósága kibővített vezetői értekezletet tartott a nagyobb szolgálati helyek vezetői és a társadalmi szervek képviselőinek közreműködésével. Lovász Lázár igazgató beszámolójának első részében az 1985. év eredményeiről, gondjairól szólt. Értékelésében kiemelte, hogy nehéz évet hagyott maga mögött a vasút. Ennek ellenére sikerült feladataikat teljesíteni. A személy- és áruszállításban — a gabonaforgalmat leszámítva — elmaradás nem volt. A szegedi igazgatóság területén 20,1 millió utas és 10,6 millió tonna áru fordult meg az elmúlt évben. Nőtt a gyorsvonaton utazók száma, ugyanakkor kevesebben vették igénybe a személyvonatokat. Javult a szerelvények menetrendszerűsége, a pontosság az elmúlt évben meghaladta a 99 százalékos értéket. Sajnos a nemzetközi vonatokról ez nem mondható el. A határállomások „áteresztő képessége" nem mindig megfelelő, s ez jelentős késéseket okoz. Igyekeztek jobban alkalmazkodni az utasok igényeihez az elmúlt évben, de sok szerelvény még így is rendszeresen üresen közlekedik. Jó megoldásnak tűnik, hogy a szerelvények nagyságát csökkentsék, jobban a forgalomhoz igazítsák. Továbbra is gondot jelent a jegyvizsgálók, utaskísérők nem megfelelő munkája. A kulturált, udvarias magatartás, a megfelelő tájékoztatás követelményeinek becslések szerint az e munkakörben dolgozók mindössze 2—3 százaléka tesz eleget. Ezt támasztják alá az utasoktól érkezett panaszok is, amelyek száma ugyan csökkent az elmúlt évben, de még így is 265 bejelentést tartanak nyilván. Nem sikerült jelentós javulást elérni a kocsik tisztábbá, kulturáltabbá tételében sem. A sokszor szervezetlen, kapkodó tevékenység eredménye, hogy főleg a mellékvonalakon nem éppen patyolattiszta szerelvények közlekednek. Egyedül a Szeged—Budapest vonal mondható megfelelőnek. Az áruszállításban sikerült túlteljesíteni a tervet tavaly. Az igazgató külön kiemelte, hogy a tranzitforgalom — hosszú idő óta először — nem csökkent, sőt némi növekedésről is számot adhatnak. Javult a kocsik kihasználtsága is, ami gazdaságosabb szállítást tett lehetővé, de a szállíttatok igényeit sokszor csak jelentős késéssel tudták kielégíteni. A szállítások ütemében továbbra is nagy egyenlőtlenségek vannak: az év utolsó hónapjaiban kétszer annyi árut kellett mozgatni, mint az első negyedévben. Ez sokszor torlódásokhoz vezetett. Nőtt a közlekedési balesetek aránya Szegeden. Az áruvédelem terén is adódnak még tennivalók. Az okozott károk után kifizetett összeg 12 százalékkal növekedett az elmúlt évben. Emelkedett a fuvarozási határidő túllépése miatt kifizetett kötbér is A munkafegyelem sem volt mindig megfelelő: az elmúlt évben 53 dolgozót kellett elküldeni nem megfelelő munkavégzés, ittasság és károkozás miatt. A beruházási lehetőségeket 18 százalékkal lépték túl tavaly, így ez az összeg 600 millió forint körül alakult, aminek jelentős részét a csongrádi Tisza-híd építése vitte el, de húsz állomásépület felújítására, korszerűsítésére is futotta még. Az 1986-os feladatokról szólva Lovász Lázár elmondta. hogy egyik legfontosabb feladat, a beruházásokban történt elmaradás mérséklése, ami csak állami támogatással oldható meg. A szegedi igazgatóság közel 550 milliót költhet beruházásokra idén. Ebből tervezik többek között, hogy Szegeden 80 fős tanműhelyt alakítanak ki. A személyforgalom jelentós növekedésére nem számítanak a jövőben sem. Az ebből származó bevételt 374 millió forintra tervezik az idén. Céljuk, hoev a vasút szerepe az áruszállításban se csökkenjen, vagyis a 10 millió tonnát meghalad ia. várható, hogy a forgalomban részt vevő kocsiDark — a selejtezések, javítások miatt — jelentősen csökkenni fog az idén. Ezt a kocsiforduló-idők lecsökkentésével, a iármüvek jobb kihasználásával rróbálják majd ellensúlyozni. Végül a vezetői testület, az ieazeatóság területén működő állomáshelyek vezetőinek hozzászólásait hallgatta meg. R. G. Pénteken a fővárosban országos tanácskozást rendezett a népi ellenőrzés, amelyen mintegy 500 hivatásos és társadalmi népi ellenőr értékelte a szervezet elmúlt években végzett munkáját, s kijelölte a hosszabb távra szóló feladatokat. A II. országos aktívaértekezleten részt vett Óvári Miklós, a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára, Czinege Lajos, a Minisztertanács elnökhelyettese. és Somogyi Imre, az MSZMP Központi Ellenőrző Bizottságának titkára. Szakali József, a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság elnöke vitaindító előadásában elmondta: a szervezet az elmúlt öt esztendőben eredményesen teljesítette feladataitt amelyeket a kormány programjával, határozataival összhangban jelöltek ki. A népi ellenőrzés területi1 és központi szervei az elmúlt időszakban több nagyjelentőségű, gazdaságpolitikai törekvéseinket támogató vizsgálatot végeztek. Ezek sorában a többi körött elemezték a Külkereskedelem problémáit, a tőkés országokkal folytatott kooperációk tapasztalatait, a megvásárolt licencek hasznosítását, a párhuzamos külkereskedelmi tevékenység helyzetét, s felmérték a tudományos kutatás és fejlesztés kapcsolatát, hatékonyságát. Ezzel párhuzamosan nagy figyelmet fordítottak társadalompolitikai céljaink megvalósításának elősegítésére is. Ennek jegyében értékelték egyebek mellett a közoktatás helyzetét, a lakosság egészségügyi ellátásának színvonalát; vizsgálták a társadalom széles rétegeit érintő lakásellátás feszültségeit, s a területi bizottságok tevékenységének immár szerves részévé vált a természet és a környezet védelmének ellenőrzése. A népi ellenőrök tapasztalatait az érintettek általában kedvezően fogadták, s munkájukban hasznosították azokat. A KNEB elnöke ezután a közérdekű bejelentések alakulását elemezve hangsúlyozta: a lakosság észrevételeinek felelős feldolgozását a népi ellenőrök politikai jelentőségű feladatként értékelik. E jelzések alapján — amelyek a lakosság bizalmának megnyilvánulásaként, társadalmunk egészséges közszellemének jeleként értékelhetők — esetenként átfogó intézkedésekre is javaslatot tesznek. Az elmúlt években tovább javult a kapcsolat a területi népi ellenőrzési bizottságok és a tanácsok között, amelyek túlnyomó többsége jó feltételeket biztosít a népi ellenőrök felelősségteljes tevekenységéhez. Ugyancsak jó munkakapcsolat alakult ki az illetékes párt-, állami és társadalmi szervekkel, szervezetekkel, s az utóbbi években javult a népi ellenőri szervek együttműködése a belügyi és az igazságügyi hatóságokkal is. Szakali József befejezésül a szervezet vizsgálati tevékenységéről, terveiről szólt. Kiemelte, hogy az ellenőröknek a jövőben még nagyobb figyelmet kell fordítaniuk arra, hogy a vizsgálatok minden fázisát következetesen végigjárják, mert ez a tapasztalatok hatékony hasznosításának egyik előfeltétele. A vizsgálatok tervezésénél — fűzte hozzá — a népi ellenőrzés a jövőben is a kormány középtávú programjára támaszkodik, s munkáját az adott időszak legfontosabb feladataira összpontosítja. Az értekezleten felszólalt Czinege Lajos, a Minisztertanács elnökhelyettese is. Tolmácsolta a kormány üdvözletét az értekezlet résztvevőinek. majd az elmúlt öt év társadalmi, gazdasági folyamatait, a népi ellenőrzés tevékenységét értékelte. A népi ellenőrzés szerepét, jövőbeni tennivalóit összegezve elmondta: a kormány az elkövetkezendő években is számít a népi ellenőrök, áldozatkész, felelősségteljes munkájára a társadalmi célok megvalósításában, a szocialista demokrácia kiteljesítésében. Sclimidt Andrea felvételei Termékeik többségét kézi munkával készítik, belföldre és nyugati exportra. Például iskolahangszereket, egyedi válogatású fából, különleges húrokkal; speciális zenekari hangszereket kis szériában. Az ország egyetlen vonóshangszer-gyára a szegedi. Évi 4-5 ezer hegedű, 1200-1400 cselló és 2-3 ezer citera kerül ki a mesterek keze alól