Délmagyarország, 1986. február (76. évfolyam, 27-50. szám)

1986-02-01 / 27. szám

Szombat, 1986. február 1. 9 ^ MAGAZIN A Szegedi Napló 1896. február 1-i számának utolsó oldalán jelent meg ez a keretes hirdetés AZ ELOZMENYEK Emléktábla is tanúsítja, hogy a Hági helyén nyílt meg 1856-ban az első szegedi állandó színház. Ez az új, a mai, színház fölépültével (1883) fölöslegessé vált, hamarosan lebontották, telke jórészt üresen állott. A Nádor utcai oldalon működött 1846 óta a Szegedi Kisdedóvó Jótékony Nőegylet óvodája. 1890. július 2-án, mint a Szegedi Napló másnapi számából tudjuk, Szegeden járt báró Wodiáner Albert és Haggenmacher Henrik budapesti gőzmalom-tulajdonos és sörgyáros. Ez utóbbi 1867-ben megvette a Frohner család budafoki sörfőzdéjét, és terjeszkedni kezdett. „Hír szerint — irta a Napló — az utóbbi óhajt Szegeden létesíteni egy nagyobbszerű sörraktárral egybekötött, fényes berendezésű sörcsarnokot, és ezen még csak a levegőben levő tervezetek kivitelére nézve már a városban több telek és épület vétetett kombinációba." Wodiáner azért jött vele, mert szerette volna eladni neki Tisza-parti házát (a mai Roosevelt tér 14. számút). Szóba jött a Kárászház (Klauzál tér 5.) is. „A gyáros részéről kombinációban van a szegedi nőegylet tulajdonát képező belvárosi óvoda nagy telkének megvásárlása." Végül is erre esett Haggenmacher választása. Augusztus 15-én irta a Napló: „Ma végre eldőlt a nőegylet telkének ügye, s ezzel egy nagyobb iparvállalat létesülése biztosíttatott. A nőegylet a mai napon özv. Vőber Györgyné elnöklete alatt tartott közgyűlésén a kérdéses telket 10000 forintért eladta Haggenmacher budapesti vállalkozónak." Eladták a Nádor utcai óvoda épületét is. Mig az új óvoda (a mai, a Toldy utca és az Eötvös utca sarkán) elkészült, tehát 1893-ig, a Lefter-házban béreltek helyet az óvodásoknak. Haggenmacher szeptember közepén építési engedélyt kért jégverem, raktár, töltőhelyiség és ideiglenes udvari épületek emelésére, majd 1894. november végén újabb engedélyt: „a Kelemen utcai éktelen üres telken — ahogy a Napló irta — díszes, emeletes palotát akar építeni". Bő egy év múlva, 1896. január 26-án tudósít a Napló, hogy a Haggenmacher-palota fölépült, és nemsokára megnyílik. A BERLOK Mint láttuk, erre ma kilenvcen éve sor is került. Előbbi tudósításában a Napló még ezt is írta: „A vendéglót Horváth János és Ferenc fiatal vendéglősök bérelték Haggenmachertől, ki is néhány nap előtt személyesen lent járt, hogy jó vendéglőst kaphasson, ki a közönség igényeit kielégítse." Cserzy Mihály Az öreg Szeged cimü emlékezésében (1922) Pistának kereszteli ugyan át az egyik Horváth testvért, Ferencet, de jellemzésében A Hági-sztori Sörcsarnok megnyitás Alóiíroltak tisztelettel jelentik, hogy a Kelemen utcai Haggenmacher-paloláhan a sörraklárral kapcsolatosan épült sörfőzdéi SÖRCSARNOKOT ma, szombaton, február 1-én ERDÉLYI KÁLMÁN kitűnő zenekara közreműködése mellet! megnyitjuk. Lesz szerencsénk bemulatni ilt a sörfőzde legkitűnőbb főztjeit, ú.m. (úgymint] Pilseni módra készült világos. Bajor módra készüli barna söröket folyton friss és kitűnő minőségben és mérsékeli árakon. Úgyszintén ízletes magyar konyháról és válogatott szegedi és hegyi borokról gondoskodva lesz. Számos látogatásért esedeznek Tisztelettel: Horváth János és Ferenc vendéglősök bizonyára nem téved. Azt irja róla, hogy ő volt a fiatalabb, élénk természetű, jó üzletember, és gavallériájával, mulatós kedélyével mind nagyobb társaságot vonzott üzletükbe. „A régebbi időben ugyanis — írta Cserzy — az a vendéglős volt a közkedvelt, aki a vendégeivel együtt mulatott. Ezáltal keletkeztek itt is, ott is az úgynevezett asztaltársaságok, ahol a tagoknak kötelező volt a naponkinti megjelenés." Az ifjabb Horváth a mulatós természetének és a túlhajtott bohémságának lett az áldozata. „Egy átmulatott pezsgős és cigánymuzsikás éjszaka után szíven lőtte magát." Ez a tragédia János bátyját is arra késztette, hogy otthagyja a Hágit, és gazdálkodásba fogjon. Nem tudom, hogy az a Horváth Ferenc, aki 1921-ben ismét a Hági bérlőjeként szerepel az akkori címtárban, azonos-e vele vagy csak névrokona. 1898-ban még a Horváth testvérek a bérlők, 1907-ben már Rosner Sándor, 1911-ben pedig özv. Rosner Sándorné nevét találjuk a „Haggenmacher sörcsarnok és étterem" bérlőjeként. Az 1913. és 1921. évi telefonkönyvben a cég igy szerepel: „Haggenmacher kőbányai és budafoki sörgyárak r.t. szegedi telepe." MIÓTA HAGI? Nyelvünkben a 16. században keletkezett az -/' kicsinyítőképző, de ereje és hatása főként a 19. és 20. században mutatkozott, sőt mutatkozik ma is meg. Érvényesül a nevekben (Jancsii Juli stb.), de napjainkban a közszavakban is. Leghíresebb a Heltai Jenő kitalálta mozi (a mozgószínház rövidítéseként), de ilyen a dagi, diri, ovi, szabi, csini stb. A pesterzsébeti Vasas Vörös Csillag Művelődési Ház már a telefonkönyvben is úgy szerepel, hogy Csili, és a tévében hallani lehetett, amint a Videoton labdarúgócsapatát szurkolói így biztatták: „Hajrá, Vidi\" A nyelvészek játszi szóképzésnek nevezik a szórövidülés e fajtáját: a szóban magában is benne van a képzés módja. így keletkezett a Haggenmacherből, amelyet kimondani nemcsak hosszú volt, de a szegedi nyelvnek nehéz is, a Hági. Mikor? Pontosan nem tudjuk. 1921-ben, mint irtam, még Haggenmacherként szerepel a címtárban, telefonkönyvben. 1927ben már: „Hági étterem és sörcsarnok. Tulajdonos Gottwald Rezső." A LEGTOVÁBBI VENDEGLOS Gottwald Rezső 1913-ban Budapestről jött Szegedre. Bérbe vette a Próféta szállodát, amely vendéglő és sörcsarnok is volt egyszersmind. Míg ő négy évig odavolt az első világháborúban, felesége vezette az üzletet. Nem őmiatta, hanem az összeomlással bekövetkezett pénzromlás miatt ment rosszul a Próféta. így azután Gottwald Rezső 1923-ban megmaradt pénzén megvette a Hágit. Feleségével és két fiával tette híressé, különösen a szabadtéri játékok idején. Fiai nemigen vonzódtak szüleik pályájához. Gottwald László orvosi, öccse, Görgényi Rezső jogi diplomát szerzett, és mindketten hivatásuk körében dolgoztak, bár közben-közben segítettek az étteremben is, különösen, amikor édesapjuk halála (1931) után özvegy anyjuknak kellett a segítség. 1935-ben nyílt meg a kerthelyiség. A Szegedi Új Nemzedék június 28án írta: „Szeged legfrissebb szenzációja a régi Hági új tündérkertje. Olyan szép, olyan kedves és hűs, hogy ebben a második kánikulában ugyancsak divatba jött, kényelmes berendezése pedig olyan magyaros, hogy egyszerűen Szeged egyik nevezetes idegenforgalmi látványossága lett." A LEGKEPZETTEBB VENDÉGLŐS Özvegy Gottwald Rezsöné megöregedett, megfáradt, és 1940-ben eladta a Hágit. Új tulajdonosa Hóbel Jenő, korábban a mezőhegyesi kaszinó bérlője, május 22-én „sajtóvacsora" keretében ismertette meg céljait a városháza uraival és a szegedi lapok munkatársaival. (Mondták is, hogy a sajtóvacsora kitűnően sikerült, de Pálfy József polgármester tréfásan azt mondta pohárköszöntőjében, hogy a tulajdonost „ismétlésre kötelezik".) Hóbel Jenő a kor legképzettebb vendéglátóipari szakembere volt. Elvégezte a washingtoni Hotel Trainig Scools, vendéglátóipari főiskola négy féléves tanfolyamát; üzletszervezésből a New York-i Columbia egyetemen tett vizsgát; évekig dolgozott amerikai vendéglátó üzletekben. Tudását Ausztriában, Olaszországban , Franciaországban, Angliában és egy holland—amerikai hajójáraton tökéletesitette. Egy izben Roosevelt elnöknek is fölszolgált. 1941-ben fölújitotta a Hágit. Ekkor készültek Szőnyi Istvánnak a tiszai halászatot idéző, nagyméretű pannói, Haranghy Jenőnek szines üvegablakai, Bille Jánosnak díszvasalásai, fogasai, ajtó- és ablakkeretei, ekkor kapott a Hági központi fűtést. A söntést, az éttermet és a vadásztermet Rainer Károly és fia asztalosárugyára készítette, úgy, amint ma is láthatók. Az átalakítást Pálinkás János épitőmester végezte. Az 1947. évi Szegedi Kompassz szerint a fölszabadulás után is, nyilván az államosításig, Hóbel Jenő volt a tulajdonos. Későbbi sorsa előttem ismeretlen. A Hági sorsa viszont mindannyiunk előtt ismerős. Magam csak 1947-ben léptem be a kapuján: Ortutay Gyula kultuszminiszter látogatása alkalmából mint a Kálmány Lajos Kör vele tárgyaló tisztségviselője kaptam meghívást a vadászterembe. Addig nem szerettem a túrós csúszát; ott illendőségből nekiláttam, s a ropogós töpörtyűvel, utána jó hideg sörrel, annyira jólesett, hogy attól fogva legkedvesebb ételem. EMLEKEK A Hági nem irodalomtörténeti vagy művelődéstörténeti emlékhely, mint a Tisza. Nevével nyelvészeti, Szőnyi István falfestményével művészeti, főztjével, italával idegenforgalmi nevezetesség. Ámbár Gottwald doktor úgy emlékszik, járt oda Juhász Gyula is. „Szerényen mindig meghúzódott. Bent a tükör alatt a sarokban. Kispörköltet kért. Sört sohasem ivott. Két deci szóda, egy deci bor. Nem lehetett vele beszélgetni. Összerezzent az első hangosabb szóra. Finom ember volt, aki befelé élt. Tisztelték, becsülték ott öt." A húszas években ingyen ebédet kapott a Hágiban Görgényi Rezső diáktársa, félárva, szegény fiú. Ortutay Gyulának hívták. Görgényi Rezső 1945-ben meghalt. Lányát, hálából, Ortutay Gyula segítette egyetemi fölvételében. Most jeles radiológus orvos. A szabadtéri játékok idején kellemetlen vendége volt a Háginak. Amikor megjelent a kapuban, a pincérek háta borsódzott. Elkiáltotta magát: „Személyzet!" Csortos Gyula volt. Neki sohasem volt elég meleg a leves, elég hideg a sör... Cserzy Mihály is följegyzett néhány anekdotát a múlt század végéről, a Horváth testvérek idejéből. Odajárt a torony alól a Tömörkény novelláiban is megörökült rendőrbíró, a hires Koczor János. Hozzá kellett befizetni a kihágásokért járó pénzbírságot, igy a záróra túllépéséért járót is. Megesett, hogy ő is ott volt a társaságban, amely fütyült a zárórára. Mikor másnap Horváth János megjelent nála a bírságpénzzel, a Koczor-bíróság rámordult: — Csalni legalábbis nem illik, vendéglős úr! )>• — Miért, kapitány úr? — Mert nem tízen, hanem tizenegyen voltunk! S hozzátette a maga két ezüstforintosát is... Sz. Szigethy Vilmos meg A régi Szegedből az újba című könyvében (1932) Szekula Antal telekkönyvvezetőnek, Szlampinak emlékét idézi a Hági kapcsán. Agglegény volt, ott töltötte napjának jó részét, ismerősöket lesve, akiket hihetetlen történeteivel szórakoztathatott. „Azt beszélték, hogy Szlampi lassanként belekerült a leitárba, s amint változtak a Hági bérlői, úgy adták és vették át a bútorokkal és a konyhafelszereléssel együtt őt is." Legjobb bemondását is megörökítette Sz. Szigethy Vilmos. A hírre, hogy bizonyos P. üvegkereskedőn kitört az elmebaj, és kórházba szállították, halálos nyugalommal így szólt: — Nem csodálom. Én is megbolondulnék, ha a napjaimat üres üvegek között kellene töltenem... PÉTER LÁSZLÓ VÁRI ATTILA Arany János Én már magyarnak kitanultam E mesterség jövőm és múltam Nemzetes úr — ön volt mesterem nékem nyelv GMK-át népem nevében És ostorvégű pennával írnánk az Igét Törvényt és égi tintánk kékitné holttá körmét ajkat ki mesterségünk elgyanitna ÁRPÁS KÁROLY Farsang Koldus leplét vesztetten kitárulkozik az ótvaros sebekkel vert határ. Rabulejtő alvadt sárgöröngyök — nehezen mozdul a kopott batár. Zsálya illan leng a fagy hullámain levendula úszik — mar áll a bál: korhad a jég tavakon s a folyók holdrámás tükrébe néz a halai..