Délmagyarország, 1986. február (76. évfolyam, 27-50. szám)

1986-02-07 / 32. szám

4 Péntek, 1986. február 7. Postaláda helyett... Osztjuk meg gondola­tainkat olvasóinkkal, akik talán .hiányolják ma a szokásos pénteki levél vá­logatást. Lapos a kék dosszié. Hogy a bosszú­ságok tarisznyája ürült-e ki, vagy olvasóink levél­írói kedve csappant meg, nem tudjuk. Az élet min­denesetre egyszerűsödni látszik, hiszen a postás csomagja egyre könnyebb hozzánk jövet. A dicséreteknek örü­lünk, de fenntartjuk: minden jobb hangulatot, derűsebb percet nem kö­szönhetünk meg. Hiszen természetes (lenne), hogy szépítünk, hogy mosoly­gunk, hogy köszönünk. Hogy kívánjuk. hogy mutatjuk, hogy útbaiga­zítjuk. Itt, ezen az ol­dalon nem tudjuk a közérdekű problémákat utólag kinyomozhatatlan, esetleg egyszerű félreér­téseken alapuló sértődé­sekkel helyettesíteni. (Az olyan levelekre, melyek­ben magántermészetű, érdemben megválaszol­ható gondjukra kérnek megoldást, igyekszünk postafordultával megfelel­ni.) Természetesen tovább­ra is olvasóink rendelke­zésére állunk bármikor, ha sokak érdeklődésére számot tartó események­ről számolnak be. Min­dé továbbgondolásra ér­demes levelet szívesen fogadunk! De ugye, be­látják, sem egy-egy csú­nyán nézés, sem egy-egy mikrofonba bemondott ,,jó napot kívánok" nem pótolja a nyilvánosságra kívánkozó, ténylegesen a mi segítségünkre számító ügyeket. Sziszifusz hitt abban, hogy érdemes a sziklát felfelé görgetnie. Ebben hiszünk mi is. De pár kavics nem erőpróba, és csak nagyon labilis „he­gyet" lehet építeni belő­le. Bizalmukat csak úgy tudjuk megtartani, ha szilárd halmot rakunk és nem nézzük farkasnak a kiskutyát. Ugye? R. É. Jóska kilométerei Az irodalom őrzi azt a gondolatot, hogy az orosz írók nagyjai mind Gogol Kö­pönyegéből bújtak elő. Pil­lanatig se erőltetve azt a hamis elképzelést, hogy a mai újságírás és a régi író­ság édestestvérek lennének, hadd csavarjunk rajta egyet: mi pedig, szinte mindnyá­jan Jóska kocsijából búj­tunk ki. Nem csak úgy, ahogy mindenkinek ki kell bújnia, ha megáll a járgány. Egész regény kellene a tel­jes kibontáshoz, annyira nem mindennapi dologról van szó. Sofőrök máshol is mennek nyugdíjba, de ke­zük nyoma ritkán marad meg azokon, akiket fuvaro­zott. Akárki jött is a lap­hoz, ha beült a szerkezetbe, másként szállt ki belőle. A'­talában az volt a dolga a masinisztának, hogy menjen és várjon. Nálunk sokkal több volt. Behívtuk, munka­társként mutattuk be, és ak­kor is végighallgatta be­szélgetéseinket, ha témáink messzire kanyarodtak véle­ményétől. Hazafelé jövet azonban mindig hozzá mond­ta a magáét. Két ember sze­mével nézhettük ugyanazt a dolgot. És a legjáratlanabb utakon is elég volt azt mon­danunk, hol akarunk kiköt­ni, mindig odavitt bennün­ket. Kicsit el is kényelme­sedtünk mellette. A major, ahol született, régóta nincsen már. Kicsike erdő támadt a hajdani Ká­rolyi helyén, közel a Tiszá­hoz. Az artézi kút még min­dig ott csorog a közepén. A legjobb vize természetesen ennek a kútnak van ma is. És áll az a fa Petres alatt, amire a bika fölkergette egyszer. Sok-sok öregcseléd az ő emlékezetében él csak tovább. Soha nem szólt ró­luk úgy, hogy összetartozá­sukat, összetartásukat, em­berségüket, a kínos sorsban való helytállásukat ne emlí­tette volna. Tizenhat éves volt, ami­kor édesapja megrokkant. A család csak úgy maradhatott a major lakója, hogy egész részes cselédnek szegődött az uradalomba. Intézőt is keve­set emlegetnek nagyobb tisz­telettel, ahogy ő a Vojnáro­vicsról mindig szólt. Igen sokszor példát is mondott, valahogy így: Két emberei­kormányozta becsülettel, egy mai termelőszövetkezetet De­dig seregnyi ember is alig­alig tud lábon tartani ugyan­azon a földön. (Pofonegysze­rű összefüggéseket is talált azonnal, elismerve persze, hogv a mai világ sokkal bo­nyolultabb.) Azért nem tud, mert annyian vannak, n§m férnek egymástól. Bogozni kéne. a cselédhú­ség ivódott-e bele ennyire, vagy a nosztalgia beszél be­lőle Amikor a kegyelmes őrgróf nyugatra távozott, ő vitte ki a vasútra, tehát ha­zai földön ő találkozhatott vele utoljára. Egyedül ne«i sóhajthatta el: Jóska fiam, találkozunk-e még az élet­ben? Az egyik bőrönd olyan nehéz volt, vinni is alig bír­ta. Később tudta csak meg, az Alföld kincseit vitte ma­gával. A nemzedékeken át­húzódó hitványság sokszor hamis elméletét nem ismer­te, nem is tudhatta, hogy a jó négyszáz évvel ezelőtti Pallavicini benne volt a kü­lönítményben, amelyik Frá­ter Györgyöt alvinci kastélyá­ban megölte. Leventeként vonult be, az Uraiban is dolgozott, 1948 közepén jöhetett csak haza. Hej, de sokszor elmesélte, hogyan jött, kivel találko­zott először, hogyan fogad­ták otthon. Szivattyútelepen talált munkát, az algyői fő­csatorna tövénél, innen lé­pett át gépkocsivezetést ta­nulni. Sok cég masinisztája volt, gépkocsioktatóként is dolgozott, aztán az éppen meginduló városi közlekedés buszvezetője lett. Avval fo­gadja egyszer az anyja: — Fiam, volt itt egy asz­szony. Azt mondta, igazgató. — És elhitte neki? — Nem nagyon, mert nem úgy nézett ki, de üzenetet hagyott. Ha náluk akarsz dolgozni, holnap reggel je­lentkezz nála. Hajnalok hajnalán, a sze­nespincében köszönt rá a vállalat igazgatójára: en­gedje át emide. Jól van, Jóska, átmehetsz, ha megfo­gadod, hogy hozzánk jössz vissza, amikor kiderül, hogy rossz lóra tettél. Még aznap, 1958. december 15-én a mi cégünk kocsiját kormányoz­ta. Három Moszkvics, két Warszava, két Volga múlt ki alatta, Zsiguliból is a ne­gyediket nyűtte, amikor nyugdíjba ment. Rettenetes méreg fakadt föl benne min­dig, ha felelőtlenül hetven­kedő emberrel találkozott út közben. Ha reggel látott ilyet, még délben is szidta. Azt is, aki csak késve tette ki az indexet. Most mondja, egyszer se vitte rá a lélek, hogy kipróbálja, mennyit bír ki a kocsija, milyen gyor­san tud menni egyáltalán. Akkor se, ha egyenes volt az út, és rajta kívül senki nem járta. Készült a nyugdíjra, mint akárki más. Kertet is vett Domaszéken, hogy legyen hol eltöltenie idejét. Beül­tette szőlővel és gyümölcs­csel. Kazánfűtési ismeretek­ből is vizsgát tett néhány év­vel ezelőtt, hogy vésztarta­léknak is legyen valami el­foglaltsága. Egymillió-két­százezer kilométert vezetett baleset nélkül Molnár Jó­zsef — mert róla beszélünk most. Az ő szavait mondom tovább: nehéz lenne elsza­kadnia a házunktól. Hoz­zánk nőtt, szerettük. Har­mincszor kerülhette volna meg a Földet az Egyenlítő mentén. Kétnaponta ta­lálkozunk vele. Horváth Dezső Fagyásveszély A kemény, hosszan tartó téli hideget nem vehetjük félvállról: számolnunk kell a fagyásveszéllyel, egyes testrészeink fagykárosodá­sával. (A fagyás egyébként nemcsak a nagy hidegek velejárója: alacsony hőmér­sékleten, nedvességgel te­lített helyeken mínusz 3— 4 foknál is felléphet.) Többnyire a szabadban, vagy a nyirkos, nedves kör­nyezetben dolgozók tart­hatnak fagyási sérüléstől, ha kevés mozgást végeznek. De fokozottabban kell ügyelni­ük magukra azoknak is, akik érszükülétben szenved­nek, elégtelen a vérkeringé­sük, vagy erős dohányosok. Az utcán járó, munkahe­lyére, dolgai után igyekvő embernek nemigen kell tar­tania ettől a veszélytől. El kell határolnunk egy­mástól a két fagyási fajtát. A voltaképpeni fagyási sé­rülések csak rendkívüli kö­rülmények között olyankor észlelhetők, amikor az em­berek arra kényszerülnek, hogy hosszabb időt töltse­nek a szabadban, hóban, vízben, nedves környezet­ben. Ennek tünetei hasonló­ak az égési sérülésekhez: a testrészeken hólyagok képződnek, a bőr- és szö­vetrétegek elhalnak. Nor­mális életkörülmények kö­zött csak fagydaganatok keletkeznek, amelyeket he­ves viszketegség. fájdalom, s a bőr kékesvörös színező­dése kísér. Az utóbbi fagyá­si fajta maradandóbb el­változást nem okoz, de ha egyszer valaki fagydagana­tot szerez, az hidegben gya­korta kiújulhat. Az alkohol — kis mennyi­ségben — nem ártalmas hi­deg időben, mert élénkíti a vérkeringést, de túlzott fo­gyasztása feltétlenül-, káros: vérkeringési zavarokat okoz, és gátolja a mozgást. ami pedig hideg esetén a leg­fontosabb. A kemény hidegben réte­gesen öltözködjünk, ne vi­seljünk szűk cipőt, szoros kesztyűt, feszes harisnyatar­tót, olyasmit, ami a vér sza­bad áramlását megakadá­lyozza. Fagyás esetére ismeretes néhány házi gyógymód is — a végtagok tornáztatása, forró és hideg vízben áz­tatása —, de ehelyett taná­csosabb szakorvoshoz for­dulni. B. I. Szerény népművelés Kora esti hasznos időtöl­tésként meghallgattam a közelmúltban zeneiskolánk növendékeinek egyik hang­versenyét. Jártam már itt ilyen házi rendezvényen, ak­kor megtudtam, hogy ebben az iskolában ezernél több szegedi és környékbeli gye­rek lépeget a zeneművészet megismerése, megszeretése felé, s hogy a tekintélyes ta­nulólétszám jó része mun­káscsaládokból származik. Tehát, olyan környezetből kerül ide, ahol a szülők ilyen növendékszerepléseken ülnek, be először hangver­senyterembe, a gyerekekkel párhuzamosan kóstolgatják a komoly zenét. Hallhatnak hasonlót ugyan a rádióban, nagy ritkán a televízióban, de más az élmény, amit a hangversenyteremben kap­hatnak. Stanics Béla igazgatótól tudom: tanévenként ötven­hatvan ilyen hangversenyt rendeznek, azok előkészíté­sében, lebonyolításában az iskola egész tanári kara részt vesz, s természetesen szerepeltetik a tanulóikat A százötven férőhelyes termet évek óta minden kis hang­versenyen megtölti a közön­ség, s nemcsak szülők, hoz­zátartozók ülnek be zenét hallgatni, hanem barátok, is­merősök is. Ezen a koncer­ten tapasztalom, az iskola tanárai a zeneszámok kö­zött bejelentik, hogy a vál­tozátosság kedvéért ez és ez a kislány elmond egy verset vagy rövid prózát. Megfog­ja ez a szokványos iskolai hangversenyek látogatóját. Irodalom a zeneművek kö­zött! S nem hivatásos elő­adók tolmácsolásában, ha­nem -sete-suta gyerekhan­gon, de ott van a költő, az ¡ró. A hallgatónak színes él­mény ez, s ha egy kicsit jobban belenézünk az ön­kéntesen vállalt módszer titkaiba, megállapíthatjuk: szerény eszközökkel bár, de népművelés a javából. Az iskola növendékeinek hangversenyein (az évi öt­ven-hatvanat számítva) sok ezer ember vesz részt, sok ezren hallgatják együtt, és követik nyomon a gyerekek zenei fejlődését, emellett sok ezren találkoznak a költészettel, irodalommal, olykor igazi érdekességgel is. Például az egyik hangverse­nyen japán tanárképzős kis­lány énekelt hazája dalai­ból egy csokorravalót. A zeneiskola tanárainak ezt a szerény, de nemes kez­deményezését senki sem diktálta. A maguk törekvé­séből fakad, örömmel csinál­ják, vetélkednek is már egymás között. Amikor el­kezdték, talán nem is gon­doltak arra, milyen értékes téglát építettek az egyete­mes népmüvelés lassan, de biztosan emelkedő falába. Nem kellett hozzá semmifé­le módszertani útmutató, nem kaptak érte semmifé­le hivatalos elismerést, de az iskolájuknak ezzel jó pon­tot szereztek. A közművelődésről, a nép­művelésről évek óta sokat beszélünk, frunk, keressük az új, célravezető módsze­reket. Érdemes hát a szege­di zeneiskola hangverse­nyeinek új kezdeményezésé­re figyelnünk. Ormos Gerő 1986. FEBRUÁR 7., PÉNTEK — NÉVNAP: TÖDOR A Nap kel 7 óra 3 perckor, és nyugszik 16 óra 54 perckor. A Hold kel 6 óra 37 perckor, és nyugszik 14 óra 41 perckor. VÍZALLAS A. Tisza vízállása Szegednél csütörtökön plusz 490 cm (apadó). NYOLCVANÉVES Buga László (sz. 1905) a Magyar Rádió népszerű orvosi műsorai­nak írója. Szegeden tanult, J968­ig itt volt klinikai orvos. Sza­mos orvosi 'könyv szerzője. NYOLCVAN ÉVE született O. K. Antonov (1906— 1984) szovjet repülögéptervezö, az AN .repülőgépcsalád tervező­je. HATVANÉVES K. P. Feoktyisztov (sz. 1935) szovjet mérnők, űrhajós. 1964­ben részt vett a világ első hár­mas űrrepülésében. HATVANÉVES Körtvéiyes Géza (sz. 1825) Erkefl­dijas táncesztóta, a Magyar Táncművészek szövetségének főtitkára. KISSZt.YHAZ Este 7 órakor Galopp a vér­mezőn — Bérletszünet. MOZIK Vörös csillag: délelőtt 10 óra­kor: Hátsó ablak (színes ameri­kai film. III. helyár!), délután fél 4. háromnegyed 6 és 8 ára­kor: Szexmisszió (színes, m. b. lengyel sci-fi filmvígjáték. II. helyár! 14 éven aluliaknak nem ajánlott!). Fáklya: délután háromnegyed 3 órakor: Vándorlások meséje (színes, m. b. szovjet mesefilm), este negyed 6 és fél 8 órakor: Hátsó ablak (színes amerikai film. ni. helyár!). Kiskőrössy halászcsárda (vi­deomozi): este 10 órakor: A torreádorok tánca (színes angol filmbohózat). ÜGYELETES GYÓGYSZERTÁR Klauzál tér 3. szám (13/57-es). Este 8 órától reggel 7-ig. Csak sürgős esetben. BALESETI, SEBÉSZETI ÉS UROLOGIAI FELVÉTELI ÜGYELET Ma a balesetet szenvedett sze­mélyeket Szegeden az Idegsebe­szetl Klinika (Pécsi u. 4.) veszi fel, sebészeti és urológiai felvé­telt ügyeletet a II. Kórház (Tol­buhln sgt. 57.) tart. ÉJSZAKAI ORVOSI ÜGYELET Este 7 órától reggel 7 óráig a felnőtt lakosság részére: Szeged, Hunyadi János sgt. L sz. alatt. Telefon: 10-100. GYERMEKORVOSI ÜGYELET Munkanapokon 13 órától más­nap reggel fél 8 óráig, szomba­ton, vasárnap és munkaszüneti napokon reggel fél 8 órától más­nap reggel fél 8 óráig a Lenin krt. 20. szám alatti körzeti gyer­mekorvosi rendelőben történik a sürgős esetek orvosi ellátása. FOGORVOSI ÜGYELET Mindennap este 23 órától reg­gel 6 óráig, szombaton reggel 7 órától hétfő reggel 7 óráig: Sze­ged, Zöld Sándor u. 1—3. Tele­fon: 14-420. SOS LELKI SEGÉLY • SZOLGALAT Mindennap este 7-től reggel 7 óráig. Telefon: u-000. nnf/j 8.55: 9.00; 9.55: 10.04): 10.50 L1.20: 12.20 14.55 16.00 16.10: 16.20 16.25: 17.45 17.50 18.00: 19.00: 10.10: 19.15 L9.30: 20.00 29.30: 20.35: 23.00 23.10 18.05 18.30 18.55 19.00 19.30 20.00 20.45 21.00 21.20 1.7.00: 1,7.45: 18.15 18.45 19.15: 19.30 20.00 20.55 31.40 21 55 BUDAPEST 1. Tv-torna — (ism.) ITV Nyugdijasdél előtt Böbe Afrikában — (Ism.) — riportfilm Emlékszel még? — (ism.) Vörös és fekete — szovjet filmsorozat — 2. — (ism.) Képújság ITV Hírek Vizek virága — román rövidfilm Három nap tv-müsora A győzelem stratégiája — szovjet dok.-filmsorozat — 2. Tv-tükör Reklám Ablak Reklám Tv-torna Esti mese Tv-hiradó Mennyei hang — burleszk A hét műtárgya Redl ezredes — magyar— osztrák—NSZK film — —1—2. — 16 éven felülieknek! Tv-hiradó 3. Hi mínusz BUDAPEST 2. Love Story — angol film — (ism.) Tau bácsi — csehszlovák filmsorozat — 1. — (ism.) Képújság Ablak — az 1. műsor folytatása Almok — balettfilm Aujutük — A föld. ahol sohasem olvad — NSZK rövidfilm A növényvilág törvényei csehszlovák rövidfilm Tv-hiradó 2. Gondolkodási idő — szovjet tv-film Képújság BELGRÁD 1. Tv-híradó magyarul és szerbhorvütul Add kölcsön a szárnyaid! — tv-filmsorozat A televízió korszaka Szórakoztató műsor Rajzfilm Tv-hiradó A háború szelei — amerikai tv-filmsorozat Szórakoztató műsor Tv-hiradó Pénteken huszonkettőkor BELGRÁD 2. 19.00: Hosszú út az igazságig — ismeretterjesztő műsor 19.31): Tv-hiradó 20.00: Vivaldi: A négy évszak 20.45: Huszonnégy óra 21.00: Feljegyzések a felhő­karcolókról 21.50: A nevetséges rendőr — amerikai játékfilm SZOMBAT DÉLELŐTT BUDAPEST 1. 8.06: Tv-torna 8.10 Unser Bildschirm — a pécsi körzeti stúdió német nyelvű nemzetiségi műsora 8.30: Meséről mesére 8.55: Don Quijote — spanyol rajzfilmsorozat — 37. 9.20: Fiatalok pályaközeiben . . 9.45: Széo tájak —szovjet kisfilm 10.05: Autó-motonsport 10.25: Reklám 10.30: Az Aphrodité örökség — angol tv-filmsorozat — 5. 11.20: Lady Magic — olasz film 12.05. Képújság IBRfl 8.20: 8.50: 9.33: 9.53: 10.05: 10.10: 11.00: 12.30: 12.45: 12.55: 13.34 : 14.10: 1.5.00: 15.30 16.06: 16.41 17. C©: 17.25: ÍR. 15: 29.16: 21.22: 21.30: 22.20: 22.30: 23.00: 0.10: 0.15: 4.20: KOSSUTH Havannai hangfüggöny Két kvartett Árkot ugrott a szúnyog Lottósorsolás! Takáts Gyula versei Zenekari muzsika írók, költők, rendezők a rádióról — összeállítás Ki nyer ma — Győrött? Hajnal Anna válogatott versei Évszázadok mestermüvei Leopold simoneau francia operaáriákat énekel Népdalcsokor A Magyar Rádió körzeti stúdióinak műsoraiból Ágoston István válogat Hétszínvirág Százszorszép Színház — Őszről őszig — Kiss Anna rádiójátéka A Prágai Madrigalisták Lassus-madrigálokat énekelnek Ha elromlik . . . Zenekari muzsika Büntudathasadás Kedves zenemüveim Rózsavölgyi Márk­Lakatos Flóris feldolg.: Kesergő és friss Földközelben Tiz perc külpolitika Intézménytörténet és történelem Dávid Ojsztrah (hegedű) és Paul Badura-Skoda (zongora) Mozart­felvételeiből Himnusz 8.05: 8.50: 12.10: 12.25: 12.30: 13.06: 14.00: 17.30: 18.30: 18.40: 19.05: 19.15: 19.50: 20.00: 21.05: 22.00: 23.20: 23.50: 0.14: 0.15: 4.20 : 9.05: 9.08: 9.38: 10.10: 11.06: 13.05: 13.57: 14.32: 15.55: 17.00: 17.30: 18.05: 18.15: 18.33: 22.34: 23.00: Éjfél után . . . PETŐFI Hilde Güden és Rudolf Schock operett­felvételeiből Tiz perc külpolitika — (ism.) Napközben — zenés délelőtt Magyar táncok fúvósokra Édes anyanyelvünk — (ism.) Népi muzsika Popzene sztereóban Péntektói péntekig ötödik sebesség Közvetítés a kardvivő BEK-döntőről és tudósítás bajnoki jégkorong­mérkőzésről Fiataloknak! Közvetítés a kardvivő BEK-döntőről és tudósítás bajnoki jégkorong­mérkőzésről A Fiataloknak! c. műsor folytatása Egészségünkért! az országos Egészségnevelési Intézet tájékoztatója Régi nóta, híres nóta Látogatás a múltunkban Fejezetek a magyar repülés történetéből — 3. Wolf Péter szerzeményeiből Nóták Éjfél után . . . 3. MŰSOR A kiállítótermek programjából Iskolarádió Anita Cerquetti opera­áriákat énekel Csak fiataloknak! — (ism.) Haydn: A teremtés — oratórium Rádiószínház: Nóri — Fenákel Judit hangjátéka Magyar zeneszerzők Szimfonikus zene Szvjatoszlav Richter zongorázik Iskolarádió — (ism.) Az indiai klasszikus zene Hajnal Anna válogatott versei — (ism.) Pierre Fournier gordonkázik Üj operalemezeinkböl — Muszorgszkij: Borisz Godunov — négy­felvonásos opera Kózben : Teljesítmények nyomaban Perspektívák Szezon közben a Bécsi Operaházban fi 4 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom