Délmagyarország, 1986. február (76. évfolyam, 27-50. szám)
1986-02-05 / 30. szám
h ' DI^O VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! DELMAöYARORSZAö 76. évfolyam, 30. szám 1986. február 5., szerda A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPART SZEGED VÁROSI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Havi előfizetési díj: 43 forint Ára: 1.80 forint Cipő, textília, gyufa, festék Gazdasági körkép Ha az önálló, több milliárdos cégekhez hasonlítjuk őket. azt mondhatnánk, kis cégek, de az összevetés nem lenne igazságos. Egyrészt, mert Szeged iparában a munkalehetőségek kínálatában fontos szerepet játszanak az alább bemutatott könnyűipari üzemek, a festékéről ismert vegyi iizem cs a nagy múltú gyufagyár, másrészt pedig azért sem igaz a legkisebb kétkedő minősítés sem, mert valamennyien egy-egy nagyobb vállalatot képviselnek. Nem váltak le, nem alakultak leányvállalattá — csupán maradtak a nagy munkamegosztás tisztes közreműködői. Cipőgyár A divat gyors és szeszélyes változásainak egyik legjobban kitett könnyűipari ágazat a lábbelikészítés. Ha ehhez még azt is hozzáveszszük, hogy a Mi no szegedi gyáregysége elsősorban a külföldi piacokról él, akkor kitűnik, hogy a gyors, rugalmas munkavégzés és irányítás nélkülözhetetlen a talponmaradáshoz. 741 ezer pár cipő. csizma került ki innen a vásárlók labára tavaly. Termékeik háromnegyed részét export révén sikerült értékesíteniük A már hagyományos nyugat-európai piacok mellett néhány éve az USA-t is rendszeres vásárlóik kózé soiolhatják. Az exportérdekek ösztönzésére kimagasló eredményeket értek el, valóban rászolgálva így a „minőségi" jelzőre ezer pár lábbeli közül mindössze négy volt, ami nem felelt meg az I osztályú minősítésnek. 1986-ban — igaz a mennyiség némi csökkentése mellett — ezt az arányt 97 százalékra szeretnék feltornászni Januártól vállalati tanács irányítása mellett dolgoznak tovább A szegedi gyáregységnek ez azt is jelenti hogy nem egyszerűen a központ által „leosztott" feladatokat kell majd magukra vállalni, hanem már a tervezéskor, a döntések meghozatala előtt is jobban hallathatiák hangjukat. Az idéi év plapanvag-ellátási gondokkal indult ígv a műszakáthelyezések miatt már az év első hónapjának végén igazi „hajrá" hangulat uralkodik a termelésben A lemaradások mérséklésére hat szombati műszakot szavaztak meg a dolgozók. Már az elmúlt évben is a keresetszint-szabályozási for mába sorolt be a vállalat. Mégis az átlagosnál magasabb (közel 10 százalékos) bérnövekedést könyvelhetteK Somogyi KArolyné felvétele A Szegedi (iyufagyár automata gépsora el a dolgozók. Kársai László igazgató szerint. — Ez elsősorban nem a gyár „érdeme" A keresetek alakulásában ugyanis döntően beleszólt a sok túlóra, amire a szeszélyes alapanyag-ellátás miatt került sor 1986-ra is kedvező piaci kilátások ígérkeznek. Ezek egy részét a vállalat központja már le is kötötte. Nagyobb fejlesztésre úgy tűnik ebben az évben sem futja. Az 1983-ban végrehajtott gépi rekontsrukcíó azonban egy ideig még képes biztosítani a zavartalan és jó minőségű termelést. Egy korszerű tanműhely kialakítását azonban még ebben az évben vállalni tudják Textilművek Az elmúlt évben a textilipar azon kevés hazai ágazat egyike volt, amelynek exportlehetőségei javultak. Mennyiségben elfogadható nagyságú megrendeléseket sikerült szerezni, ugyanakkor kisebb áremelésekre is volt lehetőség. Jó évet zárt a Pamutnyomóipari Vállalat és annak szegedi gyára is. A Textilművekben az év elején meghatározott termelés' tervet fonalból és szcL vetből is 3 százalékkal túlteljesítették. A vállalati gazdasági munkaközösségek működésének is köszönhető, hogy kevesebben távoztak a gyárból, mint a korábbi években. A kis munkacsapatok részére egy év alatt 20 millió forintot fizettek ki. Lényegesen javult a vállalati munka gazdaságossága. A gyárak összesen a korábbi 6 százalékos vagyonarányos nyereség helyett 1985-ben 8 százalékos értéket könyvelhettek el Most értek termékké a korábbi évek gyártrr.ányfejlesztési kísérletei'. A jobb minőséget a tőkés piacokon is sikerült elismertetni. Olyan berendezéseket helyeztek üzembe, amelyek segítik a takarékos alap. anyagfelhasználást Ez is javította a termelés gazdaságosságát Nagy segítséget jelentett a munka megszervezésében, hogy szinte egész évben zökkenőmentesen, ütemesen érkeztek a szegedi gyárba a gyápotbálák. A szálak hosszúságára, finomságára, a szennyezettségre 5s kevesebb panasz lehet mint korábban. A szövődé fűtését is sikerült termálvízzel megoldani és az jelentős mennyiségű földgáz megtakarítását jelenti. A korábbinál nagyobb teljesítményű kártológépeket helyeztek üzembe, amelyeket az idén újabbak köveinek. Üj pamuttisztító sor munkába áUítását is tervezik ebben az évben A vállalaton belül a szegedi gyár súlya egyre növekszik Az 1986-os tervekben a tavalyi teljesítmény és gazdálkodási eredmények megismétlése szerepel Gyufagyár Ahogyan a televízió nem tette tönkre a mozit, ugyanúgy még ma sem hóhéra az öngyújtó a gyufagyártásnak Irinyi János még most is boldogan nyugszik sírjában hiszen gyufaszálak milliárdjai' hirdetik nap mint nap egyszerű, de nagyszerű alkotásának létjogosultságát. Szegeden az elmúlt évben 391 millió doboz gyufát gyártott a Gyufaipari Vállalat 2. számú telepe, vagyis (mert ezen a néven még az ott dolgozók sem emelgetik!) a szegedi gyufagyár A hagyományos „Beke gyufa" méretMegnevezés Textilművek Cipőgyár Gyufagyár Budalakk Termelési érték (millió forint) 1109 266 138,3 532 Termelési érték alakulása (1984 =» 100%) 105,1 119,2 114,7 103 Teljes munkaidős létszám (fő) 2356 596 283 168 Vállalati eredmény * 25 12,5 • Eredményalakulás (1984 —' 100 %) — 138,9 122,5 • • Teljes munkaidős átlagkereset (ezer Ft) 65,1 61,9 65,4 82,6 * A Szegedi Textilművek eredménye a belső elszámolások alakulásától függ. A vállalati mérleg még Szegeden nem ismert, ezért a várhatóhoz közeli értéket nem tudtak megadni. • • Magyarázat a szövegben. ben számolt dobozok mellett még 1 millió 800 ezer doboz hosszúszálú gázgyújtót is készítettek, ami ha csak a számot nézzük, sok ugyan, de a fogyasztóknak kevés — jelezték a kereskedelemből, ezért e termékből az idén már 5 millió doboz hagyja el a gyárat. A szakembergárda ütőképességét és leleményességét dicséri, hogy erre a gázgyújtó előállítására maguk készítettek speciális gépsort, amely pillanatnyilag Európában az egyetlen ilyen masina. Külföldön ugyan vállalták volna az elkészítését, de az — valutában — 25 millió forintba került volna, ők azonban 5 millióból „kihozták" A szegediek a gyufán kívül tavaly a vásárosnaményi ládaelemgyár részére alkatrészeket is gyártottak — jó nyereséggel. A vállalat másik gyárával együttműködve úgy „szakosodtak", hogy a budafoki termel nyugati exportra is, míg a szegediek fő feladata a hazai ellátás. Ennek ellenére az idén a tervek szerint 400 millió doboz gyufából a szegedi gyár is exportál Csehszlovákiába. Budalakk A „nagy" szép nyereséggel zárt, a „kicsi" nem annyira, bár jól dolgozott. . . így lehetne leegyszerűsítve összefoglalni a Budalakk tavalyi gazdasági évét. Az országos nagyvállalat szegedi, 7. számú gyárában ugyanis érvényes ez a fajta kettősség. s még inkább szembetűnő, ha azt vesszük, hogy a 63 ezer 780 tonnát produkáló vállalat összes gyára közül a legtöbb festéket a szegedi állította elő (18 ezer 250 tonnát), ám a termelési értéket tekintve csak a harmadik helyen áll. A magyarázat meglehetősen egyszerű hiába sok, ha olcsó, a haszon is kisebb rajta, mint a drágábbon. Ráadásul a külföldi alapanyag ára megdrágult, s | ez tovább rontotta a gazdaságosságot. A dolgozók persze nyereségrészesedéskor nem járnak rosszul a közös nagykalapból jut a borítékba. A Budalakk 7. számú 'gyára a közkedvelt Diszperzit festék hazai előállítója, tavaly rekordot ért el a 10 ezer 500 tonna „falravaló" majdnem 1000 tonnával több, mint az előző évben termelt. S az igazsághoz tartozik, hogy a rekord sem volt elegendő Hiába, ami jó és olcsó, azt „veszik, mint a cukrot" A Di'szperziten kívül itt gyártanak már csak az országban hagyományos olajíesléket — amelyből 4 ezer tonna került az üzletekbe. A gyár neve jól ismert a parkettalakkról (ebből mintegy 1000 tonnát készítettek tavaly) és a különböző oldószert tartalmazó hígítókról is. A szegediek a nagyvállalati munkamegosztásból úgy veszik ki a részüket, hogy míg a Budalakk a termékek 45 százalékát adja a belkereskedelemnek, s 55-öt az iparnak, addig a 7. számú gyár 75—80 százalékkal járul hozzá a belkereskedelmi ellátáshoz. A szegedi gyár terveiben 1986.ra 19 ezer tonna festék előállítása szerepel Losonczi Pál fogadta az argentin külügyminisztert Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke kedden fogadta a hivatalos látogatáson hazánkban tartózkodó Dante Caputo argentin külügyminisztert. A szívélyes légkörű találkozón érintették a nemzetközi élet és a magyar—argentin kapcsolatok fontosabb kérdéseit. Hangsúlyozták, a különböző társadalmi rendszerű államok közötti párbeszéd fontosságát, s kifejezték a két ország érdekeltségét az együttműködés bővítésében. Az argentin diplomácia vezetője átadta Losonczi Pálnak Raul Alfonsin köztársasági elnök levelét, amelyben hivatalos látogatásra hívta meg az Elnöki Tanács elnökét. Losonczi Pál a meghívást köszönettel elfogadta. Ugyancsak kedden fogadta az argentin külügyminisztert Lázár György, a Minisztertanács elnöke. A találkozón véleményt cseréltek a nemzetközi helyzet legfontosabb időszerű kérdéseiről, és áttekintették a két ország politikai, gazdasági és kereskedelmi kapcsolatait, és ezek további fejlesztésének lehetőségeit. Mindkét találkozón jelen volt dr. Várkonyi Péter külügyminiszter és Oscar Keller Sarmiento, az Argentin Köztársaság budapesti nagykövete. Termelési együttműködés Kétmillió liter narancsüditö Szatymazról Ha üdítő, akkor narancs! Minden szakember tudja ezt, aki egy kicsit is járatos a fogyasztói szokásokban. Hiába színesítjük egyre tarkább árnyalatokkal az üdítőital-választék palettáját, az általános tapasztalat az, hogy a vásárlók először a citrusféléket, azok közül is leginkább a narancsüdítőt választják. Miután a kemény valutáért behozott alapanyagból nem mindig, és nem mindenkinek áll rendelkezésére annyi, amenynyi kell, az üdítőital-előállító cégek igyekeznek több forrásból biztosítani az alapanyag-utánpótlást. A Csongrád Megyei Zöldért szatymazi üdítőitalüzemében már palackozzák a Büki Palackozó Gazdasági Társasággal kooperációban készített és forgalmazott új narancsüdítőket, amelyek a megye valamennyi üzletébe, büféjébe eljutnak, a BÜK feliratú literes üvegekben. A kooperáció alapja volt, hogy a Vas megyei fürdőhelyen működő gazdasági társaságnak jó üzleti kapcsolatai vannak görög cégekkel, s így rendszeresen biztosított a különböző üdítők alapanyagául szolgáló sűrítmények szállítása. A Zöldért-kooperáció hasznos a szegedi vállalatnak, csakúgy, mint a bükieknek, hiszen az egyik a választékát bővíti, a másik új területen jelenik meg. A szatymazi töltősoron már végigfutott az első széria Olympos citrom és az Olympos orange, s az üdítőkkel a napokban már taláLkozni lehet néhány üzlet polcain. Az Athinter Com LTD görög cég által szállított narancs- és citromsűritményből készült literes szénsavas üdítőkből az idén 2,5 millió litert forgalmaznak Csongrád megyében. S mert tudják, hogy ha üditő, akkor narancs, 2 millió liter narancs, félmillió liter citrom szerepel az „itallapon", s a citromüdítőből kétféle lesz, felében energiamentes készítményt palackoznak. S még egy: rövidesen megjelenik a narancsdzsusz is. A szatymazi—büki kooperáció három évre szól. Addig is egészségünkre! Lázár Mihály felvétele Büki citrom — Szatymazon »