Délmagyarország, 1986. február (76. évfolyam, 27-50. szám)

1986-02-27 / 49. szám

H tl I VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! 76. évfolyam, 49. szám 1986. február 27., csütörtök A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT SZEGED VÁROSI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Havi előfizetési díj: 43 forint Ára: 1.80 forint Tanácskozik az SZKP XXVII. kongresszusa Megkezdődött a vita Testvérpártok üdvözletei Az SZKP kongresszusának szerda délelőtti ülésén megkezdődött a párt Központi Bizottsága politikai beszámolójának és a Központi Revíziós Bizottság jelentésének vitája. A tanácskozás első felszólalója Vitalij Vorotnyikov, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a Sz.ovjetunió legnagyobb tagköztársasága, az Oroszországi Föderáció Minisztertanácsának elnöke volt. Az Oroszországi Föderáció miniszterelnökét Vlagyimir Scserbickij, ugyancsak a Politikai Bizottság tagja, az Ukrán Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkára követte a szónoki emelvényen. A moszkvai pártszervezet problémáiról és terveiről szólt a szerda délelőtti ülésen Borisz Jelcin, az SZKP KB Politikai Bizottságának póttagja, a főváros pártbizottságának első titkára. Nyikolaj Szljunykovnak, a Belorusz KP KB első titkára beszámolt a köztársaság ötéves tervének maradéktalan teljesítéséről, de kívánalmakat fogalmazott meg a munka termelékenységének emelésével, a műszaki fejlesztéssel és a köztársaságban előállított termékek minőségével szemben. A köztársasági első titkárok felszólalásának sorozatát Gyinmuhamed Kunajev, az SZKP KB PB tagja., a Kazah KP KB első titkára folytatta. Dzsumber Patiasvili, a Grúz Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkára e soknemzetiségű kaukázusontúli szovjet köztársaság életéről adott képet. Anatolij Alekszandrov, a Szovjet Tudományos Akadémia elnöke felszólalásában ironikusan szólt az akadémia és intézetei által kidolgozott eljárásokról, a kutatási eredményekről, a találmányokról, amelyek százszámra várják, ¡hogy az iparban és más népgazdasági ágakban meghonosításra kerüljenek. Alekszandrov akadémikus rámutatott: a szovjet tudomány dolgozói nagyon jól el tudják képzelni egy esetleges nukleáris katasztrófa következményeit, ezért is nagyra becsülik a szovjet vezetés békekezdeményezéseit. Mihail Skabardnya automatizálási és műszeripari miniszter arról számolt be, hogy a most lezárult 5 éves időszakban a szovjet számitógépipar termelése 40 százalékkal nőtt. A mostani 5 éves tervben az ágazat iránt megkülönböztetett állami érdeklődés nyilvánul meg, s ez reálissá teszi a tervezett 70 százalékos további termelésnövekedést. Az SZKP XXVII. kongresszusának szerda délelötli ülésén megkezdődtek a testvérpártok küldöttségvezetöinek felszólalásai. (Beszédeiket lapunk 2. oldalán ismertetjük.) Egymás után üdvözölte a szovjet kommunisták fórumát Fidel Castro, a Kubai KP KB első titkára, a köztársaság államtanácsának és minisztertanácsának elnöke, Le Duan, a Vietnami Kommunista Párt Köz ponli Bizottságának főtitkára és Wojciech Jaruzelski, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, a lengyel államtanács elnöke. A délutáni ülés első szónoka Andrej Gromiko, az SZKP KB PB tagja, a Legfelsőbb Tanács Elnökségének elnöke volt. A gondokról nyíltan beszélni és ezeket a gondokat az egész nép segítségével megoldani csak a szocialista rendszer kimeríthetetlen lehetőségeiről, a forradalmi eszmék múlhatatlan erejéről meggyőződött párt tudja. Ez a párt külpolitikájában békét javasol valamennyi országnak és népnek, ezért küzd mindennap, minden órában — mondotta többek között a Legfelsőbb Tanács Elnökségének elnöke. A volt szovjet külügyminiszter beszédét követően egy koszlromai szövőnő szenvedélyes hangú felszólalásban bírálta azokat a vezetőket, akik szavakban a korszerűsítés hívei, valójában azonban régi módon dolgoznak. Gennagyij Vegyernyikov,_ a cseljabinszki területi pártbizottság első titkára egyebek között annak a kívánságának adott hangot, hogy az SZKP KB vezetői, egyebek között titkárai gyakrabban keressék fel a helyi pártszervezeteket. Inamzson Uszmanhodzsajev, az Üzbég Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkára a közép-ázsiai köztársaság gazdasági, társadalmi és kulturális életének irányításában feltárt torzulások helyreigazításáról adott tájékoztatást. Beszámolt arról, hogy máris sikerült aktivizálni Üzbegisztán hatalmas termelési és tudományos-műszaki potenciálját. Ugyancsak gazdasági sikerekről adott számot Karlo Vajno, az Észt KP KB első titkára, aki az észtországi új gazdasági mechanizmus kísérleti eredményeit elemezte. Ezután Erich Honecker, a Német Szocialista Egységpárt Központi Bizottságának főtitkára, az NDK Államtanácsának elnöke üdvözölte a kongresszust, majd Gustáv Husák, Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának főtitkára, köztársasági elnök emelkedett szólásra. Az SZKP XXVI1. kongresszusa szerdán este hallgatta meg a magyar párlküldöttség vezetőjét, Kádár Jánost, az MSZMP főtitkárát. A szovjet pártkongresszus ma, csütörtökön folytatja munkáját. Kádár János fölszólalása Kedves elvtársak! A Magyar Szocialista Munkáspárt küldöttsége nevében tisztelettel köszöntöm a Szovjetunió Kommunista Pártja XXVII. kongresszusának küldötteit és minden résztvevőjét. Átadom önöknek és személyükben minden szovjet kommunistának, a Szovjetunió népeinek a magyar kommunisták, népünk forró üdvözletét és legjobb kívánságait. Elvtársak! A Szovjetunió Kommunista Pártjának XXVII. kongresszusa, amely kiemelkedő fontosságú az egész szovjet nép életében, egyben nagy nemzetközi jelentőségű politikai esemény is. Mindenki, aki a valóságosnak megfelelően látja a Szovjetunió szerepét a világhelyzet alakulásában, érti azt is, hogy a kongresszus állásfoglalásai nemcsak e hatalmas ország további fejlődését fogják meghatározni, hanem sokféle módon hatni fognak nemzetközileg is, nem utolsósorban az egész emberiség számára legfontosabb kérdés, a béke megőrzése szempontjából A magyar kommunisták, a magyar dolgozók élénk érdeklődéssel követték a kongresszus előkészítésének menetét. Megismerkedtünk a kongresszusi dokumentumokkal, és küldöttségünk nagy figyelemmel hallgatta meg a Központi Bizottság politikai beszámolóját, amelyet Mihail Gorbacsov főtitkár elvtárs terjesztett elő. Felelősen kijelenthetjük: a szocialista eszmék minden magyar híve a legmelegeb ben, fenntartás nélkül üdvözli azokat a marxista—leninista, szigorúan elvi, ugyanakkor reális és nyílt politikai állásfoglalásokat, a szovjet társadalom dinamikus fejlődését előirányzó célkitűzéseket, amelyeket a Központi Bizottság beszámolója, a beterjesztett okmányok magukban foglalnak, és áthatják a kongresszus tanácskozását is. (Folytatás a 2 oldalon) Á megyei neb ülése Ellenőrzési tervek, kereskedelmi fejlesztés A népgazdaság középtávú célkitűzéseinek megvalósításához a népi ellenőrzés a gazdasági és társadalmi folyamatok, okok és összefüggések mélyebb feltárásával, a társadalmat irritáló jelenségek elleni hatékonyabb fellépéssel járulhat hozzá — állapították meg a megyei népi ellenőrzési bizotf ság tegnapi, szerdai ülésén. A testület a XIII. kongresszus határozatainak végrehajtását segítő középtávú munkaprogramjának kidolgozásakor arra törekedett, hogy az értéktermelés dinamikus növekedéséhez, a szellemi és anyagi erőforrások jobb felhasználásához, a lakosság közérzetének javításához, a törvényesség, az állampolgári fegyelem erősítéséhez és a visszaélések csökkentéséhez a maga sajátos vizsgálati módszereivel járuljon hozzá a következő öt esztendőben. Mindehhez az ellenőrzési és realizálási munkamódszerek finomítása, továbbfejlesztést szükséges — hangsúlyozták a munkaprogram vitájában résztvevők, közlük Petnk István, a megyei tanács elnökének általános helyettese, Martonosi Imre, a megyei pártbizottság munkatársa és Tóth István, a KNEB szakértője is. A népi ellenőri munka szakszerűségének, a felelősség megállapításakor tanúsított következetes magatartásnak hangsúlyozása mellett a testület tagjai arra is felhívták a figyelmet, hogy az önkormányzati szerepkör bővülésével az ellenőrzésnek segítenie kell a tanácsok tevékenységét, a bürokrácia elleni harcot. Támogatnia azt a törekvést, hogy az állampolgárok ügyeinek intézése szolgálat legyen és ne hivatali hatalom. A megyei neb tagjai azután tájékoztatót hallgattak meg az V. és a VI. ötéves terv kereskedelmi hálózatfejlesztéseiről. 1976 és 1980 között Csongrád megyében a tervezett 52,5 ezei négyzetméter helyett 44,2 ezer nyégyzetméternyi területtel bővült a hálózat. Az elmúlt öt évben a tervezett 24 ezerből 3600 négyzetméter építése áthúzódik az 1986-ban kezdődő tervciklusra, több mint négyezer négyzetméternyi bővítés pedig elmaradt. (A megvalósult egységeknél a tervben szerepelt és a ténylegesen megépített terület közti különbség ezer négyzetméter.) Az elmaradt fejlesztések oka többnyire a fejlesztési alap hiánya (a szegedi tanácsi beruházásoknál kapacitáshiány), vagy az időközben szükségessé vált fontosabb fejlesztések megvalósítása, esetenként hálózatrendezés, profilmódosítás). A szegedi tanácsi beruházásokat a kivitelező Délép évről évre halasztotta — mindig kapacitáshiányra hivatkozva. A tervezett hét ABC közül egyetlen egy sem készült el a tervidőszak végére Az ABC-áruházakon kívül egvéb létesítmények sent épültek meg 1985 végéig. A Komócsin téri üzletek, a Kossuth Lajos sugárúti, a Jókai utcai boltok, a Rókus bisztró sem. Tanácsi források hiányában a Rókusi bisztrót a VII. ötéves fejlesztési tervben sem vették figyelembe, mivel a lakótelepi élelmiszer-ellátást kellett előtérbe helyezni. A Nemestakács utcai ABC megépítésére azért nem volt szükség, mert a körzet ellátása a Zöldért Petőfi Sándor sugárúti bisztrójából átalakított ABC-vel megoldódott. A 600 négyzetméteres mórahalmi vendéglő építésének elmaradását az új ABC üzembe helyezése, profilváltoztatás, a meglévő vendéglő bővítése indokolta. Mindezek figyelembe vételével a megyei neb megállapította: a szűkös pénzeszközökkel való gazdálkodás minden esetben nagyobb figyelmet igényel, annál is inkább, mivel a fel nem használt tanácsi pénzeszközöket a tervidőszak végén elvonják, illetve más területen használják fel. Így az áthúzódó fejlesztések a következő tervidőszakban rendelkezésre álló ágazati pénzeszközöket terhelik. Ellátási problémák egyébként döntően a városok peremkerületeiben, valamint a kistelepüléseken jelentkeznek. Ezek megoldása a kereskedelemnek és a tanácsoknak ezután is egyik kiemelt feladata. Indokolt az a törekvés hát, hogy a településkategóriáktól függetlenül minden helységben biztosítsák az alapvető napi cikkek beszerzési lehetőségét. A községek ellátottságában még sok a kívánnivaló. Ebből az is adódik, hogy a községek lakossága tarlós fogyasztási cikkek, illetve ruházati termékek vásárlása esetén hosszabb utazásokra kényszerül, ugyanakkor az uluzasi költségek emelkednek. Ami a kereskedelmi szolgáltatások színvonalát illeti, a központi források csökkenő tendenciája, a saját erőforrások gazdaságos felhasználása miatt a rendelkezésre álló anyagi eszközök egyre inkább a nyereséget biztosító területeken koncentrálódnak, és így a személyi, szociális feltételek terén és a kiszolgálás színvonalában lényeges javulás nem következelt be. Ráadásul az alapellátáshoz tartozó kiskereskedelmi egysegek jövedelmezősége igen alacsony ahhoz, hogy az edd giektöl eltérő szolgáltatásokat vezessenek be. (Például az alapvető élelmiszerek előrendeléses árusítási rendszerét, házhoz szállítást, slb.). A megyei neb tagjai e tájékoztató megvitatása után hatásköri kérdésekben döntöttek, majd néhány, korábban lezárult vizsgálatuk utóéletéről hallgatták meg Kakuszi László elnöki beszámolóját