Délmagyarország, 1986. február (76. évfolyam, 27-50. szám)

1986-02-22 / 45. szám

Szombat, 1986. február 22. 3 Pártnapokról jelentjük Fejlesztjük az egészségügyi ellátást Bartha Ferenc előadása a SZOTE-n A VI. ötéves terv főbb jellemzőivel, jelenlegi gazdasági feladatainkkal és az egészségügy néhány aktuális kérdésével foglalkozott tegnapi, pártnapi előadása során Bartha Ferenc, a Minisztertanács Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Intézete tikárságának vezetője. A SZOTE Dóm téri épületében az egyetem dolgozói és hallgatói előtt elmondta: népgazdaságunk az elmúlt öt évben bár mennyiségileg elmaradt a tervezett teljesítményektől, minőségi mutatókat tekintve előbbre lépett. 1978-hoz képest (ekkor volt ugyanis gazdaságunk külső egyensúlyát tekintve mélyponton) sikerült javítanunk fizetési mérlegünkön és össztársadalmi méretekben megőriztük életszínvonalunkat is. Ha figyelembe veszszük, hogy mindez feszült politikai helyzetben, a nyugati országok által diktált protekcionista gazdaságpolitikai légkörben, megnehezedett hitel- és kamatfeltételek között történt, teljesítményünk egyértelműen sikerként könyvelhető el. Gazdaságunk terhelését bizonyítandó elmondta: mintegy 250—280 milliárd forintot killett fordítanunk fizetőképességünk megőrzésére. Ezt úgy érhettük el, hogy miközben nemzeti jövedelmünk tíz százalékkal nőtt, a belföldi felhasználás mértéke csökkent. Természetesen ezért bizonyos árat is kellett fizetnünk. így csökkentek 20 százalékkal a beruházásra fordított összegek, s ez azt bizonyítja, hogy államunk gazdasági problémáinkat nem az életszínvonal rovására kívánta megoldani. Az eddig elért eredmények sem elegendőek azonban ahhoz, hogy megkezdődjék hazánkban egy dinamikusabb gazdasági fejlődés, — mutatott rá az előadó a VII. ötéves terv céljainak ismertetésekor. A termelés hatékonyságát például úgy kívánjuk növelni, hogy egyszázalékos nemzetijövedelem-gyarapodáshoz legföljebb 0,3—0,4 százalék energia- és anyagfelhaszálásnövekedést tervezünk. Szintén gazdaságunk fejlesztését szolgálják majd azok az intézkedések, amelyek a piacképes termékek előállítását biztosító gazdasági egységeink támogatását irányozzák elő. Mindezek mellett szükséges jobban összpontosítani erőforrásainkat is, mint ahogy napirenden levő feladat gazdaságunk irányítási rendszerének további átalakítása. Tekintettel a pártnapi előadás hallgatóságára, Bartha Ferenc részletesebben is beszélt az egészségügyi ágazat elmúlt öt évéről. az elkövetkező feladatokról. A beruházások országos átlagához képest e területre többet fordított államunk. így például gépekre és műszerekre 6 milliárd forintot költöttünk. 1986—90. között közel 30 milliárd forint jut egészségügyi beruházásokra, míg a gyógyítás feltételeinek javítása érdekében gépekre és műszerekre 6,5—7 milliárd forintnyi összeget irányzott elő népgazdaságunk. E kevésnek nem mondható pénzből tekintélyes összeg jut Szegednek is, hiszen az új, 410 ágyas klinikai tömb központi beruházásból valósul meg. A pártnapi előadás végén Bartha Ferenc összefoglalta, milyen célok alapján képzeli el hazánk a tudományok általános fejlesztését. Szólt a tizenöt éves KGST-programról, amelyben Magyarország aktív részt vállal úgy, hogy ezzel egy időben a tudomány és technika területén is igyekszünk tovább erősíteni a tőkés országokkal kialakított jó kapcsolatainkat. B. Z. Előadások a gazdaságpolitikáról A jövő héten folytatódik a pártnapi rendezvénysorozat. Szegeden február 24-én, hétfőn 7 órakor a Röszkei Vámhivatalban (előadóAdamik András), 14 órakor a Vízgazdálkodási Társulatnál (ea.: Szűcs Gyula), a BudaLakk Vállalatnál (ea. Sántha László), 14 óra 30kor a kendergyárban (ea. Kapás Sándorné), 15 órakor a szatymazi községi pártbizottságon (ea.; Faragó Mihály), 16 órakor a vám- és pénzügyőrségen (ea. Daróczi Ferenc), a belvárosi II/A, II/B lakóterületi alapszervezetnél (ea.. Papdi József), a Röszkei Kossuth Tsz-ben (ea.: Molnár Albert). Február 25-én, kedden 9 órakor a megyei bíróságon (előadó: Szabó Sándor), 10 órakor az OTP megyei igazgatóságán (ea.; Perjési László), 14 órakor a Számítástechnikai Vállalatnál (ea.: Mészáros László), a Móra Ferenc Tsz-ben (ea,: Bagi Sándor), a Zöldértnél (ea. Bánszky János), a Minőségi Cipőgyárban (ea.; Karsai László), 14.30-kor a Csomiépnél (ea.: Rátky Pál), 15 órakor a MÁV-nál (ea.: Sajtos Péter), a pincegazdaság központjában (ea. Gáspár László), 17 órakor az algyői lakóterületi pártalapszervezetnél (ea.. Juratovics Aladár). Február 26-án, szerdán 11 órakor a Folyami Kavicskotró Vállalatnál (előadóDávid Attila), 13.30-kor a konzervgyárban (ea.. Záhonyi István), 14 órakor az egészségügyi főiskolán (ea.: Málovics János), a Domaszéki Szőlőfürt Szakszövetkezetben (ea. Kalivoda Imre), 14.30-kor az Új Élet Tsz-ben (ea. Boros Péter). Február 27-én, csütörtökön 9 órakor az Agrobernél (előadó Szalai Sándor), a Dél-Tisza Menti Áfésznél (ea.: Gémes József), 10 órakor a KSH megyei igazgatóságán (ea.: Klonkai László), az ügyészségen (ea.: Komócsin Mihály), az MHSZ megyei vezetőségénél (ea.- Termózes János), 14 órakor a Zöldért szatymazi üzemében (ea. Faragó Béla), a pincegazdaság palackozójában (ea. Márta István), 15 órakor az Algyői Rákóczi Tszben (ea. Parónai János) Február 28-án, pénteken 12 órakor a Munkás Áfésznél (ea.: Ács Lajos), 14 órakor a Konkordia Vállalatnál (ea.: Pintér Jenő), a pincegazdaság márkaüzemében (ea.: Nagy László), 14.30-kor a Sándorfalvi Ruházati Szövetkezetnél (ea.: Solymosi András), 15 órakor a Mészövnél (ea. Ocskó Imre). Békepark és országos találkozók Az idei esztendőt az ENSZ nemzetközi békeévvé nyilvánította. Így hát 1986-ban az eddiginél is jobban a figyelem központjába kerül majd a béke és szolidaritás kérdése. Mindennek tudatában és jegyében készítette el ez évi munka- és programtervét a HNF Csongrád megyei béke-barátsági bizottsága, amely tegnap, pénteken ülésezett. A tervjavaslat mindenekelőtt hangsúlyozza, hogy megyénk csatlakozik a nemzetközi békeév országos rendezvénysorozatához, valamint több jelentős hazai és nemzetközi eseményhez, évfordulóhoz. A béke-barátsági mozgalom részt vállal a KISZ XI. kongresszusának előkészítő munkájában is, annak érdekében, hogy fiataljaink is mélyebben megismerjék országunk békét szerető és akaró embereinek törekvéseit. Megemlékezéseket szervez a helsinki záróokmány aláírásának 11. évfordulójáról, ezzel is segítve e dokumentum céljainak megvalósulását. Az ősszel megrendezésre kerülő koppenhágai béke-világkongresszus és a XI. országos békekonferencia előkészítését több megyei politikai rendezvény gazdagítja. i A kiemelkedő jelentőségű programok közül említést érdemel a békemunkában élen járó szocialista brigádok megyénkben megrendezendő 11. országos találkozója, az országos szövetkezeti kongresszusi békeemléktúra, a kisiparosok és kiskereskedők országos és a nemzetközi eszperantista béketalálkozó. A nemzetközi békeév tiszteletére tervezik szűkebb pátriánkban békepark létesítését, valamint o békefaültetési akciót. Mint minden esztendőben, így az idén is, a béke- és barátsági hónap számos rendezvényével emlékezünk meg a fasizmus felett aratott győzelem évfordulójáról. Pártbizottsági ülés Tegnap, pénteken dél-' után ülést tartott a megyei tanács apparátusi pártbizottsága. A testület megvitatta Tóth Imrének, a pártvb tagjának írásos előterjesztése alapján az elmúlt évi tanácsi gazdaságpolitikai célkitűzések teljesítését, és az idei feladatokat. Megfelelő hangsúlyt kapott, hogy a tanácsok mind eredményesebben segítették a lakosság ellátását. Nagy figyelmet fordítottak az életkörülményeket javító infrastrukturális fejlesztésekre, amely jelentős szervezőmun lkát igényelt, mert az anyagi erőforrásokat a lakosság társadalmi munkájának igénybevételével kellett kiegészíteni. E napirend vitájában szót kért Füleki László, Szekeresné Makra Ibolya, Bencsik né Bagány Júlia, Nagy Ferenc, Katona István és Martonosi Imre, a megyei pártbizottság munkatársa. A pártbizottság ez évi és a párt-vb első félévi munkatervét Bába Imre, a pártvb tagja terjesztette elő. A testület az előterjesztéseket a kiegészítésekkel együtt jóváhagyta, elfogadta Tizenegy bányászt gyászolunk Megrendüléssel jelentjük, hogy a Mecseki Szénbányák vasasi bányaüzemében február 18-án bekövetkezett omlás után hősi halált halt: Bartók Béla 37 éves vájár, Brandt József 26 éves vájár, Joscf Cvvikla 28 éves vájár. Gémes Illés 35 éves lakatos, Horváth János 39 éves vájár, Klajbár Mihály 33 éves vájár, Ryszard Kurczak 33 éves vájár, Jan Kurzacz 39 éves vájár, Szanda László 49 éves csapatvezető vájár, Franciszek Strej 39 éves vájár, Stanislaw Ziaja 45 éves vájár. Szénbányászatunk hősi halottai embert próbáló hivatásuk, áldozatos munkájuk teljesítése közben, a természettel vívott nehéz küzdelemben áldozták életüket. Mély részvéttel osztozunk a hozzátartozók gyászában. Az elhunytak emlékét kegyelettel megőrizzük, cs emberséggel, segítő akarattal mindent megteszünk, hogy enyhítsük a hozzátartozók fájdalmát. Az elhunytakat a Mecseki Szénbányák Vállalat saját halottjának tekinti, temetésükről később intézkednek. Bányaipari Dolgozók Szakszervezete Ipari Minisztérium Mecseki Szénbányák Kapolyi László ipari miniszter Czcslaw Piotrowski lengyel bányaügyi cs energetikai miniszterhez cs Jcrzy Ziclinskihez, a Lengyel Népköztársaság budapesti nagykövetéhez intézett táviratában részvétét fejezte ki a lengyel bányászok hősi halála alkalmából. Péntekre virradó éjszaka befejeződött a Vasas bányai fejtésomlásban rekedt bányászok kimentése. A Mecseki Szénbányák bányamentői a nap első órájában emelték ki az omlás mögül — sajnos, már holtan — Bartók Béla 37 éves pécs-somogyi vájárt és Gémes Illés 35 éves pécsi bányalakatost A Bányaüzem V/A szintjén kedden délután történt omlás tizenöt dolgozót zárt el a ¡külvilágtól. Közülük 11 hősi halált halt. Az egymást váltó bányamentőrajok élve mentettek ki négyet- Berzsenyi Géza csillést — teljesen épen; súlyosan sérülten Wladislaw Straczynskit, könnyű sérüléssel Bogumil Marczak, valamint Jung Miklós vájárokat. Megtörtént a Vasas bányai fejtésomlás első részletes, helyszíni hatósági vizsgálata. Az Országos Bányaműszaki Főfelügyelőség, az Ipari Minisztérium, a Ránvaipari Dolgozók Szakszervezete és a Baranya Megyei Rendőrfőkapitányság képviselői a pénteki szemlén megvizsgálták a biztosítószerkezetek állapotát, helyzetét, a kőzetviszonyokat, az omlás körülményeit és az okának megállapításához szükséges többi tényezőt. A vizsgálat még a baleset idején észlelt földmozgásokra is kiterjedt, s többek között megállapították, hogy a tragédia előtt fél órával a bányától ezer kilométernyire észlelt, kis erősségű földrengésnek nem volt szerepe az omlás bekövetkeztében. A beépített acél-, illetve fémtámok teherbírását még utólagos mérésekkel is ellenőrzik. Meuberger Antal, az Országos Bányamüszaki Főfelügyelőség elnöke a sajtó munkatársainak elmondta, hogy a helyszíni szemle után hozott intézkedések értelmében a fejtést felhagyják, azaz iszappal elárasztva megszüntetik. Erre elsősorban azért van szükség, mert az omladékban levő szénben melegedés jelei tnutatkoznak, s a fejtés huzamosabb nyitva hagyása esetén bányatűztől lehet tartani. Emellett a főte — fedökőzet — fellazulása miatt a helyreállítás nem látszik eléggé biztonságosnak. A Mecseki Szénbányák saját halottjaiként gondoskodik elhunyt Vasas bányai dolgozóinak temetéséről. A fejtésomlás lengyel halottaitól a jövő héten Pécsett tartandó gyászszertartáson vesznek végső búcsút hazánkban dolgozó honfitársaik, a magyar bányászok és az elhunyt hozzátartozók ¡hamvainak hazakísérésére érkező családtagjaik. A Pécsi Honvédkórházban ápolt Wladislaw Straczynski állapota már nem súlyos, a másik két bányász, Bogumil Marczak és Jung Miklós pedig hétfőn el is hagyhatják a kórházat. (MTI) Egészségügy, szociálpolitika és ipar Képviselők tanácskozásai Az Országgyűlés szociális és egészségügyi bizottsága dr. Pesta László elnökletével pénteken ülést tartott a Parlamentben Az ülésen részt vett és felszólalt Sarlós István, az Országgyűlés elnöke. A testület a szociális ellátás fejlesztésének hetedik ötéves tervi fő céljairól, a családsegítő központok működésének tapasztalatairól tanácskozott. Az Országos Tervhivatal és az Egészségügyi Minisztérium írásos tájékoztatója megállapítja: az elmúlt évtizedben tovább nőtt a szociálpolitika szerepe a szociális biztonság erősítésében, a jövedelemegyenlőtlenségek mérséklésében, főként a gyermeknevelés, a lakáshoz jutás szociális támogatása révén. A következő esztendőkben is a most működő ellátórendszerek jelentik a szociálpolitika alapját, ezeket azonban ki kell egészíteni a rétegek, a családok szociális helyzetéhez, a lakossági szükségletekhez igazodó támogatási formák hatókörének fokozatos bővítésével. A családsegítő központok működésének tapasztalataival kapcsolatban az előterjesztés kiemeli: indokolt megkezdeni a hálózat országos kiépítését. Ez csak fokozatosan, a fejlesztési lehetőségekhez igazodóan történhet. A Művelődési Minisztérium vezetésével megkezdődött az ilyen irányú közép- és felső fokú képzés előkészítése. Az írásos beszámolóhoz fűzött szóbeli kiegészítőjében dr. Craveró Róbert, az Országos Tervhivatal elnökhelyettese hangsúlyozta: a jövőben a szociális ellátás reálértékének megőrzése, a rászorultságéivá támogatási politika kerül a figyelem homlokterébe. A VII. ötéves tervben fontos cél, hogy a szociális alapellátások reálértékének megőrzése automatikus legyen E tekintet ben a fokozatosság elvét követi a terv. Dr. Juszt Lajos egészségügyi miniszterhelyettes szóbeli kiegészítőjében egyebek közt elmondotta- a szociális gondoskodásban a család egészét érintő rendszer kidolgozása kívánatos. A családsegítő központok a különböző gondozói hálózatok közötti koordinációt is ellátják. Célszerű, hogy ezek a helyi tanácsok irányításával működjenek. Az ülésen felszólalt dr. Karácsonyi Sándor Csongrád megyei képviselő is, aki a szociális ellátásban alapvető fontosságú kérdésnek jelölte meg a fiatal házasok első lakáshoz juttatását. A képviselők által felvetett kérdésekre, gondolatokra Juszt Lajos és Craveró Róbert válaszolt. A bizottság dr. Pesta László zárszavával fejezte be munkáját. Az Országgyűlés ipari bizottsága pénteken a diósgyőri Lenin Kohászati Művekben kihelyezett ülést tartott. A testület tagjait és a meghívottakat, közöttük Pulai Miklóst, az Országos Tervhivatal elnökhelyettesét, Vörös Árpád ipari és Gombocz Zoltán külkereskedelmi miniszterhelyettest, valamint a kohászati vállalatok vezető munkatársait a házigazdák nevében Drótos László, az LKM vezérigazgatója köszöntötte. Ezt követően az ülésen kegyelettel emlékeztek meg a pécsi bányaszerencsétlenség áldozatairól. A Gorjanc Ignác elnökletével megtartott ülésen Vörös Árpád adott tájékoztatót a magyar vaskohászat jelenlegi helyzetéről, és a VII. ötéves tervben szereplő fejlesztési célkitűzésekről. Utalt arra, hogy eljutottunk egy olyan időszakba, amikor a kormányzatban megvan az elhatározás azoknak a döntéseknek meghozatalára, amelyek hosszú távon biztosítják a vaskohászat jövőjét. Az adósságállomány jelentős részének törlésével egyben olyan feltételeket írtak elő a kohászati vállalatok számára, hogy javaslatokat dolgozzanak ki a megújulásra. A vaskohászat évi bruttó termelési értéke meghaladja a 65 milliárd forintot, az ágazat adja a hazai ipari termelés 6,5 százalékát, termékeit a népgazdaság minden ágazata igényli. Az ágazat mérlege a VI. ötéves tervidőszakban összességében pozitív, de a teljes képhez hozzátartozik, hogy a támogatások ellenére csökkent a hazai vaskohászati termelés jövedelmezősége. A VII. ötéves terv időszakában — hangsúlyozta a miniszterhelyettes — a fejlesztési munkákon kívül, amelyekre 9 milliárd forintot irányozlak elő, a legfontosabb feladat a helyi források jobb kihasználása. A magyar vaskohászat alapvető feladata a jövőben a belföldi minőségi igények kielégítése, a minőségi acélgyártás fejlesztése, az anyagés energiafelhasználás jelentős csökkentése, s mindehhez elengedhetetlen az acélfeldolgozó berendezések megújítása. Az iparágban igen jelentős szerkezetváltozásra van szükség A vitában hangot kapott az a vélemény, hogy a magyar vaskohászatban nem várható alapvető változás a VII. ötéves terv során, mert a gyökeres megújuláshoz hosszabb idő kell. A vitában felszóialt Juratovics Aladár (Csongrád m.) képviselő is. Az ülés résztvevői a tanácskozás után gyárlátogatáson ismerkedtek a Lenin Kohászati Müvek modern termelő berendezéseivel és felújításra váró részlegeivel (MTI)