Délmagyarország, 1986. február (76. évfolyam, 27-50. szám)

1986-02-19 / 42. szám

— — -•-*•"• - • > Szerda, 1986. február 19. 3 Pártnapokról jelentjük Mire kellenek a kultúra forintjai? Drecin József államtitkár előadása Szegeden Pótszékeket is behoztak tegnap Szegeden az MTESZszékházának nagytermébe, ahol Drecin József művelődési minisztériumi államtitkár tartott pártnapot pedagógusoknak. A Tiézőtéren többnyire nők ültek, szabadkozott is az előadó, hogy erre speciel nem készült. A most lezárult VI. ötéves tervről és a VII. előkészítéséről elmondta Drecin József: az ország helyzetét elég világosan látja a lakosság. ezért, hogy élénk Vita kíséri a tervkorszakváltást. Az előző ciklusban ugyanis nem minden sikerült úgy, ahogyan szerettük volna, ám az áruforgalom-mérlegből sikerült aktívumot létrehozni, így respektünk maradt á világban. Persze ennek is volt ára, méghozzá az elosztásban. Le kellett fékezni a beruházásokat, melynek következményei csak később lesznek érezhetőek igazán. És hozzá kellett nyúlni a lakossági fogyasztáshoz is. Köztudott dolog, tarlós eredményeket csuk fejlesztéssel lehet elérni, s ha gyorsan, erőszakosan akarunk előnyökhöz jutni, ez tényleg csak rövid távra szólhat. Ezért ellentmondásos az elmúlt időszak. Sokan teszik fel ma a kérdést; miként van az, hogy mi mindent meg tudunk magyarázni. Hazánk történelme azt mutatja, nehéz úgy tervet készítenünk, hogy mindent előre lehessen Iáim. Hát még akkor, ha a világban olyan dolgok mennek, végbe, melyeket a tőkés országokban sem igen tudtak kiszámítani. A hetvenes évek végén ismét azt hittük, orvosolhatja gondjainkat a szabályozók megújítása. Idővel azonban kiderült, ezek sem kínálnak csalhatatlan receptet. A szabályozók ugyanis nem tehetik fölöslegessé a vezetést, márpedig hajlamosak vagyunk lebecsülni a vezetési-SzerVezési kultúrát. Hogy mit akarunk a VII. ötéves tervben? Nyilván azokban a dolgokban lépni előre — hatékonyság, életszínvonal-politika, műszaki-technikai fejlődés —, amelyekbken adósak maradtunk az előző ciklusban. Csökkentek a reálbérek, s ezt hosszú távon nemigen tolerálja a közvélemény. Hogyan korrigáljunk? Főállásban? Mellékállásban? Sajnos, a főmunka melletti foglalkozásoknál nagy a szóródás, így aztán úgy tünik, sokszor nem a teljesítmények lüggvénye a boldogulás, hanem a lehetőségeké. Az új ötéves terv alapvető ilgye: hogyan tudunk élni szerény erőforrásainkkal, a munkaszervezés, munkakultúra, a vezetés lehetőségéivel. Minthogy pedagógusok ültek a teremben, az államtitkár szóba hozta a kulturális ágazat forintjait is. Jelszavaink, céljaink szépei;, nemesek, csak hét nemigen illenek mindig a gazdasági paraméterekhez, A kulturális élet szférája nem objektivizalt terület, ezért kivált nehéz a helyzeté, hiszen lehet mellébeszélni, magyarázkodni. Kétségtelen viszont, az űj ciklusban sem lesznek rózsásabbak az esélyek, mindenütt kevés a pénz a működéshez is, nemhogy a fejlesztéshez. A középiskolákba áthúzódó demográfiai hullám miatt elkerülhetetlenné válik a bővítés, a minisztérium erre is bíztatja a helyi tanácsokat. Hasonló elképzelések vannak a felsőoktatásban, bár a kollégiumi hálózattal nehéz lesz boldogulni. Akadnak tehát itt Jócskán feszültségek az igények és lehetőségek között, S a programok jelentős része áthúzódik majd a VIII., sőt a IX. ötéves tervre — a fejlődés íve azonban nyilvánvaló * Elmarad, ma szerda délutánra téfVezett pártnap Algyőn az NKFV központjában. Vörös Árpád ipari miniszterhelyettes előadására február 25-én, kedden 14 óra 30-kor kerül sor. N. I. W Érdekképviselet és közvetítés A Kereskedelmi Kamara és a biotechnológia Emléktábla-avatás, ünnepi gyűlés Tegnap, kedden Kecskeméten, a baromfi-feldolgozó vállalatnál tartotta elnökségi ülését a Magyar Kereskedelmi Kamara Dcl-alföldi Bizottsága. A tanácskozáson Kelényi Gábor, az MKK főtitkárhelyettese a szervezet megváltozott szerepéről és súlyponti feladatairól szólt. Juhász Géza, a dcl-alföldi bizottság elnöke a regionális szervezet ötéves tevékenységéről számolt be, I'rohászka Ottó, a Csongrád Megyei Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat igazgatója A biotechnológia aktuális kérdései a Dél-Alföldön címmel tartott ismertetőt. Sor került az idei munkaterv megvitatására, és a beszámoló, tisztújító tagvállalati ülés előkészítésére is. Az MKK dél-alföldi bizottsága az elmúlt években törekedett a nemzetközi kamarai kapcsolatok fejlesztésére, az érdekközvetítő, -egyeztető és -képviseleti tevékenység fokozására. Létrehozták a megyei bizottságokat, és a már működő határ menti és vásári albizottságok mellett a közgazdasági, majd a kereskedelmi és mezőgazdasági munkabizottságokat. Már három éve működik a szegedi területi iroda is. A dél-alföldi bizottság törekedett arra, hogy a vállalatok minél szélesebb körének véleményét közvetítse — a gazdasági döntéseket megelőző időszakban — a központi szervekhez. A döntéseket követően felméréseket, elemzéseket készítettek. segítették a tagvállalatokét az információkhoz hozzájutásban. Tájékoztató ankétokat rendeztek a mezőgazdasági, az élelmiszeripari és az ipari termékek világpiaci helyzetéről. Az érdekegyeztető munkában kiemelten foglalkoztak á vállalatok közötti együttműködés javításával. Vizsgálták a szerződéses kapcsolatok helyzetét. Megbeszéléseket kezdeményeztek a Szegedi Ipari Vásár és a Hungexpó szorosabb együttműködéséről. Folyamatosan figyelték a külgazdasági kapcsolatok fejlesztésére is. Tavaly februárban együttműködési megállapodást írtak alá a Modenái Kereskedelmi, Ipari, Mezőgazdasági és Kézműipari Kamarával a két régió vállalatai közötti gazdasági-kereskedelmi kapcsolatok kiszélesítésére. A külgazdasági tevékenységhez elengedhetetlenül szükséges ismeretéket bóvitfl — keres-1 kedelemtechnikai, vámismereteket közlő — tanfolyamokat szervezték, A külkereskedelem aktuális kérdéseiről mindhárom megyébeh ankétot tartottak, szoros munkakapcsolatot alakítottak ki a három megyében dolgozó külkereskedelmi megbízottakkal, Magyarország adottságai kedvezőek a biotechnika és a biotechnológia gyors elterjesztéséhez. A Déi-Alföldet különösen jó helyzetbe hozhatja az a tény, hogy ezen a vidékén évtizedek óta kőolaj- és földgázbáfiyászök dolgoznak. AZ Olajtermelés befejezésé Után a használaton kívülre került csővezetékek éS tatiályténdszerek a biotechnikát segíthetik. Az olajmarádványok mikroorganizmusokkal fehérjévé alakíthatók. Ebben a körzetben jelentős kutatókapacitás koncentrálódik. Fejlett és nagy mennyiségéket előállító mezőgazdaság és élelmiszeripar működik. Ma még azonban hiányzik a biotechnikához kapcsolódó gépgyártás és műszeripar. Csongrád megyében 168.3ban kezdődött meg az új tudományágakhoz kapcsolódó szervezőmunka. Tavály koordináló bizottság alakült, amely lelkes társadalmi munkások tevékenységére épül. Hét munkabizottságban jelenlég mintegy 85 Szakember, tudós, intézeti képviselő dolgozik. Sok tudós várja már szellemi termékének gyakorlati megvalósítását. Néhány területen rendelkezésre áll a találmány, de hiányzik a szükséges műszaki háttér. Lehetőség lenne a tavaszi, őszi fagyok mérséklésére a zöldségeseknél, a szalámi penészflórájának továbbfeldolgozásával gyógyszeralapanyagot nyerhetnének. Másutt van megfelelő műszaki felszereltség, de hiányzik a szellemi háttér. Például tudományosan feltáratlan természetes vizeink élővilága. Előfordul, hogy a vállalkozói tevékenység hiányzik, így van ez a vágóhídi melléktermékek — elsősorban az állati vér*— hasznosításánál, a gabonák növekedést Szabályozóinak bevezetéséhéi, a jobb tűrőképességű gabonafajták termesztésbe vonásánál. Néhol a gazdaság belső törvényéi sürgetnéhek szellemi felfedezéseket. Például a sertésspermák konzerválásában, és az állattenyésztésben új fajták kialakításában. Az MKK dél-alföldi bizottsága számára értelfhes cél léhét a biotechnológiái és biotechnikai programban közreműködők támogatása, e cél érdekében gazdálkodó egységek kapcsolódási lehetőségeinek megteremtése, A koordinációs bizottság az idén átlép a megyehatárokon. Egyes lehetőségek iránt élénk az érdeklődés Békés és Bács-Kiskun megyében is, A csak szeged-Centrikus megoldásokkal nem lehet célt érni. B.I. (Folytatás az 1. oldalról.) laszthatatlan az I. világháborút követő nemzetközi forradalmi fellendülés történetétől. Tetteit, munkásságát az egész haladó világ ismeri, nagyra értékeli. Kyn Béla egyszerre volt a magyar és a nemzetközi munkásmozgalom kiemelkedő egyénisége. Életműve szerves része a magyar forradalmi munkásmozgalom, a párt és a nemzet történetének, azon korszaknak, amelyben élt, s amelynek nagy társadalmi kérdései megoldásán munkálkodott. A továbbiakban az MSZMP főtitkárhelyettese Kun Bélának a KMP megalakításával kapcsolatos szerepéről szólt. Kiemelte: a forradalom Iskoláját kijárt, a lenini tanításokat követő Kun Béla a nemzetközi forradalmi mozgalom magyar osztagénak irányítójaként élt és dölgözött. Jól látta, hogy a hazai forradalmi küzdelem vezetésére csakis egy űj típusú forradalmi muhkáspárt képes. A magyar proletariátus érdekei sürgetően követelték egy Ilyen párt megalakítását. így jött lelte kezdeményezésére a bolsevik párt magyar csoportja, amelynek vezetői az Osztrák—Magyar Monarchia szétesésének napjaiban elhatározták, hogy hazatérnek, és megalakítják a kommunista pártot. Felismerték, hogy Magyarországon ehhez már megvannak a feltételek. Kun Béla a még tapasztalható bizonytalansággal szemben határozott fellépésével, tekintélyével léhyegesen fel tudta gyorsítani a pártalapítást. Elévülhetetlen érdemeket szerzett abban, hogy Budapesten 1918. november 24-én megalakult a Kommunisták Magyarországi Partja. A pártalapítást kimondó gyűlésén ott voltak a forradalmi harc iskoláját kijárt egykori hadifoglyok, a magyar szociáldemokrata balszárny kipróbált vezetői, a magyar ifjúság legjobbjait képviselő forradalmi Szocialisták. A párt vezetője, ideológusa és egyben a Vörös Újságnak az első szerkesztője Kun Béla lett. Ö és harcostársai 1918 őszén azért tartották a legsürgetőbb feladatuknak a magyarországi forradalmi munkáspárt létrehozását, mert világosan felismerték, hogy a munkásosztály csak akkor érheti el forradalmi céljait, a kizsákmányolás megszüntetését, a szocialista társadalom felépítését, ha élenjáró munkáspárt vezeti — hangsúlyozta Németh Károly. AZ, hogy Magyarországon az elsők között jött létre a kommunista párt, hogy csaknem hét évtizedes a magyar kommunista mozgalom, jórészt Kun Béla történelmi érdeme. Születésének centenáriuma jó alkalom arra, hogy teljes elismerést kapjon annak a forradalmárnak életműve, akinek tevékenységével kezdetét vette a magyar kommunista mozgalom harci tapasztalatokban gazdag, viszontagságos, de végső soron mégis győzelmes útja. Kun Béla munkásságának, életmüvének bemutatásában teljességre és hitélességre kell törekednünk. Maradandó értékelt haladó örökségünknek tekintjük, má Is érvényes tapasztalatait hasznosítjuk, hiányosságaiból pedig okulunk — hangoztatta az ünnepség szónoka. — Ez utóbblak közé sorolhatjuk a?, agrárkérdés megoldatlanságát, amelynek következtében elmaradt az annyira várt földosztás. Vagy például azt, hogy nagy tapasztalatai ellenére jó ideig ő sem vette észre: a fasizmus terjedésével szemben a népfrontpolitikával lehet eredményesén felvenni a küzdelmet. Tévedését felismerve azonban korrigálta korábbi hibás álláspontját, s ettől kezdve a széles körű összefogáson nyugvó antifasiszta népfront létrehozásának szószólója lett. Ez is mutatja, hogy az űj történelmi helyzet új feladataival vívódva maga is kritikusan és önkritikusan elemezte tevékenységét, a Tanácsköztársaság tapasztalatait. Munkásságának reális ábrázolása megköveteli az utókortól, hogy életművét megtisztítsuk azoktól a rágalmaktól, amelyeket az ellenség, a munkásosztály árulói szórtak rá. Kun Béla nem érhette meg annak az ügynek magyarorvszági győzelmét, amelynek egész éleiét szentelte. 1937ben alkotó erejének teljében koholt vádak alapján letartóztatták, és börtönben halt meg 1939-ben. Súlyos veszteség érte a magyar és a nemzetközi munkásmozgalmat. A Kun Bélát éveken át visszaváró harcostársak megdöbbenve tapasztalták, hogy a Rákosi-féle vezetés agyonhallgatta és meghamisította szerepét, és a magyar munkásmozgalom számos más jelentős egyéniségét is megrágalmazta, a politikai életből félreállította. Elvi, politikai és erkölcsi szempontból egyaránt jelentőségé van annak, hogy amikor veszélybe kerültek a szocialista vívmányok — a súlyos sérelmek ellenére — oly sok 19l9-es elvtársunk vett részt az ellenforradalom leverésében, majd a Magyar Szocialista Munkáspárt zászlóbontásában, a konszolidációért folytatott mindennapi küzdelemben mutatott rá Németh Károly. Az MSZMP főtitkárhelyettese végezetül arról szólt, hogy Kun Béla 70 éves lett volna, amikor a Szovjetunió Kommunista pártjának történelmi jelentőségű . XX. kongresszusa ülésezett, s nem véletlen, hogy éppen akkor került sor nyilvános rehabilitáláséra a Pravda hasábjain. Hosszú hallgatás után ez volt róla az első méltó megemlékezés. Azóta Kun Béla életútjának feltárásáért, örökségének ápolásáért sok mindent tettünk, de még nem eleget. Kötelességünk. hogy tovább vigyük az általa képviselt forradalmi hagyományokat, még teljesebben mutassuk be a magyar kommunista mozgalom e nagy harcosát, a küzdelmet vállaló, a cselekvő, az áldozatra kész forradalmárt, akit méltán tarthatunk számon a magyar szabadságharcok és forradalmak legkiemelkedőbb vezetőinek sorában. A centenáriumi ünnepség második részében zenés irodalmi emlékműsort adtak elő Kun Béláról a nagygyűlés résztvevőinek. (MTl) A barátsági szerződés évfordulója A magyar—szovjet barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződés aláírásának 38. évfordulója alkalmából kedden Kaposvárott ünnepi megemlékezést tartottak. A Rtllián György Ifjúsági és Úttörő Művelődési Központbán rendezett ünnepségen Bíró Gyulá, a Mágyar-SzöVjet Baráti Társaság főtitkára mondott beszédet. Emlékeztetett arra a napra — 1948. feblüár 18-árn — amikor a Magyar és a szovjet kormány képviselői aláírták a népünk sorsában döntő fordulatot hozó okmányt, amely akkor az új Magyarország első nemzetközi elismerését jelentette, s megnyitotta az ütat hazánk előtt, hogy szuverén államként bekapcsolódjunk a nemzetközi élétbé, a világ Vérkeringésébe. HahgSúlyözta: áZ 1967ben megújított Szerződés Új távlatokat nyitott kölcsönösen előnyöá együttműködésünk előtt. Gazdaságunk stabilitását szavatolja n magyar—Szövjet árücseréförgálöm bővülése, ézt erősítik a kóöpefácíók és áz új t'püsú szakosítások. A közelmúltban a két ország képviselői aláírták a mikroelektronikai; az agráripari és az ipari fogyasztási cikkek termelésérői szóló egyezményeket, S azokat a szerződéseket, melyek nyomán felgyorsul a közös kutatás és fejlesztés, s összehangolják a munkát számos iparágban. A Szovjetunió fémforgáceöló szerszámgépekét, bányászati berendezéseket, útépítő géneket és közlekedési eszközöket szállít Magyarországra. Hazánkból szerszámgépek, élelmiszeripari, vegyipari, számítástechnikai és hírkOZÍéSi berendezésék, aúlóbúszők, portál- és úszódaruk kerülnek a SZovielunlóba. Magyar vállalatok vesznek részt tObb SzOVjet üzem, köztük likinói autóbuszgyár, könnyűipari és élelmiszeripari üzemek korszerűsítésében és bővítésében. Változatlanul a szovjet partnerektől érkezik az. alapvető fűtő- és nyersanyagok jelentős része; folytatódik a foévaSztási cikkek kólésöhöS Szállítása. Bíró Gyula a továbbiakban beszélt az MSZBT munkájáról, s a testvérmegyei, -városi, -üzemi kapcsolatok fejlődéséről, erősödéséről. Felszólalt az ünnepi megemlékezésen íean Bagyul,a Szovjetunió magyarországi nagykövetségének tanácsosa, a Szovjet Baráti Társasúgok Szövetségének magyarországi képviselője. Egyebek között rámutatott: a szerződés az országaink közötti testvéri kapcsolatok szilárd alapjának bizonyult. Az egyezmény értelmében a Szovjetunió és Magyarország kötelezettséget vállalt arra, hogy mindent megtesz, a háborús veszély elhárítására, és részt vesz. azokban a nemzetközi mozgalmakban, ameLyek a béke és a biztonság megőrzését szolgálják. Számúnkra öröm — mondotta —, hogy a Szovjetunió és Magyarország népeinek barátsága napról napra erősödik, hogy az SZKP és az MSZMP kőzött a kapcsolatainkat érintő kérdésekben teljes a nézetazonosság. Az ünnepség a BM Kaposvári Táncegyüttese, a Vikár Béla Kórus és a Tóth Lajos Általános Iskola gyermekkórusának műsorával ért véget. (MTl) Újítási adatbank Az Országos Találmányi Hivatal az idén több új módszert vezet be az újítók és feltalálók eredményeinek szélesebb körű elterjesztésére. Arra törekszik, hogy mindinkább megszüntesse a vállalatok közötti elszigeteltséget« és ezzél népgazdasági szinten elősegítse a műszaki haladást Az Országos Találmányi Hivatal a vállalatok eddigiénél lényegesen jobb informálására még ebben az esztendőben országos újítási adatbankot hoz létre. A több tízezer újítás legfontosabb adatainak országos Összegyűjtését már megkezdték