Délmagyarország, 1986. február (76. évfolyam, 27-50. szám)

1986-02-17 / 40. szám

5 Hétfő, 1986. február 17. Á város lelkiismerete Á Szegedi Városszépítő Egyesület közgyűléséről — Ne csupán a város sze­me és füle, de lelkiismerete legyen az egyesület — mondta felszólalásában az egyik résztvevő a Szegedi Városszépítő Egyesület pén­tek esti közgyűlésén, a Mó­_ra Ferenc Múzeum díszter­mében. Azt hiszem, ebben a szép, programadó gondolat­ban benne rejlik az 1983­ban alakult egyesület eddigi tevékenységének kritikája és a következő időszak felada­tainak lényege. Szomorú vagy nem, tény, hogy a sze­gedi városszépitők nem nőt­tek még fel lehetőségeikhez, messzi elmaradnak az or­szág más városaiban tevé­kenykedő közel ötven test­vérszervezethez képest. Az a matematikai adat. ho°v a város 170 ezer lakosából még 150-en sem tagjai en­nek, a teljesen önállóan mű­ködő társadalmi szervezet­nek, azt is jelzi, talán nem kellő a propagandamunka, hiányos az ismeretterjesztés, vannak még fehér foltjai a nyilvánosságnak, nem ki­munkáltak a módszerek, a tevékenységi formák, szeré­nyek az eredmények, több a kudarc, mint a fényes siker. Az egyesület választmá­nyának beszámolója, melyet Eszik Zoltán egyesületi tit­kár ismertetett, fölidézte az elmúlt esztendő tevékenysé­gét. Egyre több az olyan vá­rosrendezési, településszé­pítési, rekonstrukciós mun­ka, mely igényli a társadal­mi vitákban való megmére­tést, kéri a lakosság aktív részvételét a döntések elő­készítésében. A helyi nyil­vánosság megteremtése je­lentős demokratikus vív­mány, de ezt"isóanulni' kell. Nem várhatjuk, hogy a köz­vélemény. — gyakorta kellő információk hiányában — okos tanácsokat, megbízható érveket sorakoztasson fel a közmegegyezés szellemében. Az útkeresés jellemzői még tetten érhetők az egyesület munkájában. Az eddig lezajlott progra­mok — szerencsé« szerve­zéssel — kooperációban szü­lettek a Magyar Építőművé­szek Szövetsége helyi cso­portjával, a Hazafias Nép­front városi bizottságával, a Móra Ferenc Múzeummal, a Somogyi Könyvtárral, a Ju­hász Gyula Tanárképző Fő­iskolával. Amikor közérde­kű témák kerültek terítékre, kellő érdeklődés mellett gyü­mölcsöző vita alakult ki, s a továbbgyűrűzés és mó­dosítások sem maradtak el. Az új közúti híd város fe­lőli oldalán épülő lakóháza­kat éppen egy ilyen vita nyomán terveztették át; a módosítás után a terület be­építéséhez jobban alkalmaz­kodó, a meglevő épületeket figyelembe vevő házak épül­nek. Eredményes volt az a beszélgetés is, melyet a vá­rost elárasztó pavilonokról kezdeményezett az egyesület. Közönségtoborzó vita folyt például a Dóm tér múltjá­ról, jelenéről és jövőjéről. Az egyesület támogatásá­val olvasótábort szervezett a Juhász Gyula Tanárképző Főiskola és a Somogvi Könyvtár. A tábori keretek között a Szegedre érkezett főiskolások és egyetemisták értő. közegben ismerkedhet­tek meg a város múltjával, jelenevel, terveivel. Ennek továbbfejlesztése lehetne olyan nvári középiskolás és szakmunkásképzős építőtá­borok szervezése, melynek tagjai kivennék részüket a város szépítéséből is; példá­ul az emléktáblák rendbe­tételével, értékek felkuta­tásával, hiányok feltérképe­zésével. Az értékek megismerteté­se vezette az egyesületet és a Delmagyarország szer­kesztőségét a Szeged műem­lékei című sorozat indí­tásához. Sainos, eddig egyet­len kollektíva a Dégáz Dr. Hága László szocialista bri­gádja kapcsolódott be a városszépitők mozgalmába, több kommunista műszakuk pénzösszegét fizették be az egyesület számlájára. Az egyesület hatékonyabb mű­ködésének gátja, hogy egye­lőre nincs önálló helyisége, állandó telefonvonala, ad­minisztrációs kapacitása. A tervek szerint az Országos Műemléki Felügyelőség dél­magyarországi építésvezető­ségének most felújítás alatt Jevő Oroszlán utcai műem­lék épületében méltó helyet kapnak a közeljövőben. Amilyen kevesen voltak a közgyűlésen — éppen, hogy határozatképes volt —. an­nal élénkebb és terméke­nyebb lett a vita. Sok min­denről szó esett, a szemete­lestől, a konkrét feladatok hiányán át a kallódó érte­kekig. Elhangzott, hogy nyil­ván sokkal többen szeretik városukat, mint ahányan tagjai az egyesületnek, igv olyan formákat kellene ta­lálni, olyan vonzó progra­mokat kellene szervezni, amelyek bekapcsolják eze­ket az embereket is. A kö­zeli megvalósulás szelleme­ben szólhattak három régi. patinás szobor visszaállítá­sáról: egvik az Erzsébet-szo­bor, másik a korsós lány szobrával díszített kút, mely 1888-ban az Anna-fonás he­lyén, az első szegedi artézi kúthoz készült, harmadik az egyetemalaoítás bronz em­léktáblája, melynek helye az Aradi vértanúk terén, az egyetem falán árválkodik. Néni kerülték meg a hozzá­szólók az egyházi műemlé­kek-. .•kérdését, az utcai búto­rok',' téralkotók, közterületi objektumok városképhez al­kalmazható stilusigényét, renoválásukat, a régiek új­bóli felállítását. Az egyik figyelemreméltó javaslat sze­rint ne levelezésekkel gya­rapítsa az egyesület a hiva­talok aktahegyeit, hanem megbízás alapjan személye­sen járjanak el a felvetődő ügyekben. Erre nagy szük­ség van, hiszen több szem többet lát, s a hivatali asz­taloktól aprónak tűnő dol­gok is lehetnek fontosak, je­lentősek. Borvendég Béla összefoglalójában — úgv is, mint a közgyűlés levezető elnöke — arról beszélt, hogy előremutató gondolatok, jó ötletek, várasszeretö és vá­rosféltő vélemények sokasá­ga jellemezte a közgyűlés munkáját. Hangsúlyozta, hogy a nyitottság, az érté­kek óvása, karbantartása közös ügy — s mindenek­előtt szemléleti kérdés. A két évre megválasztott választmány lemondását kö­vetően megtörtént az egye­sület tisztújítása. A Szegedi Városszépítő Egyesület elnö­ke Béládi Ilona egyetemi tanár lett. A választmány tagjai: Batyai Jenő főmér­nök, Borvendég Béla épí­tész, a MÉSZ elnöke. Eszik Zoltán főiskolai tanársegéd, Kovácsné Solymossy Mária. az EKSZl munkatársa, Kligl Sándor szobrászművész. Kul­csáráé Kiss Piroska, a HNF városi titkára. Nóvák Ist­ván építész, Palankai Tibor építész, Penczi András ügv­véd. Prágai Tibor, az IKV igazgatója. Szőkefalvi Nagy Béla akadémikus, Szüts László technikus. Takács János meg-ei főépítész. Ta­kács Máté városi főépítész, Tandi Lajos újságíró, Trog­mayer Ottó múzeumigazga­tó és Vajda János szocialista brigád vezető, Az ellenőrző bizottSág"élnökc—Apró Fe­renc ügyvéd. Tagjai Tóth Attila főelőadó és Berlényi Kamillóné. Az egyesület ez évi munkatervét a sajtó út­ján ismerteti meg a tagok­kal és a város lakosságá­val. T. L. Pályázati felhívás A Magyar Néphadsereg várja olyan, érettségivel nem rendelkező, fiatal szakmun­kás férfiak jelentkezését, akik a néphadsereg hivatá­sos tisztjei kívánnak lenni, képességet éreznek, hogy előkészítő tanfolyam ered­ményes elvégzése után vala­melyik katonai főiskolán folytassák tanulmányaikat. A tanfolyami képzés rend­je: tanulmányi idő egy év, a tanfolyam kezdete: szep­tember 1., helye: Kilián György Repülő Műszaki Fő­iskola, Szolnok. A tanfolyam hallgatói teljes és ingyenes (kollégiumi elhelyezés, étke­zés, ruházat, tanszer, egész­ségügyi, kulturális és sport) ellátásban részesülnék, il­letményt és — eredményük­től függően — tanulmányi pótlékot kapnak. A tanfolya­mot eredményesen elvégzett hallgatók katonai főiskolán folytatják tanulmányaikat. A jelentkezés feltételei: magyar állampolgárság, feddhetetlen előélet, és er­kölcsi-politikai megbízható­ság, a hivatásos katonai szolgálatra való egészségi al­kalmasság és alkati ráter­mettség, legalább egyéves munkaviszony igazolása,. 25 évnél nem magasabb élet­kor. A jelentkezés rendje: a pályázók részletes felvilágo­sítási és a jelentkezési lapot i a megyei hadkiegészítési és | területvédelmi (fővárosi hadkiegés/.ito) parancsnok­ság személyügyi (iskolázta­tási) osztályán, a sorkatonák parancsnokaiktól szerezhetik be, és kitöltés után ugyanott adják le. A felvétel rendje: a pályá­zók a Magyar Néphadsereg Budapesti Sorozó Központ­jában április hónapban két­napos felvételi vizsgán vesz­nek részt. A felvételi vizsga egészségi és pszichológiai .alkalmassági „„vizsgálatokból, fizikai képességvizsgálatból és bizottsági beszélgetésből áll. Pályázati határidő: a je­lentkezési okmányok beér­kezése az illetékes megyéi hadkiegészítési és területvé­delmi (fővárosi hadkiegészí­tő) parancsnokságra: márci-' us 15. Termel a Schwarzkopf KFT Megkezdődött a nagyüze­mi gyártás a Schwarzkopf Kozmetikai KFT-nél. A bu­dapesti székhelyű közös vál­lalatot a Caola Kozmetikai és Háztartásvegyipari, illetve a Chemo-Caola Külkereske­delmi Vállalat és az NSZK­beli Schwarzkopf ceg hozta létre A szerek előállításához szükséges alapanyagokat az NSZK-beli partner ' szállítja, cserébe a Caola készítmé­nyeiért, illetve más magyar áruféleségekért. A közös vál­lalat elsősorban a magyar vásárlók és fodrászatok igé­nyeit kívánja kielégíteni, de szó van arról, hogy termé­keiket exportálják harrhadik piacra is. A közös vállalat 44 millió forint alaptőkével kezdte meg tevékenységét, melyből a hazai vállalatok 49 százalékban részesednek. Az elképzelések szerint az idén 70 millió fórint érté­kű árut állítanak elő, jö­vőre pedig már 100 millió forint értékű készítmény hagyja el az üzemet. A gyártást az itthon már jól ismert Schauma samponok előállításával kezdték. Má­sik készítményük, a Golf hajöblítők újdonságnak szá­mítanak a hazai boltokban. A hazai fodrászatok közül élsőként a Divat Fodrász Egyesülés budapesti, , Baj­csy-Zsilinszky úti, kedden nyílt szalonjában kezdték meg a Schwarzkopf termé­kek alkalmazását (MTI) A pártnapok programjáról Szombati lapszámunkban részletes listát közöltünk az üzemi és intézményi párt­napok e heti programjáról. Ezeken kívül kiemelt párt­napokat tartanak ma, febru­ár 17-én, hétfőn 2 órakor a szegedi városi tanácsházán (előadó: Duschek Lajosné, az MNOT elnöke), 20-án, csütörtökön délután :Í óra­kor az MTA Biológiai Köz­pontban (előadó: Kupa Mi­hály, a PM főosztályvezető­je) es a JATE-n (előadó: Lakatos Ernő, az MSZMP KB osztályvezetője), 21-én, pénteken délután fél 3-kor a SZOTE-n (előadó: Bartha Ferenc, a Nemzetközi Gaz­dasági Kapcsolatok Titkár­ságának vezetője). Az összevont pártnapok sorában ma, hétfőn délután 4 órakor a megyei rendőr­főkapitányságon (előadó: Horváth Károlyné. a megyei pártbizottság titkára), 18-án, kedden oktatásügyi dolgo­zóknak az MTESZ-szek házá­ban délután 2 órakor (elő­adó: Drecin József művelő­dési minisztériumi állam­titkár), Balástyán, a pártház­ban délután 3 órakor (elő­adó: Katona István, a me­gyei tanács osztályvezetője), Üllésen, a művelődési ház­ban délután 4 órakor (elő­adó: Jüratovics Aladár or­szággyűlési képviselő). Feb­ruár 19-én, szerdán délután fél 3-kor Algyön, az NKFV­nél (előadó: Vörös Árpád ipari miniszterhelyettes). Kisteleken, a művelődési házban délután 3-kor (elő­adó: Antalffy György or­szággyűlési képviselő). Feb­ruár 20-án, csütörtökön dél­után 5 órakor Pusztamérge­sen (előadó: Germánná Vas­tag Györgyi, a megyei KISZ­bizottság első titkára), öt­tömösön délután 5 órakor (előadó: Varga Imre. a Ma­gyar László Tsz elnöke). Február 2l-én. pénteken Zá­kányszéken délután 3 órakor (előadó: Petrik István, a me­gyei tanács elnökének álta­lános helyettesé), Mórahal­mon, a Homokkultűra Szak­szövetkezetben délután 3 órakor (előadó: Perjési Jó­zsef, a megyei pártbizottság osztályvezetője). Á karrierizmus természetrajza G yermekkorunkban úgy neveztük öt: a stréber. Emlékeznek? ö volt az, aki mindenben az élen akart járni, ö pattant elsőnek, hogy benedve­sítse a szivacsot, hogy fölsegítse a tanár kabátját, ő lelte különös kedvét abban, hogy pontozza társai ma­gaviseletét, hogy beárulja a rendetlenkedöket. ö volt az, aki bármire képes volt, csak hogy megnyerje a tanárok jóindulatát. Még azon az áron is, hogy a mi­enket elveszíti. Mert szó ami szó: egy csöppet se sze­rettük. Igaz, őt viszont ez nem izgatta egy csöppet sem: éles eszével fölmérte, melyikünk pozitív érzel­meiből származik neki több haszna. A végeredmény nem kétséges .. . A kis törtetőből lassan nagy törtető lett A gyer­mekkorban beidegződött és jól bevált módszerektől bolond lett volna megválni fölnöttként. Sőt! Eszköz­tárát tovább gazdagította: érdekei szerint cserél ba­rátot, szerelmet, meggyőződést, beveti intrikus és be­hízelgő énjét, mikor melyikkel festheti magát szebb­re, mint amilyenek vetélytársai. Egy kisváros üzemének brigádtagjai panaszolták: egyik társuk lépten-nyomon „áztatja" őket a főnök­nél. Az meg csak adja alá a lovat: szíves szóval le­ülteti, kávéval kínálja, premizáláskor az ö nevénél nagyobb számot kerekít a papírra, persze, hogy igyek­szik minél többször imigyen a kedvében járni. Az emberek — mint elmondták — attól tartanak, egy­szer csak mint vezető ül majd a nyakukba ez a mun­kadarab helyett őket fúró szaki. így aztán a napi nyolc órából értékes percek sokasága megy el arra, hogy egymást közt megbeszéljék, hányadán is állnak ellenük áskálódó társukkal Azt hallottam, hogy Detroitban, a General Mo­tors nemcsak szakmailag ..káderozza le" igen szigo­rúan a hozzájuk jelentkezőket. Mielőtt bárkit is al­kalmaznának irányító vagy vezető munkakörben, akár kutatóként a laboratóriumban, személyiségvizs­gálatnak vetik alá. Ha a teszt szerint összeférhetetlen, törtető, cezaromániás egyéniségűnek bizonyul, le kell mondani az állásról. Úgy tűnik, ez az amerikai nagy­vállalat sem érzi magát, olyan gazdagnak, hogy hagy­ja: dollárjai folyjanak el a folbnlvgatott, megrontott munkahelyi légkor okozta gyöngébb teljesítmény miatt. A született vagy fejlődőképes karrieristán kívül sajnos vannak nálunk olyanok is, akiket mi magunk — a környezete — tesz azzá. Itt van mindjárt egy fiatalasszony esete. Harminc éven aluli. KISZ-tag, gyermekét egyedül nevelő anya. Csinos, kedves te­remtés, egyik gyárunkban szakmunkás. Saját beval­lása szerint is — váratlanul és véletlenül — óriási megtiszteltetés érte: lehetőséget kapott rá, hogy ke­nyérkereső munkája mellett emberek sorsát irányítsa, érdekeik szószólója legyén. Megbízatása miatt — no­ha nem tudta, mire vállalkozott — nem esett két­ségbe: .majd segít a vállalat, a KISZ, a. barátok, a nagyszülők" — mondta.. Miközben beszélgettünk, egy közösségért égő, határozott^ tájékozott, dönteni képes ember portréját igyekeztem kifejteni a csalóka fel­szín alól. de mindhiába. Se célra törő elhatározások, se családi inspiráció, se szorgalom, se tudásvágy. „Eddig se szerettem, ezután se akarok már tanul­ni . . ." — hűtött le. amikor terveiről faggattam. ígv aztán elmaradt a portré. Nem tudom, igazán hogy boldogult ő a közélettel, s az ővele... Mindenesetre számára maga a közéleti megbízatás, semmint eddigi munkahelyi, társadalmi munkája előlegezte meg a rá mégis jó fényt vető rartgot. Kár lenne tagadnunk, hogy vannak, akik azért kezdenek el érdeklődni a közéleti tevékenység iránt, mert úgy érzik, bűvös erejétől majd gyorsabban emel­kednek a hivatásbeli ranglétrán. Mélyen elgondolkod­tató, hogy egyes egyetemeken a diplomaosztás köze­ledtével hirtelen tömegével jelentkeznek az addig oly oassziv hallgatók is különböző társadalmi és politi­kai szervezetekbe. Különösen ott, ahol a majdani na­gyobb jövedelemmel kecsegtető, „elit" munkahelye­kért valóságos versenyfutás indul meg: sokan az előnyszerzés reményében doppingszerként használják azt, ami másnak hittel vallott eszme. Az igaz politi­kai meggyőződést éppúgy sérti az így elért „győze­lem", mint a szakma, a tudás becsületét. Nem a kenyérkereső hivatás és az időt, energiát igénylő, komoly közéleti tevékenység összeférhetetlen­ségéről. csupán az időzítésről beszélek én Pungor Ernő akadémikus, aki kimagasló tudományos mun­kája mellett számos társadalmi teendőt is ellát, úgy vallja a HVG egyik számában: „Ahogy az ember életkora nő, úgy kell mind többet foglalkoznia a köz­élet dolgaival. Ha valakinél mindez fordítva megy végbe, akkor az illető — véleményem szerint — nagy valószínűség szerint — karrierista." A kinek nem célja, csupán egyéni érvényesülésé­nek eszköze a. társadalmi tevékenység, azt — vegyük észre — nem az embertársai, a közös­ség. hanem az önmaga iránti szeretet hevíti. S te­gyünk különbséget e kétféle „odaadás" erkölcsi meg­ítélése között is! Chikán Ágnes Hét vége az últörőházban Miközben szülők,' tanárok azon szomorkodnak, hogy gyerekeink a tévé bűvöle­tében élve kimozdíthatatla­nok a szobából, a Szegedi Balázs Béla Üttörőház hét Végi programokkal próbál­ja aláásni ezt a rossz szo­kást. Szombaton például az iskolai farsangi bálrokra gondolva, alkotóházat ren­deztek, ahol a gyerekek kü­lönböző maszkok, álarcok készítését tanulhatták, mun­kájuk eredményével pedig a mostanság kezdődő „suli-bu likon" dicsekedhetnek majd. Aki pedig megúnta a sza­bást, varrást, ragasztást, be­ülhetett a mesedélelőttre, ahol új kezdeményezésként gyerekek vállalták .a mesélő szerepét is. Szerepelt még a programban a harmadik-ne­gyedik osztályosoknak meg­hirdetett teadélelőtt is. E hét végén a Tarján III. szá­mú és a Mező Imre iskolá­ból jöttek legtöbben az út­törőházi szombatra, de a ház természetesen nyitott, jövő héten is, minden szege­di iskola diákja előtt Nemzetközi műszak Az SZKP XXVII. kong­resszusa tiszteletére három ország vasutasainak rész­vételével szombaton mun­kásgyűlést, majd nemzetkö­zi kommunista műszakot tar­tottak Csapon, a szovjet— magyar határállomáson. A záhonyi üzemigazgatóság hatvan dolgozója, valamint szovjet és csehszlovák vas­utasok a napi áruforgalmi feladatok között elsősorban a Szovjetunióból hazánkba érkező szállítmányok mielőb­bi továbbításán szorgoskod­tak ( *

Next

/
Oldalképek
Tartalom