Délmagyarország, 1986. január (76. évfolyam, 1-26. szám)

1986-01-09 / 7. szám

2 Csütörtök, 1986. január 9. Magyar segély Laosznak c Vicntiáne (MTI) Dr. Rosta László, hazank laoszi nagykövete kedden Vientiáneben átadta a Ma­gyar Szolidaritási Bizottság segelyküldeményét. A Laoszi Szolidaritási Bizottság elnö­ke. Singkhapo Sikhotchoun­namali vette át a főleg ház­tartási cikkekből, varrógé­pekből, írógépekből és okta­tási segédanyagokból álló, 75 tonnás szállítmányt. Dizdarevics Moszkvában f. Moszkva (MTI) Hivatalos baráti látoga­tásra szerdán Moszkvába ér­kezett Raif Dizdarevics ju­goszláv külügyminiszter. A vendég még a nap folya­mán megkezdte tárgyalásait Eduárd Sevardnadzéval, az SZKP KB Politikai Bizottsá­gának tagjával, a Szovjet­unió külügyminiszterével. Gazdasági szankciók Líbia ellen 0 Washington (MTI) Ujabb gazdasági szankció­kat rendelt el Libia ellen Ronald Reagan amerikai el­nök. Reagan kedd este — közép-európai idő szerint szerdán kora hajnalban — megtartott és az amerikai televíziós hálózatok által közvetített sajtókonferen­ciáján azzal vádolta Reagan sajtó­konferenciája Moamer el-Kadhafi líbiai vezetőt, hogy szerepe volt a múlt év dec. 27-én a római és a bécsi repülőtéren végre­iiajtott és 19 halálos áldo­zatot követelő merényletek­ben. Kijelentette, ..Líbia az­Reagan az amerikai gaz­dasági szankciók támogatá­meg sára szólította fel az Egye­sült Államok szövetségeseit. Azt mondotta, hogy „a civi­lizált államok nem tűrhetik el további ártatlanok meg­gyilkolását, még akkor sem, ha ez anyagi előnyöket je­lent számukra és érdekeiket aal, hogy anyagi támogatast szolgálja". „Felszólítjuk ba­nyújtott az olyan terrorista rátáinkat Nyugat-Európában csoportoknak, amelyek ame- és másutt, hogy csatlakozza­nkai állampolgárokat tá­madtak meg, fegyveres ag­ressziót követett el az Egye­sült Államok ellen, ugyan­úgy, mintha saját fegyveres erőit használta volna fel er­re." Az amerikai elnök nyit­nak hozzánk Kadhafi elszi­getelésében. aki megérdemli, hogy a világ páriaként ke­zelje" — mondotta, hangoz­tatva. hogy „az amerikaiak nem értenék meg", ha bará­taik továbbra is fenntarta­va tartotta azt a lehetőséget nák Líbiával gazdasági kap­is, hogy az Egyesült Államok csolataikat. közvetlen fegyveres táma­dást Intéz Libia ellen, ki­jelentve: ha az általa most elrendelt lépések „nem vet­nek véget Kadhafi terroriz­musának, megígérem, hogy további lépesekre is sor ke­rül". A Szovjetunió külpolitikájáról Mihail Kapica sajtótájékoztatója • Moszkva (MTI) A Szovjetunió kész az ENSZ Biztonsági Tanácsa afgán vezetés kérésére ke­rült sor, s ezzel kapcsolat­ban két okot említett. Az el­többi tagjaival karöltve ga- ső, hogy Afganisztánban for­ranlalni azokat a megálla­podásokat, amelyekre az in­dokinai országok és a ¡Dél ke­let-ázsiai Országok Szövetsé­radalom zajlott le, melynek visszájára fordítását meg kellett akadályoznia a prole­tár internacionalizmus alap­ge (ASEAN) jut, szülessen ez ján, másrészt a Szovjetunió megállapodás egy esetle­ges, délkelet-ázsiai kérdések­ről tartartdó nemzetközi nem engedhette, hogy egy vele szomszédos országban, melyhez az októberi forrada konferencián, vagy más for- lom óta jó kapcsolatok füz­mábun — jelentette ki Mi­hail Kapica szovjet külügy­miniszter-helyettes szerdán Moszkvában Sajtótájékoztatóján el­mondta, hogy a és az ASÉAN jók, különösen az utóbbi időkben javult a viszony, el sősorban Indonéziával Malaysiával. ték, imperialista hídfőállást létesítsenek. A szovjet—kínai viszony­nyal kapcsolatban megemlí­tette: megállapodás van ar­Szovjetunió ró!, hogy a kínai külügymi­kapcsolatai niszter az iden a Szovjet­unióba látogat, szovjet kol­legája ezt viszonozza. Az él­és múlt három és fél évben sok történt e kapcsolatok Eduárd Sevardnadze e hó- fejlesztése érdekében, s ez nap közepén sorra kerülő főleg a kereskedelmi, a gaz­sorra tokiói látogatásával kapcso­latban elmondta, h,ogv ilyen szintű látogatásra 10 éven belül először kerül sor. A dasági, a műszaki-tudomá­nyos együttműködésre vo­natkozik. Van azonban egy terület, ahol szeretnénk töb­Szovjetunió sokkal aktívabb bet elerni: kapcsolatainkat együttműködést szeretne Ja­pánnal a béke megőrzése, a leszerelés és a világűr mili­tarizálásának megakadályo­zása érdekében; szeretne eszmecserét folytatni az egy valamilyen politikai doku mentummal szeretnénk meg­alapozni. Ez eddig nem sike­rült. A Szovjetunió nem tá­maszt politikai feltételeket a kapcsolatok javításával kap­re nagyobb jelentőségre csolatban és bizik abban, szert tevő csendes-óceáni térség problémáiról, melyek­ből sok van. A kétoldalú kérdéseket illetően a Szov­jetunió a politikai párbeszéd szélesítésére törekszik távol- SZKP keleti szomszédjával és sze- XXVII. hogy ebben az irányban elő re lehet lépni, de nem (ba­rátaink vagv harmadik or­szágok rovására. Arra a kérdésre, hogy az soron következő kongresszusára a retné elmélyíteni gazdasági. Kínai KP küld-e képviselőt, kereskedelmi kapcsolatait vagy megfigyelőt, vagy hogy ezzel az országgal. Weinberger amerikai had­ügyminiszternek azzal a ki­milyenek a szovjet—kinai pártközi kapcsolatok, Kapica tömören annyit mondott, jelentésével kapcsolatban, hogy SZKP és a KKP hogy a Szovjetunió növeli haderejét a Távol-Keleten és fenyegeti Japánt. Kapica kérdésre válaszolva szám­adatokkal bizonyította, hogy a szovjet hadiflotta méreteit tekintve messze elmarad a között nincsenek kapcsola­tok. Az 1988-as olimpiai játé­kokról feltett kérdésre Mi­hail" Kapica kifejtette, hogy igen cinikus volt a döntés. mely a rendezés jogát Szöul­térségben állomásozó ameri- nak adta, amikor jól tudták kai haditengerészeti erők hogy sok ország nem ismeri mögött. Kérdésre válaszolva el Dél-Koreát és nem tart el- fenn kapcsolatot vele. Kép­mondta. hogy az európai letesen szólva, mivel nem térségben leszerelt SS—20-as mentünk be az ajtón, az rakétákat a helyszínen szét­szerelték és nem vitték át a Távol-Keletre. így tehát — ablakon szeretnének ben­nünket berángatni. A Szov­jetunió azt a kompromiss/.u­minthogy a Kérdező japán mos formát támogatja, hogy újságíró volt — azok nem Phenjanban> és Szöulban fenvegetik Japánt. Afganisztánnal kapcsolat­ban megemlitette, hogy a szovjet segítségnyújtásra az párhuzamosan meg az olimpiát, mindkét helyen vesz részt. rendezzék és akkor egyszerre Az Egyesült Államok gya­korlatiig már több mint 4 évé tiltja a .kereskedelmi és gazdasági 'kapcsolatokat Lí­biával. A forgalom értéke ez alatt a korábbi több mint 5 milliárd dollárról mindössze 300 mi Ilii óra esetit vissza. Amerikai vállalatok azonban részt veszinek a líbiai kőolaj feltárásában és feldolgozásá­ban, illetve egy öntözőrend­szer építésében és a már ko­rábban elrendelt tilalom el­lenére, mintegy 1000-1500 amerikai állampolgár é.1 az országban, egy részük mun­kavállalóként, más részük családtagként. A rendelke­zés értelmében az' amerikai déket és támogatást ad vállalatoknak meg kell szün- gyilkos terroristáknak". tetniük tevékenységüket, és az amerikai állampolgárok­nak el kell utazniuk az or­szágból. Reagan azt mondotta, hogy az Egyesült Államoknak „megcáfolhatatlan bizo­nyítékai" vannak Libia köz­vetlen részvételére a ter­rorista akciókban, arra, hogy az ország területén „terroris­ta kiképző központok" van­nak, de az ezzel kapcsolat­ban feltett kérdésekre nem volt hajlandó választ adni. arra hivatkozva, hogy ez biztonsági érdekeket sértene. Ugyancsak kitért az elnök az egyenes vállasz élöl, amikor arról faggatták, sor kerül­het-e Líbia elleni katonai akciókra a jövőben Azzal kapcsolatban, hogy különböző csoportok az Egyesült Államokban végre­hajtandó „öngyilkos akció­kat" helyeztek kilátásba egy Libia elleni támadás eseté­re, Reagan azt mondotta, hogy a fenyegetéseket „ko­molyan kell venni". Az elnök kénytelen volt elismerni, hogy az Egyesült Államok szövetségesei nem hajlandók különösebb szank­ciókra Líbia ellen. Azt mon­dotta azonban, hogy ameri­kai részről folytatják a kon­zultációkat és bíznak abban, hogy a legújabb fejlemények fényében csatlakoznak Wa­shingtonhoz. Reagan sajtókonferenciá­ján rendkívüli hevességgel és megvető módon beszélt Kadhafi líbiai vezetőről, akit egyebek között „barbárnak és zavarodottnak" nevezett. Azzal vádolta, hogv „mene­a Áz Országos Béketanács nyilatkozata Az Országos Béketanács szerdán állásfoglalást telt közzé, amelyben aggodalmát fejezi ki a Líbia biztonságát és szuvérén itását fenyegető legutóbbi washingtoni in­tézkedések miatt. A magyar közvéleményt nyugtalanítja a Földközi­tenger medencéjében végre­hajtott katonai felvonulás, aggodalommal töltik el a Libia politikai és gazdasu­gi elszigetelésére irányuló imperialista kísérletek — hangoztatja a Béketanács nyilatkozata, majd rámutat, hogy a különböző ürügyeü­kei végrehajtott agresszív lépések veszélyeztetik a tér­ség biztonságát és növelik a nemzetközi feszültséget. A magyar békemozgalom elitéli a fenyegetés, a zsa­rolás, a beavatkozás impe­rialista politikáját, és szoli­daritásáról. támogatásáról biztosítja a haladás útját választó, következetes anti­imperialista politikát foly­tató népeket. Sürgeti a Lí­biával szembeni kampány beszüntetését, az ország' függetlenségének, szuveréni­tásának tiszteletben tartását — fejeződik be az állásfog­lalás. (MTI) Block lemondott C Washington (MTI) Lemondott tisztéről a Reagan-kormány mezőgazda­sági minisztere, John Block­Távozásával már csak hár­man maradtak meg abból a kormányból, amely Reagan hivatalba lépte után, 1980 januárjában alakult, a többi poszton azóta személycseré­ket hajtottak végre. Block nem politikai okok­ból távozott. h;yiem az üz­leti életben keres magának a kormánytisztségnél jöve­deftnezöbb alkalmazást. Az 51 éves miniszter eredetileg sikeres farmer volt, de mint elmondotta, farmját ma már fia vezeti, így nem kíván visszatérni oda. Block már korábban je­lezte. hogy távozni kíván lisztéből, de megvárta az új farmtörvény elfogadását. John Block Magyarorszá­gon is járt, legutóbb a múlt évben, amikor mezőgazdasá­gi küldöttség élén tárgyalt hazánkban. Vállalati tanácsok elnökeinek fóruma Szerdán az Ipari Minisz­tériumban első ízben ren­dezték meg a vállalati ta­nácsok elnökeinek fórumát, amelyen az ipar vezetői tá­jékoztatást adtak a testüle­tek feladatairól, a vállalati tanácsok szerepéről az éves és az ötéves tervcélkitűzé­sek megvalósításában. A gazdaságirányítási rendszer továbbfejlesztésének része­ként már tavaly megalakul­tak az első vállalati taná­csok, s várhatóan ez év középéig az iparvállalatok döntő többsége átáll az új irányítási formákra. Eddig 173 vállalatnál hoztak létre ilyet; közöttük 138-nál vál­lalati tanácsot, a többinél küldöttgyülési, illetve köz­gyűlési formát választottak. A tanácskozáson Kapolyi László ipari miniszter hang­súlyozta: rendkívül fontos, hogy a vállalati tanácsok és vezetőik rendelkezzenek minden olvan információ­val, amelyek szükségesek a döntésekhez Ennek érdeké­ben a minisztérium tovább­KGS1 Hz egyik fő irány az atomenergetika A KGST-tagországok ál- erőmüvei, az első 1990-ben tal tavaly decemberben el- áll munkába. Csehszovákiá­fogadott komplex program ban 1990-ig 29,6 százalékra harmadik fő iránya az atom- kívánják növelni az atom­energetika gyorsított fejlesz- erőmüvi energia részará­tése. Ennek célja hogy nyát az országos energia­nagymértékben elősegítse termelésben. Kubában je­a KGST-tagországok ener- lenleg az első, Romániában giatermelésének növelését, pedig három atomerőmű Ezzel csökkenthetők a be- építése folyik, ruházások a fűtőanyag-ki- Az atomenergetika aSzov­termelő ipari ágazatokban, jetunióban a legfejlettebb, jelentős mennyiség szabadul ahol atomerőmüvek tucatjai fel egyéb szükségletek ki- működrtek. A szovjet ener­elégítésére a hiánycikk jel- ¡»¡atermelés teljes növekmé­legu szerves futoanyagok- nyét a következő ötéves ból, a kőolajból és a föld- tervben az atomerőművek­gázból. A program megva- nek és a vízi erőmüveknek lósítása során a KGST tag- ke|i biztosítaniuk. Igen ki­államai et akarják érni, terjedt szakosodás alakult hogy gazdaságosabbá, üzem- ki a KGST-tagországok kö­biztosabba es megbizhatob- zött az atomerőmüvi beren­bá váljanak az atomerőmű- dezések gyártásában és köl­vek. s létrejöjjenek a lelté- csönös szállításában is. telek a gyakorlatilag kime- A továbbj fejles7tés célj rithetetlen energiaforrás, az bogy az eddiginél is na­iranyithato termonukleans bb hatékonysagúi szab_ reakció hasznalatba vetele- ványositott és egységesített berendezésekből álló, újabb Az atomenergetika eddig atomerőművek épüljenek a is a legdinamikusabban fej- KGST-tagországokban. A lődő ágazatok közé tartozott feladatok között szerepel a a KGST-tagországok több- természetes urán kihaszná­ségében. A távlati prognózi- lásának javítása. Uj, az ed­sok szerint a következő diginél is hatékonyabb mód­években még tovább nő az szereket dolgoznak ki a ra­atomerőműben előállított dioaktiv hulladékok kezeié­energia részaránya a tag- sére, szállítására és elteme­országok energiamérlegén tésére, valamint az üzem­belül. Bulgáriában jelenleg idejüket letöltött atomener­egy atomerőmű üzemel, getikai berendezések bizton­amelynek összteljesítménye ságos felszámolására. Az 1760 megawatt. A további atomenergetika az árarhel­bővítések, újabb atomerő- látás után bevonul a távfű­mü építésének eredménye- tésbe is. A Szovjetunióban ként a Bulgáriában előállí- már a közeljövőben elkezdi tott villamos áramnak 1990- a termelést két atomhöerő­ben 40 százalékát. 2000-ben mű, a gorkiji és a voronye­pedig 60 százalékát atom- zsi. Ezek egyrészt lakások erőművek termelik. Az távfűtéséhez, másrészt ipa­NDK-ban már ma is 12 ri üzemek működtetéséhez százalékkal részesednek az termelnek majd hőt. Műkö­atomerőmüvek az energia- désük tapasztalatai alapján termelésből. Az országban megkezdődhet ezeknek az most épül a harmadik ilyen energiaközpontoknak azépi­erőmü. Lengyelország egye- tése más KGST-tagorszá­löre nem rendelkezik atom- gokban is. Tervegyeztető Hanoiban vek elnökei képviselik, ki­véve a román küldöttséget, amelynek élén elnökhelyet­tes áll. Megfigyelőként vesz rlészt a tanácskozáson Laosz tervhivatali elnöke és Ju­goszlávia hanoi nagykövete. Az ülés megnyitóján Pham Van Dong, a vietnami mi­nisztertanács elnöke, kö­szöntve a résztvevőket, meg­állapította: az ülés bizonyo­san kiemelkedő fontosságú, hiszen a szocialista nemzet­gazdaságok hosszú távú együttműködésének ad kere­tet A KGST-n belül Viet­namnak, Kubának és Mon­góliának nyújtott sokoldalú támogatás nem csupán az érintett országok mihama­rabbi felzárkózását szolgálja, hanem fontos tapasztalatot ad a harmadik világ álla­mainak a követni kívánt fej­lődési út kiválasztásához, előmozdítva egyben az új, igazságos gazdasági világ­rend kialakítását. A tagállamok képviselői nevében Nyikolaj Talizin, z Szovjetunió Minisztertaná­csának első elnökhelyettese, a Szovjetunió Állami Terv­bizottságának elnöke mon­dott köszönetet Vietnamnak a találkozó megszervezé­séért. Már maga az a tény. hogy — ezúttal először — Vietnamban kerülhetett sor ilyen magas szintű KGST­tanácskozásra, a VSZK fej­lődését, haladását mutatja, mondotta, hangsúlyozva a szocialista államuk sokoldalú együttműködésének jelentő­ségét. A KGST tervegyeztetö bi­zottsága csütörtökön folytat­ja ülését. ^ Hanoi (MTI) Szerdán a vietnami fővá­rosban megkezdte munkáját a KGST Tervegyeztető Bi­zottságának 37. ülése. A ta­nácskozáson részt vevő ma­gyar delegációt Faluvégi La­jos a Minisztertanács elnök­helyettese, az Országos Terv­hivatal elnöke vezeti. Az ülésen a KGST-tagállamo­kat a központi tervező szer­fejleszti az ipari informá­ciós rendszert és szoros kapcsolat kiépítésére törek­szik a vállalati tanácsokkal. Kívánatos, hogy a vállalati tanácsok jó partnerként dolgozzanak együtt a válla­latvezetőkkel és az ipar irányítóival annak érdeké­ben, hogy a VII. ötéves tervidőszak célkitűzései eredményesen megvalósulja­nak A tanácskozáson a mi­nisztérium illetékes vezetői arról is beszámoltak, hogy az Országos Vezetőképző Központtal közösen most dolgozzák ki azt a temati­kát és oktatási tananyagot, amelyet a vállalati tanács­tagok képzésénél és tovább­képzésénél kívánnak hasz­nosítani, a még ebben a fél­évben megszervezendő tan­folyamokon. Bejelentették azt is, hogy ezentúl rend­szeresen tanácskozik majd a most életre hívott fórum, gvakran kiegészülve a vál­lalatvezetők testületével. (MTI)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom