Délmagyarország, 1986. január (76. évfolyam, 1-26. szám)

1986-01-07 / 5. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! DEEMAGYARORSZAG 76. évfolyam, 5. szám, 1986. január 7., kedd A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT SZEGED VÁROSI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Havi előfizetési díj: 43 forint Ára: 1.80 forint Munkásgyűlés az Ikarusban Nem panaszkodhatnak az Ikarus Szegedi Leányvállalatának dolgozói. Kiadós év végi—év eleji szünet után valóban kipihenten kezdhettek ismét a karácsony előtt abbahagyott munkájukhoz. (Igaz, a múlt heti két munkanapot áprilisban és májusban le kell dolgozni, de így sem bánják.) A tegnap délutáni miszakváltáskor egy tűt sem lehetett volna leejteni a vállalati ebédlőben megrendezett évindító munkásgyűlésen, de végül is mindenki elfért. Hogy dolgozni az idén is kell. azt a délelőttösök már tapasztalhatták, de hogy milyen új feladatok várnak rájuk, azt Telihay László igazgató beszámolójából frissiben megtudhatták. A célokat mindig a múlthoz szoktuk viszonyítani, s elmúlt öt év sikerei magasra állították a mércét. Szükség van a gyár termékeire. hisz az önköltségi áron számított 1985-ös 326 millió forintos termelési érték nyolcvan százalékkal haladja meg a fél évtizeddel ezelőttit. A létszám korántsem ilyen mértékben nőtt. a többlettermelés zöme az üzemi fejlesztéseknek és a szervezettebb munkának köszönhető. A beruházásokra költött 237 millió forint gvorsan megtérülő befektetésnek látszik. A hatékony termelés a fizetéseken is meglátszik, másfélszerese az öt évvel ezelőttinek. A munkakörülmények és a szociális ellátás »színvonala számottevően javult. Ha az öt évből a tavaivit. kiemeljük, hasonló megállapításokhoz jutunk. A több mint 100 milliós nyereség jó alapot ad a további fejlesztési elképzeléseknek. A leányvállalattá alakulás napi feladatai olyannyira nem okoztak törést a folyamatos munkában, hogy a termelékenység 14 százalékkal javulhatott. Ez természetesen nem képzelhető el az alapító vállalat segítőkész támogatása nélkül. A termelő vonalak mellett most már jutott energia a kapcsolódó létesítmények igényesebb kialakítására is. Folytatódott a raktárépítés, a hozzájuk csatlakozó utakat megjavították, s úi anyagmozgató gépeket is vásároltak. Megkezdték az úi szabadidőközpont építését. Az idei feladatokat elsősorban az határozza meg, hogy az Ikarus Vállalat autóbuszgyártásához és a pótalkatrész-ellátáshoz szükséges alkatrészeket az igények szerint szállítsák. Az úi típuscsaládokhoz természetesen folyamatosan úi részegységeket kell kifejleszteni és gyártani. A hatszáz fős kollektíva legfőbb célja, hogy az idén 115 milliós nyereséget hozzon az egyre bővülő tevékenységük. A megkezdett beruházások mellett tovább korszerűsitik a gépparkot, így anyagtakarékos és környezetkímélő festékszóró berendezést is felszerelnek. A munkakörülmények javítása egyben a munkavédelmi előírások betartását is elősegíti. így a helyi zajforrásokat elszigetelik. s korszerűsítik a műhelyek megvilágítását. a hegesztő munkahelyek füstgáz elszívását körültekintőbben oldják meg. A magas szintű üzemegészségügy, az étkeztetés, a vállalati üdüJobb munka — vastagabb boríték lök sok pénzt kívánnak, de marad még lakástámogatásra. ösztöndíjakra is. Igényes pontos munkát csak i<3> szakemberektől várhatnak, így igyekeznek megtartani legjobb dolgozóikat. Ennek érdekében a keresetek 8 százalékkal emelkednek. A szegediek lehetőségei nem választható el a nagyvállalatétól. Erről Semsei András, a vállalat termelési igazgatója szólt. Röviden az Ikarus életéről: az elmúlt öt évben közel 64 ezer 500 autóbusz hagyta el a budapesti és a székesfehérvári gyárat. Az öt év összesítőit nyeresége 12 milliárd forint, melyből 2,5 milliárdot fordítottak beruházásokra. fejlesztésekre. 1985-ben a 22 milliárd forintos árbevételre 3,1 milliárd nyereség iut A tervek szerint az idén 14 ezer 150 autóbuszt gyártanak, úgy, hogy a növekvő termelés ellenéne a készletek nem emelkednek. A helyzetértékelést a gvári dolgozókon kívül Bartha László, a megyei pártbizottság titkára és Székely Sándor, a Szeged városi pártbizottság első titkára is meghallgatta. Ezt követően a délutáni műszak is elkezdte a „termelés úi évét" Akiknek befejeződött a napi murüja. a gyárkapu előtti megállóban várták az otthonukig vivő menetrendszerű buszt — természetesen Ikarust. • Tegnap az országban számos nagyüzemben került sor évkezdő tanácskozásokra. A napokban több szegedi üzemben. vállalatnál tartottak, tartanak évindító munkásgyűlést. T. Sz. I. Városavató Sárbogárdon Hétfőn ünnepi tanácsülést rendeztek Sárbogárdon abból az alkalomból, hogy a települést várossá, nyilvánították. A művelődési központban megtartott avatóünnepséget Szálai István tanácselnök nyitotta meg, majd Váncsa Jenő mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter köszöntötte az úi város lakóit, további sikereket kívánt mindazoknak, akik munkájukkal elősegítették a település gyarapodását és hozzájárultak a váegyszer mar mezovarosi rangot kapott. Ma vonzáskörzetébe 21 falu tartozik és 48 ezer lakos közigazgatási, ellátási, irányító, szervező központja. Iparosodása két évtizede kezdődött: a Videoton Elektronikai Vállalat tévérészegvségek gyártására ipartelepet létesített. ahol ma 2100-an dolgoznak. Ezenkívül néhány más kisebb üzeme is van. Két nagy termelőszövetkezete főként az állattenyésztésben mutat fel kimagasló rossá válás feltételeinek, eredményeket, a közösből és megteremtéséhez, maid átadta a várossá nyilváriítást tanúsító okmányt. A tanácsülésen. amelyen részt vettek a meaye párt- és tanácsi vezetői, városainak, küldöttei, a környező települések képviselői. ünnepi a háztájiból évente 30-35 ezer hízott sertés kerül ki. A településen minden gvermek óvodába iár. felújították a két régi általános iskolát és elkészült egy úi 16 tantermes általános iskola. Tornacsarnok, zeneműsorral is emlékezetessé iskola, gimnázium, művelőtették az eseményt. Sárbogárd, a 63. sz. út mentén 7 kilométer hosszan elnyúló, jelenleg 13 és félezer lakosú Fejér megyei település egy évszázada dési központ található a település szívében. Sárbogára kertvárosias, családi házas beépítésű helység, központjában több 3-4 emeletes lakóteleppel. Fóbiánsebesfyén fehér aranya Tengervíz az árokban Laptársunk év eleji riportjában Paál Mária így ír: „Kísérőm, a fábiáni vbtitkár a falu lakóinak közös aggodalmát tolmácsolta a nagy mennyiségű sós forró víz nem veszélyezteti-e a környék környezetét? A fczakember válasza megnyugtató volt: veszély nincs, a honvédség olyan vízelvezető rendszert épített ki, amely megfelel a környezetvédelmi előírásoknak. Az élvezető árkok minden irányban fogadják a vizet, így akkor se lehet baj, ha fordul a széljárás." A szakember válasza azonban éppen csak annyira megnyugtató, amennyire a víz tengervíz. Kis túlzással. Nyugalom, aggodalomra semmi ok, a sós vizet elvezetik. A túlzás, hogy veszély nincs. Az a víz ugyanis ettől még sós marad. És persze túlzás az is, hogy pont olyan, mint a tengervíz, mert annál azért egy kicsivel édesebb. De csak egy kicsivel! A tengervíz sótartalma 38 ezer milligramm literenként, a kútkitörésnél az első mérések szerint 22—26 ezer milligramm volt, a vízügy vizsgálataiban 30 ezres érték is szerepelt. Fekete Endrével, az Ativizig vízgazdálkodási osztályvezető-helyettesével és Forgó Irén vegyésztechnikussal járjuk a határt, s bizony nem csak a kútkitörés környékéét! „Fábiánsebestyén—4" gözsüvöltése ugyanis a Körösöktől a Tiszáig riadót fújt a vízügyi szakembereknek. Amióta „megszólalt" a kút, s vég nélkül ömlik az egyelőre hasznosíthatatlan fehér arany, a kincset érő termálvíz, azóta a vizesek is „talpop állnak". December 16-ától elsőfokú, 20-a óta pedig másodfokú vízminőség-védelmi készültséget léptettek életbe: a feltörő víz is majd' olyan veszélyes a környezetre, mintha olaj buzogna a makacsul bömbölő kútból. Csak a gőz, a víz látványnak szebb. A kipusztulásra ítélt növénynek, halnak azonban mindHi azt mondjuk. Magyar Tenger, akkor azt gondoljuk: édesvíz. Világléptékkel tócsának szám tó Balatonunk házi használatú büszke neve nosztalgiákat ébresztve utal csak a nagy sós vizekre, hisz mindenki tudja, nem sok közük van egymáshoz. Ám, ha azt mondják, tengervíz folyik a magyar pusztán, bizonyosan zavarba jövünk, mert legjobb esetben is csak arra gondolhatunk, hogy erre járt a cápashow, és kilyukadt az akvárium. A hir viszont igaz: Fábiánsebcstyén határában tengervizet nyelnek a pusztába mart árkok. egy, mitől múlik ki az árnyékvilágból, olajtól-e vagy sótól. Világos, hogy a helyszínről sok egyéb ok között a közeli mezőgazdasági területek védelme érdekében is el kell a vizet vezetni, csakhogy a közeli Kórógyéri-főcsatorna és a Kórógyot befogadó Kurca-főcsatorna nem csupán csapadék- és belvízelvezető árok, hanem egyben öntözővizet szolgáltató, aszálykor életet hozó vízfolyás. És ebbe ömlik a négy kilométernyi mélyről feltört „tengervíz" — a literenkénti 5 ezer milligrammos kritikus érték öt-hatszorosával, a csatornákban megszokottnak pedig hatvan-hetvenszeresével! Szerencse a szerencsétlenségben, hogy a kitörés most télen, s nem az öntözési időszakban következett be, mert ha ez a töményebb sós víz tölti meg a csatornát, lehetetlen locsolni. Ettől a kis szerencsétől azért még mindig marad gondja a vízügyi szakembereknek. A „tengervíz" nem maradhat sokáig a csatornákban most télen sem, mert ha beleivódik a só az iszapba, a csatornamederbe, hosszú ideig fennáll a szikesedés veszélye — még ha a növények kibírnák is a permetet. Most tehát: Békésszentandrásnál le kellett zárni a duzzasztót (máskor télen csak elvétve!), így feltöltötték a szarvasi Holt-Köröst, a Kórógy táplálóját, hogy nagy mennyiségű vízzel hígítsák a földmélyből jött termálvizet, s hogy öblítsék a csatornákat. A jégveszély nehezíti a védekezést, ezé.t időnként meg kell nyitni a szentandrási zsilipeket. A nyári föidényhez képest is szokatlanul gyorsan, örvényeket kavarva hömpölyög a víz a nagy hurkot rajzoló Kórógyban a pankotai csatornaőrház előtt. Vödör csobban a vízben, megtelik a mintavevő üveg tiszta ÉDES vízzel. A vízokádó kút fölött 350 milligramm literenkénti sótartalommal érkezik a Körösökből jövő „vízátömlesztés". öt kilométerrel lejjebb, háromra a kőitől, a fábiánsebestyéni hídnál vett minta jelzi, megkapta a sóadagot a csatorna: 2500 milligramm a literenkénti érték. Sok, de nem rossz! Volt ott tízezer is, ötezer is ... ma úgy mondja a szakember: sikerült a kritikus érték alá szorítani a sókoncentrációt. Hömpölyög a hígító víz — a Kurcán át a Tiszába. Mindszentnél a beömléstől 200 méterrel lejjebb a fábiáni tengervíz elveszett, a Tisza-víz sótartalma: 350 milligramm. Az idejében tett szakszerű beavatkozás eredményes volt. S ha elhallgat a kút? Hetekig mossák még a csatornákat, s naponta, kétnaponta mérik a vizet — míg tiszta nem lesz. Hiába, nem kell nekünk tengervíz. Igriczi Zsigmond Serr.oayl Károlyná felvétele Megújul a szeged-rókusi vasútállomás, az öreg épületek mellé újak, korszerűek épülnek. Az átalakítás első ütemében a forgalmi iroda és az ahhoz kapcsolódó üzemi helyiségek készültek el. 14 millió forintos költséggel. Az utasforgalmi részek felújítására a második ütemben kerül majd sor. Az építkezés ideje alatt zavartalan a vasúti munka. Felvételünk az állomásépület új szárnyáról készült Közelebb a vásárlóhoz Márka- és mintabolthálózat A márka- és mintaboltok szén vonzóbbak az olyan újszáma ma már országosan, donságok, amelyek a szók amintegy 7 ezer, egy részük a sasnál gyorsabban jutnak el kereskedelem és a termelök a termelőtől a fogyasztóig, közös, más részük a gyártók A imárka- és min bab oltok saját üzlete. Gyarapodott a bevétele 1985-ben elérte a termelőváll'ailatok saját bolt- 36 millió forintot, s ez akishálózata, mivel a gyártók kereskedelmi forgalom, egyre in'kább feliismerik: a mintegy 8 százalékát jelenmintaboltokban szerzett in- ti. A legtöbb mintabolt az formációkat gyorsabban, elelrniszerszakmában múlóbban hasznosíthatják a ködi'k, de hagyománya van termékválaszték alakítása- az ilyen értékesitésnek a nál. Beváltak a közös érdé- bútor-, illetve a textiúkeltségű üzletek Is, ame- kereskedelemben is. Nem, lyékben a kereskedelem üz- vagy csak oilig néhány minlethelyiiségekkel, eszközök- tabolt mű/ködik viszont a kel, s szakképzett eladókkal, műszer, a híradástechnikai, a termelő pedig áruikészleté- illetve a gépkereskedelemvél vesz részt. ben. Pedig a vásárlók igéTárstilási formában is nyelnék, hogy ezeket a tervan lehetőség közös érdé- mékeket is közelebbről megkeltségű bolthálózat lótesité- ismerhessék a speciális árusére, akár egy, akár több sító-, illetve foemutatóhelyetermelő. Illetve kereskedel- ken. mi vállalát között. Az ilyen A minisztérium és a tanúbolthálózatok előnye, hogy csok ismételten felhívták a mód nyílik alaposabb ós ha- vállalatok figyelmét, hogy a lékonyabb piackutatásra, az kialakult vásárlási szokásokáru útjának rövidítésére, s hoz alkalmazkodva állapítaz adott márkájú termékek sák meg a nyitva tartást, széles körű népszerűsítésére, legalább a főútvonaliakon és A vevők is jól járnak, hi- a bevásárlóközpontokban.