Délmagyarország, 1986. január (76. évfolyam, 1-26. szám)

1986-01-25 / 21. szám

4 Szombat, 1986. január 25. • • Ötven sor A hódmezővásárhelyi Tornyai Múzeum földszinti termében, az ötödik hatvani portrébiennálé anyagá­ban látható Varga Imre szobrászművész Hatvany La­josrol készített nagy méretű bronz portréja. Nem kü­lönösebben sikerült ez az időskori arcmás, mégis sok szálon indított meg, emlékek, élmények kutatására inspirált S végül, nagyszerű perceket köszönhettem Varga Imrének, Hatvanynak, és meg néhány írónak, művésznek. Mert egy szobor holdudvara fénylett föl, s talán megkockáztathatom, így kell, igy érdemes műalkotásokkal találkozni. Évekkel ezelőtt Molnár Edit fotóművész Szegedre hozta müvészportréinak sorát. Kiállítása kapcsán so­kat beszelgetünk, az is fölmerült többek között, mikor és hogyan kezdődött kapcsolata a magyar irodalom nagy alakjaival. Elmesélte az első portréfotó történe­tét. amelyet azután meg is írt ót éve megjelent szép szavú, gyönyörű képeket tartalmazó, és életeket is megidéző könyvében. Így írja le az első, meghatározó képkocka születését, mely a Műcsarnokban került a fényérzékeny szalagra Vértes Marcell kiállításának megnyitóján, 1960-ban: A megnyitó beszédre vá­rakozva ácsorogtam. Egyszer csak belép a terembe egy arisztokratikus, magas, sápadt öregúr, hölgyek ki­sereiében. Ma sem tudom megmondani, honnan — szinte varázsütésre —, előkerült egy karosszék, mely­be leültették. Néztem kissé sárgás arcbőrét, távolba vesző, nagy fekete szemeit, csontos, kemény arcát, és egyszer csak valaki — ma sem tudom ki — megszó­lalt mellettem: .Csinált már képet?' — ,Mcg nem' — ,Örökítse csak meg Hatvany Lajost'.' — Hát ö az! Hatvany Lajos, az irodalomtörténész, a szóval és tet­tel segitö, Babits, Ady, Kosztolányi, József Attila, Ju­hász Gyula, Tóth Árpád barátja, Úristen!... Hát igy kezdődött..." Ha belegondolok, hogy ez a megrázó élmény in­dította és vezette Molnár Editet Dutka Ákoshoz, Déry Tiborhoz, Illyés Gyulához, Lengyel Józsefhez, Ter­sánszky Józsi Jenőhöz, Tamási Áronhoz, Veres Péter­hez, Szabó Pálhoz, Kodolányi Jánoshoz..., akik márf csak műveikben élnek, és Molnár Edit képeiről te­kintenek ránk .... Nemrégiben a rádió mikrofonja előtt Hatvany harmadik felesége. Somogyi Jolán, idézte közös éle­tük emlékeit. Fantasztikus élmény volt. Nem csupán a hangulatteremtő és jellemzőkészség, az őszinte és kendőzetlen véleménymondás ragadott magával, ha­nem a kor, azt a nemzedéket lényegeiben felidéző erő, mely Somogyi Jolán áradó mesélökedvéből ki­csengett. Még az is megbocsátható, hogy az évtizedek alatt a József Attilának rendszeresen juttatott havi apanázs 100 pengőről háromszázra rúgott, s, hogy bi­zony nem volt valami jó véleménnyel Csinszkáról, vagy éppen Vágó papáról, Vágó Márta apjáról. .. S íme, Hatvany portréjahoz máris hozzátapad Ady és József Attila neve és sorsa. Kligl Sándor ké­szített néhány évvel ezelőtt egy kétfigurás szobrot: Ady és Hatvany címmel. A gazdag világfit bársony­tükrös kabátban, fehér selyemsállal és fényesmagas cilinderben ábrázolta, egy fának támaszkodva, amint figyeli az új világnak feszülő, mennyi, de mennyi tit­kot rejtő ifjű költőzsenit. A fölismert géniusz és a bölcs mecénás szép kettőse a szobor, két ember kü­lönös kapcsolatának megragadása. De idézhetnénk Jó­zsef Attila első igazi vakációját a Hatvany kastélyban, ahol könyvtárrendezés ürügyén nem csupán kosztot, kvártélyt és nyugalmat kapott, de saját, külön író­asztalt is. Először életében . . . Hatvany Lajos bronzportréja most Vásárhelyen látható. Tandi Lajos Szakma - vagy pénz Fiatal oktatók az egyetemen Előterjesztéseit, „felveté­seit", hozzászólásait — mindegy minek nevezzük — jó néhányszor volt alKal­mam hallgatni a legkülön­félébb gyűléseken, értekez­leteken gusok megyei küldöttgyűlésén, a Tisza Szállóban. Az értekez­letek átlagos, langyos unal­mát, álmos légkörét, tiszte­letköreit, mellébeszéléseit, brosúraszövegeit, intelli­gens semmitmondasait — mindenki ismeri; Szabó Im­re egyetemi adjunktus (Jó­zsef Attila Tudományegye­tem. jogi kar). szb-titkár­helyettes, emlékezetem sze­rint mindig robbantotta ezt a légkört. Rövid, célratartó, meglepően szókimondó föl­szólalásait — általában „he­lyeslő moraj" fogadja. Mindezekért is, megkér­tem, beszélgessünk az egye­tem fiatal oktatóinak hely­zetéről. Gondoltam, nem olyan sok ideje a saját bő­rén is érzékelhette, mi ba­juk lehet a pályakezdőknek, másrészt, társadalmi funk­ciójában módja van belelát­ni mások ügyeibe. Harmad­részt, és talán legföként: a színvonalcsökkenés le­gyen a tendencia! Sajnos, ez nincs így. Hiába mondo­gatjuk. deklaráljuk, hogy a szellemi töke a legnagyobb erő, ha nem fizetjük meg Legutóbb a pedagó- az e téren produkálókat, ha szakszervezetének itt is az azonnal pénzt fia­dzó tevékenységek kerülnek előtérbe, s eluralkodik a máról holnapra élés szelle­me. Komolyan lehet aggód­ni; mi lesz 5—10 év múlva? — Tényleg: mi lesz? — Nem hiszem, hogy ezt én tudom a legjobban, de aki ma az egyetemen tanít, látnia kell néhány kedve­zőtlen jelenséget. Például: hogyan lehet kvalifikált embereket, holnap világ­színvonalon produkálókat képezni ilyen lerobbant he­lyeken? Elavult műszerek, életveszélyes épületek Hogyan lehet a szakmát megtanítani, ha az oktató­nak a saját szakmai ambí­cióit félretéve különmun­kák, másodállások, pénzt fialó foglalatosságok után muszáj rohangálni? Nagy ára van mostanában a fia­talok egzisztenciateremtő igyekezetének. Ügvszólván nem biztos, hogy olyan pótolhatatlan veszteség, nagy baj, ha ebben a témá- hogy a leginkább alkotóké­ban talán a szokásosnál Pes, legaktívabb korosztá­személyesebb jellegű képet 30, "1"tt,a1ki "" ? 30 J J , ' ., —40 közöttiek, el kell, hogy nyerünk, s a szokásosnál fojlsák szakmai-tudományos sarkosabb, egyéni véleményt ambícióikat, el kell halasz­hallunk. taniuk önmaguk kiteljesí­tését, kifejlesztését. Mert * — mondjuk — lakást kell szerezniük, mert családot szeretnének, mert van már két gyerekük ... Hogyan lehet példát adni az értel­miségi létre, ha a hallgatók­hoz korban legközelebb ál­ló, velük potenciálisan leg­inkább szót értő oktatók, a fiatalok, ali'g találkoznak a helyzeterol, amit pedig nem hallgatókkal? Másutt, más­szokás meg nem említeni, sal vannak elfoglalva. lém. „Bent maradni" — ma is nagy dolognak szá­mit, tiszteletet parancsol a végzős társak között. — Hát persze, hiszen azért általában a legjobbak­ból verbuválódik az oktatói utánpótlás. Bent maradhat, aki arra érdemes, feltéve, hogy éppen státus is adó­dik. Am, ha csak két év múlva van státus, akkor fel kell venni a kevéssé rá­termetteket is, ha nem aka­runk elveszíteni egy he­lyet ... De vegyük az előbbi helyzetet: kiváló képességű emberek, helyük is lenne, ám egyre kevesebben vál­lalják, hogy aszkéta módjá­ra éljenek — a szakmáju­kért. Eleve jobban jövedel­mező állást választanak. Akik mégis maradnak, azok közül sokan elmennek pár év múlva. Így aztán a pá­lyaelhagyás is, az oktatói gárda bizonyos mértékű „fel­hígulása" is — tapasztalati tények. Akárcsak mindezek következményei, hogy tud­niillik, a kevésbé színvona­las oktatásban részt vevők kevéssé jó szakemberként oktatják a következő nem­zedékeket, akikbői holnap Sus? A egyetemisták lesznek — és kész az ördögi kör. — Kérem, mondjon egy számot: ha tehetné, mekko­ra béremelést adna a fiatal oktatóknak — mondjuk hol­nap? — A megyei szakszerve­zeti küldöttértekezleten, ahol az egyetemi oktatók béremelését sürgette, egyet­len szóval sem „emlékezeti meg" a népgazdaság nehéz hasonló helyzetekben ... — Miért mondjam én is, amit amúgy is tud minden­ki? Egyébkén/ éppen a mostani helyzetben kellene a legnagyobb gonddal vi­gyázni arra, hogy a szelle­mi műhelyekben és oktató­helyeken semmiképpen ne — Kívülálló úgy érzékeli, mindezek ellenére eléggé vonzza a fiatalokat az egye­— Nehogy azt higgye, hogy az idősebbeknek nem kéne! A kezdő 3 ezer 600, 3 ezer 700 forintos fizetése, vagy a pár éve dolgozó 4 ezer forintja az 50 éves do­censéhez viszonyítva — nem kevés. A baj az, hogy perspektívája nincs a fia­talnak, mert az évi 200-as emelésekkel maximum 6 ezer 500-a ha lesz tíz év műlva, s biztos, hogy keve­sebbet ér majd, mint a mostani négyezer. Másrészt, ha képes is haladni a szak­májában, s papírokkal tud­ja dokumentálni kutatási eredményeit, emelkedhet a ranglétrán, mondjuk már kandidátus — de még éve­ket késhet a docensi kine­vezése. S a docens, a pro­fesszor fizetése ugyan na­gyobb, de már mondtam, nem annyival . . . Nincs 10 ezer forintja a nyugdíj előtt álló professzornak sem, pe­dig világhírű! — Nem válaszolt a kérdé­semre. — Mit mondjak, nem va­gyok én pénzügyminiszter ... Csak azt tudom, hogy az egyetem fiatal oktatói mind nehezebben, mind később jutnak lakáshoz Mert a la­kásár egyre nagyobb, a szü­lök egyre kevéssé tudnak segíteni, pláne, ha ők is ér­telmiségiek, az egyetem egyre kevesebb támogatást, kölcsönt tud nyújtani. Aki­nek olyan a szakmája, hogy különmunkákat tud vállal­ni, megteszi, s 40 éves korá­ra: öregember. És mit csi­náljon egy klasszikafiloló­bölcsészkaron és a TTK-n a legrosszabb a fia­talok helyzete, az egész egyetem rosszabb helyzet­ben van, mint akár a szege­di főiskola, s a tudomány­egyetemek általában rosz­szabb helyzetben vannak, mint az egyéb felsőoktatási intézmények. — S a népgazdaság... Akkor boldoguljon ki-ki, ahogy tud? — Ugy tűnik, nincs más megoldás. Csak nehéz bele­törődni, hogy az emberek nem összpontosíthatják leg­jobb képességeiket arra, amihez leginkább értené­nek. Pont most, amikor so­ha ennyire nem volt szük­ség: gazdálkodni a szellemi tökével is! Sulyok Erzsébet A Szegedi Nem/.eti Szín­ház néhai karnagyának, VÁ­RADY ZOLTÁNNAK EM­LÉKÉRE lesz KÓRUSPÓ­DIUM a Bartók Béla Mű­velődési Központban, a kar­nagy halálának évforduló­ján, ma, szombaton este 6 órai kezdettel. (A koncert rendezésében szerepet vál­lalt az Ipari Szövetkezetek Csongrád Megyei Szövetke­zeti Bizottsága és a KÖTA megyei szervezete is.) Meg­emlékező beszédet Erdős János karnagy, a KÓTA me­gyei szervezetének titkára mond. Fellép a Délép Liszt Ferenc Kamarakórusa Illés Mihály —, a szegedi ipari szövetkezetek vegyeskara Delleyné Halama Piroska — és a Délép Szegedi Zeneba­rátok Kórusa Molnár László vezényletével, továbbá a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola szegedi tanárképző tagozatának fúvósötöse. A koncert' idején az érdeklő­dők megtekinthetik a sze­replő kórusok eddigi mun­kájáról tanúskodó kiállí­tást is. Ugyancsak koncert szin­tén ma: HANGVERSENY­SOROZATOT indít a Csong­rád Megyei Tanács művelő­dési központja és a Somogyi Könyvtár. Az első hangver­seny a Somogyi Könyvtár­ban délelőtt 11 órától ren­dezik meg, közreműködik a Canticum kamarakórus és a Délép Liszt Ferenc ka­marakórusa. Testvérlapunknak. a Csongrád Megyei Hírlapnak estjét rendezik meg a. SZE­GEDI IRODAI,MI KÁVÉ­HÁZ foglalkozásán január 27-én, hétfőn este 6 órától Műsor­ajánlat a Royalban. A házigazda Tamasi Mihály főszerkesztő lesz, részt vevők a lap mun- „ . , . katársai: Árva Éva, Bálint 2-es programban, ezúttal .s Gyula György. Bedő Nan- termeszetesen a szentesi 23. dor, Honti Katalin és Pol­ner Zoltán. Üj sorozat indul január 27-én. hétfőn - este 7 órakor az Ifjúsági Házban: A SZE­GEDÍ NEMZETI SZÍNHÁZ MOVÉSZEI-t mutatják be a közönségnek. Az első alka­lommal Hollai Kálmánnal beszélget életéről, kedvenc szerepeiről a háziasszony Fodor Zsóka. A tervek sze­rint a művészekkel a jövő­ben a megye más helységei- Kossuth rádió Kóruspódium ben is beszélgetnek. című adásában. Vezényel MENNYBŐL A RENDŐR Szécsi József, szólót énekel (LINDA-SHOW) — ezzel a Marton Józsefné és Szécsi címmel Görbe Nóra és Józsefné, közreműködik Szerednyei Béla zenés mű- Maczelka Noémi. sorát rendezik meg január 27-én, hétfőn délután 4 órá­tól a Juhász Gyula Műve­lődési Központban levő Volán-klubban. A szegedi REGIONÁLIS TÉVÉADÁS-t legközelebb január 28-án, kedden este fél 7-től láthatják a néz;ök a csatornán. A NASA OBRAZOVKA. a szegedi tévéstűdió szlovák nyelvű nemzetiségi műsora jelentkezik január 29-én, szerdán 19 óra 10 perckor a 2-es műsorban. Az adást február l-jén, szombaton reggel fél 9-től az l-esen megismétlik. A JATE ÉNEKKARÁT hallhatjuk január 27-én, hétfőn délután fél 4-től a Lady Misura Mikor a Zenés színházban Macbeth. Március végén az utána érdeklődtem, a portán űj Állami Kórus bemutatko­azt kérdezték: játszik a Hairben? De kérem, mon­dom, Misura Zsuzsa . .. Akadna színházi ember, ki ne tudná, mely „műfajban" kell keresni? Hiszen immár hatodik éve félig-meddig szegedi. — Pesten lakom, odaköt a családom, a fiam. A Szegedi Nemzeti Színházhoz drámai szopránnak hívtak, félállás­ban. Verdi-művel, a Truba­dúrral kezdtem, és Verdivel — Don Carlos, Nabucco, Ál­arcosbál — folytattam. S most ismét Verdi követke­zik, a Macbeth. Közben éne­keltem Parasztbecsületet, Puccini Manonját, Budapes­ten pedig Trubadurt, Erna­nit, Hunyadit, Toscát, Tu­randotot, Lombardokat. — Hogy alakult az idei évad? — A szezon elején a Na­buccóban léptem fel Szege­den, majd három hétig Ja­pánban koncerteztem. A Ró­zsalovag premierjét követi a Újjáalakul a munkáskórus Énekkari tagok kerestetnek A Juhász Gyula Művelő- egyesíti a zepe iránt érdek- Miklós, a Szegedi Nemzeti dési Központban működő lődő és az éneklést szerető Színház karmestere, zongo­Szakszervezetek Altalános kórustagokat. Most ez a rakísérője Koczka Ferenc. Munkáskórusa újjáalakul. A rangos énekkar az újjászer- A próbákat a Juhász Gyula kórus jelentős hagyomá- vezödés időszakát éli. A Művelődési Központban nyokkal rendelkezik, gyak- megújulás egyik alapfeltéte- (Vörösmarty utca 5.) tartják ran szerepel (művészeti le, hogy friss erők bevonásá- hétfőnként, este fél 6-tól fél szemléken, évfordulókon, val gyarapodjon létszámuk. 8-ig, csütörtökönként 5-től rangos koncerteken. Pro- . , . , , . , _ . . , dukcióikat nemcsak Szege- A korus tag'a lehet mintlen 7",g' Az ^eklodok a pró­den, de országszerte ismerik életévét betöltött érdek- bak ideje alatt jelentkez­és értékelik. Közösségük lődő. A kórus karnagya Cser hetnek. zó hangversenyén Bach Missa Solemnisét énekelem, Doráti Antal vezényel. Ápri­lisban ismét utazom, megint Távol-Keletre. Májusban Macbeth, közreműködöm a zeneaka- nagyszerű démián a IX. szimfóniában. Jó sok, nem? — Ráadásul a nyár? A szabadtéri? — Még nincs programom. 83 óta, mikor Szilágyi Erzsé­bet voltam, nagy sikerem el­lenére sem hívtak újra. — Szerepálma? — Most teljesült. Ober­frank Géza fő-zeneigazgató hasonló kérdésére kiböktem: a „szerepek szerepét", a Lady Macbethet szeretném. Drámai szopránnak mennyi­ségben, technikában, játékle­hetőségben nem nagyon ta­lálni nagyobb feladatot. — Mitől nehéz? — Hetven perc a tiszta „játékidő", amit a színpadon töltök. Négy áriát énekelek, míg más operákban legfel­jebb kettőt. Roppant izgal­mas figura, mindent meg le­het benne mutatni; drámai eröt. szuggesztivitást, lírát, technikát, magasságot, mély­séget. Hálás vagyok Ober­franknak, hogy megadta a lehetőséget, kipróbáljam ma­gam. — Jutalomjáték? — Annyi bizonyos, tizen­— Talán azért is, mert csak akkor érdemes műsor­ra tűzni, ha jól ki lehet osz­tani a szerepeket. Ügy ér­zem, ezúttal sikerült. Né­meth József ideális, markáns Gregor József Banco, Juhász József Macduff és még so­rolhatnám. Bár az elején tar­tunk, máris látszik, össze­jött a csapat. Kellemes han­gulatúak a próbák. A rende­ző, Kerényi Miklós Gábor igyekszik kinek-kinek „test­re szabni" elképzeléseit. Jól­esik, hogy figyelembe veszi az egyéni ötleteket. Olyasmit például, hogy elfogadja, női szemmel másképp ítélem a Lady egy-egy megnyilvánu­lását. Az sem megszokott, hogy a karmester végigüli a próbákat, javaslataival gaz­dagítja a készülő produkciót. — Lady Macbeth gonosz, erőszakos figura. — Inkább dinamikus, ha­talomra vágyó, tudatos nő. A darab ilyen szempontból akár ma is játszódhatna: aki feljebb akar jutni, semmitől sem riad vissza. Felhasznál minden női eszközt, szépsé­get, vonzerőt. Nem születet­ten gonosz, hanem a sors adta lehetőségekkel próbálja elérni célját. Aztán az első gyilkosság lavinaszerűen hozza maga után a többit. Nem is bírja ép ésszel, bele­őrül. — Melyik rész a legna­hat főszerep után hozzá le- .. ,., het fogni. Míg a Don Carlos ™obb Probatetel? Erzsébetje, az Othello Des­demonaja alkalmas a bemu­tatkozásra, a Lady első fel­adatnak szinte megoldhatat­lan. Óriási a terhelés, rop­pant összetett. — Viszonylag kevésbé is­mert . — Az alvajáró-jelenet. Borzasztóan nehéz, nemcsak énekben, játékban is. Jó órá­nyi éneklés után tébolyult asszonyt alakítani, akinek ráadásul az áriája tartott desszel végződik ... Varjú Erika

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom