Délmagyarország, 1986. január (76. évfolyam, 1-26. szám)

1986-01-25 / 21. szám

Gif Jr ff VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! 76. évfolyam, 21. szám, 1986. január 25., szombat A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT SZEGED VÁROSI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Havi előfizetési díj: 43 forint Ara: 2.20 forint A „magányos öntöde és a szegedi „leányok' Sorozatunk mai részében azokkal a szegedi iparvállalatokkal foglalkozunk, amelyeknél az 1985-ös év nagy szervezeti változásokat hozott. Könnyű belátni, hogy ez az esemény önmagában nem hoz fellendülést, sikereket a gazdálkodásban. Az egyetlen frissen önállóvá lett szegedi gyár, az öntöde nem nagyon tudott élni a kapott lehetőségekkel. A leányok lehetősége az anyavállalattól kapott hozománytól, és útjukra bocsátó gondoskodásától függ. Közülük egy kiemelkedően sikeres évet zárt, egynek nem voltak nagyobb gondjai, egy pedig mintha mostoha gyermek lenne ... Az öntöde A Szegedi Öntöde első önálló gazdálkodásos évét most zárta. S ez az év nem úgy sikerült, ahogy szerették volna. A hazai kohászat bajai őket sem kerülték el. Színesfém termékeikre vonatkozó megrendeléseik erősen visszaestek. E területen kapacitásuknak csak mintegy felét tudták kihasználni. Belső gondjuk, hogy nem sikerült kellő szervezettséget elérni, döccenők voltak a tervek és az utasítások végrehajtásában, egyre kevesebb szakmunkás dolgozik a vállalatnál. Nosztalgiával emlegetik a régi, jó felkészültségű szakembereket. A létszámcsökkenés 1985-ben a város valamennyi gazdálkodó egysége közül talán itt volt a legnagyobb, 5 százalék körüli. Az eltávozottak közül a legtöbben nyugdíjba mentek. A tervezett termelési értéknek a 90 százalékát érték el. Az elmaradás mintegy 25-30 milliós. A tervezett vállalati eredményből körülbelül egymillió forint hiányzik. Szerencsére nincs alaphiánya az öntödének. Pénzügyi helyzete is rendezett. A banktól az első félévben felvett forgóeszközhitelt visszafizették. Gyűjtik a következő években is érdekeltségi alapjukat, hogy az évtized végén hozzáfoghassanak a vasöntöde lépcsőzetes rekonstrukciójához. Elsőként formázó au'omatasor munkába állítását tervezik. Kéziszerszámgyár Valószínűleg á 70-es években kényelmesebb dolog lett volna leányvállalatkénl gazdálkodni a kéziszerszámgyárban, mint napjainkban. Akkoriban 30-40 százalékkal nagyobb volt a kereslet, mint a gyár maximálisan kihasznált kapacitása. Évente 6-8 százalékkal bővítették a termelést, mégsem tudtak elfogadni minden Az öntödében a színesfémöutvények iránti kereslet a felére esett vissza megrendelést. Tavaly azonban már csak a kapacitas 80 százalékára volt biztos vevő. A fennmaradó 20 százalékra pedig élénk kereskedelmi munkával kelleti vásárlót „fogni". A Szegedi Kéziszerszámgyárban tavaly az ágfűrészek, cserjevágók, voltak a vadonatúj cikkek. Egyes fogókból professzionista sorozatokkal jelentek meg. Az 1985. január elsején alakult leányvállalatot az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal a keresetnövekmény-szabályozásos formába sorolta be. A szervezeti formaváltozáskor a kéziszerszámgyár az egy évvel korábbi bérszínvonalának 5 százalékos, adómentes korrekcióját kérte. 3,5 százalékos emeléshez kapott hozzájárulást. Ehhez még saját erőből hozzátettek további 6 százalékot, így az átlagkereseteket végre 60 ezer forint fölé tudták tornászni, ami Szegeden nem éri el a közeper. szintet. — Viszonylagos önállóságuk első évében mennyire tudták megvalósítani elképzeléseiket? Gazdagh Károly igazgató: — Ha csak az alapvető célunkat — a talpon maradási — nézzük, ezt sikerült elérni. Sőt, ennél szebbek az eredményeink. Ilyen nagy központi elvonás mellett azonban a viszonylag magas nyereség sem teremtheti meg a műszaki fejlesztés lehetőségét. így technológiánk színvonala — a legjobb esetben is — az országos átlagszínvonalon marad. Azt már csak az újságíró teszi hozzá, hogy a Szegedi Kéziszerszámgyárnak feltűnően magasak az anyavállalattal szembeni befizetési kötelezettségei. Az amortizációval megnövelt (!) adózott nyereségüknek a felét kötelesek postázni a fővárosi központba. Az együttműködési szerződés ezen pontjának megfogalmazásával elsősorban az anyavállalat fizetőképességének megőrzését tartották szem előtt a szerződés diktálói. Így pedig a leányvállalatnál az elhasználódott állóeszközök pótlására sincs lehetőség. A kéziszerszámgyáfat is vállalati tanács irányítja. Szegedről csak az igazgatónak van részvételi (nem szavazati!) joga. A három év eltelte után az esetleges önállóságról ez a testület szavaz. A jelenlegi konstrukcióban aligha kétséges a döntés... Ikarus A leányvállalattá történt átalakítás előzményei a korábbi évekre nyúlnak vissza. Az Ikarus szegedi gyára egyre több önálló feladatot kapott. A végleges döntéshez vizsgálatot végeztek, amely megállapította, hogy kis szervezeti átalakítással és néhány új dolgozó felvételével a szegedi gyár önálló jogi személlyé válhat. Tavaly öt pénzügyi és számviteli dolgozót vettek fel, idén kettőt a kereskedelmi és a jogi tevékenység erősítésére. Négymilliót költöttek számítógépek és korszerű könyvelőgépek vásárlására. Az alapító okirat és a keretszerződés rögzíti, hogy az anyavállalat az eddig is Szegeden gyártott alkatrészeket továbbra is a leányvállalattól rendeli meg, s ezeket az igényeket köteles teljesíteni az önállóbbá vált egység. Többlet kapacitását tetszés szerint hasznosíthatja a leányvállalat. A szegediek élnek a lehetőséggel. Az Autókernek, Mogürtnek, a különböző Volán és más közlekedési vállalatoknak pótalkatrészeket szállítanak. önálló a nyereségképzés is. Az alapszerződésben rögzítették, hogy o leányvállalat eredményéből nem von el az Ikarus. Feltételként a műszaki színvonal szintentartását, a korszerűbb alkatrészek gyártására való felkészülést írták elő. A stratégiai fejlesztéseket a nagyvállalat anyagiakkal is támogatja. A dolgozók bizakodva fogadták a formaváltozást. Különösen jól sikerült a gazdálkodásban az elmúlt év második fele. A fel nem osztott költségekből 10 milliót sikerült megtakarítani. Sok kezdeményezés volt a munka jobb megszervezésére, a gazdálkodás javítására. Növekedett az újítások száma. Érezhetfien javult a belső fegyelem. Csökkentek a kieső munkaórák és a veszteségidők. Raktárépületből termelő üzemet alakítottak ki. Egy műszak helyett kettőt szerveztek. Felgyorsították a gyártmányszerkesztést és -fejlesztést. Legfőbb feladatuknak tartják a megkezdett hatékonyságjavítás gyors folytatását. Kendergép Öntöde Ikarus Kéziszerszámgyár Kendergép Termelési érték (millió forint) 265 366 177 28 Teljes munkaidős létszám (fő) 430 575 326 96 Teljes munkaidősök évi átlagkeresete (ezer forint) 79 76,1 60 66,6 Éves eredmény (millió forint) 24 98,8 22 5,1 Az anyavállalatnak befizetett eredményhányad (%) — 0 50 0 Csökkenő létszám, de növekvő termelési érték és nyereség jellemzi az 1984. januárja óta leányvállalatként működő egység elmúlt esztendejét. Igaz, kapacitásuk háromnegyed részét jelenleg is az anyavállalat, a KSZV köti le. Ügy tűnik gondos ,,szü\>re" találtak, hiszen az eredetileg megállapított 30 százalékos befizetési kötelezettséget az anyavállalat 1985-ben és az idén is elengedi, azzal a feltétellel, hogy azt műszaki fejlesztésre kell fordítaniuk. A gépalkatrész-gyártás és karbantartás mellett lakossági szolgáltatások ellátását is vállalták. A villanyszerelés. a festés és a kőművesmunkák iránt azonban nem volt túl nagy a kereslet. Sok gondot okoz az alapanyagellátás folyamatos biztosítása is. A központi bérszabályozás az elmúlt évben 6 százalék fölötti keresetnövekedést tett lehetővé, az idén a keresetszint szabályozásos formára való áttéréssel ez az érték várhatóan csak 4 százalék körül alakul majd. * Az idei kapacitás zömét az anyavállalat már lekötötte. Eredménynek könyvelik majd el azt is, ha a tavalyi év jó eredményét sikerül megismételniük. Bőle István Rafai Gábor fl jövő nyomdájának bölcsője Új tanműhelyt avattak Az elmúlt hét végén a Nyomda-, a Papíripar és a Sajtó Dolgozói Szakszervezetének negyvenkettedik kongresszusán a beszámoló vitájában többen szóltak arról, hogy a nyomdászszakma egyre kevésbé vonzó a fiatalok körében. Mind több az olyan jelentkező, aki a későbbiekben alkalmatlannak bizonyul erre a munkára. Ezért is egyre sürgetőbb termivalóként jelölték meg a tanácskozók olyan új korszerű tanműhelyek létesítését, ahol már nem csak a mának, de a jövőnek is képesek jól felkészült, a szakmájukat szerető és ismerő „betűkészitöket" nevelni. A kongresszuson felmerült kérdésre, gyors és biztató választ adtak tegnap, amikor a Szegedi Nyomda új, a korszerűség minden követelményének eleget tevő tanműhelyét felavatták. Tény, hogy a nyomdászok munkája fokozottan igényli a magas szintű, differenciált szaktudást. Más iparágakhoz viszonyítva a szakmunkások aránya kiemelkedően magas a nyomdaiparban. A kellően képzett utánpótlás biztosítása a Szegedi Nyomda jövőjének egyik kulcskérdése. Eddig — jobb lehetőségek híján — házon belül, legtöbbször zsúfolt körülmények között, a napi termelés feszített tempójához igazítva igyekeztek megoldani a leendó szakemberek oktatását. Terveik között szerepelt ugyan, hogy a felépülő új nyomdában külön helyet biztosítanak majd a szakemberképzésnek, de a pénzügyi források hiánya miatt leállított építkezés befejezésére egyelőre határozott ígéret sem született. Így más irányban próbálkoztak: a József Attila sugárút és Makkosházi körút találkozásánál már meglévő területre — ahol egyszer majd az új nyomda épülete is állni fog — építették a több mint 600 négyzetméteres oktatócsarnokot. Ügy is mondhatnánk: a kényszerből sikerült erényt kovácsolni: először iskolát alapítottak, ami biztos fundamentuma lesz a melléje épülő üzemnek. A közel huszonhárommillió forintos beruházást nagyrészt saját erőből sikerült létrehozniuk, de a Művelődési Minisztériumtól pályázat útján segítséget is kaptak hozzá, a szakmunkásképzési alapból. Az 1983 második felében megkezdődött építkezést már tavaly decemberben befejezték, s mára már a technológiai szerelést is elvégezték. Mit „tud" az új létesítmény? Oktatókabinet, gépterem, szedőterem, fényszedő részleg és szociális létesítmények segítik az oktatást. A technikai rész tervezésekor és a berendezés során nagy figyelmet fordítottak arra, hogy olyan gépekkel szereljék fel ezt a „mintaüzemet", amilyeneken később, a mindennapi munka során kell majd dolgozniuk a tanulóknak. De a jövő nyomdatechnikája sem hiányzik innen: két új fényszedő gép segíti az ofszettechnológia minél alaposabb elsajátítását. A nyolcvan főre tervezett oktatóbázis jelenleg hatvannyolc hallgató szakmai felkészülését segiti. Mind a három nyomdai alapszakmát — kéziszedő, magasnyomó gépmester és könyvkötő — oktatják itt. A februárban induló második félévben már „élesben" dolgoznak a tanulók, ami azt jelenti, hogy az innen kikerülő nyomtatványok, névjegykártyák, meghívók éppen úgy forgalomba kerülnek majd, mintha a törzsüzemben készültek volna Értelmes munkában, a szakma szépségeibe elvezető feladatokban pedig később sem lesz hiány. A többi mát az itt felnövekvő új nyomdászgeneráción múlik... * A tegnap délelőtti ünnepélyes tanmühelyavatón megjelent párt- és állami vezetőket, a nyomdaipar képviselőit, az oktatási intézmények vezetőit Dobó József igazgató köszöntötte Az új létesítmény átadása alkalmából Szabó Imre ipari minisztériumi államtitkár mondott ünnepi beszédet, majd a tanműhely létrehozásában kiemelkedő munkát végzett dolgozók közül tizenhatan jutalmakat vehettek át. Schmidt Andrea felvéte'e Szabó Imre ipari minisztériumi államtitkár (képünkön jobbról) a Szegedi Nyomda vezetőinek társaságában ismerkedik az új tanműhellyel.