Délmagyarország, 1986. január (76. évfolyam, 1-26. szám)

1986-01-24 / 20. szám

Ml VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! DELMAGYARORSZAG 76. évfolyam, 20. szám, 1986. január 24., péntek A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPART SZEGED VÁROSI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Havi előfizetési díj: 43 forint Ara: 1.80 forint Az Universal beruházása Valamikor a Belvárosból kitelepülő szövetkezet szá­mára óriásinak tűnt a vasúti töltésen túli terület. Tizen­nyolc gazdától kellett meg­vásárolni a földet. Aztán, ahogy növekedett a terme­lés, úgy épültek újabb és újabb létesítmények. A nyolcvanas évekre már nem maradt újabb hely az építke­zésre. Talán legnagyobb gondjuk a vegyipari alap­anyagok szállítására hasz­nált hordók tárolása. Sokat segített a 150 köbméteres tá­roló elkészítése, de nem ol­dotta meg ezt a problémáju­kat. Ma már olyan zsúfolt a városhoz közelebbi telken berendezett Il-es telephe­lyük is, hogy oda nem ter­vezhetnek nagyobb beruhá­zást Három évvel ezelőtt kez­dődött az Universal Vegy­ipari Szövetkezetnél a fer­tőtlenítőszerekkel kapcsola­tos fejlesztés. Azóta a saját szabadalom alapján gyártott bradosán és bradosept ne­vű termékeiket az ország egész területén megismerték az egészségügyi intézmé­nyekben. A szegedi kliniká­kon és az Országos Köz­egészségügyi Intézetben el­végzett vizsgálatok után jó minőségről érkezett bizo­nyítvány. A hatóanyagot a Ciba cégtől vásárolják. Ez a Telephelyet vettek teljes alapanyagnak mintegy 7—8 százaléka, összesen eny­nyi a terméknek az import­anyag-tartalma. Évente a hazai piacon 15— 20 millió forint értékű fer­tőtlenítőszert tudnak eladni. Idehaza az értékesítés a kö­vetkező években a minőség megőrzésével csak néhány százalékkal bővíthető. Egy évvel ezelőtt próbaszállítmá­nyokat küldtek a Szovjet­unióba. Ahol klinikákon és különböző intézetekben pró­bálták ki az Universal ké­szítményeit. A Szovjetunió Pharmakológiai Bizottságá­nak végleges döntése az im­port engedélyezéséről ez év májusára várható. De arról már érkezett hír, hogy ked­vezőek a kinti szakvélemé­nyek, és 1—2 ezer tonnás megrendelések várhatók. Ugyanakkor az Universal vezetői tárgyalásokat folytat­nak egy kijevi gvárral is egy ottani szabadalom alaD­ián készülő termék gyártási jogának átvételéről A part­ner ebből a szerből évente 2—3 ezer tonnát visszavásá­rolna. Az Ipari Minisztérium Tervek exportra Repülőtér, híd, vasút Eredményes évet zárt az Üt- és Vasúttervező Vállalat, a közlekedésfejlesztési ter­veket készítő legnagyobb ha­zai cég: a beruházási piac szűkülése ellenére 4 száza­lékkal növelte belföldi terve­zési tevékenységét. A koráb­binál hatékonyabb munká­val az előző évinél 12 száza­lékkal nagyobb nyereséget ért el, és dolgozói keresetét átlagosan több mint 11 szá­zalékkal növelte. A hazai tervezési munkák között 1985-ben kiemelkedő jelentőségű volt az Mo-ás, az Ml-es és az M5-ÖS autó­pályák tervezése, a budapes­ti metró harmadik szakaszá­nak tervezési munkái, vala­mint a Szabadság híd re­konstrukciójával kapcsolatos tervezések, illetve az új for­galmi épület a Ferihegyi re­pülőtéren. Jelentős export­munkákat is végeztek az Uvaterv mérnökei. A legfőbb megrendelő Algéria és Líbia volt, de Jordániából, az. NSZK-ból és Ausztriából, a szocialista országok közül pedig az NDK-ból és Bulgá­riából is kapott megrendelé­seket a magyar tervezővál­lalat. Az idén várhatóan tovább­ra is mérsékeltek maradnak a hazai beruházási igények, az Uvaterv azzal számol, hogy körülbelül 10 százalék­kal csökkennek a belföldi tervezési munkák. Ezzel pár­huzamosan azonban csak­nem ugyanennyivel növe­kednek a külföldi megbízá­sok, az export részaránya megközelíti az 53 százalékot. A hazai országos építőmun­kából változatlanul kiveszi részét a vállalat. Készíti az országos közúthálózattervet, Vas megye hosszú távú köz­lekedésfejlesztési tervét, a mátészalkai vasútállomás rekonstrukciójával kapcsola­tos terveket. Részt vesz a vállalat a Forma—l-es ver­senypálya kiegészítő létesít­ményeinek tervezésében is. Külföldön továbbra is igen nagy munkát ad az algériai repülőtér-tervezés és a líbiai vasút tervezése. Az NDK­nak vasúti vontatással kap­csolatos távjelző és biztosító­berendezéseket, Jordániának pedig kisebb hidakat tervez az Uvaterv. A tavaly meg­kapott önálló exportjoggal élve új piacokat is keres külföldön a tervezővállalat. is támogatja az üzlet létre­jöttét. Nyilvánvaló, hogy ilyen nagyságú termelésbővítésre a mostani telephelyeken nincs lehetőség. Ezért keres­tek az Universalosok hóna­pokig egy új, .alkalmas terü­letet.- Tavaly decemberben pedig előzetes megállapodást kötöttek a Szegedi Magas- és Mélyépítő Vállalat Kenyér­gyári úton levő l-es telephe­lyének átvételéről. Eddig az építőipar által használt 3 hektáros terület alkalmas a vegyipari terme­lésre is. A három, egyenként 450 négyzetméteres magasí­tott hajóbetétre helyezik a kémiai folyamatok színhe­lyeit, az autoklávokat. A szabad, beépítetlen részen bőségesen lesz hely a hor­dós alapanyagok elhelyezésé­re. Az irodaépület csak az adminisztrációs munkák végzésére túlságosan nagy lenne a szövetkezetnek. Ezért a földszinten laboratóriumo­kat, kísérleti üzemet rendez­nek be, csomagolóberendezé­seket szerelnek fel. A kész létesítmény megvá­sárlásának előnye, hogy gyorsabban tudnak eleget tenni a piaci igényeknek. Persze, kisebb átalakítások szükségesek. Például a telep­helyre vezető vékony gázve­zeték nem tud elegendő föld­gázt szállítani a szövetkezet számára. A vastagabb veze­téket egészen a Nagykörűiig kellene megépíteni. Meleg vizet és gőzt a szomszédos Szegedi Textilművektől vá­sárolnak majd. Ahhoz, hogy nagyobb lét­számbővítés nélkül a terme­lési értéket évente közel fél­milliárd forinttal tudja bőví­teni az Universal Vegyipari Szövetkezet, természetesen több gép beszerzésére is szükség van. Erre az elkö­vetkező időszakban több részletben mintegy 80—90 millió forintot akarnak köl­teni. Hogy mennyi ma egy há­romhektáros telephely és egy közepes nagyságú iro­daház vételára? A Szegedi Magas- és MélyéDítő Válla­lat és az Universal Vegyipari Szövetkezet 49 millió forint­ban egyezett meg. Böle István Urbán Lajos Szegeden Tegnap, csütörtökön Sze­gedre látogatott Urbán La­jos közlekedési miniszter, akit délelőtt fogadott Szabó Sándor, a megyei pártbi­zottság első titkára. Megbe­szélésük után a miniszter — Szabó Sándor társaságá­ban — a MÁV szegedi igaz­gatóságának székházában konzultációt folytatott a tár­cához tartozó vállalatok, in­tézmények vezetőivel. A Ti­sza Volán, az Autofer Autó­javító és Fémipari Vállalat, a Hódmezővásárhelyi Közúti Építő Vállalat, a Szegedi Közúti Igazgatóság és a vas­útigazgatóság vezetői az el­múlt évi eredményekről és idei céljaikról tájékoztatták a minisztert. A konzultációt követően, délután Urbán Lajos a me­gyei tanács székházában pártnapi előkészítőn tartott előadást. Az értekezleten — melyen Koncz János, a me­gyei pártbizottság titkára elnökölt — Csongrád megyei pártpropagandisták, aktivis­ták, párt- és társadalmi, va­lamint gazdálkodó szerveze­tek vezető vettek részt. Előadásában a miniszter először az elmúlt tervidő­szakban ható bel- és külgaz­dasági tényezőkről, a gazda­ság szerkezetében mutatko­zó eredményekről és hiá­nyosságokról szólt. Majd a népgazdaság helyzetének stabilizációs feladatait, a VII. ötéves terv célkitűzése­it, s a tervindító 1986-os esztendőben megoldandó legfontosabb feladatokat ele­mezte. E kérdéskörök lesznek té­mái a pártnapi előkészítő értekezletet követően Csong­rád megye vállalatainál, in­tézményeiben február 10. és 28. között rendezendő párt­napoknak. Urbán Lajos szegedi láto­gatása végén találkozott Papdi Józseffel, a megyei tanács elnökével Németh Károly fogadia Denis Healeyt Németh Károly, az MSZMP főtitkárhelyettese csütörtö­kön délelőtt hivatalában fo­gadta a hazánkban tartóz­kodó Denis Healeyt, a Brit Munkáspárt külügyi szóvi­vőjét. A szívélyes légkörű megbeszélésen kölcsönösen tájékoztatták egymást or­szágaik helyzetéről, a párt­jaik előtt álló feladatokról. Egybehangzóan úgy értékel­ték, hogy a magyar—brit kapcsolatok fejlődése, a két párt képviselőinek rendsze­res érintkezése jól szolgálja a különböző társadalmi rend­szerű államok közötti biza­lom és együttműködés erősí­tését, az enyhülés ügyét. A találkozón részt vett Kovács László, az MSZMP KB külügyi osztályának he­lyettes vezetője. (MTI) Szakkiállítások Csütörtökön a szovjet ipa­ri és kereskedelmi vállalatok budapesti bemutatótermé­ben Igor Gyenyiszov, a Szov­jetunió Kereskedelmi és Iparkamarájának magyaror­szági képviselője sajtótájé­koztatón ismertelte az Ex­pocentr Egyesülés idei szov­jetunióbeli kiállítási prog­ramját. A moszkvai vásárte­rületen az idén húsz nemzet­közi — 3 ágazati és 17 szako­sított — kiállítást szervez­nek. Legtöbbjükön a magyar vallalatok is bemutalják gyártmányújdonságaikat. Kereskedelmünk Távol-Keleten Csütörtökön a Parlament­ben Nyers Rezsó elnökleté­vel ülést tartolt az Ország­gyűlés kereskedelmi bizott­sága. A testületet Veress Pé­ter külkereskedelmi minisz­ter tájékoztatta hazánk és a távol-keleti országok közötti külkereskedelmi kapcsola­tokról. Elöljáróban elmondotta: a távol-keleti térségben Japán, az Egyesült Államok, a Né­met Szövetségi Köztársaság, Nagy-Britannia, Franciaor­szág, Hollandia, Belgium és Svédország játszik vezető szerepet a külkereskedelmi forgalmat illetően. Hazánk gazdaságfejlesztési törekvé­sei iránt egyre élénkebb fi­gyelmet tanúsít Kína, s a magyarországi tapasztalato­kat saját elképzelései meg­valósításában is igyekszik hasznosítani. Jó példa erre, hogy a GATT-hoz való csat­lakozásakor is az általunk alkalmazott formát részesí­tette előnyben. Az utóbbi esztendőkben a Kínába irá­nyuló magyar kivitel jelen­tősen növekedett, ugyanak­kor a behozatal nem érte el a kívánatos szintet. Ennek részben az volt az oka. hogv a kinai árucikkek választé­ka, minősége elmaradt az itteni követelményektől. Bár több tárgyalás megkez­dődött már, hogy kínai ruhá­zati, mezőgazdasági cikkek, valamint gépek, szerszámok importiát növeljük a tarto­mányokkal létesített közvet­len kapseolatok útján, ezen a téren áttörés még nem kö­vetkezett be. A Délkelet­Ázsiába irányuló kivitelben Japán-magyar személygépkocsi­összeszerelő üzem létesül? nem várható a korábbi éve­ket jellemző növekedési ütem, a jövőben az export évi 20 százalékos emelésére számíthatunk ebben a tér­ségben. Tavaly kiemelkedő­en magas volt a külkereske­delmi forgalmunk Japánnal, importunk minden eddigi szintet meghaladott, ugyan­akkor exportunk nem érte el az 1984. évi mennyiséget A tájékoztatót követően a képviselők kérdéseket tet­tek fel az elhangzott témák­kal kapcsolatban. Ezekre vá­laszolva Veress Péter egye­bek közt elmondotta: min­denekelőtt érdekeltté kell tenni a vállalatokat, hogy fo­kozzák piackutató tevékeny­ségüket. Az egyedi ösztönzé­sek nem jelenlenek igazi megoldást ebben a kérdés­ben. Kínával kapcsolatban kiemelte: a textilipari, gyógyszeripari, egészségügyi berendezések exportjáról, illetve a mezőgazdasági, élel­miszeripari együttműködés­ről folyó tárgyalások lassan haladnak előre. A miniszter tájékoztatást adott azokról a megbeszélésekről, amelvek egy japán—magyar személy­gépkocsi-összeszerelő üzem hazai építésének lehetőségei­ről folynak. (MTI) „Tornádók" Dorozsmáról Kiskundorozsmán készül­nek a „Tornádó" típusú műtrágyaszóró berendezé­sek, a Hódgép szegedi gyár­egységének korszerű műhe­lyeiben. Magyar gyártmá­nyú, PNC automata eszter­gagépeken valamennyi szükséges alkatrészt el tud­nak készíteni, s évente több száz mezőgazdasági gép kerül ki a 180 embert foglalkoztató üzemből. Fel­vételeink a modern gépek­kel fölszerelt forgácsoló­műhclybcn készültek. Somogyi Károlyné felvételei i I

Next

/
Oldalképek
Tartalom