Délmagyarország, 1986. január (76. évfolyam, 1-26. szám)

1986-01-23 / 19. szám

y « r ©-Ö VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! DELMAGYARORSZAG 76. évfolyam 19. szám, 1986. január 23., csütörtök A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT SZEGED VÁROSI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Havi előfizetési díj: 43 forint Ára: 1.80 forint Önálló nagyvállalatok Gazdasági körképünkben ma három könnyűipari, il­letve faipari — szegedi méretekben — nagyválla­lat elmúlt gazdasági évé­ről igyekszünk képet ad­ni. Mindhárom gazdálkodó egységnél 1985-ben ese­ményt jelentett a szerve­zeti változások előkészíté­se, illetve lebonyolítása. A Kenderfonó- és Szövőipari Vállalatnál megkezdődtek az előkészületek az új for­mára — korlátozott jog­körű tröszti irányítás — való átállásra A Dél-al­földi Erdő- és Fagazdasá­got május 28-a óta vál­lalati tanács irányítja. A Szegedi Ruhagyár számára is hasonló irányítási for­mát javasolt az Ipari Mi­nisztérium. De végül is — hosszas mérlegelés után — a gyár minisztériumi irá­nyítás alatt maradt. Különösen a könnyűipari vállalatoknál jelentős árbe­vétel-emelkedést hozott az elmúlt év. Ennek döntő ré­sze a termelés növekedéséből adódott. Az áremelések en­nél kevesebb többletbevételt hoztak. Figyelemre méltó a Szegedi Ruhagyár eredmény­növekedése. De a másik két gazdálkodó egységnél is so­kat tettek a nyereség emel­kedéséért. Egyre kevesebb gazdaságtalan termék hagyja el a gyárkapukat. Két évvel ezelőtt ezekben az ágazatokban nem volt ritka az évi 10 százalékos létszámcsökkenés sem. Az elmúlt évre ez a folyamat megállt, sőt, néhány fős emelkedést mutatnak a sta­tisztikák. A gazdálkodás di­namizálásának bevált re­ceptje: nagy ugrás a terme­lekénységben kismértékű lét­számbővítéssel támogatva. Az utóbbi mintha máris meg­történt volna . . . De döntő súlya a hatékonyság forra­dalmi megváltoztatásának lenne. Ehhez pedig elenged­hetetlen, és egyre sürgetőbb a műszaki fejlesztés. Sohmldt Andrea felvétet«­Az idén a férfiöltönyök mellett már női ruhákat is gyárt a Szegedi Ruhagyár KSZV A hagyományos kender­áruk reneszánszukat élik a világpiacon. A KSZV ered­ménynövekedésében sem a műanyag fonalakból készült termékek játszották tavaly a döntő szerepet. Jó termés .volt kenderkóróból. A vál­lalat számára felesleges többlettermést Jugoszláviá­ban és Romániában értéke­sítették. A feldolgozott ter­mékeknek legalább a felét a vevők változatlan anyag­ból, állandó minőségben igénylik. A gyártmányok má­sik felének korszerűsítésé­ben, változtatásában van szabad mozgása a gyártónak. A döntéseknél figyelembe kellett venni, hogy a mű­anyag termékek piaca hal­doklik. Magyarországon is túl nagy kapacitás halmozó­dott fel. A túlzott konku­rencia miatt az árak lefelé csúsznak. A KSZV-nél úgy érzik, az értékelemzéses módszer alkalmazásával nö­velhető a nem természetes szálakból készült termékek­ből származó nyereség. Azt a minimális anyagigényt kell kiszámítani, amikor még az áru rendeltetésének tökéle­tesen megfelel. A központi bérszabályozá­si formába tartozó vállalat­nak az 5,5 százalékos ke­resetnövekedésen kívül az érdekeltségi alapból még to­vábbi 1,5 százalékos adózott béremelésre is lehetősége volt. A KSZV hat gyárának va­gyonarányos hatékonysági mutatója igencsak eltérő. Van olyan gyár, amely ösz­szes értékeinek csak 5 szá­zalékát tudja évente repro­dukálni. A legjobb haté­konysággal dolgozó újszege­di gyárban ez a mérőszám 14 százalék. A hatékonysá­got alapvetően a földrajzi adottságok, a termékszerke­zet és a technológiai szín­vonal határozza meg. A hely­zetet még bonyolultabbá te­szi, hogy a hat gyár közül csak három igazi végter­mékkibocsátó, a többi fél­kész terméket szállít a vál­lalat más egységeihez. Az önállósodás további nivellá­lódási folyamatot indíthat el. A következő évek gazdál­kodásának alapmotívuma az anyagtakarékosság lesz. Ha­marosan elkezdik gyártani a membránszűrőket, amelyek az italok minőségét javít­hatják. Tárgyalásokat foly­tatnak vegyes vállalat ala­pításáról is. Az idén 350 millió forint áll rendelkezés­re a beruházásokra. Ebből 145 milliót a költségvetés­be kell befizetni. A szovjet exportra kerülő ponyva gyártásának bővítésére 80 milliót költenek. Segítik a partner termelőszövetkezete­ket a kenderbetakaritó gé­pek megvásárlásában. Ha­marosan 50 kubai munkásnő kezd dolgozni a KSZV-nél. — Nem túl drága dolog a külföldi munkások alkalma­zása? Pusztai Dénes, gazdasági igazgató: — A legdrágább az, ha állnak a gépek. Ha a vendégmunkások csak a sa­ját eltartásuk költségeit megtermelik, alkalmazásuk már megérte a vállalat­nak. szu'sára és a Ruházati Dol­gozók Szakszervezetének kongresszusára kiírt munka­versenyben nyújtott gazdál­kodást segítő teljesítményét is. Gondot okozott tavaly is az ütemtelen alapanyagellá­tás, a hazai „kellékes" hát­téripar változatlan fejletlen­sége, az energiakorlátozások kövezett hatása és a IV. ne­gyedévben bevezetett im­portkorlátozás. A gyárban készült férfiöl­tönyök minden nagyobb té­tele tőkés exportra került. Jelentős mennyiségű szabad­időruhát és -köpenyt is si­került konvertibilis valutá­ért értékesíteniük. Terveikben szerepel, hogy termékeik között már a kö­vetkező hónapokban meg­jelennek a női ruhák is. A közületek részére történő termelést változatlan arány­ban folytatják. A tőkés ex­port kisebb növekedését vár­ják, a kapacitástól függően növekszik értékesítésük a Szovjetunió számára is. Gondjuk, hogy kevés a pénzük a műszaki fejlesz­tésre. Ezért az idén előtér­be kerül a lizing. Nagy ter­melékenységű, nadrágot gyártó szalagsor beérkezése várható. Átveszik a Gerber­sistemet a gyártmányfejlesz­tésben és a gyártás előké­szítésében. Külföldi szer­vezők dolgoznak majd a szabászat munkájának ra­cionalizálásán. Bővítik csa­nádpalotai részlegüket. Defag Ruhagyár Nem könnyű, de sikeres éven jutottak túl. Január­ban négy célt tűztek maguk elé: a gyár történetében elő­ször egymilliárd forintnál nagyobb árbevétel elérését, a szovjet exportkötelezettsége­ik teljesítését, 100 millión felüli nyereséget és leg­alább 100 millió forintot meghaladó tőkés exportot. A célok teljesültek. Segített: a jó vállalati ösztönzési rend­szer, a kooperációs és bér­munkát végző üzemeik ter­melésének erőteljes növe­kedése, a kisebb műszaki fejlesztések és főként a ter­melés szervezésének soroza­ta. A vállalat vezetői nagy­ra értékelik a kollektívának az MSZMP XIII. kongresz­KSZV Ruhagyár Defag Árbevétel (millió forint) 2753 1065 820 Az árbevétel változása (1984 =: 100 "'„) 110,0 111,9 102,2 Teljes munkaidős létszám (fő) 4939 2341 1870 Teljes munkaidősök cvi átlagkeresete (ezer forint) 59 59 64,3 Éves eredmény (millió forint) 200 102 62 Az eredmény változása (1984 = 100 "/„) 108,7 141,9 114,8 Tavaly rekordot döntött a vállalat, 120 ezer köbméter erdei faterméket dolgoztak fel. Az ínséges tüzelőhely­zetet azzal mérsékelték, hogy a Tüzépnek 50 százalékkal több tűzifát adtak, mint ko­rábban. Az exportált papír­nak való és rönkfából, ra­kodólapokból kevesebb lett a bevételük, mint az elő­ző évben. A tavalyi kemény tél visszavetette a munkát, mivel fagyott fát nem lehet dönteni. A hullámtéri er­dők sokáig víz alatt voltak, itt azért nem lehetett folya­matos a fakitermelés. A vi­déki munkahelyeken van elegendő munkára jelent­kező, de a szegedi feldolgo­zó üzemben több munkás­kézre lenne szükség. A ter­melés viszont itt a legszer­vezettebb, a leghatékonyabb. Az ellentmondás feloldásá­ra az idei bérfejlesztéseket erre a munkahelyre kon­centrálják. A termékszerke­zet viszonylag állandó, a továbbfeldolgozók igényei szerint azonban a rétegelt lemezekben változtatják a fafajok kombinációját, a rétegek számát. A műszaki fejlesztések révén egyre ke­vesebb a nehéz fizikai mun­ka. Két külön gépsoron gyártanak furnérlemezt, az egyik közel negyedszázados, elavult. Most épül helyette az új. A kevesebb embert kívánó, számitógépes prog­ramozású berendezés révén a korábbi 7 millióval szem­ben 8,5 millió négyzetméter furnérlemezt gyártanak majd. Ennyivel is keveseb­bet kell importálniuk bú­torgyárainknak. Bőle István Tóth-Szeles István Sikeres földtani kutatások Új szén- és lignitlelőhelyek Nagy mennyiségű és gaz­daságosan kiaknázható sze­net fedeztek fel a kutatók a VI. ötéves terv időszakában. A Központi Földtani Hivatal és a bányászati egyesülés összegzése szerint az elmúlt öt év alatt csaknem 500 mil­lió tonnányi szenet derítettek fel. Sok kilométernyi fúrás­sal hatoltak a mélybe, azzal a céllal is, hogy részleteseb­ben megismerjék a már ko­rábban felfedezett széntele­peket. Ilyen munka fejező­dött be például az Ajka—II. elnevezésű területen, ahol a jelentős mennyiségű szén úgynevezett részletező meg­kutatásával már olyan pon­tos adatokhoz jutottak, ame­lyek alapján elkészíthetik az új bánva beruházási javasla­tát, kidolgozhatják a bánya­építési és bányaművelési ter­veket. Hasonlóképpen gyűj­töttek részletes földtani in­formációkat az Oroszlányi Szénbányák márkushegyi új bányájához csatolható mint­egy 20 millió tonna szén mi­nőségéről, szerkezeti viszo­nyairól, Máza-Váralja kör­nyékén nagy kiterjedésű és gazdag fekete kőszénvagyon felderítő kutatását fejezték be. A Borsodi Szénbányák területén mintegy 60 millió tonna háztartási felhaszná­lásra is alkalmas szén elhe­lyezkedésének pontos feltér­képezését oldották meg a tervidőszakban. A bányavállalatok összeál­lították a hetedik ötéves terv időszakára vonatkozó kuta­tási programokat is. E nagy­szabású terv egyik célja az olyan széntelepek alaposabb megismerése, amelyek alkal­masak új bányák mélyítésé­re. Szorgalmazzák az újabb, ma még csak reménybelinek számító szénvagyon felderí­tését is. A hetedik ötéves tervben az egyik kiemelt program a borsodi barnakőszén-meden­ce további kutatása. Már eb­ben az évben befejezik a dubicsányi új bánya meg­építéséhez szükséges részle­tes kutatásokat, és tovább folytatják a Máza-Váralja környékén felfedezett gazdag fekete kőszénrétegek pon­tosabb körülhatárolására szolgáló munkát. Kápolna és Füzesabony környékén, ahol az előzetes kutatások során 1.2 milliárd tonna, külfejtés­sel művelhető lignitet talál­tak, ugyancsak újabb fúrá­sokat végeznek, hogy ponto­sabb adataink legyenek erről a szénvagyonról. Dorogon a nemrég megnyílt új lencse­hegyi, Tatabányán a mánvi új bányák bővítését szolgál­ja az új ötéves kutatási program. A Sajómercse te­rületén kimutatott szénva­gyonnal a putnoki bánya életét hosszabbítják meg. Mór környékén a balinkai bánya széntömegét akarják gyarapítani új terület feltá­rásával. Mátraalján, miköz­ben befejezik a Kápolna környékén felfedezett tekin­télyes mennyiségű lignit ku­tatását. úiabb reménybeli területen keresik a további előfordulását. A Bakony északi előterében is remény­beli szénvagyon jelenlétének igazolására mélyítenek fúrá­sokat. (MTI) A tél virágai A mihályteleki téeszben hetente 50 ezer szál szegfűt szed­nek le. Osztályozás és csomagolás után a szegedi és a pesti boltokban találkozhatunk a népszerű virággal

Next

/
Oldalképek
Tartalom