Délmagyarország, 1986. január (76. évfolyam, 1-26. szám)
1986-01-22 / 18. szám
J OIL, 1 iV(VQ VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! DELMAGYARORSZAG 76. évfolyam, 18. szám, 1986. január 22., szerda A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT SZEGED VÁROSI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Havi előfizetési díj: 43 forint Ára: 1.80 forint Moszkvában tanácskozik a KGST Végrehajtó Bizottsága Moszkvában kedden délelőtt megkezdte 118. ülését a KGST Végrehajtó Bizottsága. A tanácsKozason részt vevő küldöttségek élén a tagállamok miniszterelnök-helyettesei állnak, akik a kubai küldöttségvezefo kivételével hazájuk állandó KGST-képviselői is egyben. A magyar küldöttséget Marjai József vezeti. Az ülésen Jugoszlávia állandó KGST-képviselője is részt vesz. A csütörtökön befejeződő tanácskozás napirendjén a 2000. évig szóló tudományosműszaki komplex program teljesítését szolgáló intézkedések meghatározása szerepel. A vb ezenkívül megvizsgálja az elektronikai, mikroprocesszoros és ipari robottechnika egységes alkatrész-, illetve részegységbázisának megteremtését célzó megállapodás megvalósulásának menetét, továbbá áttekinti a tagállamok vegyipari együttműködését az elmúlt öt évben, és meghatározza e téren az együttműködés további súlyponti feladatait. Mint a megnyitót megelőNapirenden: a tudományosműszaki komplex program ző sajtótájékoztatón elmondták, a KGST alig egy hónappal ezelőtt tartott 41., rendkívüli ülésszakán elhatározott tudományos-műszaki komplex programja 93 feladatkört tartalmaz, s mindegyik további témákat és feladatokat foglal magába. Ezek alapján csak a következő fél évben 67 új megállapodást kell kötni, és 84 már hatályos megállapodást pontosítani. A program megvalósításában jelenleg a tanács 17 szerve vesz részt, és két újabb állandó bizottság kezdi meg működését már februárbah, Moszkvában. Ezek a biotechnológiában létrehozott és termelésbe fogott új anyagok, valamint technológiák terén segítik majd elő az együttműködést. A tájékoztatón felhívták a sajtó képviselőinek figyelmét a tudományos-műszaki komplex program megvalósításának igen szoros határidejére. A benne foglalt problémák felét már az elkövetkező három évben meg kell oldani, vagyis a megoldásnak új termékek és technológiák bevezetését kell eredményeznie. Ezt követi majd a termelés kibővítése. Komoly feladatokat kell megoldani a program lebonyolítása érdekében is. Több mint 700 tudományos intézet dolgozik a 93 feladatkör megoldásán, munkájukat minden szakaszban koordinálni kell. A program megvalósítását szolgálja majd a tanács szerkezetének, munkastílusának és módszereinek átalakítása is. Ezzel a döntéshozatali mechanizmus operativitását kívánják fokozni, valamint a megállapodások és szerződések betartásának fegyelmét erősíteni. (MTI) Exportképes termékek, korszerűsítés A vaskohászati vállalatok idei termelési és értékesítési terve mérsékelt növekedéssel számol. A legfontosabb termékek közül nyersvasból' a tavalyinál 2 százalékkal többet állítanak elő, nyersacélból körülbelül ugyanannyit adnak, hengereltáruból pedig a termelés 2,2 százalékos növelését irányozták elő. A tervek összeállításánál, a Magyar Vas- és Acélipari Egyesülésnél, abból indultak ki, hogy a világ vaskohászata lassú ütemben és differenciáltan fejlődik; lemeztermékekből' és húzott profilokból például várhatóan az eddiginél jobban nej a kereslet, mint a többi ko-j hászati gyártmányból. A hazai kohászvállalatok, a belföldi feldolgozó ipar színvonalas ellátása mellett, a jobban feldolgozott, éppen ezért drágábbait eladható exportra szánt termékek részarányának növelésére törekednek. A Lenin Kohászati Művekben az idén a korábbinál több ötvözötji terméket készítenek. Az Ozdi Kohászati Üzemekben a minőségi acélok választékát fokozzák. A Dunai Vasműben a hidegen hengerelt lemezekből és a nagyon keresett hajlított szelvényekből, valamint a lemezradiátorokból tervezik a termelés jelentősebb mértékű növelését. Ez utóbbiból mintegy 12 százalékkal állítanak elő majd többe') mint 1985-ben; összesen 1,5 millió négyzetméternyit szállítanak a belkereskedelemnek. A Csepeli Vasmű az olajbányászati csövek, a Csepeli Vas- és Acélöntöde a gömbgrafitos öntvények, a December 4. Drótmüvel^ és a Salgótarjáni Kohászati Üzemek pedig a minőségi féltermékek és fémszerkezetek előállítását fokozza. A vaskohászati vállalatok a külföldi piackutatás mellett erősítik belföldi piacfeltáró munkájukat. Annak érdekében, hogy a feldolgozó Vaskohászati tervek ipari üzemek alaposabban, megismerjék kínálatukat, átfogó termékkatalógust készítenek. Az utolsó ugyanis, amelyet 1972-ben állítottak össze, időközben elavult. Ez a gyártmányösszesítő is mutatja majd, hogy a kohászüzemek milyen sokféle, korszerű szerkezetű, és nagy! szilárdságú anyagot képesek partnereiknek szállítani. A vaskohászat közismerten a legnagyobb energiafogyasztók közé tartozik. Az ágazat vállalatai a termelés fokozását a legtöbb esetben az energiafogyasztás szinten tartásával, esetleg néhány százalékos mérséklésével érik el. » Ennek érdekében folytatják a kemencék korszerűsítését, a salakhányók anyagának és más kohászati hulladékoknak a hasznosítását, és tökéletesitik a tüzeléstechnikát. Az elmúlt években különböző okok miatt veszteségessé vált vállalatok — a Lenin Kohászati Művek, a Dunai Vasmű és az Ózdi Kohászali Üzemek — pénz-i ügyi helyzetét az illetékes szervek felülvizsgálták és intézkedéseket hoztak folya-i matos működésűk fenntartására. E vállalatoknak maguknak is programot kell kidolgozniuk a jövedelmező' gazdálkodás elérésére: a teljesítmények javítására, a viszonylag magas költségek leszorítására és a gazdasái gosabb exportra. (MTI) Költségcsökkentés a mezőgazdaságban A mezőgazdasági termelési költségek csökkentésének műszaki lehetőségeiről kedden kétnapos tanácskozás kezdődött Gödöllőn, az Agrártudományi Egyetemen. Amint a tanácskozás nyolc szekciójának előadásaiból kitűnt, elsősorban az energiaköltségek mérséklésével lenne célszerű a gazdaságosságot fokozni. A kutatóhelyek már jó néhány erre vonatkozó eljárást dolgoztak ki, egyebek között a terményszárítás technológiájára. Itt >a megtakarítás különösen számottevő lehet, hiszen a mezőgazdaság energiaköltségeinek nagy százalékát a szárítás emészti fel. A szolnoki Mezőgép vállalatnál kifejlesztett új technológia szerint a terményszárítóknál a forró levegőt hasznosítják többszörösen Ugyancsak eredményes kísérleteket folytatnak az intézmények, vállalatok a biobrikett gyártásával. Ennek lényege, hogy az eddig rendszerint veszendőbe ment mezőgazdasági melléktermékek szolgáltatnak értékes tüzelőanyagot. Külön témakör a gépjavítás korszerű megoldása, A mezőgazdasági géppark egy része elöregedett, s az üzemek közül soknak nem futja új traktor, kombájn vásárlására. Üj javítási technológiákkal viszonylag olcsón növelhető a gépek élettartama. A tanácskozáson elhangzott előadások műszaki dokumentumait kötetbe foglalják össze, s azt az állami gazdaságok, termelőszövetkezetek rendelkezéséré bocsátják (MTI) Három hónap helyett három hét alatt Toronybontás gyors ütemben — Mi lesz a fábiánsebestyéni kutatófúrás sorsa? Somogyi KArolynt felvételű A tegnap reggel lefektetett fúrótorony szétszerelésre és szállításra kcsz — a gőzsugár környékét a hét végére teljesen szabaddá teszik Egy nappal azután, hogy ezeken a hasábokon kértük, adasson meg nekünk is az eseményekkel egyidejű, őszinte tájékoztatás lehetősége, kívánságunk teljesült. Tegnap, kedden délelőtt alkalmunk volt találkozni ismét a fábiánsebestyéni gőzkitörés elfojtását irányító stáb egyik tagjával, az Országos Kőolaj- és Gázipari Tröszt biztonságtechnikai osztályvezetőjével. Götz Tibort arra kértük, legyen segítségünkre, hogy a túlzottan szakmai részletek mellőzésével, de a lényeges mozzanatok felvázolásával tájékoztathassuk olvasóinkat a munkálatok jelenlegi állásáról, s a védekezés ezután következő lépéseiről, s végül: a kutatófúrás jövőjéről. 1986. január 21., kedd, délelőtt tíz óra. Szikrázó napsütés, tavasz, a határban, ahol a fehéren gomolygó gőzsugárból még a múlt héten kibontották a szerelvényeivel együtt 130 tonnás fúrótornyot, miután megszabadították 160 tonnányi súlytöbbletétől. — Ilyen típusú tornyot eddig még nem vontattak Magyarországon. Kérdéses volt hát, melyik megoldás jár kisebb kockázattal: ha ott ¡helyben megpróbáljuk eldönteni a tornyot, vagy hátrébb húzzuk s aztán fektetjük le, szereljük szét. Utólag is beigazolódott: a második verzió volt a célravezetőbb. A mozdithatatlanná vízkövesedett csapszegeket képtelenség lett volna a gőzsugár közelében szétszedni, s a műveletben közreműködök biztonsága is ezt a választást indokolta. Véleményünk egybevágott a meghívott szakértőkével, azzal az eltéréssel, hogy ők három hónapra taksálták a toronybontáshoz szükséges időt. S láthatja: három héttel azután, hogy e döntés megszületett, azaz január 2l-én fekszik és szétszerelésre, szállításra vár a torony. Szerencsénk, hogy ma reggel jókodott velünk a szél: a legerősebb lökés is csak 25 kilométeres volt. Ha ugyanis 30 kilométer/órás, a lefektetést el kellett volna halasztani. — Mi lesz a torony sorsa? Ha az ilyenkor szokásos revízión túljut, Nagykanizsán munkába áll, csak úgy, mint a berendezés többi része, mely már az egyik makói fúrásnál dolgozik. Tiszta területre, szabad kútfejre lesz szükség ahhoz, hogy a régi kitörésgátló le-, az új pedig fölszerelhető legyen. Az új szerelvény érkezését egyébként e hét végérc várjuk. Olyan berendezés ez, melynek gumibetétjei bírják az itteni kitörés nagy nyomását és nagy hőmérsékletét. — Amelyhez hasonlóval a hazai szénhidrogénkutatók, úgy tudom, még nem találkoztak eddig. — És éppen ezért kértünk fel olyan szakembereket, akik 2500-nál több kitörés elfojtása után rendelkeznek a szükséges speciális berendezésekkel. Értelmetlen volna ezeket most magunknak kikísérletezgetnünk. Előtte vagyunk még így is néhány dilemmának. Nem tudni például, hogy mennyire vizkövesedett el a rendszer, azaz van-e helyük a beépítendő termelőcsöveknek. Ezeken keresztül ugyanis iszapot juttathatnánk le a kút talpához, s az iszap alulról elfojtaná a kitörést. Ha erre nem lesz lehetőség, a kút „megölésének" taktikáját kell választanunk, azaz a kevésbé kíméletes, a bent levő béléscsőrendszert jobban igénybevevő megoldást alkalmazzuk: a 360 Bar nyomásnál még nagyobb nyomással, fölülről kell feltöltenünk iszappal a bút rendszerét. — Abból, hogy mindkét eshetőségre felkészültek, arra következtethetünk, hogy szeretnék megmenteni ezt a fúrást, s az itt lelt energiaforrást? — Közelítsünk másfelől. Minden kutatófúrás-sorozatnak az a célja, hogy a fúrás közbeni mérések és infor mációk alapján, valamint a rétegvizsgálatok elvégzése után a geológusok tiszta képet kapjanak az adott terület adottságairól, az ipari kitermelés esélyeiről. Ez volt a funkciója a fábiánsebestyéni 4-es jelzésű fúrásnak is, ahol a'z úgynevezett alaphegységet 4500 méter körül feltételezték a geológusok. Addig már nem jutottunk le a fúrással, 4239 méternel a kitörés leállította a munkálatokat. De hogy az elfojtás vagy a kút megölése után ezek a rétegvizsgálatok elvégezhetők, az biztos. Az sincs kizárva, hogy a továbbfúrás melleit döntenek. Azaz: az itt falait geotermikus energiával számolni kell és lehet. Más kérdés, hogy mikor. — ön a múlt szombaton, a rádió 168 óra című műsorában elmondta, hogy ez á gőzenergia hasznosítható, méghozzá többcélúan. Percenként 35(10-4000 literre becsülik a kút jelenlegi vízhozamát. Lehet tehát, hogy ez a gőz egyszer turbinát hajt, üvegházat fűt. fürdőzésre használható? — Magas, literenként 33 grammos sótartalma miatt vegyileg, vagy más módon mindenképpen „sótlanítani" kellene. De ez már egy másik szakterület, mi csak annyit mondhatunk: a mindenkori gazdasági, beruházási lehetőségektől függően ez a mélyfúrás hasznot hozhat, termelő kúttá alakítható valamikor. Hozzáteszem: ma még olcsóbb, ha nem ilyen mélyrétegekből nyerjük a melegvíz-energiát. — Ha már a sótartalmat emiitette, hadd kérdezzem ]r»eg: a fábiánsebq/styéni termelőszövetkezet mit szól öntözővizei „sózásához"? — A vízügyi vizsgálatokról úgy tudom, a Délmagyarország már beszámolt. Azonban újdonság lehet e lap olvasóinak: mégis tárgyalunk a téesszel néhány vízkút fúrásáról, hogy már az idei öntözési szezonban se legyenek gondjaik. Pálfy Katalin