Délmagyarország, 1986. január (76. évfolyam, 1-26. szám)

1986-01-22 / 18. szám

J OIL, 1 iV(VQ VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! DELMAGYARORSZAG 76. évfolyam, 18. szám, 1986. január 22., szerda A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT SZEGED VÁROSI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Havi előfizetési díj: 43 forint Ára: 1.80 forint Moszkvában tanácskozik a KGST Végrehajtó Bizottsága Moszkvában kedden dél­előtt megkezdte 118. ülését a KGST Végrehajtó Bizottsága. A tanácsKozason részt vevő küldöttségek élén a tagálla­mok miniszterelnök-helyet­tesei állnak, akik a kubai küldöttségvezefo kivételével hazájuk állandó KGST-kép­viselői is egyben. A magyar küldöttséget Marjai József vezeti. Az ülésen Jugoszlávia állandó KGST-képviselője is részt vesz. A csütörtökön befejeződő tanácskozás napirendjén a 2000. évig szóló tudományos­műszaki komplex program teljesítését szolgáló intézke­dések meghatározása szere­pel. A vb ezenkívül megvizs­gálja az elektronikai, mik­roprocesszoros és ipari ro­bottechnika egységes alkat­rész-, illetve részegységbázi­sának megteremtését célzó megállapodás megvalósulá­sának menetét, továbbá át­tekinti a tagállamok vegy­ipari együttműködését az el­múlt öt évben, és meghatá­rozza e téren az együttmű­ködés további súlyponti fel­adatait. Mint a megnyitót megelő­Napirenden: a tudományos­műszaki komplex program ző sajtótájékoztatón elmond­ták, a KGST alig egy hónap­pal ezelőtt tartott 41., rend­kívüli ülésszakán elhatáro­zott tudományos-műszaki komplex programja 93 fel­adatkört tartalmaz, s mind­egyik további témákat és fel­adatokat foglal magába. Ezek alapján csak a követ­kező fél évben 67 új megál­lapodást kell kötni, és 84 már hatályos megállapodást pontosítani. A program megvalósításá­ban jelenleg a tanács 17 szerve vesz részt, és két újabb állandó bizottság kez­di meg működését már feb­ruárbah, Moszkvában. Ezek a biotechnológiában létreho­zott és termelésbe fogott új anyagok, valamint technoló­giák terén segítik majd elő az együttműködést. A tájékoztatón felhívták a sajtó képviselőinek figyel­mét a tudományos-műszaki komplex program megvaló­sításának igen szoros határ­idejére. A benne foglalt problémák felét már az elkö­vetkező három évben meg kell oldani, vagyis a megol­dásnak új termékek és tech­nológiák bevezetését kell eredményeznie. Ezt követi majd a termelés kibővítése. Komoly feladatokat kell megoldani a program lebo­nyolítása érdekében is. Több mint 700 tudományos intézet dolgozik a 93 feladatkör megoldásán, munkájukat minden szakaszban koordi­nálni kell. A program meg­valósítását szolgálja majd a tanács szerkezetének, mun­kastílusának és módszere­inek átalakítása is. Ezzel a döntéshozatali mechanizmus operativitását kívánják fo­kozni, valamint a megálla­podások és szerződések be­tartásának fegyelmét erősí­teni. (MTI) Exportképes termékek, korszerűsítés A vaskohászati vállalatok idei termelési és értékesítési terve mérsékelt növekedés­sel számol. A legfontosabb termékek közül nyersvasból' a tavalyinál 2 százalékkal többet állítanak elő, nyers­acélból körülbelül ugyan­annyit adnak, hengereltáru­ból pedig a termelés 2,2 szá­zalékos növelését irányozták elő. A tervek összeállításá­nál, a Magyar Vas- és Acél­ipari Egyesülésnél, abból indultak ki, hogy a világ vaskohászata lassú ütemben és differenciáltan fejlődik; lemeztermékekből' és húzott profilokból például várható­an az eddiginél jobban nej a kereslet, mint a többi ko-j hászati gyártmányból. A hazai kohászvállalatok, a belföldi feldolgozó ipar színvonalas ellátása mellett, a jobban feldolgozott, éppen ezért drágábbait eladható exportra szánt termékek részarányának növelésére törekednek. A Lenin Kohá­szati Művekben az idén a korábbinál több ötvözötji terméket készítenek. Az Ozdi Kohászati Üzemekben a minőségi acélok válasz­tékát fokozzák. A Dunai Vasműben a hidegen henge­relt lemezekből és a nagyon keresett hajlított szelvények­ből, valamint a lemez­radiátorokból tervezik a termelés jelentősebb mérté­kű növelését. Ez utóbbiból mintegy 12 százalékkal ál­lítanak elő majd többe') mint 1985-ben; összesen 1,5 millió négyzetméternyit szállítanak a belkereskede­lemnek. A Csepeli Vasmű az olajbányászati csövek, a Csepeli Vas- és Acélöntöde a gömbgrafitos öntvények, a December 4. Drótmüvel^ és a Salgótarjáni Kohászati Üzemek pedig a minőségi féltermékek és fémszerkeze­tek előállítását fokozza. A vaskohászati vállalatok a külföldi piackutatás mel­lett erősítik belföldi piacfel­táró munkájukat. Annak ér­dekében, hogy a feldolgozó Vaskohászati tervek ipari üzemek alaposabban, megismerjék kínálatukat, átfogó termékkatalógust ké­szítenek. Az utolsó ugyanis, amelyet 1972-ben állítottak össze, időközben elavult. Ez a gyártmányösszesítő is mu­tatja majd, hogy a kohász­üzemek milyen sokféle, kor­szerű szerkezetű, és nagy! szilárdságú anyagot képesek partnereiknek szállítani. A vaskohászat közismer­ten a legnagyobb energiafo­gyasztók közé tartozik. Az ágazat vállalatai a termelés fokozását a legtöbb esetben az energiafogyasztás szinten tartásával, esetleg néhány százalékos mérséklésével érik el. » Ennek érdekében folytatják a kemencék kor­szerűsítését, a salakhányók anyagának és más kohászati hulladékoknak a hasznosítá­sát, és tökéletesitik a tüze­léstechnikát. Az elmúlt években külön­böző okok miatt vesztesé­gessé vált vállalatok — a Lenin Kohászati Művek, a Dunai Vasmű és az Ózdi Kohászali Üzemek — pénz-i ügyi helyzetét az illetékes szervek felülvizsgálták és intézkedéseket hoztak folya-i matos működésűk fenntartá­sára. E vállalatoknak ma­guknak is programot kell kidolgozniuk a jövedelmező' gazdálkodás elérésére: a tel­jesítmények javítására, a viszonylag magas költségek leszorítására és a gazdasái gosabb exportra. (MTI) Költségcsökkentés a mezőgazdaságban A mezőgazdasági termelé­si költségek csökkentésének műszaki lehetőségeiről ked­den kétnapos tanácskozás kezdődött Gödöllőn, az Ag­rártudományi Egyetemen. Amint a tanácskozás nyolc szekciójának előadásaiból kitűnt, elsősorban az ener­giaköltségek mérséklésével lenne célszerű a gazdaságos­ságot fokozni. A kutatóhe­lyek már jó néhány erre vo­natkozó eljárást dolgoztak ki, egyebek között a ter­ményszárítás technológiájá­ra. Itt >a megtakarítás külö­nösen számottevő lehet, hi­szen a mezőgazdaság ener­giaköltségeinek nagy száza­lékát a szárítás emészti fel. A szolnoki Mezőgép válla­latnál kifejlesztett új tech­nológia szerint a termény­szárítóknál a forró levegőt hasznosítják többszörösen Ugyancsak eredményes kí­sérleteket folytatnak az in­tézmények, vállalatok a bio­brikett gyártásával. Ennek lényege, hogy az eddig rend­szerint veszendőbe ment mezőgazdasági melléktermé­kek szolgáltatnak értékes tü­zelőanyagot. Külön témakör a gépjaví­tás korszerű megoldása, A mezőgazdasági géppark egy része elöregedett, s az üze­mek közül soknak nem fut­ja új traktor, kombájn vá­sárlására. Üj javítási tech­nológiákkal viszonylag ol­csón növelhető a gépek élet­tartama. A tanácskozáson elhang­zott előadások műszaki do­kumentumait kötetbe fog­lalják össze, s azt az állami gazdaságok, termelőszövet­kezetek rendelkezéséré bo­csátják (MTI) Három hónap helyett három hét alatt Toronybontás gyors ütemben — Mi lesz a fábiánsebestyéni kutatófúrás sorsa? Somogyi KArolynt felvételű A tegnap reggel lefektetett fúrótorony szétszerelésre és szállításra kcsz — a gőzsugár környékét a hét végére teljesen szabaddá teszik Egy nappal azután, hogy ezeken a hasábokon kértük, adasson meg nekünk is az eseményekkel egyidejű, őszinte tájékoztatás lehető­sége, kívánságunk teljesült. Tegnap, kedden délelőtt al­kalmunk volt találkozni is­mét a fábiánsebestyéni gőz­kitörés elfojtását irányító stáb egyik tagjával, az Or­szágos Kőolaj- és Gázipari Tröszt biztonságtechnikai osztályvezetőjével. Götz Ti­bort arra kértük, legyen se­gítségünkre, hogy a túlzottan szakmai részletek mellőzésé­vel, de a lényeges mozzana­tok felvázolásával tájékoz­tathassuk olvasóinkat a mun­kálatok jelenlegi állásáról, s a védekezés ezután követ­kező lépéseiről, s végül: a kutatófúrás jövőjéről. 1986. január 21., kedd, dél­előtt tíz óra. Szikrázó nap­sütés, tavasz, a határban, ahol a fehéren gomolygó gőzsugárból még a múlt hé­ten kibontották a szerelvé­nyeivel együtt 130 tonnás fúrótornyot, miután megsza­badították 160 tonnányi súlytöbbletétől. — Ilyen típusú tornyot eddig még nem vontattak Magyarországon. Kérdéses volt hát, melyik megoldás jár kisebb kockázattal: ha ott ¡helyben megpróbáljuk eldönteni a tornyot, vagy hátrébb húzzuk s aztán fek­tetjük le, szereljük szét. Utólag is beigazolódott: a második verzió volt a célra­vezetőbb. A mozdithatatlan­ná vízkövesedett csapszege­ket képtelenség lett volna a gőzsugár közelében szét­szedni, s a műveletben köz­reműködök biztonsága is ezt a választást indokolta. Véle­ményünk egybevágott a meg­hívott szakértőkével, azzal az eltéréssel, hogy ők három hónapra taksálták a torony­bontáshoz szükséges időt. S láthatja: három héttel azu­tán, hogy e döntés megszü­letett, azaz január 2l-én fekszik és szétszerelésre, szállításra vár a torony. Sze­rencsénk, hogy ma reggel jókodott velünk a szél: a legerősebb lökés is csak 25 kilométeres volt. Ha ugyanis 30 kilométer/órás, a lefek­tetést el kellett volna halasz­tani. — Mi lesz a torony sorsa? Ha az ilyenkor szoká­sos revízión túljut, Nagyka­nizsán munkába áll, csak úgy, mint a berendezés töb­bi része, mely már az egyik makói fúrásnál dolgozik. Tiszta területre, szabad kút­fejre lesz szükség ahhoz, hogy a régi kitörésgátló le-, az új pedig fölszerelhető le­gyen. Az új szerelvény ér­kezését egyébként e hét vé­gérc várjuk. Olyan berende­zés ez, melynek gumibetétjei bírják az itteni kitörés nagy nyomását és nagy hőmér­sékletét. — Amelyhez hasonlóval a hazai szénhidrogénkutatók, úgy tudom, még nem talál­koztak eddig. — És éppen ezért kértünk fel olyan szakembereket, akik 2500-nál több kitörés elfojtása után rendelkeznek a szükséges speciális beren­dezésekkel. Értelmetlen vol­na ezeket most magunknak kikísérletezgetnünk. Előtte vagyunk még így is néhány dilemmának. Nem tudni például, hogy mennyire viz­kövesedett el a rendszer, azaz van-e helyük a beépí­tendő termelőcsöveknek. Eze­ken keresztül ugyanis isza­pot juttathatnánk le a kút talpához, s az iszap alulról elfojtaná a kitörést. Ha erre nem lesz lehetőség, a kút „megölésének" taktikáját kell választanunk, azaz a kevésbé kíméletes, a bent levő béléscsőrendszert job­ban igénybevevő megoldást alkalmazzuk: a 360 Bar nyomásnál még nagyobb nyomással, fölülről kell fel­töltenünk iszappal a bút rendszerét. — Abból, hogy mindkét eshetőségre felkészültek, ar­ra következtethetünk, hogy szeretnék megmenteni ezt a fúrást, s az itt lelt energia­forrást? — Közelítsünk másfelől. Minden kutatófúrás-sorozat­nak az a célja, hogy a fúrás közbeni mérések és infor mációk alapján, valamint a rétegvizsgálatok elvégzése után a geológusok tiszta ké­pet kapjanak az adott terü­let adottságairól, az ipari kitermelés esélyeiről. Ez volt a funkciója a fábiánsebes­tyéni 4-es jelzésű fúrásnak is, ahol a'z úgynevezett alap­hegységet 4500 méter körül feltételezték a geológusok. Addig már nem jutottunk le a fúrással, 4239 méternel a kitörés leállította a mun­kálatokat. De hogy az elfoj­tás vagy a kút megölése után ezek a rétegvizsgálatok el­végezhetők, az biztos. Az sincs kizárva, hogy a to­vábbfúrás melleit döntenek. Azaz: az itt falait geotermi­kus energiával számolni kell és lehet. Más kérdés, hogy mikor. — ön a múlt szombaton, a rádió 168 óra című műso­rában elmondta, hogy ez á gőzenergia hasznosítható, méghozzá többcélúan. Per­cenként 35(10-4000 literre be­csülik a kút jelenlegi víz­hozamát. Lehet tehát, hogy ez a gőz egyszer turbinát hajt, üvegházat fűt. fürdő­zésre használható? — Magas, literenként 33 grammos sótartalma miatt vegyileg, vagy más módon mindenképpen „sótlanítani" kellene. De ez már egy má­sik szakterület, mi csak annyit mondhatunk: a min­denkori gazdasági, beruhá­zási lehetőségektől függően ez a mélyfúrás hasznot hoz­hat, termelő kúttá alakítha­tó valamikor. Hozzáteszem: ma még olcsóbb, ha nem ilyen mélyrétegekből nyer­jük a melegvíz-energiát. — Ha már a sótartalmat emiitette, hadd kérdezzem ]r»eg: a fábiánsebq/styéni termelőszövetkezet mit szól öntözővizei „sózásához"? — A vízügyi vizsgálatok­ról úgy tudom, a Dél­magyarország már beszámolt. Azonban újdonság lehet e lap olvasóinak: mégis tár­gyalunk a téesszel néhány vízkút fúrásáról, hogy már az idei öntözési szezonban se legyenek gondjaik. Pálfy Katalin

Next

/
Oldalképek
Tartalom